Tolna Megyei Népújság, 1980. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-03 / 206. szám
1980. szeptember 3. Képújság 5 Értékel a számítógép Százmilliók - brigádötletekből A különböző energiatakarékossági intézkedések hatására, mintegy a harmadára csökkent az energiafelhasználás növekedési üteme a kohászatban és a gépiparban. Míg az előző ötéves tervidőszakban a KGM-vállalatok termelésük növekedését csak évi 4—4,5 százalékos energiaigény-növekedéssel tudták megvalósítani, addig ez évre 1,2—1,5 százalékra mérséklődött ez az arány. A pártós kormányhatározatok szellemében a tárca minden ágazatára és minden vállalatára kötelező komplex energiagazdálkodási és ellenőrzési rendszert vezetett be, a KGM és a Vasasszakszervezet ötéves együttműködési programot dolgozott ki, rendszeressé váltak a tapasztalatcsere-konferenciák a gyárak között, többször kiadták az energiatakarékossági ötlettárat, vagyis széles társadalmi összefogással sikerült jelentős eredményeket elérni az energiatakarékosságban. A MUNKAVERSENY részéként A vállalati kollektívák is mind többet tesznek az energiaigények ésszerű mérséklésére. A szocialista munkaverseny részeként az idén is 300—400 millió forintot eredményeznék a takarékosság érdekében megvalósított ötletek, újítások, brigádfelajánlások. A felmérések szerint a kohászatban csökkent leginkább az energiaigény növekedése, annak ellenére, hogy a termelés jelentősen felfutott, különösen az utóbbi két esztendőben. A gépiparban az energiamegtakarítások értékelése sokkal bonyolultabb feladat, hiszen a termékszerkezet gyorsabb ütemű korszerűsödése, a minőség javítása bizonyos mértékben együttjár az energia- igények növekedésével. Mégis elsősorban szervezési intézkedésekkel, a mind gyakoribb karbantartásokkal sikerült eredményeket elérni. Egyes, főleg fogyasztási termékeket előállító gépipari vállalatokra különösen nagy feladat hárul az energiatakarékos berendezések kifejlesztésével, illetve sorozatgyártásával. A Lampart és a VBKM kezdeményezései beváltak. OLAJ HELYETT SZALMA A kormány ez év elején energiagazdálkodási program kidolgozását írta elő, amelynek részeként a KGM-nek több irányú feladatot kell megoldania. A program kidolgozásánál a gépiparnak, mint háttérágazatnak műszaki fejlesztési tervet kell kialakítania. A tárca felmérte, elsősorban gazdaságossági számítások útján, hol érdemes fejleszteni. Több ipar- vállalatnál kísérleteket is végeztek, elsősorban a háztartási készülékek, a kommunális fogyasztási termékek, a kazánok és más energetikai berendezések területén, felmérték a mezőgazdasági szárítástechnológiákat, a hulladékhasznosítást. A Hajdúsági Iparművek a forróvíztárolók hőszigetelésének javításával jelentős villamos energiát takaríthat meg. Hasonló energiamegtakarítást eredményezhet a VBKM villamos hőtároló kályháinak elterjedése. A Lampart jobb hatásfokkal üzemelő gáztűzhelytípusokat kísérletezett ki. A Mezőgéptröszt pedig olyan szárítótechnológiákat kíván kialakítani, amely a tüzelőolaj helyett kukoricacsutkaszár és szalmaégetést alkalmaz „üzemanyagként”. A fogyasztási cikkek körében az Orion és a Videoton minimális villamosenergiát igénylő híradástechnikai készülékekkel jelentkezik majd a piacon. Mindez azonban még csak kísérlet, s hogy ezekből mi valósul meg, azt csak a következő évek döntik el. A számítások szerint némi beruházással, fejlesztéssel jelentősen csökkenne az energiafelhasználás, s legalább tízszer annyi energiahordozó takarítható meg. Egyébként már ebben a tervidőszakban is jó néhány eredményes kezdeményezés valósult meg. Az MMG Automatika Művek például már sorozatban készíti a gáztakarékos vágópdsz- tolyokat. A Mechanikai Művek új fázisjavító kondenzátorai, a Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyár új távfűtési hőszabályzó szelepei, a FÉG gázkészülékei is alacsonyabb energiafelhasználá- súak, mint a korábbi típusok. Mit jelent a piros „M”? Új megállóhely-táblák Hazánkban is megkezdődött az új autóbusz-, trolibusz- és villamosmegállóhe- lyi táblák kihelyezése. Mindenütt — városban és községben egyaránt — egységes táblák igazítanak majd el, hogy hol, milyen tömegközlekedési járműre lehet felszállni. Ezzel kapcsolatban Gyene László, a Budapesti Közlekedési Vállalat üzemeltetési igazgatója elmondta: nagy jelentőségű, hogy a KRESZ ezeket a megállóhely-táblákat a tájékoztatást adó közúti jelzőtáblák rangjára emelte. (Az 1976. január 1. előtti közlekedési szabályokban az autóbusz-, a trolibusz és a villamos-megállóhelyi táblák nem szerepeltek.) Budapesten és másutt is találkozunk régi és új táblával. Jogosan vetődik fel a kérdés: melyik az érvényes? — Mindkettő! — hangzott a válasz. A régi addig, amíg újra nem csérélték. Magyar- országon várhatóan 1982 végéig fejeződik be a több tízezer tábla cseréje. E nagy mennyiséget, s a tartóoszlopokat is el kell készíteni. A hatalmas munkát érzékelteti, hogy csupán a fővárosban majdnem tízezer táblát kell kihelyezni. — A téglalap alakú, kék szegélyű táblán fehér alapon látható autóbusz, trolibusz és villamos rajza mindenkinek egyértelmű tájékoztatást ad. A táblák alatt levő kiegészítő jelzésekről pedig leolvasható például, hogy a járművet ki üzemelteti — a BKV, a Volán vagy valamelyik vidéki város. Rajtuk van a megállóhely megnevezése (utca, tér), a jármű száma vagy egyéb megjelölése, s az, hogy milyen időközönként jár, továbbá, hogy helyi (budapesti), helyközi (Budapest —Érd) vagy távolsági (Budapest—Szeged) járatban közlekedik-e. Arról, hogy egy vagy két tömegközlekedési jármű áll meg a megállóban, egy vagy két (fekete színű) „M” betűjelzés ad információt. Ha piros színű az „M”, biztonsági megállóhelyet jelez, ami elsősorban a járművezetőknek szól. Ahol ugyanis piros az „M” ott minden esetben meg kell állni. A piros „M” jelzések a járművezetők figyelmét hívják föl arra, hogy veszélyes hely következik — például- vasúti átjáróhoz közelednek, azon a helyen találkozik a villamos vagy a trolibusz felsővezetéke, s ha ott a BKV járművezetője nem elég óvatos, az egyik vagy a másik felsővezeték megsérülhet, leszakadhat. Tamási világhírű üzeme Fehérje tízezer tonna lucernából A tamási üzem alig másfél évtizedes. Egy kutatócsoport a hatvanas évek közepén találta fel, hogy miként kell zöld növényből kivonni a fehérjét. A tudásokat inspirálta az a tény, hogy egyre több fehérjére van szükség mind az állati eledelben, mind az emberiben. A hagyományos úton-módon „előállított” fehérje azonban- nem fedezi az igényeket. A- laboratóriumi munka igazolta, .amit a tudósok kigondoltak: a zöld növényből — akkor elsősorban a lucernát vizsgálták — lehet fehérjét kivonni. Az anyag takarmánykeverékekben használható, importot pótolhatunk vele, ugyanakkor a távlati felhasználás ugyancsak kecsegtető, hiszen felcsillant annak a reménye, hogy nagyobb zöldtömeget adó növényt is bevonnak — például kukoricát — a fehérjepor előállításába. Mert az anyag, amit kivonnak a zöld növényből, por alakú, míg a visszamaradó rostos részt granulálni lehet. így a zöld növény minden része, a gyökér kivételével hasznosítható. A granulátum 'kiváló takarmány, ballasztként is, kérődző állatoknak. A tamási üzem építésé, telepítése a hetvenes évek elejére tehető. Akkor kezdtek tárgyalásokat a környező termelőszövetkezetekkel, vaja. miféle társulási együttműködési formáról. Ám ez a próbálkozás nem sikerült; A szövetkezetek, amelyek a lucernát termesztették volna, ráfizettek az üzletre, sorra kiléptek a társulásból. Majd újabb átszervezés kezdődött, és ez már valamivel életrevalóbb volt. Halódott a nagyszerű, a világraszóló kezdeményezés (Közben igen sok országban bejelentették, védetté tették a találmányt.) S végül, a zöld út a zöld arany előtt akkor nyílt meg, amikor a Fhylaxia Oltóanyag és Tápszertermelő Vállalat vette át a tamási üzemet, s a zöld növényt, amely a termeléshez szükséges, szerzőA sejtjeire bontott zöld növényből kivont folyadék, a lepárlás előtt olyan, mint az étolaj sem tudják pótolni a lucernából, vagy más növényből készült fehérjét. A világ élelmiszeri ns ég b en szenved. S a tüdősök ezért a kísérletet tovább folytatják: legyen emberi táplálkozásra is alkalmas a fehérjepor. Sikeres az eddigi kutatás. Kivontak olyan tiszta és emberi táplálkozásra alkalmas növényi fehérjét, amely szinte minden ételhez keverhető, illetőleg majd később derül ki, hogyan lehet felhasználni: salátát ízesíteni, önálló főzelékként, vagy más zöldséghez keverni, húst pótolni valamiféle pogácsa formában. A kísérlet tehát sikerült. Volt alkalmam megkóstolni az emberi fogyasztásra' termelt VE- PEX-port (minden bizonnyal lesz majd ennék jó fantázianeve is). A pornak tenyhe sütőtök íze van, a spenótnál világosabb színű, állaga pedig olyan, mint a nescaféé. Persze egy kiskunéi por, egy ízlelés még nem bizonyítja emberi táplálkozásra alkalmas voltát, de a tudósok ígérik, hogy ezen az úton haladva hamarabb eljutnak a „szer” használhatóságához, mint az állati táplálkozásra termelt növényi fehérje esetében. A tamási VEPEX-üzemben szombaton befejezték a szezont. összesen több mint tízezer tonna zöld lucernát dolgoztak fel, ennek mintegy harminc százaléka por alakú növényi fehérje, és a több ezer tonna szárazanyag tartalmú granulátum is hasznos termék. Hétfőtől az üzemben termékváltás következett be, ez is a tervek szerint. Ugyanis éppen a Phylaxia révén vált többhasznúvá ez az üzem. Amint a zöld szezon lefut, hozzáfognak más termékek gyártásához. Jelenleg tafcar- mánykiegészítőkét és tápokat készítenek a korszerű gépekkel. A munka egész éves, ám változik a termék. Előfordul, hogy a berendezést például savó porítására használják fel. PÁLKOVÁCS JENŐ Fotó: Gottvald Károly déssel termeltetik meg. A növényi fehérje termelése az országos hírű vállalat bekapcsolódása után is nehezen indult, hiszen igen sok hazai akadályon kellett átjutni a vezetőknek. Ma is ott tartunk még, hogy a külföld jobban érdeklődik a fehérjegyártás iránt, mint a hazai felhasználók. Szinte nem múlik el hét, hogy két-három küldöttség ne tanulmányozná a technológiát, a gyárat. Főleg a Szovjetunióból érkeznek sokan, úgy látszik, ott rájöttek, előbb mint a hazai szakemberek, hogy a növényi fehérje ilyetén való kivonása olcsóbb, mint a mi viszonyaink között szója, vagy más sok fehérjét tartalmazó növény termesztése. S ha az ilyen növényeiket sikerrel is tudnánk termesztem, még jó terméseredményeik mellett A VEPEX-ben, Tamási világhírű üzemében szombaton befejezték az 1980. évi lucernaszezont. Valamivel több mint tízezer tonna zöldlucernából a korszerű berendezések segítségével növényi fehérjét állítottak elő. A fogadó-betápláló üzemrészbe érkezik a földekről a vágott, aprított zöld lucerna, itt géppel tolják a felhordó garatjára. A gépet Boczor István kezeli. Fotyék Lajos művezető hatáskörébe tartozik a lepárló üzem. A kapcsolóberendezés előtt, a gépek, működését ellenőrzi. A porlasztó-szárító torony
