Tolna Megyei Népújság, 1980. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-29 / 202. szám

1980. augusztus 29. "képújság 3 / A tomerőmü-építkezés Technológiai szerelések kezdődnek Pakson, az atomerőmű­építkezésen egyre több épü­letet adnák át a technológiai szerelőknek további munká­ra. Szinte naponta készül el egy-egy épület vagy épület­rész, másnap pedig felvonul­nak azok a vállalatok, ame­lyek a határidőkkel versenyt futva telepítik be a területet gépekkel, műszerekkel, cső­rendszerekkel. Az egyes számú reaktor mellett folyamatosan szereli a Gyár- és Gépszerelő Vál­lalat a friss üzemanyag­tároló acélszerkezeteit, a for­gatóasztalt, a konténerbukta­tót, készülnek a kazettatáro­lók, a tartóállványok. A friss üzemanyag-tárolónak szep­tember 30-ig kell elkészülnie, mivel még az év folyamán megérkezik a reaktor üzem­anyaga a Szovjetunióból. A munka jelenlegi állása sze­rint a határidőt tartani tud­ják a GYGV szakemberei. Ugyancsak folyamatos a reaktortérben a munka. Meg­teremtették a feltételét a tiszta szerelésnek, s amikor a csehszlovák szakemberek el­készülnek a reaktor cső­csonkjainak hegesztésével^ megkezdődhet a reaktorszál­lítás és szerelése. Ezen a te- * rületen már folyamatosain szerelik a pihentető medencét, amely arra szolgál, hogy a kiégett üzemanyagot itt tá­rolják háromtól öt évig. Bent a főépületben a VER- TESZ szakemberei már hó­napok óta nagy erőkkel dol­goznak az irányítóközpont szerelésén. A több tízezer műszercsatlakozás, a számító­gép vezetékei, műszerek, kap­csolóberendezések szerelése folyamatos. Az itt készült fényképen már látható a bo­nyolult irányítópult, az itte­ni munka magas színvonala. A főépületen kívül is van látnivaló. A szellőzőkémény — amely 100 méter magas lesz — tövében dolgozik a két nagy építőipari vállalat — a 22-es és a 26-os — kol­lektívája. Összekötő hidat Helyére emelték az első hidat építenek a reaktortér, a ké­mény és a segédépület kö­zött. A hidak súlya 90—100 tonna. Céljuk, hogy a szel­lőztetés során keletkezett lég­nemű hulladékot a kémény­be vezessék. Ez a híd már a 18,90 méteres szinten el­készült és már a helyére emelték. Két újabb híd épül a hatméteres szinten, amely­ben technológiai csővezeté­kek lesznek és ezen lehet majd átmenni a segédépület­ből a főépületbe. Ugyancsak ez a híd szolgál majd ar­ra, hogy a segédépületben keletkezett szennyeződést a kéménybe vezesse. Szocialista brigádvezetői tanácskozást tartottak abból az alkalomból, hogy a brigá­dok teljesítették vállalásai­kat. Ezek közül a legfonto­sabb, hogy az augusztus 20- ra tett felajánlásuk határ­időre elkészült: a reaktortér­ben a tiszta szerelési mun­kák feltételei adottak, az itt dolgozó brigádok, vállalatok szocialista kollektívák ered­ményes időszakoj; zártak. Az ünnepségen Baranya Sándor, az ÉVM miniszteri biztosa értékelte a munkát, majd Csizmadia Endre, a szakszervezeti intéző bizott­ság titkára kitüntetéseket adott át. Az atomerőmű épí­tésében végzett kiváló mun­káért plakettet kapta: Ba- ráth László (Csőszerelő Vál­lalat), Varjas László (OR- SZAK), Farkas István (OR- SZAK), Dávid László (GYGV), Fodor Béla (GYGV), Kiss Fe­renc (VEGYÉPSZER), Ha­rangozó Lajos (Dunántúli Társulás), Kobolák István (Siófoki KW), Bognár Lajos (22-es ÁÉV), Marsay Pálné (22-es ÁÉV), Ribarics István (22-es ÁÉV) és Kovács Jenő (ERBE) dolgozói. Tízen az Atomerőmű építéséért pla­kettet és hatan pedig KISZ- építkezésen végzett kiváló munkáért plakettet kaptak. A pihentető medence szerelésén dolgoznak a szakemberek Határidőre elkészül az üzemanyag-tároló Energia (A.) Atom - nemek és igenek ^,1*1« »i íme, egy állítólagos napfény autó. A Solartechnik ’80 ki­állításon mutatták be Hamburgban. A Solarmobilt 132 wattos motor hajtja, óránként 12 kilométer megtételére ké­pes, a hajtóerőt a nap energia biztosítja. A világ első atomerőművét 1954-ben helyezték üzembe a szovjetunióbeli Obnyinszk- ban. Ennek teljesítménye 5 megawatt volt, s ha ezt ösz- szehasonlítjuk azzal, hogy 1967-ben a világ különböző országaiban működő atom­erőművek összes kapacitása tízezer, napjainkban pedig több mint százezer megawatt, akkor egyértelműnek mond­ható az atom karrierje. S ebben a számban még nincs benne az a mintegy kétszáz­ezer megawattnyi kapacitás, melyet — közte a paksi atom­erőmű 440 megawattos blokk­ja is — most terveznek* illet­ve építenek. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ada­tai szerint két évvel ezelőtt atomerőművek szolgáltatták a villamos energia 22 száza­lékát Belgiumban és Svéd­országban, míg Svájcban 17, az USA-ban 11, Kanadában, Angliában és Franciaország­ban pedig 10 százalék körül van ez az arány. Az atom — a számokból is kiderül — egyre jelentősebb helyet követel magának a világ energiatermelésében. Mindezzel együtt a fejlődés lassúbb, mint amit a koráb­bi előrejelzések alapján vár­ni lehetett volna. Az utóbbi években — s ez is közreját­szott ebben — felerősödtek a viták az atomenergia felhasz­nálásáról: az atom a tudó­sok, a szakemberek mellett a nagyközönséget is egyre in­kább foglalkoztatja. Népsza­vazások döntöttek atomerő­művek építéséről és beállítá­sáról, a viták egyre heveseb­bé, szenvedélyesebbé váltak, s egyes országokban szinte népmozgalommá nőtt az atomellenes hangulat. A vi­ták különösen egy-^gy — atomerőműben bekövetkezett — „baleset” után válnak éles­sé, ilyen volt például két év­vel ezelőtt az Egyesült Álla­mokbeli Harrisburg közelé­ben lévő atomerőmű meghi­básodása. Ez azonban nem az atomerőmű szükségszerű ve­lejárója: a vizsgálatok meg­mutatták, hogy a telepen a legelemibb biztonsági szabá­lyokat sem tartották be. (Egyébként ennél — a nagy pánikot kiváltó — esemény­nél a lakosságot ért sugár­dózis kevesebb, mint egy- harmada volt annak a meny- nyiségnek, mint ami egy or­vosi mellkasröntgennél éri az embert.) Mindezek az atomellenes megmozdulások — melyek mögött nem egy esetben el­térő politikai érdekek hú­zódnak — sem tudják meg­állítani az atomenergia tér­nyerését. Az atomerőművek teljesítményének növekedésé­vel és a berendezések kor­szerűsítésével egyre csökken- r tek az atomerőművek beru­házási költségei, s míg ez ré­gebben háromszorosa volt az olajerőművekének, jelenleg ez az arány már csak más- félszerese. S ha mindehhez figyelembe vesszük az egyre emelkedő olajárakat, az így termelt atomenergia ma már nem drágább, mint amit a hagyományos erőművekben állítanak elő. Mennyi marad a közös kasszában? Társadalmi tulajdon védelme a termelőszövetkezetben örvendetes, hogy az elmúlt években csök­kent. a mezőgazdasági termelőszövetkeze­tekben a társadalmi tulajdont ért kár. A korábbi éveikhez képest a vezetők gondo­sabban, előrelátábban óvják a közös tulaj­dont. Sok termelőszövetkezetiben felismer­ték, hogy az üzemrendészek, mezőőrök al­kalmazása jól megtérülő költség, a Pest megyei termelőszövetkezetek 70—80 száza­léka már létesített ilyen munkaköröket. Példának hozhatjuk fel a dabasd Fehér Akác Termelőszövetkezetet* amely 10 ezer holdas területen gazdálkodik és emellett ki­egészítő tevékenységként értékes import­áruk — kávé és déligyümölcs — csomago­lását is végzik. Ez a szövetkezet 44 vagyon­őrt alkalmaz, közülük 27-en fegyveres me­zőőri szolgálatot látnak el. Sajnos, gyakori eset, hogy az őrzési fel­adatok ellátásával olyan személyt bíznak meg, aki egészségileg alkalmatlan, erre a munkára. Az egyik termelőszövetkezetben egy rokkant éjjeliőrt alkalmaztak, aki ész­lelte ugyan, hogy füst szivárog ki a tojó- házból, de intézkedni képtelen volt. Ezért elektromos rövidzárlat miatt a tojóház le­égett, és egymillió forintos kár keletkezett. A példa elgondolkoztató. A termelőszö­vetkezet vezetőit humánus, az idős, beteg .emberen segíteni kész szándék vezérelte, .amikor éjjeliőri munkával bízták meg. Va­lójában azonban vele is, önmagukkal is rosszat tettek. A termelőszövetkezetek és a területi szö­vetségek újabban behatóan foglalkoztak a vagyonvédelem helyzetiével is, és az ilyen tanácskozásokra meghívják a megyei rend­őri, ügyészi, népi ellenőri szervek vezetőit is. Ez a szemléletváltozás is hozzájárult, hogy ma már a termelőszövetkezeteknél 25 ezren foglalkoznak mezőőri, rendészi, el­lenőri és más vagyonvédelmi munkával. Elismeréssel kell szólni a területi szövet­ségek ellenőrzési irodáiról is: számos gaz­dasági, pénzügyi és számviteli hiányosság feltárásához adtiak segítséget. 1976-ban különböző bűncselekmények ré­vén imég 59 millió forintos kár érte a ter­melőszövetkezeteket. A Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsa akkor felmérte a termelőszövetikezeték vagyonvédelmi hely­zetét., a tapasztalatokat országos értekezlet elé terjesztette. A TOT ajánlásait ország­szerte megszívlelték és ennek köszönhető, hogy 1977-ben már 35 millió forintra csök­kent a bűncselekményekkel okozott kár, 197'8-ban 26 millióra. A múlt évben ismét romlott valamit a helyzet: csaknem 30 mil­lió forintos kár keletkezett a közösben. A betörések száma csökkent, mert a ter- melőszövetkezeteknél is felismerték, hogy pénzt csak jól őrzött, helyen szabad tarta­ni. A legtöbb helyen védőrácsokkal felsze­relt helyiségben, páncélszekrényben őrzik még a rövid .ideig maguknál tartott pénz­összegeket is. De a legbiztonságosabb vé­dőeszközök sem jelentenek akadályt .az ok­mányhamisítókkal szemben* akik — az el­lenőrzés hibái miatt — súlyos ezreseket vehetnek fel... A visszaélések másik elterjedt formája a vesztegetés. Egyes, csaknem pótolhatatlan alkatrészek beszerzéséhez nagy összegű csúszópénzeket fizetnek ki az üzletek el­adóinak, vezetőinek. Ilyenkor abból a ha­mis meggondolásból választják a vesztege­tést, hogy ez az olcsóbb. Utólag, a. fele­lősségre vonásnál derül ki, hogy sóikkal drágább és kínosabb ez a megoldás... Mindezek ellenére a közös tulajdon meg­óvása nagyjában-egészében jó úton halad. És míg nagyobb gondossággal védjük, éven­te mintegy 25-—30 millióval több maradhat a közös kasszában,. . BERMANN ISTVÁN hj—gk A vezénylőterein

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents