Tolna Megyei Népújság, 1980. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-10 / 187. szám
e képújság 1980. augusztus 10. Benépesednek a falvak Ananászültetvény a „makrancos földeken” Mongólia Kulturális hírek „Busku története” címmel új játékfilmet készített a Mongol Filmstúdió. A film — amelynek rendezője • és szövegírója P. Cogzol — népi ihletésű mongol mesét dolgoz fel, Buskuról, a szegény, de bátor emberről, a jóért, az igazért folytatott harcáról, győzelméről szól. A főbb szerepeket L. Cogzolma és Sz. Genden érdemes művészek játsszák. Operatőr: L. Sarovdorzs. A közeljövő filmújdonsá- gai között szerepel három másik játékfilm — köztük a történelmi tárgyú „Keresztül a Góbin és Kjangánon” — és egy dokumentumfilm „Mongol kommunisták” címmel, amelyeket mongol filmesek szovjet kollégáikkal koprodukcióban készítenek. * Sikeres évadot zártak a mongol színházak. A hazai színdarabok mellett több klasszikus művet is műsorra tűztek a fővárosi és a vidéki társulatok. Az ovorkhangáji ajmak népszínháza például Shakespeare „Téli rege” című művét mutatta be. Az ulánbátori Gyermekszínház nagy sikere volt Szergej Mihalkov „A 2001. év”. A világűr meghódításáról, az első űrhajósról, Ju- rij Gagarinról szóló érdekes történetet a rendező, L. Lkaszuren pantomimmel, különleges fényhatásokkal állította színpadra. Dúc Phu tartományban az id én 360 hektáron termesztenek ananászt, 60 hektáron pedig teát. A hozam: hektáronként 21 tonna. Képünkön: ananász szüret Dúc Phu-ban. „Dath Nioch” — a vietnami nyelvben azt jelenti „ország”, de „földet” és .vizet” is jelent. Manapság inkább az első jelentése használatos, bár a nyelvészek szerint valamikor csak „földet” és „vizet” jelölt ez a szó, mint a létező világ két őselemét. így vagy úgy — a fenti szóval lépten nyomon találkozik a mai utazó. A végtelen rizsföldeken, a mesterséges tavakon, folyók partján álldogálva vagy a szűkszavú falusi emberek mesébe illő történeteit hallgatva. „Dath Nioch”! — makrancos föld a mienk —mondják mosolygva, mintha máris megbocsájtották volna. — Csak három-négy napra hagyd békében, s már dzsungelként látod viszont. A saját házad sem találod meg benne. így aztán neon csoda, ha a vietnami ember szorgalmáról, vitalitásáról ismert. Amikor Délen, a volt Saigon környékén az amerikaiak kiűzése után előbb földet osztottak, majd szövetkezeteket szerveztek, villámgyorsan meg kellett szervezni a lakosság létfenntartását, egyszersmind munkát adni a hadseregnyi munkanélkülinek. De vajon hajlandó-e a földet túrni az, aki hónapokkal korábban még teát és wiskyt szolgált fel az amerikai katonáknak? A kérdésre hamar válasz érkezett Kezdtek újra benépesedni a Saigon körüli falvak. Visszajöttek a parasztok, a kézművesek, de földet kértek azok a városiak is, akik életükben nem ültettek rizst. Igaz, ezek a földek nem annyira rizstermelésre valók. A legtöbb helyen ananászt termelnek, amiből az utóbbi években már bőven jut exportra. Ma már mosolyognak a helybeliek, amikor a múltat idézik: — Sok mindent átéltünk, s be kell vallani, kevesen voltak köztünk, akik elhitték, hogy a mi földünkön valaha ananászültetvények lesznek. A helyzet azért még ma sem rózsás. A legtöbb szövetkezet egyelőre nem rentábilis. De úgy gondoljuk, három-négy év múlva elkezdhetjük az állami kölcsön törlesztését; megfizetjük, hogy új utakat, vízvezetéket, hőerőművet épített nekünk az állam. S ha ez letelik, már a tiszta nyereségen is mi osztozkodhatunk. (s. a.) mesebeli varos Újjászületnek Tele házai A cseh városok gyöngye, építészeti csoda, az építészeti stílusok kincstára... — elragadtatva dicséri mindenki Telcet, a legszebb műemlék városok egyikét Csehszlovákiában Csehország déli részén találjuk a térképen, a mesés kirándulókörnyéken, ahol érintetlenek az erdők, a halastavak, ahol legendák övezik a régi várakat, várromokat. A magyar turista autóval Brno és Jindriehuv Hradacen át közelítheti meg. Áthaladunk a gótikus városkapun és mintha néhány évszázaddal visszalépnénk a történelembe. Két kapuval lezárt téren találjuk magunkat, melyet összefüggő házsor övez. Mindegyiket árkád, a reneszánsz homlokzat szépmívű freskó, dombormű díszíti. A tér végét reneszánsz kastély zárja le. Tele a középkorban vízierődnek épült. A halastavak koszorújában az erőd szinte bevehetetlen volt. Az egykori királyi várost a 14. századtól a Vitkov, a Slavata és a Lichtenstein család birtokolta. Kezükben volt egészen 1945-ig. Építészeti virágkorát Tele a 16. század derekán élte. Ekkor az egykori gótikus várat reneszánsz stílusban épp- étépítették. A házakat pedig, amelyek olyan szépek, a monda szerint a nemesek iránti irigységből építették a városi polgárok. Akárhogy volt, megmaradtak a tipikus reneszánsz házak, melyek stílusát ma hivatalosan csak polgári-reneszánsznak hívják. Persze nemcsak turistákat vár Tele, hanem jegyeseket is. Igazán romantikus itt a szerelem és messze-távol itt van a legszebb házasságkötőterem, a kastélyban. Tele főterén nyaranta hagyományos vásár és az utóbbi időben népitánc-fesztivál várja a vendégeket. Iparfejlesztés a nisi körzetben Idén a szerbiai Niis körzetében egymilliárd dinár értékű beruházást valósítanak meg, ami 27 különféle létesítmény építését .vagy korszerűsítését foglalja magá- ban. Az iparfejlesztések főleg két helyre koncentrálódnak: Kursumlijára és Prokupljére. Kursumlijá- ban az erdészet és faipari kombinát új konyhabútor- gyárat épít, a „Július 7-e” konfekcióüzemet bővítik, új üzemcsarnokot kap a Meta- lac fémkohászati üzem. Prokupljében az üveggyárban épül új csarnok és a cérnagyárat bővítik. Másutt a mezőgazdaság fejlesztését célzó beruházásokra kerül sor. így Razanj- ban baromfifarmot létesítenek, Gadzin Hanban pedig üveg és műanyag hajtatóházakat gyártó üzem kezdi meg rövidesen működését. A turizmus fejlesztését szolgálja a blaci „B” kategóriájú hotel építése. Pro- lomban gyógyfürdőt és szállodát építenek. Ha a terveket sikerül megvalósítani, akkor az 1976— 1980, közötti időszakban a nisi körzetben 113 fejlesztési program készül el. Mindez jó alapot biztosít a következő, középtávú tervidőszakhoz (1981-5-1985), amikorra újabb 114 létesítmény építését tervezik. KGST: ki mit tud ? A KGST jelenleg a világ leggyorsabban fejlődő gazdasági régiója. Tudjuk: 1977-ben a gazdasági tömörülé-. síinkbe tartozó szocialista országok területe 25,1 millió négyzetkilométer volt, népessége 378 millió. A világ területéből eszerint 18,5 százalék, népességéből 9,2 százalék tartozott a KGST-országokhoz, amelyek összességükben azonban a világ ipari termelésének 33 százalé- kát_ adják, s a gabonatermesztésben is meghaladják a világátlagot. Az arány azóta csak a KGSTrországók javára tolódott el. Hatalmas erő. Általiéban azt.is tudjuk, hogy abszolút szamokban mérve a Szovjetunió messze a legerősebb KGST-ipartner. Arról azonban ritkán kapunk átfogó képet, hogy melyik KGST-ország mivél járul hozzá e gigantikus erőhöz? Melyik miben számít erősnek? Az iparban és a mezőgazdaságban hol és mi virágzik a legjobban? S bár a számok tömegét senki nem szereti túlságosan, a belőlük kirajzolódó érdekes képet mégis érdemes szemiügyre vennünk: kitűnő tájékozódáshoz segítenek, s a néha .bizony meglepő adatok sók minden jelenségnek megmagyarázzák a hátterét. Az alábbiakban, aiz 1979-es adatok alapján, néhány fontos ipari és mezőgazdasági területen — egy lakosra számítva! — mutatjuk be a KGST-országok erejét; fejlettségét. Villanyenergia-termelésben a legerősebb az NDK; egy lakosra számítva 5724 kilowattórát termel. A második helyen a Szovjetunió áll (4641 kWó), harmadikon Csehszlovákia (4592 kWó). Magyarország ugyan nyolc és félszeresét termeli az 1950-esnek, de így is csak hetedik a sorban, egy főre 2399 kilowattórával. Az acéltermelésben Csehszlovákia vezet: 1011 kilogrammal, a második a Szovjetunió (585 kg), a harmadik Lengyelország (555 kg). Magyarország 364 kilogrammal a 6. helyen van. Cementtermelés: 1. NDK (747 kg), 2. Csehszlovákia (679 kg), 3. Románia (641 kg). Magyarország a 7. helyen áll (447 kg). Kénsavtermelés: 1. Bulgária (lilil kg), 2. Lengyelország (96 kg), 3. Szovjetunió (87 kg). Magyarország a 6. helyen (64 kg). Műanyag- és gyantatermelés: 1. Csehszlovákia (54 kg), 2. NDK (45 kg), 3. Románia '(25 kg). Magyarország a 4. helyen áll „haltversenyben” Bulgáriával 20 kilogrammal. Papír- és kartontermelés: 1. Csehszlovákia (76 kg), 2. NDK (72 kg), 3. Magyarország (42 kg). Szövetgyártás: 1. Csehszlovákia (59 m2), 2. Bulgária 51 m2), 3. Románia (50 m2). Magyarország a negyedik, 46 négyzetméterrel. Cukortermelés (fehér cukorra átszámítva): 1. Csehszlovákia (60 kg), 2—3. a Szovjetunió és Magyarország 47—47 kg), 4. Lengyelország (46 kg). Itt azonban ne feledjük el, hogy Kuba is KGST-ország, amelynek cukor- termelése fejenként 687 kilogramm! A mezőgazdasági termelést kétféle alapon számítjuk, s ennek megfelelően kétféle képet kapunk. Az 1976—78- as évek termésátlagának alapján, megnézzük aiz egy lakosra számított termést., majd utána az egy hektárra jutó átlaghozamot. Mindkét adat fontos és jellemző. Búzatermelés (az egy lakosra eső mennyiség alapján): 1. Magyarország (505 kg), 2. Szovjetunió (401 kg), 3. Bulgária (365 kg). Egy hektárra számítva: 1. Magyarország (4070 kg), 2. Csehszlovákia (4067 kg), 3. Bulgária (3853 kg). Szemes termény és hüvelyes: 1. Magyarország (1174 kg lakosonként), 2. Búigária (906 kg), 3. Románia (890 kg). Hektáronkénti .termésátlagban: 1. Magyarország (4027 fog), 2. Csehszlovákia (3690 kg), 3. Bulgária (3477 kg). Burgonyatermesztés: 1. Lengyelország (1331 fog), 2. NDK (511 kg), 3. Szovjetunió (329 kg). A hektáronkénti termésátlagban: 1. Lengyelország (19 017 kg), 2. Csehszlovákia (16 940 kg), 3. Románia (14 800 kg). Magyarország az 5. helyen áll, 14180 kilogrammal. Zöldségtermesztés: 1. Bulgária (187 kg), 2. Magyarország (169 kg), 3. Románia (162 kg). Gyümölcs- és szőlőtermesztés: 1. Bulgária (228 kg), 2. Magyarország (217 kg), 3. Románia (130 kg). Az állatállományt az 1977-es adatok alapján vettük, száz hektár mezőgazdasági területre számítva. A szarvasmarha-állomány: 1. NDK (88 db), 2. Csehszlovákia (68 db), 3. Lengyelország (65 dib). Magyarország az 5—6. helyen áll, Bulgáriával (29 db). Sertésállomány: 1. NDK (187 db), 2. Magyarország (117 db), 3. Csehszlovákia és Lengyelország (108—108 db). Juhállomány: 1. Bulgária (163 db), 2. Románia (97 db), 3. Magyarország (39 db). Baromfiállomány: 1. Magyarország (960 db), 2. NDK (768 db), 3. Bulgária (662 db). Hús- és szalonnatermelés (egy lakosra számítva): 1. Magyarország (138 kg), 2. NDK (105 kg), 3. Csehszlovákia (92 kg). Tejtermelés (egy lakosra számítva): 1. Lengyelország (484 kg), 2. NDK (428 kg), 3. Csehszlovákia (373 kg). Egy tehénre számítva: 1. NDK (3359 kg), 2. Magyarország (3034 kg), 3. Csehszlovákia (2977 kg). Tojástermelés (egy lakosra számítva): 1. Magyarország (451 db), 2. NDK (314 db), 3. Csehszlovákia (309 db). Traktorellátottság a szántóföldeken, kertekben, gyü- möltosösökben, szőlőkben, száz hektárra, lóerőben számítva: 1. NDK (158 LE), 2. Csehszlovákia (154 LE), 3. Lengyelország (118 LE). Magyarország a 7. helyen áll, 70 lóerővel. Műtrágya-felhasználás hektáronként: 1. NDK (332 kg), 2. Csehszlovákia (311 kg), 3. Magyarország (279 kg). Az összehasonlítás a KSH tavalyi, KGST-könyve alapján készült.
