Tolna Megyei Népújság, 1980. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-05 / 182. szám

2 Képújság 1980. augusztus 5. Erdei Lászlóné a nők világkonferenciájáról A nők évtizedének első öt évi eredményeit áttekintő, az ENSZ Koppenhágában megrendezett konferenciájá­ról számoltak be hétfőn a Magyar Nők Országos Taná­csának székházában megtar­tott sajtókonferencián a ta­lálkozón részt vett magyar kormányküldöttség tagjai. Erdei Lászlóné, a küldött­ség vezetője, az MNOT elnö­ke elmondotta, hogy a közel­múltban befejeződött eszme­cserén — Kurt Waldheim- nek, az ENSZ főtikárának és számos más kiemelkedő nemzetközi személyiségnek a részvételével — megvitatták: milyen éredményeket hozott az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének „A nők évtizede” akcióprogramja, pontosabb ban annak első fele. Aktív, fontos, számos politikai kér­désben állást foglaló találko­zóként értékelte Erdei Lász­lóné á konferenciát. Ugyanezen időszakban tíz napon keresztül ugyancsak Koppenhágában a társadal­mi és tömegszervezetek, a kü­lönböző nézeteket valló egyesületek, vallási szerveze­tek és az ENSZ mellett mű­ködő nem kormányközi szer­vezetek is fórumon vitatták meg a nők helyzetének kér­déseit. Ezen a találkozón a nézetek ütköztek, itt állás- foglalásokat nem, csak — a találkozó jellegéből adódóan — ajánlásokat fogadtak el. Jeruzsálem státusa Arab csúcskonferenciát sürget Arafat Jasszer Arafait, a PFSZ VB elnöke a WAFA palesztin hír­ügynökségnek adott nyilatko­zatában szombaton arab csúcskonferencia megtartását köivetalite a Jeruzsálemről szóló izraeli parlamenti dön­tés miatt. Arafat kijelentette, hogy az izraeli döntés „'önma­gában hadüzenet az arab és az liszilám országok ellen”. Egyiptom elhalasztotta a palesztin önkormányzatról folyó egyiptomi—izraeli— amerikai tárgyalások vasár­napra Alexandriába tervezett fortdu lóját. Az egyiptomi kormány ál­láspontját — amely szerint niem lelhet fdlytabnii a tár­gyalásokat mindaddig, amíg Izrael „a damp David-i meg­állapodások betűjével és szel­lemével ellentétesen” kész helyzetet teremt — üzenetben foglalta össze, s ennek ere­detijét 'megküldték Begin iz­raeli miniiszterelnöknek, má­solatát pedig Canter amerikai elnöknek. Husszein jondániaá király vasárnap elutazott Bécsből, miután .befejezte nem hiva­talos ausztriai látogatását. Az uralkodó Klreisky kancellár­ral és Kirchschläger államfő­vel a közel-keietii témakörről tárgyalt. Előzőleg Párizst — itt Őiscard d’Estaimg fogadta —, majd Bonnt kereste föl, ahol Helmut Schmidttel ta­Palesztin foglyok éhségsztrájkkal tiltakoznak Izraelben a bánásmód ellen. (Képtávírónkon érkezett.) Iái kozott. Husszein minde­nekelőtt a közös piaci orszá­gok közel-keleti nézeteiről akart tájékozódni. Algéria „az arab nemzet el­leni agressziónak”, „a muzul­mán népekkel szembeni pro­vokációnak” és a „nemzetkö­zi közösség ellen irányuló ki­hívásnak” minősítette a knesszet Jeruzsálem bekebe­lezésére vonatkozó döntését. Az APS algériai hírügynök­ség kommentárja amely az első hivatalos algériai állás­foglalás az izraeli parlament döntése óta, .hangoztatja, hogy az izraeli vezetők „esztelen lépése” nem lett volna lehet­séges „az imperializmus tá­mogatása és Kairó kapitulá­ciója nélkül”. Bolognai robbantás Szovjet űrhajós magyar kitüntetése A Magyar Népköztársaság elnöki Tanácsa az első szov­jet—magyar közös űrrepü­lésre való felkészülésben el­ért kiváló eredményei elis­meréseként a Magyar Nép- köztársaság babérkoszorúval ékesített zárlórendje kitünte­tést adományozta Vlagyimir Alekszandrovics Dzsanibe- kov űrhajósezredesnek. A kitüntetés Losonczi Pál, ' az Elnöki Tanács elnöke hétfőn adta át a Parlamentben. A kitüntetés átadásánál je­len volt Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a KB titkára, Czinege Lajos hadseregtá­bornok, honvédelmi minisz­ter, valamint V. L. Musza- tov, a Szovjetunió budapes­ti nagykövetségének iijeig- íenes ügyvivője. PANORÁMA DEBRECEN Hétfőn politikai fórum volt a debreceni nyári egyetem programjában: Aczél György, az .MSZMP Politikád Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnökhélyettese tartott előadást hazánk kül- és bel­politikájáról, ezt követően pe­dig konzultáció keretében vá­laszolt a hallgatók kérdései­re. A fórum után Aczél György megtekintette a deb­receni akadémiai bizottság székiházának építkezését, majd ellátogatott a Kölcsey Ferenc Művelődési Központba. BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke megkezdte évi rendes szabadságát. MOSZKVA Vasárnap hazautazott a Szovjetunióból Gustáv Hu- sá'k, a CSKP Központi Bizott­ságának főtitkára, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság elnöke, aki az SZKP Központi Bizottságának vendégeként szabadságát töltötte a Szov­jetunióban. Sztrájk és tiltakozó nagygyűlések Hétfő hajnalra már nyolc­vanhatra emelkedett azok­nak a száma, akik áldozatá­ul estek a bolognai pályaud­varon szombaton történt iszonyatos robbanásnak. A vizsgálat eddigi eredményei arra vallanak, hogy a rob­banóanyagot — amelyet egyes szemtanúk szerint két fiatalember egy bőröndben hagyott hátra — közvetlenül az utasokkal zsúfolt váróte­rem bejáratánál helyezték el. Szakértők vizsgálják azokat a fémdarabokat, amelyeket a bejáratnál a robbanás után keletkezett negyven centi- méteres lyukban találtak. Szakértők feltételezése sze­rint mintegy tíz kilogramm- nyi robbanóanyag röpítette levegőbe az épületet. Pontosan hat esztendővel ezelőtt, 1974. augusztus 4-én már hajtotak végre pokolgé­pes merényletet Bologna kö­zelében, akkor egy gyorsvo­nat ellen. A robbanás 12 em­bert megölt és 48-at megse­besített. Az ügy fővádlottja ellen a múlt hét péntekén kezdődött meg a per. Az olasz szakszervezetek: a CGIL, a CISL és az UIL felhívására hétfőn ország­szerte munkabeszüntetések voltak Itáliában, tiltakozásul a bolognai pályaudvaron szombaton elkövetett rob­bantásos merénylet ellen. Két órára leállt a termelés az üzemekben, bezártak a hivatalok és az áruházak, s egy óráig szünetelt a vonat­közlekedés. Hétfőn ország­szerte tiltakozó felvonuláso­kat tartottak a véres akció 86 halottja és több mint 200 sebesültje miatti gyász és felháborodás jeléül. A L’Unitá, az Olasz Kom­munista Párt lapja hétfői számában rámutat, hogy „a bolognai merénylet újabb csapás az olasz demokráciá­ra” miközben „az ország híján van a szilárd politikai irány­vonalnak és a gazdasági vál­ság egyre mélyül”. Továbbra is tartják magu­kat azok a feltételezések, hogy a Fegyveres Forradalmi Sej­tek elnevezésű terrorszer­vezet emberei követték el a bolognai robbantást. Hétfőn visszaérkezett Csil­lagvárosba a szovjet—vietna­mi közös űrrepülés két .részt­vevője, Váltkor Gorbatko, pa­rancsnok és Pham Tuan, a vietnami űrhajós. Csillagvá­ros .repülőtéren nagy szere­tettel fogadták őket munika- ténsiailki, barátaik, családtag­jaik, a kiképzési program ve­zetői. ATHÉN Vasárnap belehalt sérülé­seibe a csütörtökön Athénben meggyilkolt török attasé 15 éves lánya. A leány apja mö­gött ült, almikor a merénylő tüzet nyitott az egyik forgal­mas utcán haladó gépkocsi­juknál A diplomata .felesége és fia túl vannak az életve­szélyen, de még kóflházi ápo­lásira szaruinak. A merényle­tet egy törökellenes örmény földalatti' szervezet vállalta magára. Tisza-völgyi árvíz w Építőanyag a helyreállításhoz A Tisza völgyében még több mint 15 ezren - dolgoz­nak a megáradt folyók gát­jain és védekeznek a belvíz ellen. A közvetlen veszély el­hárításában Békés megye hat téglagyárának munkásai is részt vesznek a gátakon, de az építőanyag-ipar dolgozói már a következő nagy fel­adatra, a víztől megrongált, elpusztított épületek helyre- állítására gondolnak kezde­ményezéseikkel. A tarcali kő- bányászok a hét végén 35 te­hergépkocsival, a szobiak pe­dig 30 vagonnal küldtek több követ az árvédekezési lez, az Alföldi Téglaipari Vállalat 11 gyárának dolgozói pedig va­sárnap 439 ezer nyers és 364 ezer égetett téglát gyártot­tak. A Tégla- és Cserépipari Tröszt gyárai az év első hét hónapjában mintegy 90 mil­lióval több téglát adtak az országnak, mint a múlt év azonos időszakában, de a ke­reslet ennél is nagyobb. Ezért a tröszt gazdasági és társa­dalmi vezetői azzal a kérés­sel fordultak az iparág dol­gozóihoz, szocialista brigád­jaihoz, hogy második félévi tervük még hatékonyabb túl­teljesítésével, egyebek között szombati és vasárnapi mű­szakok vállalásával, több tég­lával és egyéb építőanyaggal tegyék lehetővé a gyors hely­reállítást, segítsék, hogy a bajbajutott emberek még a tél beállta előtt visszatérhes­senek újjáépített otthonukba. Az első válasz már a tröszt valamennyi vállalatától meg­érkezett, s eszerint e hét vé­gén, szombaton és vasárnap mintegy 80 régi gyárban tar­tanak árvízi műszakot. A Tégla- és Cserépipari Tröszt és a TÜZÉP egyesü­lés vezetői hétfőn megállapo­dásban egyeztették a helyre- állítás építőanyag-ellátására tervezett tennivalókat. Esze­rint már a napokban mint­egy négymillió téglát szállí­tanak a víztől károsult me­gyék TÜZÉP-telepeire. Ez a gyorssegély sok lehetőséget nyújt arra, hogy aláfalazás­sal megmentsenek olyan épü­leteket, amelyek egyébként összeroskadnának. Az Építés­ügyi- és Városfejlesztési Mi­nisztérium és az Építők Szak- szervezete is messzemenően támogatja az építőanyag-ipa­ri dolgozók kezdeményezését. * Lengyelország 49 vajdasá­ga közül a hét végén még húszban volt árvízi készült­ség. Több vajdaságban, így a cbelmiben, a krasnoiban, az opoleiben és a wroclawiban, feloldották a készültséget. Az esőzések alábbhagytak, va­sárnap kisütött a Nap, így tovább javult a helyzet. Var­sóban a múlt heti maximum­hoz mérve több mint egy métert esett a víz szintje. Az árvíz következtében meg­rongált országutak összesen harminckét szakasza azon­ban még mindig zárva van a forgalom elől. Már több mint hétmillió embert tett hajléktalanná az indiai. Uttar-Prades állam­ban a folytatódó áradás. Az elemi csapás mintegy 340 emberéletet követelt. Külö­nösen súlyosak a károk a mezőgazdaságban. A kor­mány a veszélyeztetett terü­letekről igyekszik kitelepíteni a lakosságot. Elhunyt Orosz Lajos A Belügyminisztérium, az MSZMP Tolna megyei Bizottsá­ga, a Tolna megyei Rendőr-főkapitányság és a gyászoló csa­lád mély megrendüléssel tudatja, hogy Orosz Lajos nyug. rendőr alezredes, Tolna megye volt rendőr-főkapitánya életé­nek 72. évében elhunyt. Orosz Lajos elvtársat a Belügyminisz­térium saját halottjának tekinti. Hamvasztás előtti búcsúzta­tása — katonai díszpompával — 1980. augusztus 8-án, pénte­ken 15 órakor lesz Szekszárdon, az alsóvárosi temetőben. A negyedik infarktussal már nem tudott megbirkóz­ni. Küzdő ember volt. Küz­dött másokért, a családjá­ért, önmagáért. Megszenve­dett a jelenünkért, amelyért egész életén keresztül har­colt, dolgozott. Három hét­tel ezelőtt került kórházba. A szíve már csak gép segít­ségével dobogott, de látoga­tóival még így is tréfálko­zott. A munka volt az életele­me. Ettől még nyugdíjas ko­rában sem tudott megválni. Társadalmi munkásként vál­lalta a felszabadulás előtti párttagokkal való foglalko­zást. Nagy szeretettel, gon­doskodással intézte a veterá­nok ügyeit, akiknek a talál­kozóját még kórházba vo­nulása előtt szervezte meg és akik között ő már nem lehet jelen. Rá, mint becsületes, másokért mindig tenni kész emberre, a kommunistára emlékeznek azok, akik is­merték. Orosz Lajos 1909. január január 13-án született Mis­kolcon. Hatan voltak testvé­rek. Édesapja a Diósgyőri Vasgyárban volt darus. A másokért, a jobb jövőért való küzdést a családban ta­nulta. A család valamennyi tagja részt vett a munkás­mozgalom küzdelmeiben, Természetes volt, hogy Orosz Lajos útja is már 1927-ben, kőművestanulóként a szak- szervezetbe vezetett. 1930- ban került kapcsolatba a kommunisták Miskolc és Miskolc környéki illegális csoportjával. Sejttag, majd sejtvezető lett. Röpcédulákat osztott, szervezte az 1930 szeptember elsejei tünte­tést. 1930 októberében tar­tóztatták le először. Megkí­nozták, meggyötörték, de társaival együtt itt is állta a harcot: senki sem bukott le általuk. 1931-ben ítélték el, 1932-ben szabadlábra ke­rült és mint önéletrajzában írja: „Ott folytattam a mun­kát, ahol abbahagytam.” 1932. októberében tizenhét társával együtt ismét letar­tóztatták. Debrecenben és a budapesti fegyházban kínoz­ták, de ismét csak őt tud­ták elítélni. Egy év és nyolc hónapot kellett börtönben eltöltenie. Szabadulása után szüleihez, Miskolcra ment, ahol rendőri megfigyelés alá helyezték. Mégis megtalálta a módját az illegális munká­nak. A szakszervezetben te­vékenykedett. 1936 októbe­rétől 1938 tavaszáig volt sorkatona, de leszereltették, mert a börtönben szerzett tüdőbája egyre súlyosabbá vált. Ám sem a betegség, sem a börtön nem tudta meg­akadályozni abban, hogy folytassa munkásmozgalmi tevékenységét. 1938 őszén letartóztatták: Miskolcon, Budapesten, a gyűjtőfogház­ban vallatták, majd a kani­zsai internálótáborba szállí­tották. 1939 őszén szabadult az internálótáborból. Szaba­dulása után megnősült. Né­hány hónapig élt csak együtt a feleségével, mert 1940-ben behívták munkaszolgálatra. 1944 márciusában újabb letartóztatás következne, de idejében sikerült illegalitás­ba vonulnia. Felsővereckén, majd később Miskolcon élt illegálisan. A családja Szendrő községbe költözött az üldöztetés elől. Miskolc felszabadulása után Orosz Lajos azonnal bekapcsoló­dott a legális párt szervezé­sébe, segített a szendrői és a környékbeli pártalapszerve- zetek megalakításában is. 1945 márciusában a párt javaslatára járási rendőrka­pitánnyá nevezték ki. Ettől kezdve a Belügyminisztéri­um állományában dolgozott: megyei rendőr-főkapitányként Szombathelyen, Zalaegersze­gen, Nyíregyházán. 1957-ben nevezték ki Tolna megye rendőr-főkapitányává. 1959- ben egyre romló egészségi állapotára való tekintettel nyugállományba helyezték. De a munkát, amelynek el­ismerését a következő kitün­tetései jelzik: Magyar Sza­badság Érdemrend, a Szocia­lista Hazáért Érdemrend, a Magyar Partizán Emlék­érem, a Magyar Népköztár­sasági Érdemrend bronz fo­kozata, a Közbiztonsági Szolgálatért Érdemérem, az 1848—1948. Díszérem, a Népköztársasági Érdemrend V. fokozata, a Kiváló Szol­gálatért Érdemérem, a Szol­gálati Érdemérem, a Felsza­badulási Jubileumi Emlék­érem — nem tudta abba­hagyni. Hogy is tudta volna egy olyan közéleti ember, aki 1945-től megyei pártbi­zottságok — 1957 és 1975 között, az MSZMP Tolna megyei bizottságának — tagja volt. 1966 és 1970 kö­zött ő töltötte be a Tolna megyei pártbizottság fegyel­mi bizottságának elnöki tisz­tét. Küzdelmekkel, eredmé ■ nyekkel teli életet élt. Há­rom gyermeket nevelt, öt unokának örült. Mindig a jobb életért küzdött: beteg tüdővel, beteg gyomorral, beteg szívvel, de mindig mo­solyogva, mindig másokat biztatva. Példaként őrizzük a min­dig tevékeny Orosz Lajos elvtársunk emlékét.

Next

/
Thumbnails
Contents