Tolna Megyei Népújság, 1980. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-06 / 183. szám

a Képújság 1980. augusztus 6. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Sorszámok Pusztai József Dunaszent- györgyről írja: „...Egyik olyan leendő ko­csitulajdonos vagyok, aki nem kapta meg időben ko­csijának új sorszámát. Ez ügyben levéllel fordultam a MERKUR-hoz. Erre azt a vá­laszt kaptam, hogy rövidesen küldenek új sorszámot. Eltelt pár hét és semmi sem tör­tént. Ezt követően személye­sen felmentem a vállalathoz. Ott megint azt a választ kap­tam, hogy .rövidesen’ külde­nek új sorszámot. Nem tudom, hogy a MERKUR-nál mit értenek a .rövidesen’ szó alatt. Ismét elmúlt egy hónap, és ez idáig sem kaptam meg az új sor­számot. Felháborító, hogy ez a vál­lalat hogyan kezeli az ügy­feleket, egyáltalán nem tö­rődnek a befizetők kérései­vel...” A levélre a MERKUR Sze­mélygépkocsi Értékesítő Vál­lalat vezérigazgatója, Csűri István válasza a következő: „...A bejelentést kivizsgál­tattam, s a jogos panasz ren­dezéséről érdemben intéz­Telefonszámunk: 12-284 kedtem. Az új sorszámról készült visszaigazolólapot megküldöm, mely szerint megrendelt gépkocsijának átadására még ez évben sor kerül. A korábbi bejelentésére adandó válasz felmaradásáért, az ügyviteli hibáért, mely áruforgalmi apparátusunk leterheltsége miatt fordulha­tott elő, elnézését kérem...” Nyúltáp Kajdacsról Tornyai István­tól kaptuk az alábbi levelet: ....A nyúlszakcsoport tagjai n evében szeretnék néhány kérdésre választ kapni. 1. Népgazdasági érdek-e a ház­táji nyúlhústermelés? 2. Ha igen, miért nincs rendes táp- és gyógytápellátás? 3. Ha nem népgazdasági érdek, mi­nek a szakcsoport, és miért nem állítják le a nyúltenyész- tést? Sajnos, kajdacsi viszonylat­ban kénytelenek vagyunk va­lamilyen fórumhoz fordulni, mert a községben nincs min­den rendben a tápellátás­sal...” A panaszos levélre a Tol­na megyei Állattenyésztési Felügyelőség igazgatója, Pó- czik Zoltán válaszolt. ....A levél alapján hatósá­gi ellenőrzést tartottunk a Nagydorog és Vidéke ÁFÉSZ kajdacsi takarmányboltjá­ban. Az ellenőrzéskor 2080 kilogramm egységes nyúltáp volt a boltban, melyből 1030 kilót a Tolná megyei GMV nagydorogi keverőüzeme, míg 1050 kilót a vaskúti Bácska Mg. Termelőszövet­kezet keverőüzeme gyártott. A nagydorogi gyártású nyúl- tápot rendeltetésszerű fel- használásra alkalmatlannak minősítettük és forgalmazá­sát megtiltottuk. A vaskúti' származású táp minősége ér­zékszervi vizsgálat szerint ki­fogástalan. A z ellenőrzés alkalmával Szulkoform (pelletizált gyógypremix) nem volt az el­árusító helyen. Érdeklődé- árusítóhelyen. Érdeklődé- mondta, hogy a nyúltápeFá- tás gyakran hiányos, így a vásárlók kénytelenek a szom­szédos községekben beszerez­ni a szükséges takarmányt. Kifogásolták a nagydorogi gyártású táp minőségét is, mivel nem megfelelő a gra­nulálás (poros) és előfordult, hogy etetését követően elhul­lás következett be. Jogkörünkben eljárva, a nem megfelelő minőségű nyúltáp forgalmazását meg­tiltottuk és a GMV illetékes keverőüzemének vezetője el­len szabálysértési eljárást kezdeményeztünk. A takar­mányokból hatósági mintát vettünk és a béltartalom megállapítására laboratóriu­mi vizsgálatokat végeztet­tünk. A vizsgálatok eredmé­nye még nem áll rendelke­zésünkre. Az ellátás folyamatosságá­nak biztosítása a nagydorogi ÁFÉSZ feladata, mivel a szakcsoport tagjaival szerző­déses viszonyban áll. Az ÁFÉSZ figyelmét a takar­mánybolt ellenőrzésénél je­len volt képviselője révén felhívtuk a minőségileg és mennyiségileg megfelelő el­látás megszervezésére, az igé­nyek kifogástalan kielégíté­sére. Ha kellő javulás továbbra sem lenne tapasztalható a nyúltápellátásban, kérem, hogy észrevételeiket szíves­kedjenek közölni felügyelő­ségünkkel...” Ml VÁLASZOLUNK A közlés, a jelek alkalma­zása az emberiséggel egyidős, de csak a legújabb korban nőtt olyan nagy jelentőségű­vé, hogy kiállítással is hódol­junk neki. Ez év végéig tart nyitva az Országos Műszaki Múzeum rendezésében az In­formációközlés története cí­mű bemutató, amelynek a Munkásmozgalmi Múzeum adott helyet a Budai Vár­ban. Milyen eszközökkel, milyen tartalmakat közölnek iaz em­berek egymással? Egyszerű és összetett mondandónk ezer­féleképp közölhető: hanggal, füsttel, fénnyel... Az első betűírásoktól, papi­ruszoktól a guitenibergi könyvsajtó modélljéig a ki­állításon csak rövid folyosó- nyi az út, és az első nyomdai betűszedőszekrény szinte semmiben sem .különbözik a sokhelyütt ma is használato­saktól. Mégsem változatlan az információközlés sorsa. A nyomdatörténetnek szentelt folyosó végén a fényszedésről csak néhány prospektus sze­rénykedik, pedig ez is forra­dalom ; gyorsasága, teljesít­ménye összehasonlíthatatla­nul nagyobb a hagyományos eljárásokénál. Üj fejezetet nyitott az in­formációközlésben az elektro­mágneses eszközök megjele­nése. A vezetékes távíró az első ezek sorában, majd kö­veti a világot napjainkra át­szövő telex, amellyel bárki­vel, a világ bármely részén írásos kapcsolatba léphetünk. A kiállításon néhány lépés innen a századforduló kézi- kapcsolású telefonközpontja, vagy a képrögzítés kezdetei­ből látható fotómasinák. Szin­te egymásra zsúfolódnak a ta­lálmányok és eszközök, amint a valóságban is igen gyorsan elterjedték; a kor kapitalista társadalma hamar felismerte a gyors hírközlés, illetve tájé­kozódás jelentőségét. A filmezés és a televízió­zás csak rövid fejezetként, néhány érdekes muzeális tárggyal van jelen; az űrtáv­közlésnek pedig csak néhány sor, és színes kép jut. Az in­formációáradat egyre széle­sebb; de a közvetítőaszkö- zök -eltávolítják az egyes'em­bert a forrástól; több és gyorsabb az információ, árt/ szeméi ytelenebb. Segítségünkre siet a, szá­mítógép, amely tárolnr'és vá­laszolni képes. A-^tíelyszínen képernyőre hívhatók például a kiállítás adatai. De a kiál­lítás ritmusának gyorsulása, a sokak számára felfoghatatlan folyamatok-eljárások figyel­meztetnek; a fejlett rendsze­rek alkalma zásával az ember elszakad a közvetlen tájéko­zódás lehetőségeitől, a ta­pasztalástól ; az informálás felelőssége ímegnövékszik. K. T. Római futár Monitoron az információ A törzsgárdáról szól a Minisztertanács és a Szakszerveze­tek Országos Taná- csa elnökségének -J 1021/1980. (VII. 10.) számú együttes határozata, amely kimondja, hogy a vál­lalatok és egyéb gazdálkodó- szervezetek vezetői 1982. ja­nuár 1-ig, az államigazgatá­si és egyéb költségvetési szer­vek vezetői 1981. január 1-ig vizsgálják felül a törzsgárdá­val összefüggő belső szabály­zataikat és a szabályzatok módosítása során a törzsgár­dához tartozás követelmé­nyeinél a munkaviszonyban eltöltött éveken kívül felté­telként szabják meg a kifo­gástalan munkavégzést és a fegyelmezett magatartást. Rendelkezni kell a törzsgár­dához tartozás ideiglenes szüneteltetéséről vagy végle­ges megszüntetéséről abban az esetben, ha a dolgozó a munkaviszonyból eredő kö­telezettségét megszegi, vagy más fegyelemsértő magatar­tást tanúsít. Ki kell monda­ni, hogy fegyelmi büntetés hatálya alatt álló dolgozó a törzsgárdába nem vehető fel. stb. (Megjelent a Magyar Közlöny idei 49. számában.) A mozgássérült szemé­lyek részére biztosított üzemanyagutalványról ren­delkezik 5/1980. (VII. 12.) EüM szám alatt az egészség- ügyi miniszter, amikor ki­mondja, hogy Trabant Hycomat gépjárművet üzemben tartó mozgássérült- részére havi 30 liter, a Velo- rex gépjárművet üzemben tartó mozgássérült részére pedig havi 20 liter üzem­anyag térítésmentes vásár­lásra jogosító utalványt kell biztosítani függetlenül attól, hogy a gépjárművet üze­meltető mozgássérült ren­delkezik e gépjárművezetői engedéllyel vagy sem. Hang­súlyozandó, hogy ha a moz­gássérült az említett gép­jármű üzembentartását meg­szünteti, kötfeles a fel nem használt utalványokat az egészségügyi szakigazgatási szervnek visszaszolgáltatni. Egyébként az egészségügyi szakigazgatási szerv f. évi augusztus 15-ig felhívja az érintetteket igényjogosultsá­guk igazolására, s ha igény­jogosultságuk fennáll, az utalványt részükre átadja, azok a mozgássérültek pedig, akik az előbb megjelölt idő­pontig értesítést nem kap­nak, az egészségügyi szak- igazgatási szervnél igazol­hatják igényjogosultságukat és kérhetik az üzemanyag­utalvány kiutalását, (Ma­gyar Közlöny f. évi 50. szá­ma.) A Magyar Közlönynek ugyanebben a számában je­lent meg a munkaügyi mi­niszter 12/1980. (VII. 12.) MüM számú rendelete, amely az ipari szövetkezetek tagjainak és alkalmazottai­nak munkavégzésére vonat­kozó korábbi szabályokat módosítja. Kiemelendőnek tartjuk azt a rendelkezést, amely szerint: „Az ipari szö­vetkezet tagjainak munka­végzésére vonatkozó jogsza­bályokban megállapított jo­gokat társadalmi rendelteté­süknek megfelelően, a tár­sadalmi, a csoport- és az egyéni érdékek összhangjá­nak biztosításával kell gya­korolni. A joggal való vissza­élés tilos: joggal való visz- szaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog tár­sadalmi rendeltetésével ösz- sze nem férő célra irányul, különösen ha a népgazdaság megkárosítására, a bírálat elfojtására, a dolgozók jogai­nak és törvényes érdekeinek csorbítására vagy illetékte­len előnyök szerzésére ve­zetne”. Indokoltnak tartjuk fel­hívni' a figyelmet a Kereske­delmi Értesítő idei 18. szá­mában megjelent közle­ményre, amely a használati­kezelési útmutatók vizsgála­ta tárgyában jelent meg, s amely szerint az ellenőrzések hiányosságai miatt is több termék használati-kezelési útmutató nélkül került for­galomba, a boltban rendel­kezésre álló útmutatókat a vevőknek nem adják át. A közlemény szerint a keres­kedelmi felügyelőségek to­vábbra is figyelemmel kísé­rik a vásárlók tájékoztatásá­ra és a használati-kezelési útmutatókra vonatkozó elő­írások érvényesülését és mu­lasztások esetén az eddiginél szigorúbb felelősségre vonást fognak alkalmazni. DR. DEÁK KONRÁD a TIT városi—járási szervezetének elnöke Báziskönyvtár, fiókkönyvtár Kölcsönzés új rendszerben Országszerte mind több te­lepülés kapcsolódik, be a há­romezernél kisebb lélekszá­mú falvak könyveli áfásának korszerű rendszerébe. A né­hány évvél ezelőtt Veszprém­ben megvalósított módszer lényege: a megye központi könyvtára^ illetve a járási bá­ziskönyvtár gondoskodik ar­ról, hogy a szétszórt, apró te­lepülések kölcsönzőhelyei fo­lyamatosan cserélődő, friss könyvállományhoz jussanak, Így megszüntethetik az anya­gi eszközök szétaprózottságát, és a kisközségben élőknek is a városokéhoz hasonló szintű könyvtári szolgáltatásokat nyújthatnak. A vidéki fiókkönyvtárak hálózata nem teljesen új Ma­gyarországon, hiszen a fel- szabadulás után sokhelyütt így szervezték meg a nyilvá­nos közkönyvtárakat, s csaik évékkel később önállósultak a falusi kölcsönzőhelyek. Vas megyében, ahol igen sok az apró település, mindmáig megtartatták a járási bázis­könyvtárak rendszerét. Ám a veszprémiek 1977-ben meg­kezdett sikeres kísérlete kel­lett ahhoz, hogy véglegesen bebizonyosodjék: a könyvek körforgása az eddiginél job­ban bevonja, a vidékien élőket kulturális életünk vérkerin­gésébe. A fiókhálózat központjául kijelölt báziskönyvtárak szakemberei állítják össze a falvaknak címzett „szállít­mányokat”, amelyekbe min­dig belekerülnek a magyar és a világirodalom könyvtulaj­donságai, a frissen kiadott szaiklkönyvek, ismeretterjesztő munkák is. Az anyagot két- három hetenként tervszerű­en cserélik, a helyi könyv­barátok által már „elfogyasz­tott” köteteket egy másik fa­lu lakói kölcsönözhetik ki. A községi fiókokban csupán a lexikonokat, kézikönyveket, s a ileggyakranbban keresett klasszikus szépirodalmi mű­veket őrzik állandó gyűjte­ményként. A folyamatosan cserélődő kötetekkel lényegében ugyan­azt a választékot kínálják mindenütt az olvasóknak, mint a nagy könyvtárak, csu­pán nem egy időben. A köz­ponti ellátásiba bekapcsolt községekben a tapasztalatok szerint jóval többen kopog­tatnak a kölcsönzőhelyek aj­taján, mint korábban. Az utóbbi években számos országrészben kezdtek hozzá az új rendszer kiépítéséhez, jelenleg Borsodban a mis­kolci járás, Baranya több já­rása, valamint Zala és Nóg- rád megye valósította meg a könyvtárhálózatot. A közel­jövőben tovább bővül a könyvtárbázisok száma, a tervek szerint a Dunántúl szétszórt településű járásai­ban, valamint az Alföld ta­nyavidékein mindenütt létre­hozzák e hálózatot. Az erre vállalkozó intézményeket anyagi támogatással is segíti az Országos Közművélődési Tanács. Régi kamera

Next

/
Thumbnails
Contents