Tolna Megyei Népújság, 1980. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-10 / 187. szám

» Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mai számunkból XXX. évfolyam, 187.. szám. ÁRA: 1,60 Ft 1980. augusztus 10., vasárnap Ki lesz a kormányfő? Űj jelölt Iránban A lehetséges iráni minisz­terelnök-jelöltek sorában újabb név került napirendre: a képviselők többsége egyet­értett Mohammad Ali Rad- zsai jelölésével. A teheráni rádió beszámolt arról, hogy a parlament elnö­ke, Hasemi Rafszandzsani ja­vasolta Radzsait a miniszter- elnöki tisztségre és a jelen lévő 155 képviselő közül 107 elfogadta a jelölést. Rafszandzsani bejelentésé­hez hozzáfűzte: Baniszadmak még mindig jogában áll je­löltet állítani, a parlament­nek viszont ahhoz van joga, hogy felülvizsgálja az állam­fő jelöltje politikus elfogad­hatóságát. Radzsai jelenleg közoktatá­si miniszter. Nevét nem is­merték a politikában mind­addig, amíg Bazargan mi­niszterelnök kormányában át nem vette mindeddig betöl­tött posztját. Miniszteri tiszt­ségében bezáratta az Iránban működő külföldi és vallási iskolákat és elrendelte a tel­jes oktatási rendszernek az iszlám szellemében végrehaj­tandó reformját. Mint isme­retes, a reformok kidolgozá­sa következtében több hónap­ja nem működnek az ország egyetemei és várhatóan még sokáig nem is kezdik meg az oktatást. A teheráni rádió külföldre irányuló adásaiban az elmúlt napokban felszólította az or­szágon kívül élő irániakat, hogy világszerte tüntessenek Londonban fogva tartott hon­fitársaik szabadon bocsátásá­ért. A BT vitája Jeruzsálemről Az ENSZ-ben pénteken hi­vatalosan bejelentétték, hogy a Biztonsági Tanács hétfőn egy zárt körű konzultatív ta­nácskozást tart az izraeli par­lament által hozott alaptör­vényről, amely egyoldalúan Jeruzsálemet nyilvánította Izrael állam új fővárosává. A tanács összehívását Pakisz­tán, az Iszlám Konferencia egyik résztvevője kérte. A 40 állam részvételével meg­tartott Iszlám Konferencia, mint ismeretes, szankciók fo­ganatosítására szólított fel Iz­rael ellen és ilyen értelmű határozattervezetet dolgozott ki a tanács részére. MESEBELI VÁROS (8. old.) A gabona kilencven százalékát learatták Az elmúlt napokban ked­vezett az időjárás az aratás­nak: évek óta nem fordult elő, hogy szinte megállás nél­kül dolgozhattak a gépek és az emberek. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályán kapott infor­máció szerint megyénkben tegnapig a kalászosok 90 szá­zalékát már learatták. Az üzemékben több mint egy he­te befejezték az őszi árpa betakarítását. A búza vetés- területének 90, a rozs 93, a tavaszi árpa területének pe­dig 95 százalékáról már fe­dél alá került a termény. A megye szövetkezeteiben ösz- szesen 777 hektáron termel­nek zabot, a későbbi érésű gabonát ezekben a napokban kezdik aratni. Az aratással párhuzamosan végzik a szalma betakarítá­sát, bálázását: ennek a mun­kának is túl járnak a felén. A nyári talajmunkák — a szántás és tartóhántás — egyharmadával is elkészül­tek. Az aratást követő má­HOGYAN LEHET MEGTAKARÍTANI TIZENHAT KOMBÁJNT? (3. old.) PÁRTCSOPORT- BIZALMI (3. old.) ANANÁSZÜLTETVÉNY A„MAKRANCOS FÖLDEKEN” (8. old.) VÍZGAZDÁLKODÁS AZ NDK-BAN (9. old.) JÖN A VILLANY- DACIA? (9. old.) A KIS MERCEDES (10. old.) PILLANTÁS A PRÉSHÁZBA (4. old.) A FEHÉR KENT (4. old.) GYALOGOSAN VAGY KERÉKEN — DE TAKARÉKOSAN (5. old.) MŰLTUNKBÓL (6. old.) ÉRTELMES KEZEK — ÜGYES AGYAK (11. old.) MIÉRT PUSZTULNAK EGYES ÁLLATFAJOK? (12. old.) EGÉSZSÉGES-E A VlZIVÁS SPORTOLÁS KÖZBEN? (14. old.) NAGYVÁROSBÓL — NAGYSZÉKELYBE (7. old.) HIVATALOK KÖZÖTT — VÉDTELEN (7. old.) KGST: KI MIT TUD? (8. old.) MINDEN ELŐKÉSZÜLET MEGTÖRTÉNT (14. old.) sód- és tarlóvetések 50 szá­zalékát már elvégezték: ed­dig 107 hektáron vetettek zöldségféléket, 2170 hektáron takarmánynövényeket, zömé­ben csalamádét, borsót és napraforgós keveréket. Az aratást igen sok üzem­ben már befejezték: a dom­bóvári járás néhány gazda­ságában jut még betakarí- tanivaló a hét végére. Leg­korábban a dunaföldvári tsz- ekben, a kisvejkei, a szedre- Si és a kapospulai szövetke­zetekben fejezték be a gabo­na betakarítását. A gépek azonban sehol sem álltak le: az állami gazdaságok, mező- gazdasági szövetkezetek segí­tenek egymásnak, leginkább a szomszédos üzemeknek. Az alkatrészellátás idén sehol sem okozott nagyobb gondot. Az aratással egyidőben szál­lítják ki a háztáji gazdasá­gokba a szalmát, s a jószág­tartáshoz nélkülözhetetlen szemes terményt. d Rugalmas termelés Szabályozási, szemléleti, tárgyi hiányoknak egyaránt része van abban, 'hogy a termelőágaza­tok árukibocsátása nem igazodik kellő rugalmas­sággal a piaci igényekhez, a felhasználói szük­ségletekhez. A változtatás e helyzeten éppen ezért nem puszta elhatározások függvénye, an­nál inkább lehet sokrétű cselekvés eredménye. Még napjainkban is — érték alapján számítva — tíz százalékkal részesednek a gép- és beren­dezésipar termeléséből azok az áruk, amelyek készítését első ízben 1959-ben vagy korábban kezdték meg. S egészen másnak látszó, valójá­ban azonos értelmű eset: a vegyipar egy év alatt 228 új termékkel lépett piacra, ami önmagában örvendetes, elismerésre érdemes. Ám ezzel együtt az új árucikkek aránya a teljes termelés­ből az egy százalékot sem tette ki. További pél­da arra, hogy nem elszórt, hanem sajnálatosan jellemző akadályon törik meg gyakran a lendü­let: a szövőgépek állásideje az üzemidő 14 szá­zalékát érte el egy esztendő átlagában a textil­iparban, ám azon belül a gyapjúiparban már 28 százalék volt, s ugyanitt az automata szövőbe- rendezések az üzemidő 41 százalékában álltak tétlenül. A rugalmas termelés sokféle részteendő ered­ménye, de természetes, hogy a rugalmasságnak is korlátái vannak. Többnyire nem lehet elvárni egy műszeripari cégtől, hogy állítson elő fémtö­megcikkeket, így bútorvasalásokat, mert azok igencsak kelendőek lennének. Az viszont jogos kívánalom, hogy a cég igyekezzék technikai, technológiai eszköztárát rugalmassá formálni. Rugalmassá, azaz képessé arra, hogy amikor a fölhasználok úgy igénylik, akkor alkatrészek nagy tömegét termeljék meg, amikor pedig a legkeresettebb műszercsaládra futnak be a ren­delések, akkor rövid idő alatt az kerüljön le a gyártósorokról. Jogos kívánalomról írtunk az előbbi bekez­désben, s hogy tényleg jogos lehessen, hozzá kell tennünk a következőt: elengedhetetlen, hogy a rugalmasság kifizetődőnek bizonyuljon, a bevé­telek tükrözzék tehát a teljesítményt, legyen az áru vagy szerviz, alkatrész vagy berendezés, csekély értékű, esetleg ellenkezőleg, nagy pénz­be kerülő holmi. Nem ez volt a helyzet, ilyes­fajta előnyöket nem élveztek azok a cégek, ame­lyek a korábbi szabályozás körülményei köze­pette is megpróbáltak rugalmasak lenni. A sza­bályozás tökéletlensége — az érdekeltség és az ösztönzés hiánya — s a termelő kényelmessége összetalálkozott, ráadásul tovább fokozta ezt a hatást az objektív adottságok némely elemének gyengesége. Az elemzések azt mutatják, a gépgyártásban általában nem gond a rugalmasan fölhasználha­tó technikai eszköztár, hanem — gyakran — az a baj, hogy a gyors váltásokat a termelési fo­lyamat egy-egy pontja akadályozza meg; a fe­lületkezelés hiánya vagy szerény kapacitása, a festőműhely korszerűtlensége, egyetlen nagy teljesítményű sajtoló nélkülözése stb. Amiből arra következtethetünk: jó néhány termelőhe­lyen figyelmes vizsgálódás eredményeként cse­kély — viszonylag szerény — ráfordításokkal igenis kialakíthatók a rugalmas árukibocsátás feltételei. A tapasztalat viszont arra figyelmez­tet: a vállalatok vagy a meglévő technikai, technológiai alapokhoz szabják hozzá a gyárt­mánytervezést — konzerválva ezzel a nehéz­kességet, s vele az elmaradást a nemzetközi piaci követelményektől —, vagy teljes körű fej­lesztést óhajtanának megvalósítani. Nincs rugalmas termelés az igények ismerete nélkül. A lassúság a rugalmasságban: fából vas­karika. Olykor mégis sikerült, sikerül elérnünk. A hazai textilipar például a vevő kérte kimintá­zást háromszor annyi idő alatt valósítja meg, mint legerősebb külföldi versenytársai, s ezzel együtt még a rugalmas — divatot követő — te­rületek közé tartozik! Ami általánosítható, eset­ként erőteljes figyelmeztetés arra, ott tartunk-e lehetőségeink kamatoztatásában, ahol lehet­nénk? S ahol lehetnénk a termelés rugalmassá­gában, az még mindig eléggé elmarad attól, ahol kellene, hogy legyünk. LÄZÄR GÄBOR A kombájnokat a talajművelő gépek követik

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents