Tolna Megyei Népújság, 1980. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-06 / 183. szám

2 NÉPÚJSÁG 1980. augusztus 8. Nemzeti gyász Olaszországban Ma temetik a bolognai robbantás áldozatait Hirosima vádol Hirosima és Nagaszaki addig a bizonyos napig csupán két, kissé egzotikus, dallamos nevű japán várost jelentett. De azóta: gyász és örök mementó az emberiség számára. Három hónappel a hitlerista hadsereg teljes szétzúzása után a japán fasiszta hadsereg már a teljes vereség küszöbén ál'lt, a szovjet és a szövetséges angolszász fegyverek harapó­fogójában. S akkor, azon a verőfényes augusztusi napon egy magányos amerikai repülőgép szállt Hirosima fölé és bomba- terhével egyetlen pillanat alatt rommá változtatta az ősi ja­pán várost. Az atombomba tüze nyolcvanezer ember életét oltotta ki, és sok ezren váltak egész életükre nyomorékká Két nappal később, a másik japán nagyváros, Nagaszaki vált a robbanás és pokoli tűz áldozatává: itt is a polgári lakosok tíz- és tízezrei — öregek, nők, gyerekek — vesztették életü­ket az akkor már értelmetlen akció következményeképpen. A japán hadsereg néhány nap múlva kapitulált, de az emberiség nem felejti, nem felejtheti el Hirosimát és Naga- szakit. A két amerikai atomtámadásnak nem a háború meg­nyerése, nem is a győzelem kivívásának meggyorsítása volt a célja, az atombombával a Szovjetuniót próbálták megfélem­líteni. Ezért tekintünk a japán halottak százezreire úgy, mini a második világháború utolsó és a pusztulással fenyegető hidegháború első áldozataira. Az atomzsarolás azonban nem érte el a célját. Az ame­rikaiak reményei az atommonopólium megőrzésére hamaro­san ábránddá váltak. A Szovjetunió és a vele szövetséges szocialista országok pedig kezdettől fogva céltudatosan töre­kedtek az emberiség létét fenyegető atomháború kockázatá­nak csökkentésére, a konstruktív párbeszédre. Az 1963 au­gusztusában aláírt atomcsendszerződés, az 1968 júliusában megkötött atomsorompó-szerződés, majd pedig a SALT—II szerződés aláírása tükrözte a Szovjetunió és a szocialista or­szágok béketörekvéseinek komolyságát. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé 1980. május 14—15. varsói ülésének nyilatkozata újra felhívja a világ valamennyi kormányának és népeinek a figyelmét a fegyverkezési hajsZa megfékezésének, mindenekelőtt a tömeg- pusztító fegyverek betiltásának elengedhetetlen voltára. Ja­vasolta a nukleáris fegyverkészletek megsemmisítését és a katonai költségvetések csökkentését. A Béke-világtanács kezdettől fogva támogatta és támo­gatja a nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harcot. Hirosi­mára és Nagaszakira emlékezve ezért is javasolta, hogy az évfordulót e harc világnapjaként ülje meg az emberiség. GÁTI ISTVÁN India és Kambodzsa nagykövetet cserél Gyászszertartáson búcsúz­tatják a bolognai pályaudva­ron elkövetett robbantásos merénylet áldozatait, és ezt a napot egyben nemzeti gyásznappá nyilvánították — jelentette be Francesco Cos- siga olasz miniszterelnök. Az olasz szakszervezetek ebből az alkalomból négyórás ál­talános munkabeszüntetésre szólították fel az olasz dol­gozókat. Hétfőn nyilvánosságra hoz­ták a véres akció külföldi ál­dozatainak névsorát. A me­rénylet következtében éle­tét vesztette három nyugat­német, két brit, egy francia, egy japán és egy San Mari- nói-i állampolgár, (Magyar mint ismeretes, nem volt közöttük.) Enrico Berlinguer, az Olasz Kommunista Párt főtitkára, Hétfőn, a késő esti órák­ban teljes egészében elzár­ták a Kettős-Körös 80 méter szélességben átszakadt gát­ját. A hajnali órákra a töl­tésszakadás elzáró falát ho­mokzsákokkal támasztották meg, így az elöntött területre most már nem tör be a víz. Az elzárás hatására a Ket­tős-Körös vízszintje 15 centi­méterrel emelkedett. Változatlanul súlyos azon­ban a helyzet az elöntött te­rületet határoló Hosszúfoki- csatorna töltésénél és a Tar- host körülvevő körtöltésen, ezek ugyanis a hosszan tartó vízterhelés hatására rend­kívüli mértékben átáztak. A Doboz-Sarkad közötti úton a L’Unitá keddi számának vezércikkében az olasz kormányt tette felelőssé az országban eluralkodó ter­rorért. Az OKP főtikára cikkében rámutatott: a je­lenlegi helyzet legriasztóbb eleme éppen a kormányzati űr, az a körülmény, hogy a politikai vezetés képtelen új kezdeményezésekkel szembeszállni az egyre nö­vekvő problémákkal. A poli­tikai bizonytalanság, vala­mint a vezetők további tehe­tetlensége elősegíti az ösz- szeesküvő és demokráciaelle­nes erők térnyerését — hangsúlyozta Enrico Berlin­guer, ismételten sürgetve egy nemzeti egységkormány létrehozását a kommunisták részvételével. Rámutatott: a terrorcselekményekre adott válasznak határozottnak kell nyúlgát építésével állják útját a víznek. A Körösök völgyében továbbra is 8 ezer ember védekezik. A Körösök vízrendszeré­ben apadnak a folyók, egye­dül a Hármas-Körös árad. Az elmúlt 24 órában 30 cen­timétert csökkent a Kraszna vízszintje, miután Ágerdő- majornál levonult a második árhullám. Lassú az apadás a Bodrogon is. A két folyó töl­tésein erőteljesen védekez­nek az átázások és a szivár­gások ellen. A Tisza Polgár alatt árad, az előrejelzések szerint Szol­noknál 10—11-én 865 centi­méter vízállással tetőzik, 45 centiméterrel az eddig mért maximum alatt Az árhullá­lennie, de el kell kerülni azt, hogy az intézkedések az erő­szakos cselekmények elbur­jánzásához vezessenek. A merénylet tetteseinek felderítésére országszerte foly­tatott nyomojzás mind ez ideig jelentősebb eredmények nél­kül járt. A fegyveres forra­dalmi sejtek elnevezésű terrorszervezet nevében név­telen telefonüzenetben ket­ten is magukra vállalták a robbantást azzal fenyegetőz­ve, hogy hasonló akciót haj­tanak majd végre a milánói pályaudvaron. Mások azon­ban, akik szavaik szerint ugyancsak az említett szer­vezethez tartoztak, hasonló­képpen névtelen telefonhí­vásokban, határozottan ta­gadták, hogy a „sejtek”-nek bármi közük lenne a jelen­kor legsúlyosabb mérlegű terrorakciójához. mot augusztus 13-ra várják Szegednél, 830 centiméteres magasság közelében. Az itt mért eddigi legmagasabb vízállás 960 centiméter volt. Több mint 1800 kilométer hosszúságban van a folyó­kon árvízvédelmi ké­szültség. Harmadfokú a vé­dekezés a Kettős- és a Hár­mas-Körösön, a Krasznán, a Bodrogon, a Lónyai-csator- na felső szakaszán és a Tisza Tokaj és Tiszafüred közötti szakaszán, összesen 839 kilo­méter hosszúságban. Az elmúlt napokhoz ké­pest tizenhétezer hektárral csökkent a belvízzel elöntött terület. Jelenleg 76 ezer hek­tárt borít belvíz, ebből 24 ezer hektár a vetés. (MTI) A Billygate-ügy Carter sajtóértekezlete Garter amerikai elnök hét­főn este — közép-európai idő szerint kedden a kora hajna­li órákban — az összes ame­rikai rádió- és televízióállo­más által közvetített egyórás sajtóértekezletet tartott, ame­lyen megkísérelte elhárítani a „Billy-ügy” 'kapcsán szemé­lye és kormányzata, éllen el­hangzott súlyos vádakat. Ugyancsak hétfőn az elnök mintegy hatvan oldalas, ma­gyarázójelentést küldött test- véröcose líbiai kapcsolatairól a iBiilly-ügyet vizsgáló kong­resszusi albizottságnak. A nagyszabású tékintélymentő akcióit Carter egy héttel a demokrata párt elnökjelölő konvenciója elé időzítette. Tagadta, hogy neki, vagy a kormányzat bármely 'tagjá­nak köze lett volna Billy Car­ter 1978-ban és 1979-ben tett líbiai látogatásához, amelyek során Billy máig tisztázatlan természetű üzleti tevékenysé­get folytatott, és 220 ezer dol­lár kölcsönt, vagy ajándékot kapott a líbiai kormánytól. ■További kérdésekre adott alkalmat nyilatkozatának az a része is, amelyben arra hi­vatkozott, hogy „elfelejtette” egy, a Civiletti igazságügy­miniszterrel folytatott júniusi beszélgetését. Korábbi nyilat­kozatában tagadta, most el­ismerte: Civiletti .figyelmez­tette őt, hogy öccse elkerül­heti a bűnvádi eljárást, ha „idegen hatalom ügynöke­ként” bejegyezteti magát. Carter „mtiy aggodalmának” adott hangot Billy kétes ügy­letei miatt és kijelentette, hogy minden kapcsolatot megszakít vele. Egyszersmind támadta Líbiát a különutas közel-keleti rendezéssel való szembehelyezkedése miatt. Kérdésekre válaszolva is­mét kategorikusan elvetette pártbeli ellenfeleinek azt a javaslatát, hogy a demokra­ták New York-i konvenciójá­nak delegátusai saját belátá­suk szerint adják szavazatu­kat egyik, vagy másik politi­kusra. Indira Gandhi indiai mi­niszterelnök hivatalosan ja­vasolta a Kambodzsai Nép- köztársaságnak, hogy hala­déktalanul állítsák helyire a két ország diplomáciai kap­csolatait- és cseréljenek nagy­követeket — közölte hétfőn az SPK kambodzsai hírügy­nökség. A miniszterelnök-asszony üzenetét rendkívüli megbí­zott nyújtotta át Heng Sam- rinnak, a Kambodzsai Népi Forradalmi Tanács elnöké­nek. Mint már beszámoltunk róla, India július 7-én .ismer­te el a törvényes kambodzsai ■kormányt. India az üzenetben kijelen­tette, hogy kész .közreműköd­ni Kambodzsa gazdasági új­jáépítésében. Az indiai 'kor­mány — írta Gandhi — tá­mogat minden olyan erőfeszí­tést, amely a térség államai 'között felmerült problémák békés megoldására irányul. Elzárták a Kettős-Körös átszakadt gátját Apadnak a folyók a Körösök vízrendszerében Törökország Terror és politikai válság Űj szakaszba lépett az el­múlt hetekben a törökorszá­gi terrorhullám. Míg koráb­ban a gyilkosságok elkerül­ték a vezető személyiségeket, most a politikai hátterű öl­döklés már a nagy pártok irányítói között pusztít. Az első áldozat a szélsőjobb- oldali Nemzeti Akciópárt al- elnöke volt, őt az ellenzéki Köztársasági Néppárt egyik parlamenti képviselője kö­vette. A következő áldozat a volt miniszterelnök, Erim professzor. Meggyilkolásáért egy szélsőbaloldali szervezet vállalta a felelősséget. Ez­után ismét a fasiszta csopor­tok csaptak le: a vasmunká­sok szakszervezetének elnö­ke lett a terror áldozata. RENDKÍVÜLI Állapot A felsorolás természetesen hiányos. Nem szerepelnek benne a többé-kevésbé név­telen áldozatok, a politikai és a vallási mezbe öltözött terror által legyilkoltak. Az elmúlt hónapban például a szélsőjobboldal és a szunni­ta papság által fanatizált tö­megek pogromot hajtottak végre Coruam város alavita lakosai ellen. (Ezt a muzul­mán szektát sommásan kom­munistának minősítették. Emlékezetes a tavalyi kahra- manmarasi zavargás, amikor az alaviták elleni támadás­nak több száz áldozata volt.) Törökország ma történeté­nek talán legsúlyosabb poli­tikai válságát éli át. Az or­szág tartományainak jelentős részét a terrorcselekmények miatt a hadsereg ellenőrzi. A rendkívüli állapot azonban képtelen megfékezni a mind hevesebbé váló összetűzése­ket. Az ok: az ország társadal­mi és gazdasági válsága kri­tikus pontra érkezett. A tö­rök gazdasági helyzetet az elemzők egyszerűen tragikus­nak minősítik. Az évi száz- százalékos infláció, az ország hatalmas méretű eladósodott­sága, a negyvenszázalékos munkanélküliség ennek az ál­lapotnak a tünetei. Az ener­gia- és nyersanyaghiány miatt a török ipar alig fél­kapacitással működik, s sok­kal rosszabb lenne a helyzet, ha a szomszédos Szovjetunió és Bulgária nem látná el je­lentős mértékben villamos energiával Törökországot. A tizenöt évvel ezelőtti gazda­ságfejlesztés a fogyasztási cikkek termelését helyezte előtérbe, a jelenlegi válság tükrözi e koncepció hibáit is. A török hitelforrások telje­sen kimerülőben vannak. Igaz, az utóbbi egy-két év­ben ismét jutott Ankarának a nyugati dollárfeleslegekből, s legutóbb sikerült elérni az adósság visszafizetésének el­halasztását is. Mindez azon­ban csak időleges gyógyszer, nem változtat az ország strukturális bajain. ENGEDMÉNYEK WASHINGTONNAK Az országot irányító ki­sebbségi Demirel-kormány a gazdasági segélymorzsákérl politikai engedményeket tesz. Ilyen lépés volt például az amerikai kémrepülések enge­délyezése Törökország légte­rében. Valószínű, hogy An­kara az utóbbi időben nagy hajlandóságot mutat arra is, hogy az amerikaiak közép­keleti akcióiban részt vegyen. Ez azonban óhatatlanul ront­ja az ország viszonyát olaj­termelő arab szomszédaival. A gazdasági bajok minden­napos tünete az alapvető fo­gyasztási cikkek hiánya. Nincs elegendő margarin, fő­zőolaj, petróleum, cigaretta, s nincs kávé sem abban az or­szágban, amely voltaképpen megtanította a világot a „fe­kete leves” fogyasztásának szenvedélyére. Az elmúlt évtizedben egy új nemzedék nőtt fel az or­szágban. Megsokszorozódott az egyetemek, főiskolák hall­gatóinak száma, megizmoso­dott, szervezettebbé vált a török munkásosztály is. A fa­lusi társadalom átalakulása, az a tény, hogy milliónyi tö­rök munkás került a hazaitól gyökeresen különböző nyu­gat-európai körülmények kö­zé, magyarázza a felfokozó­dott társadalmi aktivitást, a baloldali munkásmozgalom térhódítását, de azt is, hogy a talajt vesztett nyomorgó falusiak, kispolgárok és lum­pen elemek között befolyás­ra tettek szert a szélsősége­sen nacionalista, vallási és terrorcsoportok. VÁLASZTÁSOK LEHETŐSÉGE A török baloldal, a mun­kásszervezetek, a Török KP elítélik a terror minden faj­táját, s rámutatnak, hogy a baloldali jelszavakkal fellépő csoportok végsősoron a fa­siszta erőket szolgálják. A török baloldal figyelmeztet arra is: a jelenlegi nagypol­gári kormány a szélsőjobb és a vallási erők foglya; ezektől függ fennmaradása. De nem képes az ország kormányzá­sára a kisebbségbe szorult Köztársasági Néppárt sem. Ez a párt a Szocialista Interna- cionálé tagja, korábban igye­kezett mérsékelt reformprog­ramot végrehajtani, azonban a politikai patthelyzet megol­dására képtelen volt. A török belpolitika kiútta­lanságát jelzi a tény: az an­karai törvényhozás február óta hiába próbálkozik azzal, hogy az országnak végre ál­lamfőt válasszon. Több mint száz forduló sem volt elég ahhoz, hogy valamelyik je­lölt elegendő szavazatot kap­jon. Ma egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a nagy parlamen­ti pártok vezetői idő előtti választásokat kezdeményez­nek. Ez talán lehetőséget ad­hatna egy biztos többségű kormányzat létrejöttére. A polgári politikusok megegye­zését sürgeti a katonai ha­talomátvétel veszélye, hiszen a hadsereg az elmúlt évtize­dekben már többször fellé­pett a török politika alakító­jaként. M. G. PANORÁMA BUDAPEST Nyolcvan ország 200 bá- nyászk'üldötténiek részvételé­vel kedden megkezdődött Bu­dapesten a bányaipari dolgo­zók VIII. nemzetközi szák- szervezeti konferenciája. A Szakszervezet i Vil ágszövetség a Föld öt kontinensének csak­nem 10 millió bányaipari dol­gozóját tömörítő bányásztago­zata egyhetes eseményének első aktusaként plenáris ülé­sen .találkoztak a küldöttek. Jan Lesznek, a szövetség el­nökének megnyitó szavai után a SZOT és a hazai bá­nyászok nevében Jakab Sán­dor, a SZOT főtitkárhelyette­se köszöntötte a konferencia résztvevőit, majd Simon Pál nehézipari miniszter méltatta az esemény jelentőségét. Ez­tán Alain Simon, a bányász- tagozait főtitkára számolt be a bányaipairnak a világgazda­ságban elfoglalt helyéről és a bányászok helyzetéről. * J. R. Viera Linares kubai külügyminiszter-helyettes, aki Szarka Károly külügyminisz­ter-helyettes meghívására Budaipestre látogatott, meg­beszélést folytatott az ENSZ fórumain napirenden szerep­lő időszerű kérdésekről. A kubai külügyminiszter-he­lyettest .fogadta Púja Frigyes külügyiminiszter. * A Magyar Nemzeti Bank elnökének meghívására ha­zánkba érkezett Horst Ka­minsky, az NDK Állami Bankjának elnöke, aiki tár­gyalásokat folytat a Magyar Nemzeti Bank vezetőivel a két ország bankjait kölcsönö­sen érdeklő kérdésekről. Horst Kaminsky t fogadta Marjai József miniszterelnök- helyettes és Hetényi István pénzügyminiszter. A politikai áramlatok egymás elleni terrorakciói mellett mindennapos a diákok közötti véres összecsapás: isztam­buli diákok társuk koporsójával.

Next

/
Thumbnails
Contents