Tolna Megyei Népújság, 1980. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-31 / 204. szám

2 mEPÜJSÁG 1980. augusztus 31. Hétfő: Megnyílt az ENSZ-közgyűlés gazdasági kérdé­sekkel foglalkozó rendkívüli ülésszaka. — A pártvezetés­ben és a kormányban történt személyi változások után Lengyelország északi nagyvárosaiban folytatódott a tár­gyalás a sztrájkolok képviselőivel. Kedd: A nyugati fővárosokban bejelentették, hogy Leonyid Brezsnyev levelet küldött mind a 15 NATO-tag- ország vezetőjéhez, a rakétafegyverek korlátozásáról szóló tárgyalás megindítását javasolva. — Muskie amerikai és Genscher nyugatnémet külügyminiszter megbeszélése Washingtonban. — Wyszynski bíboros beszéde Czestocho- wában. Szerda: Leonyid Brezsnyev részt vesz a kazahsztáni évforduló ünnepségein. — Ülést tartott a lengyel minisz- ' tertanács. — Csőn Tu Hvan tábornok Dél-Korea új elnö­ke. — Robert Mugabe zimbabwei miniszterelnök Wa­shingtonban. Carternál és Muskienál járt. Csütörtök: Amerikai—egyiptomi megállapodás Ras Bánás támaszpont használatáról. — Az olasz képviselő­ház bizalmat szavazott a Cossiga-kormánynak. — Teng Hsziao-ping felszólalása a kínai népfront-tanácskozáson. — Űjabb tárgyalás a gdanski hajógyárban a lengyel kor­mány megbízottja és a sztrájkbizottságok képviselői között. Péntek: Brezsnyev nagy beszéde Alma-Atában: fi­gyelmeztette a kardcsörtető amerikai vezetést politikájuk veszélyes voltára. — Schmidt nyugatnémet kancellár egy tv-nyilatkozatban a „keleti politika” folytatása mellett szállt síkra. — A lengyel szakszervezet elnöke, Jankowski, tv-beszédben foglalt állást a jelenlegi szakszervezet ér­dekvédelmi funkciója mellett. Szombat: Mubarak egyiptomi alelnök nyugat-európai körúton. — Az olasz kormány az újfasiszták ellenállása miatt kénytelen lemondani gazdasági terveiről. — Peking- ben összeült a népi gyűlés, amely fontos személyi változá­sokat szentesíthet. A hét 3 kérdése 1. Hogyan fogadták Nyugaton a Szovjetunió tárgyalási javaslatait az eurorakétákról? Amikor Schmidt nyugatnémet kancellár Moszkvában járt, Leonyid Brezsnyev Bonnból jött vendége elé tárta a szovjet javaslatot a fegyverkorlátozásról, mindenekelőtt a New Yorkban hétfőn kezdődött az ENSZ-közgyűlés világ- gazdasági kérdésekkel foglalkozó rendkívüli ülésszaka. A képen: folyik a tanácskozás. (Képtávírónkon érkezett.) közép-hatótávolságú rakétákat érintő szovjet elképzelé­sekről. Bár várható volt, hogy ez a kezdeményezés el fog­ja mozdítani a holtpontról a kelet—nyugati leszerelési tárgyalások ügyét, mindmáig nem történt konkrét előre­lépés ezen a területen. Sőt, Washingtonban Carter elnök kiadta az immár hírhedtté lett 59. számú elnöki utasítást, amely még fokozottabb stratégiai szerepet szán a Szov­jetunió közelében telepítendő rakétáknak. Leonyid Brezsnyev azóta külön-külön levelet intézett valamennyi NATO-ország vezetőjéhez, hogy megismételje a szovjet javaslatot, rámutasson jelentőségére, ugyanak­kor pedig kifejezést adjon a nyugatiak halogató magatar­tása miatti szovjet rosszallásnak. Ha visszalapozunk az újságban, világos a kép: akko­riban mind a nyugat-európai kormányférfiak, szakértők, mind pedig a közvélemény soraiban kedvező visszhangra talált a szovjet javaslat. Később viszont Washington nyo­mására vagy elhallgattak, vagy visszakoztak, vagy — el­enyésző számban, a Franz-Josef Strauss-októl a Thatcher asszony-típusú politikusokig — a szovjet javaslat teljes visszautasítására vállalkoztak. A moszkvai Pravda a mi­nap olyan értesülést közölt, hogy Washington a szovjet kezdeményezés „elfogadhatatlannak” nyilvánítására ké­szül. Legfeljebb a szárazföldi indítású közép-hatótávolságú rakétákról lenne hajlandó tárgyalni, azzal a szándékkal, hogy előretolt állomásoztatású nukleáris fegyverei fölött megőrizze szabad kezét, ezzel pedig egyoldalú előnyre te­hessen szert. A szovjet vezetők hivatalos megnyilatkozásaiban és a szovjet sajtóban egyaránt visszatér a figyelmeztetés: csak­is az egyenlőség és az egyenlő biztonság alapjan lehetsé­ges az érdemi tárgyalás és a tárgyalás során a meg­egyezés. 2. Miért keres az USA új támaszpontokat a Közel- Kelet szomszédságában? Mintha néhai John Foster Dulles feltámadt volna: az Egyesült Államok legújabban egymás után szerez támasz­pontokat: Kenya és Omán után Szomáliában, ezt követően pedig a Vörös-tengeri egytiptomi kikötővárosban, Ras Bá­násban. Láthatóan fokozni kívánják az amerikai katonai jelenlétet a Közel-Kelet szomszédságában. Az ürügy: az USA biztosítani kívánja „az olaj útjának szabadságát”. A tényleges ok az, hogy az amerikai imperializmus egyálta­lán rá akarja tenni a kezét az arab világ és Irán olajára, ugyanakkor pedig fel akar sorakozni Izrael védelmében. Mert Izrael jelenlegi kemény és kérlelhetetlen jeruzsálemi magatartása fokozza a térségben a háborús veszélyt. Dél- Libanonban szinte állandóan dörögnek a fegyverek, az izraeli hadsereg egységei mind többször jelennek meg ott, a hét elején már izraeli—szíriai légi összecsapásra is sor került. Hamburgban mintegy 15 ezer fiatal tüntetett Franz Josef Strauss, az ellenzéki uniópártok kancellárjelöltje, bajor miniszterelnök ellen. A képen: a rendőrök rátámadnak a tüntetőkre. (Képtávírónkon érkezett.) A Jeruzsálem sorsa körüli diplomáciai csatározás to­vább tart. Egyre több ország ítéli el a Begin-kormányt makacskodásáért. Számos állam, amely diplomáciai kép­viseletét korábban már Jeruzsálemben állította fel, most Tel Avivba költözteti át, a tiltakozás jeléül. Az amerikai külügyminisztérium szintén közölte, hogy nem szándéko­zik áthelyezni nagykövetségét Tel Avivból, az izraeli kor­mány által örökös fővárosnak nyilvánított Jeruzsálembe. A látszólagos amerikai—izraeli ellentét mögött azonban csupán taktikai megfontolás húzódik meg. Az USA nyúj­totta mindennemű támogatás, beleértve a katonai segít­ségnyújtást, olyan tényező Izrael életében, amelyre min­denkor számíthat. A Közel-Kelet válságához kapcsolódik a Közép-Kele­ten tapasztalható nyugtalanság. A belső hatalmi harc ál­tal és a gazdasági nehézségek miatt meggyöngült Irán a maga nyugati határán Irakkal keveredik katonai konf­liktusba, ugyanakkor Szíria és Irak között szintén feszült a viszony. Ezért aztán a teheráni kormány mind több se­gítséget helyez kilátásba egyrészt Szíriának, másrészt a palesztin felszabadítási mozgalomnak. Az iszlám alapon szervezett külpolitikai hangulatkeltés Iránban arra is jó, hogy elterelje a figyelmet a belső bajokról. Viszont kétség­telen, hogy ha vésztjóslónak minősíthető a közel- és a közép-keleti helyzet, akkor Beginnek és a mögötte állók­nak el kell gondolkodniok a bibliai mondáson: „aki szelet vet, vihart arat”. 3. Milyen intézkedések történtek Lengyelországban a sztrájkok befejezése érdekében? Az egész héten folyt a tárgyalás a lengyel kormány és a sztrájkolok képviselői között. A kormánybizottság, amely átvette a dolgozók kívánságlistáját, megállapította, hogy több kívánság indokolt. Olyan javaslatok is vannak, amelyek azonnal megvalósíthatók, egyéb igények viszont csak idővel elégíthetők ki, ha majd az ország gazdasági helyzete lehetővé teszi. Mindemellett a sztrájkolok olyan követelésekkel is előhozakodtak, amelyek vagy azért tel­jesíthetetlenek, mert irreálisak, vagy azért, mert nincse­nek összhangban a szocialista rendszer szabályaival. Var­sóban rámutatnak: a fennmaradó problémákat a — veze­tésében megújuló — szakszervezetek keretében kell és lehet megoldani. A lengyel minisztertanács úgy döntött, hogy javítja az élelmiszerellátást, például pótlólagos húsimporttal biz­tosítják, hogy a hús ne legyen kevesebb a boltokban, mint a múlt esztendő hasonló időszakában. Nem nyúlnak a hús és a húskészítmények árához a jövő év őszéig. Ki- lencszáz ezer tonna szénnel növelik az üzemek és a la­kosság tüzelőellátását. A munka főleg az úgynevezett tengermelléken, mind­ezek ellenére állt. Már két hete szünetelt a munka Gdansk és Gdynia kikötőiben, továbbá a hajógyárakban és az ipari üzemekben. A sztrájk súlyos kárt okozott, mindenekelőtt azért, mert nem rakták ki a kikötőkben veszteglő hajók rakományát. A városi közlekedés megbé­nult, a lakosság élelmiszer-ellátását ■ csak üggyel-bajjal tudják fenntartani. Az elektromos művek, a víz- és a gáz­művek dolgozói ellátják árammal, vízzel, gázzal a lakos­ságot a sztrájk által érintett városokban is. Wyszynski bíboros Czestochowában, á Fekete Madon­na ünnepén elmondott szentbeszédében nyugalomra és mérsékletre intette a lengyeleket. Csak a munka teremt­het jólétet — mondotta és felhívta a figyelmet a sztrájk által az egész országnak okozott kár méretére. PÁLFY JÓZSEF * A lengyel távirati iroda, a PAP jelentette, hogy szom­baton megegyezés jött létre a sztrájkolok gdanski képvi­selői és a kormánybizottság között a sztrájk befejezéséről, a munka újrafelvételéről és a követelések teljesítéséről. (A szerk.) Az utolsó ecsetvonások. Egy iráni festőművész befejezi a teheráni amerikai nagykövetség falára festett képét Kho­meini ajatollahról; művét abból az alkalomból készítette, hogy a túszok 300 napja vannak a fiatalok fogságában. (Képtávírónkon érkezett.) Örök mementő 1939. szeptember elsején Európában a lengyel partoknál, a Westerplatten dördültek el az első puskalövések: megkez­dődött a második világháború. 1945. szeptemebr másodikán Ázsiában, a japán partoknál a Missouri nevű amerikai cir­káló fedélzetén a japánok aláírták a feltétel nélküli megadás okmányát. A két szeptemberi nap között hat esztendő telt el: 1939-től 1945-ig tartott az emberiség eddigi legpusztítóbb há­borúja. E két szeptemberi nap között 50 millió ember pusz­tult el, s tengernyi szenvedés zúdult a világra. Holnap lesz 41 esztendeje, hogy kezdődött és holnapután 35 éve, hogy befejeződött. Azóta béke vany- legalábbis Euró­pában. S ez a béke kontinensünk népeinek drágább, mint bár­ki másnak. Hiszen itt kezdődött és itt szedte legtöbb áldoza­tát a fasizmus, a háború. S talán éppen ezért sikerült éppen itt, Európában — népeink kitartó és következetes harcával — eljutni a helsinki záróokmány aláírásáig. Ám tudjuk, s az elmúlt hónapok tapasztalatai csak meg­erősítik a felismerést, hogy azok az erők, amelyek négy évti­zede lángba borították a világot, ma is léteznek és ha le nem fogjuk a kezüket, habozás nélkül hajlandók lennének ismét vérbe és gyászba borítani a világot. A két világháború ten­gernyi szenvedése azonban örök tanulsággal szolgál. A költői intelmet: „emberek, legyetek éberek” — megfogadta az em­beriség. A világ megváltozott. Az újabb háborúra spekuláló sötét erők ma szembe találják magukat a békét akaró százmilliók elszánt akaratával, *s mindenekelőtt a szocialista világrend- szer erejével. E két erő — a szocializmusé és a békéé — az a sziklabástya, amelyen megtörik a gyújtogatok minden kí­sérlete. Hiába próbálkoznak a tengeren túl a fegyverkezési hajsza fokozásával, hiába próbálják az atomháború fenyege­tésével meghátrálásra késztetni a békére és biztonságra tö­rekvő emberiséget, tervük kudarcra van kárhoztatva. A bé­kés egymás mellett élés gondolata utat tört és egyre erőtel­jesebben követeli az értelmetlen és céltalan fegyverkezési verseny megfékezését. 1939. szeptember elseje örök mementó marad számunkra. Az ötvenmillió halott emléke kötelez. Fáradhatatlanul kell harcolnunk azért, hogy a világháborús szörnyűségek soha ne ismétlődjenek meg. GÁTI ISTVÁN ENSZ-közgyűlés Hollai Imre beszéde (Folytatás az 1. oldalról) ta az új nemzetközi gazdasá­gi rend felállításáról szóló nyilatkozat, valamint az ál­lamok gazdasági jogait és kötelességeit tartalmazó char­ta elfogadását, amelyek a nemzetközi enyhülés idősza­kában jöttek létre a 70-es évek első felében. Sajnálatos — folytatta —, hogy a jelen körülmények között a fegy­verkezési hajsza hatalmas anyagi és emberi forrásokat von el a békés építőmunká- tól és hátráltatja a meglevő gazdaságii és szociális egyen­lőtlenségek kiküszöbölését, a fejlesztési programok megva­lósítását. Ezérit is, a nemzet­közi béke és biztonság meg­őrzése minden ország és nép legfőbb feladata. A fejlődő országok sokasodó gondjai miielőbbi megoldásában is fontos a nemzetközi kereske­delem további normalizálása, a diszkrimináció, a protekcio­nizmus kiküszöbölése a kelet —nyugati kereskedelmi kap­csolatokból. Az új nemzetközi gazdasági rend nem kielégítő mértékű megvalósításának okait ele­mezve többek között megál­lapította, hogy a fejlett tőkés országok és a nemzetközi mo­nopóliumok nagy összegű, gyakran a tőkéjüket messze meghaladó profitokat szi­vattyúznak ki a fejlődő or­szágokból. Éppen ezért az ál­taluk hangoztatott „egyete­mes felelősség”, az elmara­dottság okairól valótlan, igazságtalan és számunkra elfogadhatatlan. A magyar delegáció veze­tője a továbbiakban ismertet­te a KGST keretében megva­lósuló új típusú gazdasági együttműködést, majd beszá­molt Magyarország és a fej­lődő országok gazdasági kap­csolatainak figyelemre méltó fejlődéséről. Az elmúlt két évtizedben exportunk több, mint háromszorosára, impor­tunk tízszeresére növekedett az államok ezen csoportjával, és ennek következtében a fejlődő országok részesedése a magyar külkereskedelem­ben megkétszereződött. Sok­oldalú gazdasági' kapcsolata­inkban a kölcsönös előnyök elve az uralkodó. Együttmű­ködésünk eddig is számos gazdasági-szociális probléma megoldásában segítette a fej­lődő országokat és készek vályúnk az együttműködés lehetőségeink szerinti bőví­tésére. PANORÁMA MOSZKVA Orvosi vizsgálatokkal, fizi­kai gyakorlatokkal és az erő- forráskűtató program kereté­ben elvégzett megfigyelések­kel telt el a Szaljut—6—Szo­juz—37 űrkomplexum sze­mélyzetének a hét vége. Po­pov és Rrjumin közérzete és egészségi állapota továbbra is jó, munkaképességük is vál­tozatlan. LIPCSE Ma 51 ország — köztük Ma­gyarország — és Nyugat- Berlin mintegy 6000 kiállító­jának részvételével, a nem­zetközi kereskedelem és a műszaki haladás hatékony tá­mogatása jegyében nyílik meg az idéi lipcsei őszi vásár. A magyar népgazdaság nagy területen — 2600 négyzetmé­teren — 28 külkereskedelmi vállalattal képviselteti magát. PEKING A kínai fővárosban szom­baton megnyílt a parlament ülésszaka. Csen Ji marsall megnyitó beszédében beje­lentette, hogy az ülésszak az államvezetés több posztján személycserékről dönt. Mint már jelentettük, megválik ál­lami — kormányfői — tiszt­ségétől Hua Kuo-feng, aki változatlanul a KKP KB élén marßd, és Teng Hsziao-ping minis zt er el n ők-h el y ett es is megválik tisztséglétől, meg­tartva ugyanakkor pártfunk­cióját. BONN Az Egyesült Államok újabb ürügyet keres ahhoz, hogy be­avatkozhassak Nicaragua bel­ügyiéibe — hangsúlyozta bon­ni sajtóértekezletén Miguel d’Escoto Brokmann, nicara- guai külügyminiszter. Egye­bek között ilyen ürügy az az állítás is, miszerint Nicara­guában „fokozódik a kubai befolyás”. Brokmann cáfolta a nicaraguai kormányon belüli „ellentétek” létezéséről szóló kijelentéseket is. Ezt hozta a hét a külpolitikában

Next

/
Thumbnails
Contents