Tolna Megyei Népújság, 1980. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-08 / 185. szám

1980. augusztus 8. Képújság 3 Elmentem a malomba... Szőlőtámfa, deszka, szelemen Németkérről Még sohasem voltam ma­lomban, ezért is csodálkozom azon, hogy lisztes molnár­legény helyett Czencz Imre, aki egyáltalán nem lisztes, mosolyogva fogad. Odabenn az épületben, a bátaszéki malom épületében egyetlen molnár sem cipel a vállán zsákot, és a malom előtt csak rövid pórázra fogott, koros kutya álldogál — szekerek helyett pedig IFA tehergép­kocsi hozza egyenest a búza­táblákról a gabonát. — Hát változott nálunk is az élet, annyi szent — mond­ja Czencz Imre, a malom vezetője. — Ha csak azt néz­zük, hogy Roseberg, vagy Kreizmann és Gombkötő — a malom utolsó tulajdonosai idejében mekkora volt a termelés, körülbelül fele a mainak, már akkor is szem­betűnő a változás. Hogy a munkakörülményekről ne is beszéljek. A bátaszéki malomban évente 7500 tonna búzát őröl­nek a gépek, az emberek. * A meós, a „főnők” fia, Czencz Péter friss diplomás, nyújtja a kékét, bemutatko­zunk. — Szegeden végeztem az élelmiszeriparin, most üzem­mérnökként ide, a malomba jöttem. Azt kérdem tőle, követi-e apját, aki kereken harminc esztendeje áll a malom élén. Mosolyog, fejét ingatja. — Aligha. Talán már a jövő hónaptól Szekszárdon, a sütőiparinál fogok dolgozni. — Nem tetszik a malom? — Nincs nekem itt pers­pektívám. Nem érvényesül a diplomám, s nem azért ta­nultam, hogy sohase hasz­náljam tudásomat. Lezárjuk ezt a témát, Pé­ter felkísér a „harmadikra”, ahol annyi a dörzskerék, meg a szíj, hogy ember legyen a talpán, aki kiismeri magát a géperdőben. Péter magyaráz­za a munkafázisokat, én pró­bálom követni, megérteni. — Szóval a megtisztított, koptatott búza, őrlés után szitára kerül. Itt keletkezik egy gorombább anyag, egy „felső átmenet”, kétféle dara, dercé és liszt. Miközben Péter magyaráz, fiatalasszony érkezik zsákoló­targoncával, Mezei Sebes­tyénné. Csendesen, szorgal­masan szaporítja a helyiség bal sarkában a zsákokat. Péter folytatja: — A liszt kivételével vala­mennyi anyag továbbőrlésre kerül, egészen addig, míg újabb liszt nem keletkezik és dara, vagy takarmány- liszt. Zúg a fülem, a másodikon már nagyobb a csend. Czencz Péter csírát mutat, a mar­kából : — Egyszer olvastam, hogy Szent-Györgyi Albert pro­fesszor minden reggel öt Péter, akiből úgy tűnik, már nem lesz molnárlegény gramm csírát eszik meg, egy pohár tejjel. Nemcsak sze­rinte, de mások szerint is rendkívül egészséges a csíra fogyasztása. Különösen gyer­mekeknek. A csíra tele van vitaminnal. Nem is lenne rossz dolog, ha a boltokban lőhetne kapni búzacsírát. * A bátaszéki malomban na­ponta 360 mázsa búzát őröl­nek. Ilyenkor, aratás ideje alatt napi 20—25 vagonos ütemben szállítják a teher­kocsik a búzát. Czencz Imre a 250 vagonos tárolóba kísér, ahol éppen egy IFA billenti le terhét. — Olyan 360 vagonnyi bú­zát tudunk egyszerre tárol­ni — mondja az üzemvezető. — Egy kiló búzából 75 szá­zalék lisztet, 20 százalék kor­pát és 5 százalék takarmány- lisztet tudunk kihozni. A malomnak huszonnégy dolgozója van, ebből öt nő. Figyelem a lisztraktárban Cseri Lajost, a molnárt kere­sem benne. Ül a targoncán, egyszerre' nyolc, ötvenkilós liszteszsákot emel. Csak két éve van a malomnál, azt mondja, szereti ezt a mun­kát, nagyon is megszokott itt. Czencz Imre Pethő Lajos bácsihoz kísér. Az öreg huncutul mosolyog. — Nyugdíjas vagyok, de ha hívnak, mindig vissza­jövök dolgozni. Most is el­ment az egyik fiú, nősül. Hívtak, hát bejöttem. Lajos bácsi negyvenöt óta van a bátaszéki malomnál, éppen ma egy éve, hogy nyugdíjazták. — Szívesen jövök kisegítő­be. No, nem a pénzért, az van énnékem. Olyan tisztes­séges nyugdíjam van, hogy na. Kereken 3560 forint. Szép, mi? Pethő Lajos bácsi megtörli homlokát, s folytatja: — Tavaly április 4-én fönn Budapesten, a Kereskedelmi Kamara épületében maga a miniszter adott át nekem kitüntetést. Meg vagyok elé­gedve. Nagyon meg vagyok elégedve. Az első szinten dolgoznak a masinák. Hangos csattogás­sal lendítik a kerekek a szí­jakat. Czencz Péter kinyitja az egyik SECK masina fiók­ját, belemarkol a friss dará­ba és az orrom alá dugja, nézzem meg, ilyet már csak csomagban látok. Bátaszékről zsákokban ke­rül a szekszárdi és a bátaszé­ki kenyérgyárhoz a liszt. Az összes lisztnek a fele. A má­sik felét Budapestre, az otta­ni sütőüzemekbe szállítják. * Czencz Péter farmerja zse­bébe dugja a kezét,, kérdőn néz rám, mit szólok mind­ehhez? Amikor kilépek a malom ajtaján, úgy tűz a Nap, hogy szinte szikrát vet a szemem. A kocsiban hazafelé, eszem­be jut a gyerekkori dallam: Elmentem a malomba, lom­ba, lomba, malomba... SÁRKÖZI JÁNOS Ekkora súlyt még Toldi sem bírna el Fűrészüzem __ a gépműhelyből A gátit er, azaz keretfűrósz olyan gépezet, amelynek négyszögletes karatéba jó éles fűrészpangét feszítenek ki. A penge a farönk és a fű­részelendő deszka vagy léc vastagságának megfelel őan állítható. Egyszerű és ügyes szerkezet. Nématkénert, mióta a téasz csak megalakult, mindig is volt gartter, igaz, nem ilyen nagy (teljesítményű mint ami­lyent idén állítottak üzembe. Nem is gondolták, hogy a hí­re imég Solitvadkeritre, Mo­hácsra is eljut; a soltvadker- iti téasz például a bemutató- istálló építéséhez különleges szarufákat és 'tartászelemene- ket rendelt. Időben és jó mi­nőségben .meg is kapták. A Haladás Tsz vaskeretes gat- itare nem kézi hajtású, hanem vililianymidtomail, gombnyo­másra működik. S ami a leg­főbb jellegzetessége: házilag készült, ami a ítéesz ügyes ke­zű szerelőinek találékonysá­gát dicséri. Néhány speciális alkatrész kivételével a mű­helyben készítetitek sok min­dent, s itt fundálték ki, hogy bonyolult áttételekkel hogyan lehet megoldani a gép folya­matos működtetését. Bőven akad munkája az öt­tagú brigádnak. Zömmel sző- lőtáimfát készítenek, s a te­lepítési kedvet jelzi, olyan nagy az igény, hogy eseten­ként nem is tudják kielégí­teni. A félidőiigozoitt fafajfák: akác és nyár. A nyárrönköt a budakalászi téasz rendszere­sen érkező teherautója viszi el: a Pesit megyéi téasz mel­léküzemében parkettát készí­tenek belőle. Évi 150 köbmé­ter anyagot küldenek a Paksi Konzervgyárba: a konténere­ket javítják az itt leszabott léccel. A TSZKER-en keresz­tül a mohácsi farostlemez­gyárnak is szállítanak, ahol igen nagy szükség van a puha, lágy faanyagra, A szövetkezet erdőterülete 350 hektár, s ennek csupán egyharmada telepített, a töb­bi úgynevezett szórványterü- let. A telepített erdőben ha­zai és nemesnyár, valamint fiatal erdei fenyő van, az em­beremlékezet óta meglévő er­dőrészekben pedig zömmel akác. Ez a fafajta elsősorban a virágjáról híres; minthogy a virág nektárjának cukor- tartalma meghaladja az ötven százalékot, az akácosokban szívesen helyezik el a méhé­szek a kaptárjaikat. Értékes a kérge is: a gyógyászatban használják. Ez a sokszor ha­szontalannak titulált fa, amely a ilegsoványabb talajon is megtelepszik, bizony na­gyon is hasznos. Támfák, lé­cek, szarufák, zsaluk alap­anyaga, nélkülözhetetlen az építkezésben és a termelés­ben is. Az építkező, gazda­sági épületeket javítani készülő helybelieknek igen nagy segítség, hogy nem kell faanyagért messzire menniük s a szőlőben, a kertben kivá­gott fákon sem kell Otthon napokig húzogatni a kereszt- fűrészt. A szövetkezet erdeiben az évi fakitermelés meghaladja az 1200 köbmétert, ebből 300 köbmétert feldolgoznak. A tervek szerint az idén 1 mil­lió forint bevételre lehet szá­mítani. A község és a környék lakossága innen hordja a tű­zifát, s mivel van bőségesen, bárki bármennyit rendélhet. A házhoz szállítást a ítéesz vállalja. Jó példa a németkéri gait- terüzem arra, hogy ha (akar­ják, szinte a semmiből meg lehet szervezni az adottsá­gokhoz a feldolgozásit. Siami ebben az 'esetben nem mind­egy: idén például kát alka­lommal is emelkedett a fa ára, s nyilván kifizetődőbb feldolgozva, mint nyersanyag­ként eladni. A gatterüzemmel szemközt épp mostanában újítottak fel egy istállót: ki­lencvenhat bika kap itt he­lyet. A karámok, kifutók, a tetőszerkezet faanyagát ter- másizétesen a szövetkezet fű­részüzemében készítették. dvm Fotó: gk A gatter beleharap a faoszlopba Farkasinszki Lajos és Wahl János a csiszolókorongnál Kisgépellátás Bővülő választék Megújul a Ganz-MÁVAG Rövidesen megújul, kor­szerűbbé válik a vasúti jár­műgyártás a Ganz-MÁVAG- ban, A gyár évszázados, sö­tét, gyakran beázó csarnokát felrobbantották. Helyére ter­vezték a vasúti járműgyár új óriás szerelőcsarnokát. Ez­zel sok évtizedes elképzelés valósul meg. Az új üzem­csarnok alapjainak lerakása már megkezdődött, az épü­let és valamennyi technoló­giai sor átadására három éven belül kerül sor. . Az óriás osarnok 14 ezer négyzetméter alapterületű és 14 méter magas lesz. Hőszige­telt alumínium panelekből épül fel, korszerű, fényszű­rős felületvilágítást és mennyezetre szerelhető, úgynevezett sugárernyős fű­tést kap. A legfontosabb azonban az, hogy egy terü­letre koncentrálhatják a vas­úti járműgyártás valameny- nyi munkafázisát, így itt ké­szülnek majd a motorkocsik, mozdonyok, pótkocsik. Fellendülőben van a me­zőgazdasági kisgépértékesítés; az AGROTRÖSZT vállalatai a vásárlás megkönnyítésére országszerte nyári bemutató­kat tartanak, és rendszeressé tették az AGROKER-tele- peken a szaktanácsadást. A gépek kezelésére, karbantar­tására és garanciális ellátá­sára szakszerű tájékoztatók állnak a vásárlók rendelkezé- sére. Az AGROTRÖSZT illeté­kesei az MTI munkatársá­nak a kistermelők gépvásár­lásairól elmondották: a ke­reskedelmi hálózat forgalma 1979-ben hozzávetőleg 300 millió forintot tett ki. Az utóbbi években jelentős ja­vulást értek el a kertészeti kisgépek választékának bő­vítésével, egyebek között az Univerzál típusú motoros kerti gépek bevezetésével. Az idén a két lóerős motoros kapákból az előző évhez vi­szonyítva jobb az ellátás. A nagyobb teljesítményű gé­pek és kis traktorok szintén igen kelendők. A vásárláskor minden eset­ben kiadják a garanciális csekkfüzetet, amely tartal­mazza, hogy meghibásodás esetén melyik szerviz végzi garanciális idő alatt a díjta­lan javítást. A vásárló követelheti a hibás termék rövid időn belüli javítását, ha az a rendeltetésszerű használat közben és nem a kezelő hibá­jából romlott el. Ha a hibás berendezés javítás után sem használható, nem javítható, ki kell cserélni használható­ra. . Az alkatrészellátást a Me­zőgazdasági Gépalkatrészel­látó Vállalat biztosítja a megyei AGROKER vállala­tokon keresztül. Ajánlatos a legfontosabb alkatrészekből minimális készletet beszerez­ni a géppel együtt. A telepeken előjegyzést vesznek fel az 1980. február 6-án megjelent rendelét alapján megvásárolható 22 kilowattos (30 lóerős) trak­torokra. (MTI) Mezei Sebestyénné, a lezsákoló

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents