Tolna Megyei Népújság, 1980. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-10 / 187. szám
1980. augusztus 10. WÉPÜJSÁG 3 Hogyan lehet megtakarítani tizenhat kombájnt? „A fejlődésbeli hátrányok elmaradások leküidéséhez csak az a fontos, hogy az emberi töke (beleértve a tudásvágyat és a cselekvőképességet) minél magasabb rendű, illetve gyors fejlődésre alkalmas legyen. Enélkül hosszú távon még az olaj- lelőhelyek is értéktelenek. A jólét tényezői közül egyedül az emberiség teremtette szellemi töke nem helyettesíthető." (Az idézet az Aussenwirtschaft Zürich 1979. márciusi számából, Herbert Giersch: A világgazdaság jövőjéről cimü tanulmányából való. A kézzel kimásolt idézetet Vas István íróasztalán pillantottam meg.) Vas István, at Dalmandi -------------------- Állami Gazdaság állami díjas igazgatója végig arról beszélt: hogyan lehet megtakarítani tizenhat kombájnt, de a kérdésre a válasz nem egyszerű. S zámológéppel a kezében azt magyarázta: a mezőgazdaság ma már egyre tőke- és eszközigényesebb. 1975-ben még csak 7—8 ezer, 1980-ban már 10—12 ezer forint ráfor-. dítást követel minden hektár föld. A borjúból, ha hizlalják, 520 nap alatt lesz hízó marha, a malacokból 200— 205 nap alatt hízott sertés. Ez idő alatt gondoskodni kell az állatok tartásához szükséges takarmányról. A tárolás nem olcsó, a telepek fejlesztése, korszerűsítése sem. Keresni kell tehát azokat a módszereket, amelyek lehetővé teszik a tőke átcsoportosítását azokba az ágazatokba, amelyek csak beruházással tehetők gazdaságosabbá. Pénz köztudomásúan kevés van. Az emberi agy viszont kimeríthetetlen. Óriási „tőke” halmozódott fel benne. Az emberek fejében van a legtöbb tartalék, csak fel kell tárni, csak engedni, ösztönözni kell, hogy a szürke agysejtek működésbe lépjenek. Dalmandon nemcsak engedik, de ösztönzik is az embereket arra, hogy gondolkodjanak. A gazdasági vezetők keresték és ma is keresik: melyik az a gazdasági szerkezet, divatos szóval struktúra, amelyben az élő erő, az ember ereje és a technikai eszközök a legtöbb napon keresztül működtethetők. És természetesen a legolcsóbban. A számológép itt nem dísztárgy, hanem állandó munkaeszköz. Mindent kiszámolnak vele. Kiszámolják azt is, hogy a napfény a legolcsóbb, de az élőmunka még mindig drága ahhoz, hogy a napfényt kihasználva, élőmunka-ráfordítással készítsenek szénát. De kiszámolják az olajfogyasztást is és arról is beszélnek: Amerikában nem tartják szentségtörésnek, hogy a farmer minden mázsa kukoricából négy kilót eltüzel a szárításhoz. Nálunk ugyan nem természetben, hanem olajban, nagyobb értékű kukoricát tüzelünk el egy-egy mázsa megszárításához. Az olaj ára köztudomásúan állandóan emelkedik. Emelkednek tehát a szárítási költségek is. Ma már duplájába kerül a szárítás, mint ameny- nyibe 1975-ben került. Két megoldás lehetséges: sírni, hogy nem kifizetődő az állattenyésztés ilyen olajárak mellett, követelni a felvásárlási árak növelését, vagy keresni a költségcsökkentés út- ját-módját. Az előbbi nem jelenthet megoldást, mert ha emelnék a hús felvásárlási árát, emelni kellene a bolti árat is, ha a bolti árat emelnék, akkor... Egyszóval: ez az áremelés begyűrűzne és A Dalmandi Állami Gazdaság minden egyes kombájnosa több, mint száz vagon termést takarított be minden területen megindulna az áremelkedési folyamat. Marad tehát az utóbbi megoldás. Ezt választották a dal- mandiak is. „Sírás” helyett a takarékos szárítás módját keresték. És rá is találtak. Ha jól emlékszem, hagyomá- njios, régi módszerrel egy mázsa lucernaliszt előállítása négyszáz valahány forintba kerül, az ő módszerükkel viszont csak 288 forintba. Még ez is elég drága ahhoz, hogy a lucernát tömegtakarmányként etessék. Ma már csak 170 hektár pillangósuk van és a lucernalisztet tápba keverve abrakként etetik. A sertések is szívesen fogyasztják. Dalmandon soha ,nem-------------------- ment ki a d ivatból a silókukorica. Ők akkor is nagy mennyiségben termeltek silókukoricát, amikor az olcsó olajjal más gazdaságokban még a juhoknak is granuláltan adták a takarmányt. A silókukorica termesztésével két legyet ütöttek egy csapásra: ezer hektár területet szabadítottak fel más tömegtakarmánynak és nyereségessé tették az állat- tenyésztésüket. Ebben a gazdaságban ma már nyereséges a szarvasmarhahizlalás, a tejtermelés éppúgy, mint a sertéstenyésztés. És még valami, ami igen lényeges: 1975-ben kisebb állatállomány mellett az abrak 75 százalékát vásárolták, ma a nagyobb állatállomány mellett önellátók, sőt bizonyos mennyiség jut eladásra is. Nem a divattal hívták fel magukra a figyelmet, sőt gyakran ódivatúaknak nézték őket. Ők akkor kezdtek foglalkozni az őszi árpával, amikor másutt kiment a divatból. Az őszi árpa helyett a gazdaságok nagy részében takarmánybúzát vetettek, mert ez nagyobb termést adott, mint az őszi árpa. Daümamdon három évvel eziellőtit Ismét vetni kezdték az őszi árpát. A kísérleti parcelláikon Itöbb őszi árpa versenyzett azért, hogy a dal- mandii földbe kerülhessen. Házai és külföldi őszi árpák versenyeztek és kiderült, hogy Ny ugat - E utró pában sincs jobb ősziiárpa-fajta, mint a KompoLtá korai. A Kampói,ti karai 10 mázsával képes főbbet adni hektáronként, mint a nyugat-európai legjobb. Ehhez hozzá kell tenni mindjárt, hogy a Dal- miandi Állami Gazdaság területén. A gazdaság vezetői megnézik ugyan, hogy mire képeseik az egyes búza-, árpa-, kuiklaricafajták országos - kísérletekben, de ők arra is kíváncsiak, melyik mire képes a Dailmandi Állami Gazdaság ökológiai viszonyai között. Végül ás őket csak az érdekli: miivel fizet a jó munkáért egy-egy fajta Dalmian- don.' A technoi ágiát is minden fajtára, a dalmandi viszonyokat figyelembe véve dolgozzák ki. A kísérleti parcelláknak, a helyi adottságoknak megfelelő adaptációnak megvan az eredménye. Már az elmúlt két évben is bizonyított a Kompoliti korai őszi árpa, de az idén bebizonyította art is, hogy képes a hetven mázsán felüli hektáronkénti átlagtermésre Dalmandon, ahol nemcsak a növénytermesztési, hanem növényvédelmi technológia ás korszerű. Dalmiaindon az őszi árpa visszanyerte régi becsületét. Nem a hagyomány megőrzése vezette a dalmandiákat, hanem a ,gazdaságosság. Kiderült, hogy az őszi árpa termelése, ha megfelelő fajtát választanak, gazdaságosabb, mint a búzáé. Egy 'mázsa, őszi árpa .termelési költsége előzetes számítások szerint mintegy 10—15 százalékkal kevesebbe kerül, mint a búzáé. A Dalmandi Állami Gaz- diasáigban 584 hektáron termesztik az 'őszi árpát. Nem véletlenül lennyin. A számítások szerint ennyi az a terültet, amelyről optimális időben, kis szemveszteséggel le tudják takarítani a .termést. Bs ez az a területnagyság, amellyel a gazdaság kombájnjai meg tudnak birkózni, még a búza betakarítása előtt. A gazdaság vezetőd, amikor az őszi árpa termesztése mellett döntötték, nemcsak az őszi árpát integrálták a növénytermesztési rendszerükbe, hanem egyúttal a kombájinkihasználást is meghatározták. E döntésükkel és azzal, hogy kalászos területüket három bar,madra osztották fel: egy harmad őszi árpa, egy harmad korai takarmánybúza és egy harmad javító minőségű búza, tizenhat kombájnt takarítottak meg. Kiszámították: ha az őszi árpa helyett is takarmánybúzát termesztenének, nemcsák a termés lenne kisebb, hanem a kombájnpar- kot is növelni kellene tizenhattal. A jelenlegi tizenkettő helyett 28 kombájnnal és a hozzátartozó száMí.tóesz- k őzökkel, száll í t ökapacifásbővítéssel tudnák optimális időben, tíz nap alatt learatni a tormásit. Ha csak a kombájnokat számítjuk — mintegy 32 milliót kéllébt volna kiadni ezekre a gépekre. Ha ezt az összeget más területre, az állattenyésztés területére áramoltatják, akkor ott is növelni tudják az eredményeket. A számítások helyességét az élet bizonyította és bizonyítja A tizenkét kombájn hat -------------------- nap alatt képes betakarítani az őszi árpát és tíz nap alatlt a búzáit. Az őszi árpa .termelésbe állításéval tehát nemcsak több abnáktakarmányhoz jutott a gazdaság, hanem tíz na.p helyett tizenhat napon keresztül dolgoztathatja a kombájnokat, a szállító- és talajművelő gépeket, előbbre hozhatja és gyorsíthatja, a tarló- hántást. A tizenhat nap azt is jelenti, hogy nő a kombájnok 'teljesítménye. Az idlén például .minden .kom- bájaiios száz vagonom felüli teljesítményt ért el. Óriási teljesítmény ez. Ha visszagondolunk a régi csiépilésiek- ne: egy csépi ©brigádnak száz napra latit volna szüksége ennyi termény kicsépi éséhez, amennyit egy dalimamdi kom- bájmos tizenhat nap alatt betakarított. A teljesítménynövekedés természetesen együtt jár a költségek csök- ikenitiás.ével is. Egy mázsa őszi árpát, búzát a gazdaság kombájnoslad lényegesen olcsóbban takarítottak be, mint amennyit hivatalosan a bér- csáplésiért fizetnek egymásnak a gazdaságok. A gazdaságban a szalmát is értékként, nagy értékként kezelik. Az áLLattenyéSztési telepeken mindenütt bála- kazl.alkban áll a szalma. A szalma, az istállótrágya értékét is állandóan figyelemmel kísérik. Kiszámították; az utóbbi években, a műtrágya áránák emelkediése következtében, lényegesein olcsóbb is- tálilóbrágyával, mint műtrágyával pótotai a talaj „kiszívott” ©rajét. Olcsóbb is, nélkülözhetetlen is az istálló- trágya. A föld megkívánja a szervesiam y.a.g -visszapótlásit is. A dailimandiak évente a .területük 25 százalékát dstálló- Itnágyázzálk. Persze az sem mindegy, hogy mikor, ők holtidőben trágyázmak. Aratás, cséplés után, amikor a növénytermesztésiben egy kis szünet követíkezák. A szállítógépeket ebben az időszakiban jól kii tudják használni az istiállótrágyázáslban. Dalmandon mindent mű-------------------- kódtetmek: a z agyakat, a számológépeket, a kombájnokat, a szál- liítóasizközöiket... Céljuk ugyanaz, minit minden termelő üzemé ebben az országban : olcsóbban, többet, jobb minőségű terméket előállítani, kisebb energiával, kevesebb költséggel. SZALAI JÁNOS Fotó: G. K. Pártmegbízatása: Pártcsoportbizalmi A Szekszárdi MEZŐGÉP várdombi gyáregységében a villamosfelújító-, a lakatos-, a 'fröccsöntő- és a „Pupin”- (kooperációs termékeket előállító) műhely tizennégy kommunistájának munkáját fogja össze az I-es pártcsoport. E területről „fut be” a legtöbb újítás, innét indul ki a legtöbb kezdeményezés és ha az üzemben — rendszerint nem belső okok, hanem külső kooperációs partnerek késedelmes szállítása miatt — „rá kell verni”, mint tavaly nyáron az öntözőberendezések szállításánál, az I- es pártcsoport mozgósítja nemcsák saját tagjait, hanem a területén dolgozó párton'kívüliieket is. A pártcsoport tagjai rendszeresen összejönnek, megbeszélést tartanak. Ilyenkor a bizalmi beszél a vezetőség határozatairól, megbeszélik, hogy a legközelebbi taggyűlésen, miről lesz szó és kinek mi a véleménye. Félévenként értékelik a pártmegbízatásokat, szóba kerül, milyen a hangulat a műhelyekben és néha javaslatok hangzanak el, hol 'lehetne ésszerűsíteni, a munkát jobban megszervezni, esetleg embereket átcsoportosítani. Még egy adat a pártcsoportról: A két kongresszus közötti időszakban az alapszervezet kilenc új párttagot vett fel, ebből hetet az I-es pártcsoport területéről. A pártcsoport bizalmija Karácsony Pál, a seregélye- si szakmunkásképző elvégzése után — 1963-ban — került az üzembe. Akkor már négy éve KISZ-tag volt, itt is a KlSZ-ben folytatta mozgalmi munkáját. Közben egyre gyakrabban kapott pártmegbízatást és 1970- ben, amikor tagfelvétele napirendre került, már évek óta terjesztette a Kossuth- kiadványokat. Egy év múlva bízta meg az alapszervezet az I-es számú pártcsoport vezetésével. Azóta pártcsoportbizalmi. — Nagyon fontosnak tartom a jó kapcsolatot nemcsak az alapszervezet vezetőségével, hanem a terület munkahelyi vezetőivel is — mondja. — A pártcsoport nem kis alapszervezet, beszámoltatási joga nincs, ám a mindennapi munkában találkozunk nemcsak az eredményekkel, hanem a gondokkal is, gyakorta olyanokkal, amelyeket önállóan kell elhárítani. A pár.tcsoport, mint a pártban a legkisebb kollektíva, kiválóan alkalmas arra, hogy nap mint nap érzékelje az emberek hangulatát, agitáljon, mozgósítson a termelési föladatokra. És arra is, hogy kialakítsa a pártmegbízatások rendszerét, számonkérje azok teljesítését. — Minden. pártcsoportmegbeszélésen? — Erre nincs szükség. Ám félévenként csak sonravesz- szük, ki hogyan tesz eleget megbízatásának. A mi párt- csoportunkban mindenkinek van pártmegbízatása. Vannak úgynevezett „látványos”, „hálás” megbízatások, mint a politikai irodalom terjesztése, vagy a sportfeKarácsony Pál lelősé, ám figyelmet kell fordítanunk az olyanokra is, amelyek nemcsak nehezebben teljesíthetők, hanem „mérésük” szinte lehetetlen. Mint például annak a két elvtársnőnek a pártmunkája, akik feladatul kapták, hogy a nőfelelősnek segítsenek. Vagy az információs felelősé, akinek kérését, hogy munkájához kapjon nagyobb segítséget, továbbítottam az alapszervezet vezetőségéhez. — Hét új párttagot vettek fel. — Igen. Ez mindenesetre azt mutatja, hogy a pártcsoport területén jó politikai nevelőmunka folyik. Segítjük, figyelemmel kísérjük, főleg a fiatalok közéleti tevékenységét és akit alkalmasnak találunk, felvesszük a pártba. Jómagam a hét közül háromnak voltam ajánlója és egyikükkel sem vallottam szégyent. Itt van például Gregority Feri villamossági műszerész. Évek óta - együtt dolgozunk a műhelyben, ő tagja a KlSZ-alap- szervezet vezetőségének. „Megpendítettem” neki, miután előzőleg a párttitkárral beszéltem a dologról: Feri, nem gondolod, hogy köztünk lenne a helyed? — Pirulós gyerek a Feri, bár közel van már a harminchoz, megille- tődött. Én iis gondoltam már rá — mondta, — de még otthon meg kell beszélni a családdal. Két nap múlva jött, hogy minden rendben van. Odaadtam neki a Szervezeti Szabályzatot, tanulmányozza át, egy hónap múlva pedig a felvételi kérelem űrlapot is megkapta. Különben is, gyakorlat nálunk, a párttaggá nevelő munka egyik aktusa, hogy a felvételt tárgyaló taggyűlés előtt a felvételt kérőnek átadjuk a Szervezeti Szabályzatot. Tavaly lett párttag — a mi területünkön — Mátrai Józsefné betanított munkás, három gyermekes családanya. Kiemelkedő munkája és mozgalmi tevékenysége alapján. Most is' két „jelöltünk” van — egy művezető és egy betanított munkás- aisszony — a nevüket hadd ne mondjam, hiszen majd csak a taggyűlésen dől* el, párttagok lesznek-e, vagy sem. Egyiküket még az idén, a másikat jövőre szándékozunk felvenni. (J) Korszerű technológia Egerben, az AGRIA Bútorgyárban a rövidesen befejeződő technológiai fejlesztés után a termelés mintegy harminc százalékos emelkedése révén, tovább növelhetik az exportot.
