Tolna Megyei Népújság, 1980. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-06 / 183. szám
a Képújság 1980. augusztus 6. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Sorszámok Pusztai József Dunaszent- györgyről írja: „...Egyik olyan leendő kocsitulajdonos vagyok, aki nem kapta meg időben kocsijának új sorszámát. Ez ügyben levéllel fordultam a MERKUR-hoz. Erre azt a választ kaptam, hogy rövidesen küldenek új sorszámot. Eltelt pár hét és semmi sem történt. Ezt követően személyesen felmentem a vállalathoz. Ott megint azt a választ kaptam, hogy .rövidesen’ küldenek új sorszámot. Nem tudom, hogy a MERKUR-nál mit értenek a .rövidesen’ szó alatt. Ismét elmúlt egy hónap, és ez idáig sem kaptam meg az új sorszámot. Felháborító, hogy ez a vállalat hogyan kezeli az ügyfeleket, egyáltalán nem törődnek a befizetők kéréseivel...” A levélre a MERKUR Személygépkocsi Értékesítő Vállalat vezérigazgatója, Csűri István válasza a következő: „...A bejelentést kivizsgáltattam, s a jogos panasz rendezéséről érdemben intézTelefonszámunk: 12-284 kedtem. Az új sorszámról készült visszaigazolólapot megküldöm, mely szerint megrendelt gépkocsijának átadására még ez évben sor kerül. A korábbi bejelentésére adandó válasz felmaradásáért, az ügyviteli hibáért, mely áruforgalmi apparátusunk leterheltsége miatt fordulhatott elő, elnézését kérem...” Nyúltáp Kajdacsról Tornyai Istvántól kaptuk az alábbi levelet: ....A nyúlszakcsoport tagjai n evében szeretnék néhány kérdésre választ kapni. 1. Népgazdasági érdek-e a háztáji nyúlhústermelés? 2. Ha igen, miért nincs rendes táp- és gyógytápellátás? 3. Ha nem népgazdasági érdek, minek a szakcsoport, és miért nem állítják le a nyúltenyész- tést? Sajnos, kajdacsi viszonylatban kénytelenek vagyunk valamilyen fórumhoz fordulni, mert a községben nincs minden rendben a tápellátással...” A panaszos levélre a Tolna megyei Állattenyésztési Felügyelőség igazgatója, Pó- czik Zoltán válaszolt. ....A levél alapján hatósági ellenőrzést tartottunk a Nagydorog és Vidéke ÁFÉSZ kajdacsi takarmányboltjában. Az ellenőrzéskor 2080 kilogramm egységes nyúltáp volt a boltban, melyből 1030 kilót a Tolná megyei GMV nagydorogi keverőüzeme, míg 1050 kilót a vaskúti Bácska Mg. Termelőszövetkezet keverőüzeme gyártott. A nagydorogi gyártású nyúl- tápot rendeltetésszerű fel- használásra alkalmatlannak minősítettük és forgalmazását megtiltottuk. A vaskúti' származású táp minősége érzékszervi vizsgálat szerint kifogástalan. A z ellenőrzés alkalmával Szulkoform (pelletizált gyógypremix) nem volt az elárusító helyen. Érdeklődé- árusítóhelyen. Érdeklődé- mondta, hogy a nyúltápeFá- tás gyakran hiányos, így a vásárlók kénytelenek a szomszédos községekben beszerezni a szükséges takarmányt. Kifogásolták a nagydorogi gyártású táp minőségét is, mivel nem megfelelő a granulálás (poros) és előfordult, hogy etetését követően elhullás következett be. Jogkörünkben eljárva, a nem megfelelő minőségű nyúltáp forgalmazását megtiltottuk és a GMV illetékes keverőüzemének vezetője ellen szabálysértési eljárást kezdeményeztünk. A takarmányokból hatósági mintát vettünk és a béltartalom megállapítására laboratóriumi vizsgálatokat végeztettünk. A vizsgálatok eredménye még nem áll rendelkezésünkre. Az ellátás folyamatosságának biztosítása a nagydorogi ÁFÉSZ feladata, mivel a szakcsoport tagjaival szerződéses viszonyban áll. Az ÁFÉSZ figyelmét a takarmánybolt ellenőrzésénél jelen volt képviselője révén felhívtuk a minőségileg és mennyiségileg megfelelő ellátás megszervezésére, az igények kifogástalan kielégítésére. Ha kellő javulás továbbra sem lenne tapasztalható a nyúltápellátásban, kérem, hogy észrevételeiket szíveskedjenek közölni felügyelőségünkkel...” Ml VÁLASZOLUNK A közlés, a jelek alkalmazása az emberiséggel egyidős, de csak a legújabb korban nőtt olyan nagy jelentőségűvé, hogy kiállítással is hódoljunk neki. Ez év végéig tart nyitva az Országos Műszaki Múzeum rendezésében az Információközlés története című bemutató, amelynek a Munkásmozgalmi Múzeum adott helyet a Budai Várban. Milyen eszközökkel, milyen tartalmakat közölnek iaz emberek egymással? Egyszerű és összetett mondandónk ezerféleképp közölhető: hanggal, füsttel, fénnyel... Az első betűírásoktól, papiruszoktól a guitenibergi könyvsajtó modélljéig a kiállításon csak rövid folyosó- nyi az út, és az első nyomdai betűszedőszekrény szinte semmiben sem .különbözik a sokhelyütt ma is használatosaktól. Mégsem változatlan az információközlés sorsa. A nyomdatörténetnek szentelt folyosó végén a fényszedésről csak néhány prospektus szerénykedik, pedig ez is forradalom ; gyorsasága, teljesítménye összehasonlíthatatlanul nagyobb a hagyományos eljárásokénál. Üj fejezetet nyitott az információközlésben az elektromágneses eszközök megjelenése. A vezetékes távíró az első ezek sorában, majd követi a világot napjainkra átszövő telex, amellyel bárkivel, a világ bármely részén írásos kapcsolatba léphetünk. A kiállításon néhány lépés innen a századforduló kézi- kapcsolású telefonközpontja, vagy a képrögzítés kezdeteiből látható fotómasinák. Szinte egymásra zsúfolódnak a találmányok és eszközök, amint a valóságban is igen gyorsan elterjedték; a kor kapitalista társadalma hamar felismerte a gyors hírközlés, illetve tájékozódás jelentőségét. A filmezés és a televíziózás csak rövid fejezetként, néhány érdekes muzeális tárggyal van jelen; az űrtávközlésnek pedig csak néhány sor, és színes kép jut. Az információáradat egyre szélesebb; de a közvetítőaszkö- zök -eltávolítják az egyes'embert a forrástól; több és gyorsabb az információ, árt/ szeméi ytelenebb. Segítségünkre siet a, számítógép, amely tárolnr'és válaszolni képes. A-^tíelyszínen képernyőre hívhatók például a kiállítás adatai. De a kiállítás ritmusának gyorsulása, a sokak számára felfoghatatlan folyamatok-eljárások figyelmeztetnek; a fejlett rendszerek alkalma zásával az ember elszakad a közvetlen tájékozódás lehetőségeitől, a tapasztalástól ; az informálás felelőssége ímegnövékszik. K. T. Római futár Monitoron az információ A törzsgárdáról szól a Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Taná- csa elnökségének -J 1021/1980. (VII. 10.) számú együttes határozata, amely kimondja, hogy a vállalatok és egyéb gazdálkodó- szervezetek vezetői 1982. január 1-ig, az államigazgatási és egyéb költségvetési szervek vezetői 1981. január 1-ig vizsgálják felül a törzsgárdával összefüggő belső szabályzataikat és a szabályzatok módosítása során a törzsgárdához tartozás követelményeinél a munkaviszonyban eltöltött éveken kívül feltételként szabják meg a kifogástalan munkavégzést és a fegyelmezett magatartást. Rendelkezni kell a törzsgárdához tartozás ideiglenes szüneteltetéséről vagy végleges megszüntetéséről abban az esetben, ha a dolgozó a munkaviszonyból eredő kötelezettségét megszegi, vagy más fegyelemsértő magatartást tanúsít. Ki kell mondani, hogy fegyelmi büntetés hatálya alatt álló dolgozó a törzsgárdába nem vehető fel. stb. (Megjelent a Magyar Közlöny idei 49. számában.) A mozgássérült személyek részére biztosított üzemanyagutalványról rendelkezik 5/1980. (VII. 12.) EüM szám alatt az egészség- ügyi miniszter, amikor kimondja, hogy Trabant Hycomat gépjárművet üzemben tartó mozgássérült- részére havi 30 liter, a Velo- rex gépjárművet üzemben tartó mozgássérült részére pedig havi 20 liter üzemanyag térítésmentes vásárlásra jogosító utalványt kell biztosítani függetlenül attól, hogy a gépjárművet üzemeltető mozgássérült rendelkezik e gépjárművezetői engedéllyel vagy sem. Hangsúlyozandó, hogy ha a mozgássérült az említett gépjármű üzembentartását megszünteti, kötfeles a fel nem használt utalványokat az egészségügyi szakigazgatási szervnek visszaszolgáltatni. Egyébként az egészségügyi szakigazgatási szerv f. évi augusztus 15-ig felhívja az érintetteket igényjogosultságuk igazolására, s ha igényjogosultságuk fennáll, az utalványt részükre átadja, azok a mozgássérültek pedig, akik az előbb megjelölt időpontig értesítést nem kapnak, az egészségügyi szak- igazgatási szervnél igazolhatják igényjogosultságukat és kérhetik az üzemanyagutalvány kiutalását, (Magyar Közlöny f. évi 50. száma.) A Magyar Közlönynek ugyanebben a számában jelent meg a munkaügyi miniszter 12/1980. (VII. 12.) MüM számú rendelete, amely az ipari szövetkezetek tagjainak és alkalmazottainak munkavégzésére vonatkozó korábbi szabályokat módosítja. Kiemelendőnek tartjuk azt a rendelkezést, amely szerint: „Az ipari szövetkezet tagjainak munkavégzésére vonatkozó jogszabályokban megállapított jogokat társadalmi rendeltetésüknek megfelelően, a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdékek összhangjának biztosításával kell gyakorolni. A joggal való visszaélés tilos: joggal való visz- szaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével ösz- sze nem férő célra irányul, különösen ha a népgazdaság megkárosítására, a bírálat elfojtására, a dolgozók jogainak és törvényes érdekeinek csorbítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne”. Indokoltnak tartjuk felhívni' a figyelmet a Kereskedelmi Értesítő idei 18. számában megjelent közleményre, amely a használatikezelési útmutatók vizsgálata tárgyában jelent meg, s amely szerint az ellenőrzések hiányosságai miatt is több termék használati-kezelési útmutató nélkül került forgalomba, a boltban rendelkezésre álló útmutatókat a vevőknek nem adják át. A közlemény szerint a kereskedelmi felügyelőségek továbbra is figyelemmel kísérik a vásárlók tájékoztatására és a használati-kezelési útmutatókra vonatkozó előírások érvényesülését és mulasztások esetén az eddiginél szigorúbb felelősségre vonást fognak alkalmazni. DR. DEÁK KONRÁD a TIT városi—járási szervezetének elnöke Báziskönyvtár, fiókkönyvtár Kölcsönzés új rendszerben Országszerte mind több település kapcsolódik, be a háromezernél kisebb lélekszámú falvak könyveli áfásának korszerű rendszerébe. A néhány évvél ezelőtt Veszprémben megvalósított módszer lényege: a megye központi könyvtára^ illetve a járási báziskönyvtár gondoskodik arról, hogy a szétszórt, apró települések kölcsönzőhelyei folyamatosan cserélődő, friss könyvállományhoz jussanak, Így megszüntethetik az anyagi eszközök szétaprózottságát, és a kisközségben élőknek is a városokéhoz hasonló szintű könyvtári szolgáltatásokat nyújthatnak. A vidéki fiókkönyvtárak hálózata nem teljesen új Magyarországon, hiszen a fel- szabadulás után sokhelyütt így szervezték meg a nyilvános közkönyvtárakat, s csaik évékkel később önállósultak a falusi kölcsönzőhelyek. Vas megyében, ahol igen sok az apró település, mindmáig megtartatták a járási báziskönyvtárak rendszerét. Ám a veszprémiek 1977-ben megkezdett sikeres kísérlete kellett ahhoz, hogy véglegesen bebizonyosodjék: a könyvek körforgása az eddiginél jobban bevonja, a vidékien élőket kulturális életünk vérkeringésébe. A fiókhálózat központjául kijelölt báziskönyvtárak szakemberei állítják össze a falvaknak címzett „szállítmányokat”, amelyekbe mindig belekerülnek a magyar és a világirodalom könyvtulajdonságai, a frissen kiadott szaiklkönyvek, ismeretterjesztő munkák is. Az anyagot két- három hetenként tervszerűen cserélik, a helyi könyvbarátok által már „elfogyasztott” köteteket egy másik falu lakói kölcsönözhetik ki. A községi fiókokban csupán a lexikonokat, kézikönyveket, s a ileggyakranbban keresett klasszikus szépirodalmi műveket őrzik állandó gyűjteményként. A folyamatosan cserélődő kötetekkel lényegében ugyanazt a választékot kínálják mindenütt az olvasóknak, mint a nagy könyvtárak, csupán nem egy időben. A központi ellátásiba bekapcsolt községekben a tapasztalatok szerint jóval többen kopogtatnak a kölcsönzőhelyek ajtaján, mint korábban. Az utóbbi években számos országrészben kezdtek hozzá az új rendszer kiépítéséhez, jelenleg Borsodban a miskolci járás, Baranya több járása, valamint Zala és Nóg- rád megye valósította meg a könyvtárhálózatot. A közeljövőben tovább bővül a könyvtárbázisok száma, a tervek szerint a Dunántúl szétszórt településű járásaiban, valamint az Alföld tanyavidékein mindenütt létrehozzák e hálózatot. Az erre vállalkozó intézményeket anyagi támogatással is segíti az Országos Közművélődési Tanács. Régi kamera
