Tolna Megyei Népújság, 1980. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-10 / 187. szám

2 WÉPÜJSÁG 1980. augusztus 10. Ezt hozta a hét a külpolitikában Hétfő: Brezsnyev —Ceausescu-tálálkozó a Krímben. — Waldheim ENSZ-főtitkár Hanoiból Bangkokba utazik. — Vita az olasz parlamentben a bolognai merénylet hátteré­ről. — Fokozódó terror Törökországban. Kedd: A genfi leszerelési bizottság ülése. — Belgium szövetségi állammá alakul. — Tüntetés Teheránban, tilta­kozásul iráni fiatalok amerikai letartóztatása ellen. — Újabb elnyomó intézkedések Bolíviában. Szerda: Brezsnyev—Zsivkov-találkozó. — Elhalasztják a kínai külügyminiszter indiai útját, mert Új-Delhi elismerte a Kambodzsai Népköztársaságot. — Rogers NATO-főpa- rancsnok a délkeleti szárny sorainak rendezéséről tárgyal Ankarában és Athénben. Csütörtök: Bejelentik a Gierek—Schmidt-találkozót. — Az iraki—szaúd-arab csúcstalálkozón kilátásba helyezik a szakítást mindazokkal, akik elismerik a Jeruzsálemről ho­zott izraeli döntést. Péntek: Jeruzsálem napja Iránban, az arab országok a Biztonsági Tanács összehívását követelik. — Súlyos harcok Salvadorban. — Belpolitikai bonyodalmak Zimbabwe-ban a ZANU főtitkárának letartóztatása nyomán. Szombat: Folytatódik a belső harc a demokrata konven­ció előtt, a közvélemény-kutatások Carter népszerűtlenségi rekordjáról tudósítanak. — Az iráni parlament Radzsait javasolta kormányfőnek. A hét 3 kérdése 1. Milyen kérdések szerepeltek a krími találkozók napi­rendjén? Immár jó néhány éves hagyomány, hogy a nyár dere­kán, kötetlen keretek között, munkatalálkozókra kerül sor a Krímben a Varsói Szerződéshez tartozó országok párt­vezetői között. A héten Leonyid Brezsnyev és Nicolae Ceausescu, illetve Todor Zsivkov eszmecseréje tette tel­jessé azt a tanácskozássorozatot, amelyben korábban Ed­ward Gierek, Gustáv Husák, Erich Honecker, s természe­tesen Kádár János is részt vett. E megbeszélések jó lehetőséget nyújtottak arra, hogy az ötéves tervek „finisében” tájékoztassák egymást országaik belső helyzetéről, az elért eredményekről, s a meglévő problémákról, de nem maradt el a nemzetközi politikára történő kitekintés sem. Ennek kapcsán a megjelent tömör közlemények hangsúlyozták: a szocialista országok a ne­hezebbé vált körülmények és Washington feszúltségkeltő magatartása ellenére az enyhülési irányzat védelme és fenntartása mellett szállnak síkra. Ennek jegyében külö­nösképpen fontosnak tartják a madridi Európa-találkozót, hogy az valóban folytatása legyen Helsinkinek, s a részt­vevők ésszerű és építő módon közelítsék meg a vitás kér­déseket. Szinte kulcsszóként tért vissza a krími közlemé­nyekben a katonai enyhülés előmozdításának szükségessé­ge. Az a kontinentális értekezlet, amelyet Varsó javasolt ebben a tárgyban, s a többi szocialista ország is támogat, megfelelő műhelye lehetne újabb megállapodások előké­szítésének. (Az európai asztalon fekszik egy hasonló tár­gyú francia kezdeményezés is, s jóllehet nem teljesen ugyanaz a megközelítési mód, nem látszik kizártnak egy kompromisszumos megegyezés. A tárgyalásokat az mozdít­hatná elő legjobban, ha Európában nem valósítanának meg egyoldalú, egyensúlyt fenyegető lépéseket, s ez mindenek­előtt az eurorakéta-tervekre vonatkozik.) Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára (jobbra) a Krímben találkozott Nicolae Ceausescuval, a Román Kom­munista Párt főtitkárával. A szocialista országok európai diplomáciájához tartozik, hogy készek a konstruktív párbeszédre. Erre utal az a be­jelentés, hogy a közeli napokban, Hamburgban Gierek— Schmidt-találkozót tartanák, s egy korábbi megállapodás értelmében időszerűvé vált a két német állam csúcsszintű eszmecseréje is. A tárgyalási lehetőségek tehát adottak, s a kelet—nyugati beszélgetések gyakoribbá, intenzívebbé válása Európában javíthatja a légkört, ami kihat világ- viszonylatban is. 2. Milyen új fejlemények történtek a Közel-Keleten? Költözik a venezuelai nagykövetség Izraelben: eddigi jeruzsálemi irodáját egy. Tel Aviv-i épületre cseréli fel. A gesztus közérthető, eddig is csupán Hollandia és néhány latin-amerikai ország tartotta diplomáciai misszióját Jeru­zsálemben, most eggyel máris megfogyták. A visszhang és a felháborodás óriási, még a nyugati sajtó nagy része is értelmetlen provokációnak tartja a knesszet döntését, amelyben örök időkre az egyesített Je­ruzsálemet nyilvánította Izrael fővárosává. (A kommentá­torok két okot látnak Begin elhatározására: egyrészt így akarta csökkenteni a belpolitikai feszültséget, másrészt az amerikai elnökválasztási évet kihasználva, „kész helyzetet” szeretne teremteni a jövőre.) A Jeruzsálem-döntésnek viszont volt egy olyan követ­kezménye is, hogy megint jobban összekovácsolja az arab frontot. A két legnagyobb közel-keleti olajexportőr, Szaúd­Csaknem 80 halálos áldozatot követelt az a robbantás, amelyet valószínűleg egy szélsőjobboldali csoport követett el Bolognában. Szakértők vizsgálják a terrormerénylet színhelyét. Arábia és Irak között huszonkét év után élső ízben került sor közvetlen csúcstárgyalásokra. Ennek során megálla­podtak abban, hogy a Jeruzsálem-határozatot elismerők- kel szemben közösen lépnek fel, megszakítva velük min­den politikai és gazdasági kapcsolatot. Az Arab Liga tag­államainak több mint a fele máris csatlakozott ehhez az elhatározáshoz, és ott a sorban valamennyi jelentős olaj­állam, Algériától Kuvaitig. Ha nem is esett szó az olaj­csapok elzárásáról, az olajfegyver alkalmazásáról, közve­tetten áll a fenyegetés. Főképpen az Egyesült Államokkal szemben, miután a közös piaci kilencek és Japán igyekszik óvatos tartózkodást tanúsítani, s aligha vállalja majd a kockázatos jeruzsálemi játszmát. 3. Mennyiben járt eredménnyel az ENSZ-főtitkár dél­kelet-ázsiai utazása? Kurt Wáldheim egyszer a világ leglehetetlenebb állá­sának mondta az ENSZ-főtitkári posztot. Valóban nem könnyű olyan tisztséget betölteni, ahol a „megbízók”, a világszervezeti tagállamok száma már meghaladta a száz­ötvenet, s természetesen a legkülönbözőbb érdekek, törek­vések érvényesülnek. Igaz, éppen ebben a világban van lehetőség és szükség bizonyos közvetítésekre is. Nem titok, hogy Waldheim a jobb megértés előmozdítá­sa érdekében vállalkozott egy délkelet-ázsiai utazásra, hi­szen ez a térség ma is a válságövezetek közé tartozik. A diplomáciai élénkülésre az indokínai szocialista országok­nak, a VSZK-nak, Laosznak és Kambodzsának az a javas­lata adhatott okot, hogy az összeütközések megelőzése vé­gett, alakítsanak ki demilítarizált sávot Kambodzsa és Thaiföld határán. Ezt a gondolatot az ASEAN-országok sem utasították el, de Hanoi és Bangkok álláspontja között igen lényeges eltérés mutatkozik. Vietnam és a népi Kam­bodzsa a határ mindkét oldalán fegyvermentes zónát sür­get, azon lehet vitatkozni, hogy ez milyen mély legyen, s hogyan valósítsák meg az ellenőrzést. Thaiföld viszont csak kambodzsai területen járulna hozzá a demilitarizált öve­zethez. Megmaradnának tehát a thai részen a határra való­sággal ráépült kiképzőtáborok: televíziónézőinknek nem­rég alkalmuk volt látni egy helyszíni riportot, hogyan is festenek a bajkeverésnek e fészkei. Nyilvánvaló, hogy az egész demilitarizálásnak az adna értelmet, hogy nyugalom legyen a határon, ezért kívánatos a kölcsönösség. A Waldheim-utazás aligha tűzhette célul, hogy néhány nap alatt minden rendeződik. Lényeges mozzanat azon­ban, hogy megállapodás született: az ENSZ közgyűlésének idején, külügyminiszteri szinten, vietnami—thaiföldi pár­beszédre kerül sor New York-iban. Egy külügyminiszteri találkozó mindig ad legalább szerény biztatást, s ez visszá­járól is érvényes. A Délkelet-Ázsiával kapcsolatos hírek­hez tartozott ugyanis, hogy lemondták a kínai külügy­miniszter, Huang Hua tervezett indiai útját. Az ok: Új- Delhi elismerte a Kambodzsai Népköztársaságot, s ezzel tovább szűkítette a Peking által támogatott Pol Pot-csoport diplomáciai játékterét. RÉTI ERVIN Ismét tömegtüntetés volt az USA teheráni nagykövetsége előtt. A majd negyedmilliós felvonulás résztvevői amiatt tiltakoztak, hogy az Egyesült Államokban iráni fiatalokat vettek őrizetbe. Holnap kezdődik a demokraták konvenciója Hétfőn New Yorkban, ma­gyar idő szerint a késő esti órákban összeül a demokra­ta pánt országos konvenciója, hogy megnevezze a párt je­löltjeit a novemberi elnök­választásokra. Az újjáválasz- tásában reménykedő Canter elnök tetemes helyzeti előny birtokában uitazik New York­ba, mert az előválasztások eredményéként mintegy há­romszázzal több küldött tá­mogatását tudhatja miagiáá- nák, miint amennyire vstély- tánsánaik, Edward Kennedy miassachusattsi szenátornak a legyőzéséhez szüksége van. Kennedy már pénteken New Yorkba utazott és a Waldorf Astoria szálló előtt ei,mondott beszédében ismét hevesen támadta -az elnököt. „Négy év túl sok volt a. munkanélküliség .növekedé­siéből; négy év túl isok volt a külpolitikai kudarcokból” — jelentette ki Carter Fehér Házban töltött éveiről anél­kül, hogy néven nevezte vol­na ellenfelét, vagy tisztázta volna saját - álláspontját. A szenátor, aki az elővá­lasztások során .gyakorlatilag alul maradt Canterrel szem­ben, most abban reményke­dik, hogy a konvenció négy évvel ezelőtt elfogadott ügy­rendi szabályainak felülvizs­gálására késztetheti .a delegá­tusokat, szabad kezet adhat saját delegátusainak és Car­ter küldötteinek, majd a keddi gazdasági program- vlit.a ©radményekiént szerdán elnyerheti pántja jelöltségét. Carter választási kampá­nyának vezetői útján pénte­ken ismét tudtul adta: az ügyrendi szabályok megvál­toztatásába nem egyezik be­le, saját delegátusait nem hajlandó felszabadítani az ■iránta vállalt elkötelezettsé­gük alól, s biztosra veszi, hogy delegátusai nem hagy­ják cserben már a hétfő éj­szakai ügyrendi szavazás so­rán sem. Carter egyébként a hét végén utazik Camp Da- v,id-bői a konvenció színhe­lyére. Háromnapos sztrájk Salvadorban A Salvador! ellenzéki cso­portosulásokat tömörítő For­radalmi Demokratikus Enont háromnapos általános mun­kabeszüntetésre szólította fel az ország dolgozóit. A sztrájk célja a felhívás szerint az, hogy a hatóságokat rákény- szeríitsék az egyetem újbóli megnyitására és az érvény­ben lévő rendkívüli állapot megszüntetésére. A munka­beszüntetés augusztus 13-tól 15-iilg tanít miajd. A szervezet szóvivője egy­ben azt ős közölte: ia sztráj­kot szükség szerint gerilte- tevékenység is kíséri majd. Hivaitásia gyakorlása köz­ben életét vesztette San Sal­vadorban pántieken Ignacio Rodriguez, 28 éves mexikói újságíró. A fiatalember — aki a San Salvadorban akk­reditált külföldi tudósítók szervezetének titkára volt — egy állítólag eltévedt golyó­nak esett áldozatul a katona­ság és a gerillák egyik ösz- szecsiapása sarán. A kormány sajnálatát fejezte ki. ■San Salvadorból és Tegu- ciigalpából érkező jelentések szerint egyre .többen mene­külnek Salvadorból Hondu- rasba. . Apadnak a mellékfolyók Az árvíz elleni küzdelem súlypontja változatlanul a Körösök mentén van, de erő­teljesen védekeznek a Tisza vonalán is. A Hármas-Körös torkolati szakasza kivételével a Körö­sök vízrendszerében tovább folytatódott az apadás. Apad a Tisza többi mellékfolyója is. A Tisza Kisköre térségé­ben lassan tetőzik. A levo­nuló árhullám elérte a fo­lyó alsó szakaszát. A péntek esti, éjszakai vihar a védvo­nalakon nem okozott jelen­tősebb kárt, de az erős szél és a lehulló csapadék csú­szóssá, sárossá tették a gá­takat, megnehezítve az ott dolgozók munkáját. Tarhos körtöltésén belül a második védvonalat építik megállás nélkül. Az első vé­delmi vonalat 20 ezer ho­mokzsákkal támasztották meg az éjszaka. Azokon a kapukon, amelyeket a Ket­tős-Körös töltésének elzárá­sán nyitottak a víz vissza­vezetésére, másodpercenként 110 köbméter víz zúdul visz- sza a mederbe. A Tisza völgyében több mint 1600 kilométer hosszan tartanak árvízvédelmi ké­szültséget, amiből 630 kilo­méteres szakaszon harmad­fokon védik a gátakat. A szivattyúzás és a napsü­téses idő csökkentette a bel­vízzel elöntött területeket, de továbbra is több' mint 48 ezer hektárt — ebből 14 ezer a vetett terület — borit a víz. PANORÁMA WASHINGTON A Fehér Házban bejelen­tették, hogy szeptember 15- től ,megválik hivatalától Hed- ley Donovan, Garter elnök vezető politikai tanácsadója. A hivatalos közlemény sze­rint a lemondásnak nincsen politikai indítéka. Tájékozott ködök ezzel szemben azon a véleményen vannak, hogy Donovlan visszavonulásba újialbb jele a Cárt er-kor- mányzaton 'belül tapasztal­ható éles éllen. téteknek. Mindezek mögött az elnök növekvő népszerűtlensége áll. BONN Az 1970-ben aláírt szovjet —NSZK szerződésről az el­múlt tíz év folyamán bebizo­nyosodott, hogy hasznos és szükséges volt — mondotta Willy Brandt» a Német Szo- ciáldenmoifcnatia Párt elnöke, az NSZK egykori kancellárja a WDR nyugatnémet televí­ziónak az aláírás évforduló­jára rendezett vltaműsorá- bain. A szerződés 1970. augusz­tus 12-1 megkötésékor mind­két fél őszintén feltárta sa­ját nézeteit és rögzítette azokat a pontokat, amelyek­ben egyezségre jutott és ame­lyek módot adták az együtt­működés gyakorlati kifej­lesztésére — mutatott rá Brandt. BELFAST Az utóbbi évek legnagyobb méretű zavargása tört ki szombatra virradóra Belfast­ban. A város katolikus ne­gyedében lezajlott lövöldö­zések során egyes jelentések szerint 3, mások szerint 4 ember vesztette életét, leg­alább 12 a sebesültek száma. NICOSIA Szombaton folytatódtak a több mint egy évvel ezelőtt megszakadt tárgyalások a ciprusi görög, illetve török közösség képviselői között. A két fél képviselőin kívül részt vesz a megbeszéléseken az ENSZ főtitkárának ál­landó ciprusi személyes megbízottja, Hugo Gobbi is, aki a megbeszéléseket Kurt Waldheim nyilatkozatának felolvasásával nyitotta meg.

Next

/
Thumbnails
Contents