Tolna Megyei Népújság, 1980. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-06 / 183. szám

e népújság 1980. augusztus 6. Befejeződtek a XXII. nyári olimpiai játékok eseményei. Magas színvonalú, sokáig emlékezetes küzdelemben mérte össze erejét a sport­világ. Moszkvában 36 világ­csúcsot és 74 olimpiai rekor­dot állítottak fel. A 203 aranyérmen 25 ország spor­tolói osztoztak, az éremdija- sok között 36 ország verseny­zőit találtuk. Az olimpia sport- versenyeit mintegy ötmillió néző tekintette meg. A tele­vízió útján naponta mintegy másfél milliárd ember követ­hette a világ minden táján fi­gyelemmel a versenyeket, az eredményeket. Mit láthattak? Volt itt min­den: esélyesek beérkezése, favoritok bukása, csúcseső, meglepetés, dráma. Öröm és könny, káprázat és kiábrán­dulás. Szóval olimpia volt... Valamennyi sportág szolgált tanulsággal, irányt mutatott, búcsúztatott és trónra emelt nagy sportcsillagokat. A moszkvai olimpia rövid króni­káját, sportágról sportágra nyújtjuk át olvasóinknak. * (K Ökölvívás Kuba újólag megleckéztet­te a világot. A „nonstop”- ökölvívással, a kérlelhetetle­nül, rettentő keményen és sok ütésfajtát alkalmazó ku­baiak uralkodtak a szorító- ban, eseményszámba ment — kiváltképp az elején — egy kubai ellen végigállt három menet, nem is beszélve a győzelemről. Stevensonnal és társaival csak a szovjetek tartották a lépést. Stevenson, aki a világ első számú ökölvívójaként érkezett az olimpiára, a ke­vés nagy csillagok — Viren, Juantorena, Alekszejev, stb. — közé tartozik, akik rang­ja Moszkvában nem csök­kent, hanem tovább emelke­dett. Sokan a látványos ökölví­vás visszatérését remélték a moszkvai küzdelmektől, de csalódniuk kellett. Továbbra is az erő, a keménység do­minál. Gyeplabda Zimbabwe és India nyerte a gyeplabda olimpiai arany­érmet. Különösen a NOB által nem nemrég felvett Zimbab­we lányainak teljesítménye dicséretes, akik három győ­zelemmel és két döntetlennel érték el az első helyet és sze­reztek hazájuknak nagy di­csőséget. A férfiaknál India a ha­gyományokat igazolta, külö­nösen a döntőben, a Spanyol- ország elleni 4:3-as győztes mérkőzésen, amelyen kitűnő­re vizsgáztak küzdőképesség­ből és akarásból. Kosárlabda Óriási meglepetésnek szá­mított, hogy a szovjet válo­gatott nem került be a dön­tőbe. Két vereséget is szen­vedett, így legjobbjai csak nézői lehettek a Jugoszlá­via—Olaszország finálénak. A sportág színvonala az olimpián nem mindenben ütötte meg a kívánalmakat, déli szomszédaink elsősor­ban nagy akarásukkal és a Ötmillió néző, 36 világcsúcs A XXII. nyári olimpia krónikája döntőben sokkal pontosabb dobásaikkal szereztek siker!;. A nőknél a Szovjetunió fö­lénye vitathatatlan volt, könnyedén, nagy pontkülönb­séggel intézték el ellenfelei­ket. A magyar válogatott ne­gyedik helye dicséretesnek mondható. 1 Evezés Az NDK sportolóinak ab­szolút fölényét hozta a XXII. nyári játékok. A lehetséges 14 aranyéremből 11-et meg­nyertek, melyhez járult még egy ezüst- és két bronzérem. A külföldiek közül — a fér­fiaknál — a finn Karppinen aratott nagy dicsőséget, meg­védte montreáli elsőségét. A házigazdák közül a nők javítottak montreáli eredmé­nyükön, a férfiak azonban nem tudtak aranyérmet sze­rezni. íjászat Robin Hood kései utódai magas színvonalú versenyt Vívtak, s az olimpiákon elő­ször ismerték meg magyar sportoló nevét. Nagy Béla szereplése jóval várakozáson felüli, s a többiek is jól cé­loztak, de az erős mezőny­ben előbbrelépésre nemigen számíthattak. Atlétika Tizenkét világcsúcstartó vesztes fejjel távozott a Le- nin-stadionból, nyolc férfi és négy női rekorder. Akadtak a csalódottak között futók (Göhr, Coe), gátfutó (Rabsz- tyn), ugrók Wszola, Oliveira, Vigneron), dobók (Birjulina, Beyer, Paragi, Schmidt, Lit­vinov), s egy ötpróbázó is (Kurjagina). A sportág hat új világ­csúccsal gazdagodott. Montreáli sikerét Eckert- Wöckel (ni 200), Kazankina (női 1500), Jahl (női diszkosz), Cierpinski (maraton), Sze­dik (kalapácsvetés) és az NDK női 4x100-as váltója is­mételte meg. Öttusa „Megtört a jég” az öttusa­olimpiák történetében: elő­ször született szovjet siker az egyéniben egy „szemtelenül” fiatal újonc, Anatolij Szta- rosztyin jóvoltából. A 37 esz­tendős Lednyevnél 17 évvel fiatalabb bajnok kétszer áll­hatott a dobogó legmagasabb fokán, másodszor mint a győztes szovjet trió tagja. Két ezüsttel távoztak a magya­rok. Ez már igen, sikerül fe­ledtetni Montreált, a négy évvel ezelőtti kudarcsoroza­tot. Vitorlázás Ami elsőként megemlíten­dő, első ízben szerzett érmet magyar egység az olimpiai játékokon, kitűnőre minősít­hető a Detre-ikrek, Szabolcs és Zsolt repülő hollandiban elért 3. helye. Sikerüket teté­zi, hogy a hét futam közül kettőt, az elsőt és az utolsót meg is nyerték. Kerékpár A sportág „főszereplője” a krilatszkojei nagyszerű pálya volt, amelyet ma a világ leg­gyorsabb velodromának tar­tanak. A szupergyors színhe­lyen 12 világcsúcs dőlt meg, és különösen az NDK-sok szerepeltek kitűnően, a vára­kozáson felül. Igazolták hoz­zájuk fűzött reményeket a szovjetek is, három arany-, egy ezüst és két bronz el­nyerésével. A magyar ver­senyzők sajnos a hagyomá­nyokhoz híven megint csak nem tudtak beleszólni jelen­tősen a küzdelmekbe. A pá­lyán és az országúton sem. Kézilabda Mind a férfiaknál, mind a nőknél lényegében a szov­jet—NDK versengés határoz­ta meg a sportág színvona­lát. A nőknél a Szovjetunió az aranyérmet jelentő első helyet végeredményben az NDK elleni 18:13-mal har­colta ki, s a németek balsze­rencséje, hogy gólkülönbség­gel nem ezüst-, hanem csak bronzérmesek lettek. A magyar női együttes a negyedik helyet szerezte meg, és ezzel értékes pontszerző lett. Sportlövészet A mezőny minden szám­ban kiegyensúlyozott volt, ezt bizonyította a sok szét­lövés a végső sorrendek kia­lakulásánál, továbbá az, hogy néhány esetben még új világcsúcs elérése sem jelen­tett olimpiai aranyérmet. Egyébként Mityiscsi soká­ig emlékezetes marad né­hány versenyzőnek, így az olimpiai bajnokságot nyert Varga Károlynak is, aki a kisöbű sportpuska fekvő testhelyzetű versenyszámá­ban állhatott fel a dobogó legfelső fokára. Lovaglás Moszkvában a bitcai park­erdő mellett alakították ki az olimpiai lovasversenyek köz­pontját, s általános volt a vélemény: ilyen szép pályát alig lehet még találni a vilá­gon. Az olimpiai lovasverse­nyek színvonala mind a mi­litary, mind a díjugrató és díjlovagló versenyszámokban magas volt. A rendezőség hozzáértését bizonyította még az is — bár ez nem minden lovasban váltott ki azonos visszhangot — hogy a terepverseny útvonala is olimpiai szintű volt, mert valóban próbára tette a ló és lovas minden tudását, képes­ségét. A magyar lovassport jól helytállt, mert a military és a díjugrató csapatversenyben Eredményhirdetés ökölvívásban: Váradi János döntő fö­lénnyel győzött a nepáli Thapa ellen. Kötöttfogású birkózásban Tóth István (balról) ezüst-, Nö­vényi Norbert arany-, Seres Ferenc pedig bronzérmes. a hazai legjobbak a negye­dik helyen végeztek és ezzel értékes pontokat szereztek. Torna Minden „fődíj” a Szovjet­unióé: a férfi és női csapat- versenyben, ugyanúgy a két egyéni öszetettben. Ez tulaj­donképpen a papírforma, le­számítva a női 36-os döntő kimenetelét, ahol a „nevető harmadik” Davidova vehette át az aranyat. Kim vagy a román Comaneci helyett, akik minden bizonnyal bú­csút mondanak a tornának. Azért a végén mindenki elé­gedettnek látszik: jut az aranyból Comanecinek (ket­tő is), Kimnek, Saposnyiko- vának, Gnaucknak, a fér­fiaknál meg a leköszönő Andrianovnak, az Európá­ba j nők Delcsevnek, az „örö­kös második” Tkacsovnak, s nem utolsó sorban az utol­jára „lovazó” Magyar Zol­tánnak. Szakberkekben egy korszak lezárultáról be­szélnek: a mai nagyságok többsége már nem indul el Los Angeles felé. Sajnos — Magyar Zoltán sem. A pontozók bírók most sem úszták meg „fejmosás” nélkül. Egymást érték a fe­léjük indított támadások, csúnya vádak is elhangzot­tak: valamit tenni kell, hogy újra béke honoljon a szub­jektivitástól mentesnek alig­ha mondható sportágban. Cselgáncs Tulajdonképpen minden maradt a régiben. A tatami világának egyhetes viasko- dására a két európai, „nagy­hatalom”, a Szovjetunió és Franciaország különversenye nyomta rá bélyegét. Mind­ez azonban nem zárta ki an­nak lehetőségét, hogy néhány klasszis ezt a hegemóniát ne kérdőjelezze meg! A 71 kg- ban győztes olasz Ezio Gam- ba és a 86 kg-ban aranyér­mes svájci Röthlisberger el­sősége a meglepetések rova­tába sorolandó, noha mind­ketten voltak már világver­senyen dobogón. A legfeltű­nőbb előrelépést kétségkívül Mongólia ismeretlen harco­sai mutatták fel. Úgy kerül­tek el a győzelem küszöbéig három alkalommal is, hogy a világ szakértőinek tábora mit sem tudót róluk az ötka­rikás rajt előtt... » Röplabda Egyértelmű a szovjet fö­lény. A nők döntőjében a szovjet válogatott 79 perc alatt intézte el Bulgáriát, magasan bizonyítva, a szov­jet nők nagyszerű technikai, fizikai felkészültségét. Dere­kasan megállták a helyüket a magyar lányok is, negye­dik helyezésükkel megismé­telték montreáli eredményü­ket, annak ellenére, hogy szinte az utolsó pillanatban értesültek szereplési lehető­ségükről. A férfiaknál a Szovjetunió 12 év után hódította vissza olimpiai elsőségét, ezt a szak­értők elsősorban a mester Vjacseszlav Platonov kitű­nő munkájának tulajdonít­ják, akinek vezetése alatt a szovjet csapat immár évek- óta verhetetlen. A nagy vesz­tes Kuba, a világbajnok, va­lahol eltévesztették felkészü­lésük ritmusát. Súlyemelés A „rekordok és Vardanyan” olimpiája jelzővel kerül a moszkvai versenysorozat a súlyemelés történetébe. Iz- majlovo végérvényesen el­döntötte az évek óta élő kér­dést: ki a világ legjobb súly­emelője, Alekszejev, Rigert, vagy Vardanyan. Az olimpia után egyértel­mű, hogy Vardanyan, a káp­rázatos, 400 kilós határ áttö- rője középsúlyban, öt világ­csúcs elérője. Ugyanakkor Alekszejev és Rigert csillaga végleg lehullott, ők is mond­ták, s a történetekből érzé­kelhető, hogy ezen az olim­pián utoljára versenyeztek. Újólag böbizonyosodott, hogy súlyemelésben nincse­nek határok, egyetlen csodás­nak tartott világcsúcs sem élhet sokáig. Magyar szem­pontból Baczakó diadala te­szi örökre emlékezetessé az olimpiai súlyemelő-viadalt. Birkózás A háromszor három perc és az egész versenyrendszer búcsúját jelentette a mintegy ötszáz olimpiai mérkőzés a két fogásnemben. Legköze­lebb már jön a hatperces mérkőzés, a kétcsoportos küz­delem. Akárhogy alakul, a szovjet fölény mindkét fo­gásnemben elvitathatatlan. Sorukból, bajnokseregükből kerül ki a „szőnyeg királya”, azaz a szabadfogású nehéz­súlyú Angyijev, aki szinte fél­kézzel visszaverte a trónja ellen indított bátortalan tá­madásokat, s aranyszériája folytatódott. A szovjetek mellett a sző­nyeg feltűnő emberei a ma­gyarok voltak, magával raga­dó versenyzésükkel, egyedül­álló győzniakarásukkal. Úszás Minden várakozást felül­múlt a versenyek színvonala és az érdeklődés. A 10 világ-, 18 Európa- és a magyar szempontból igen lényeges 13 országos csúcs, nagyszerű mérleg. S ami teljes sikert jelent: 44 év után ismét ma­gyar férfi úszó is felállhatott a dobogó tetejére. Wladár Sándor aranyérme mellett több kitűnő helyezés váltott ki örömet, de a hazai úszó­sport hiányosságai, szűk ke­resztmetszete ismét megmu­tatkozott. Az NDK volt a legeredményesebb 12 arany­éremmel, a Szovjetunió pe­dig nyolcat nyert, többet mint az előző olimpiákon együttvéve. Tanulság még: erősödött, szélesedett a nem­zetközi mezőny. Műugrás Kelemen Ildikó és Némedi Károly indult abban a me­zőnyben, amely az úszáshoz hasonlóan szovjet—NDK pár­harcot hozott. Kelemen a to­ronyban döntőbe jutott, 8. lett, ezzel nem vallott szé­gyent. Vízilabda Az erőviszonyok csak any- nyiban változtak, hogy a „nagy hármas” a Szovjet­unió, Jugoszlávia és Magyar- ország csapata közül ezúttal a szovjet válogatott került — 8 év után újból — az első helyre. A középmezőny vi­szont feltétlenül erősebbnek mondható, mint például a legutóbbi játékokon. Magyar- ország bronzérme gyengébb a vártnál, a csapat forma­időzítése nem sikerült, év­tizedekkel ezelőtti játékot al­kalmazott. Szinte egyetlen „taktikája” az volt, hogy va­laki mindig „beállt” az ellen­fél kapuja elé, s abból akart előnyt szerezni, ha a szabály­talankodó védőjét kiállítot­ták. Ezt a szisztémát nem a mái, hanem az idősebb Szí­vós István korában alkal­mazták, régen kiment a „di­vatból”. Vívás Az a sportág volt, amely­ben a legnagyobb mértékben felborult a papírforma. A franciák négy győzelmükkel a legeredményesebbnek bi­zonyultak; Magyarország 72 év után először nem tudott aranyérmet nyerni; a nagy esélyes szovjet női tőrözők elsőség nélkül maradtak, sőt az egyéniben döntőbe sem jutottak. A magyarok két ezüst- és három bronzérme mellől hiányzik legalább egy arany, így a mérleg nem le­het pozitív. Montreal bajno­kai közül csak a kard egyé­niben győztes szovjet Krovo- puskov és a csapat tudta megvédeni elsőségét! Labdarúgás A torna sok szempontból érdekes volt. A csoportmér­kőzésektől egészen a döntőig nem túl magas színvonalú, de változatos küzdelmet hozott. A legjobb négy közé a szo­cialista országok együttesei kerültek. Végig hatalmas volt az ér­deklődés, Leningrádban, Ki- jevben, Minszkben és Moszk­vában majd egy és három­negyed millió néző látta az összecsapásokat. A döntőben a selejtezők során a minket megelőző Csehszlovákia le­győzte a védő NDK csapatát, s ezzel szomszédaink a lab­darúgásban először nyertek aranyérmet. Kajak-kenu A moszkvai olimpián ez a sportág az NDK és a Szovjet­unió nagy vetélkedését hoz­ta. A női számokban egyér­telmű volt az NDK esélye, s ennek megfelelően alakult a végső sorrend is. Az 500 mé­teres döntőkben a szovjet versenyzők győzelmi soroza­tát csak a Foltán—Vaskúti kenu kettes tudta megtörni. Magyarország egy arany-, egy-egy ezüst- és bronzérem birtokosa lett.

Next

/
Thumbnails
Contents