Tolna Megyei Népújság, 1980. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-29 / 202. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXX. évfolyam, 202. szám ARA: 1,20 Ft 1980. augusztus 29., péntek Mai számunkból TÁRSADALMI TULAJDON VÉDELME A TERMELŐ­SZÖVETKEZETEKBEN (3. old.) CSALÄD — OTTHON (4. old.) SOK PERC IS SOKRA MEGY (5. old.) ATOMERÖMÜ­ÉPlTKEZÉS (3. old.) Vállalati főosztályharc A vállalat — mint valamennyi szervezet — magában rejt különféle konfliktusokat: felada­tokét, érdekekét, eredményekből való részesedé­sekét, s mindenekelőtt — felelősségekét. A vita, a vélt vagy való igazságok következetes képvi­selete, s ezzel a nézetek ütközése természetes kí­sérője a tervezésnek éppúgy, mint a végrehaj­tásnak. Minél szerteágazóbb egy-egy termelő­hely tevékenysége, annál inkább szükség van a hasznos vitákra, az előzetes egyeztetésekre, a teendők, s az érdekek lehető legjobb összehan­golására. Készülnek a középtávú vállalati programok. S mikor máskor, mint ilyenkor vélhető jogos­nak, hogy az érintettek kivétel nélkül keressék a megoldásokat, a forrásokat, a tartalékokat, azt tehát, ami előbbre juttatja a közös ügyet, a jó vállalati terv kidolgozását. Mégis meghökken­tően gyakran lehetünk tanúi áldatlan vitáknak, egyre terjedelmesebb följegyzések, emlékezte­tők, s viszont-f öl jegy zések készítésének, ame­lyekben — sajnos — nem az kap helyet, melyik főosztály, osztály mit, hogyan csinál, hanem en­nek az ellenkezője; mit nem tesz, mire nem haj­landó, mire nem képes. Aligha újdonság az a megállapítás, hogy a vállalati szervezet — tisztelet a kivételnek —, amint azt sok vizsgálat igazolta, lényegesen el- avultabb, mint amilyen a termelőhelyek techni­kai, technológiai szintje. S ha ezt az amúgyis nehézkes, lassú szervezetet szétszabdalja az egyes részterületek függetlenedése a többi alko­tóelemtől, ha a tényleges feladatkijelölést az váltja fel, hogy az osztályok, a főosztályok el­utasítanak minden ésszerű kompromisszumot, akkor könnyen bekövetkezhet az akcióképtelen­ség, a holtpont. Ez pedig már nem „belügy”, nem marad egy-egy vállalati részleg irodáinak falain belül, ez az egész közösség holnapját befolyásolja. Mégis, érdekes módon, a kelleténél sokkal ki­sebb az az erkölcsi nyomás, amelyet a kollektíva gyakorolhatna érintett tagjai csoportjaira, fölis­mertetve velük — s amennyiben ez nem megy, akkor kényszerrel — az érdekek alapvető azo­nosságát, az ebből következő szükségszerűséget. A túlzott tapintathoz, a veszélyes megértési készséghez talán hozzájárul, hogy gyakran for­ma szerint minden rendben van. Zajlanak az ér­tekezletek, készülnek a papírok, sorra testületek elé kerülnek a különféle előterjesztések, sőt — bárki láthatja —, hogy az osztályokon, a főosz­tályokon most meghalni sem érnek rá, mert ren­geteg a munka. Minden energiának annyi az értéke, ameny- nyi az eredménye. Mégis, gyakran csak addig jut el az ítélkezés, hogy a fölhasznált energiákat méltányolja. Kétségtelen, a vállalati főosztály­harc rengeteg erőt, időt, jobb sorsra érdemes szellemi erőfeszítést emészt fel. Történhet mindez azért, mert — akár a ter­vezésben, akár más teendők esetében — előze­tesen nem határolták körül egyértelműen a fel­adatokat, s az azokkal járó felelősségeket, nem jelölték meg pontosan az elérendő célt, az el­érést szolgáló feltételeket, esszközöket. A koráb­ban megszokottra hagyatkoztak; a rutinra, ar­ra, hogy az előző terv is így készült — az előző feladatot is így hajtották végre —, s mégsem dőlt össze a világ. Igaz, nem dőlt össze. Ha azonban valaki venné a fáradságot, s kiszámítaná, hogy a le­hetségesnek és a ténylegesen elértnek mi az ará­nya az így készült tervekben, az így -végrehaj­tott feladatokban, akkor szembeötlő különbsé­gekre bukkanna. Ráadásul napjainkban a ko­rábbiaktól lényegesen eltérő gazdasági környe­zetben könnyelműség abban bízni, hogy ami egyszer vagy kétszer megfelelt munkamódszer­ként, stílusként, az most is jó lesz. A vállalati főosztályharc ezért olyan csata, amiben csak vesztesek lehetnek, a látszat-győztesek is azok lesznek. MÉSZÁROS OTTÓ Urho Kekkonen New York Éles bírálatok az ENSZ rendkívüli közgyűlésén A nyugati érdekeket szol­gáló gazdasági világrend bí­rálatával folytatódott az ENSZ-k'özgyűlés világgazda­sági kérdésekkel foglalkozó rendkívüli ülésszaka. Joaquim Alberto Chissano, mozambiki külügyminiszter felháborodással emlékezte­tett arra, hogy az Egyesült Államok kongresszusa nem­régiben feljogosította az ame­rikai cégeket az Egyesült Ál­lamok felségvizein kívül eső Összecsapások az iraki-iráni határon Teheránból érkező hírek szerint az iraki—iráni határ­vidéken hosszabb ideje tartó szórványos összetűzések a szerdai nap folyamán na­gyobb arányú harcokká szé­lesedtek. A hírekhez iraki részről nem fűztek kommen­tárt. A PARS iráni hírügynök­ség jelentette, hogy az iráni hadsereg szerdán a Ker- mansha'h tartománybeli Qasr-i-Shirin város térségé­ben az iráni—iraki csatáro­zások történetében először föld—föld rakétákat vetett be. A PARS állítása szerint harcok folynak az iráni—ira­ki határ teljes hosszában. A jelentés nem szólt arról, a határ melyik oldala a had­színtér, és nem foglalkozik az áldozatok számával sem. tengerfenék ásványi kincsei­nek kitermelésére. A gyarmatosítók helyét az imperialista monopóliumok foglalták el, amelyek' — né­miképp változó formában — tovább folytatják a fejlődő országok erőforrásainak ki­aknázását — mutatott rá Mahmud Szajed Madhi, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság küldötte. A fej­lett tőkés országok minden módon arra törekszenek, hogy Az atamsorompó-szarződés végrehajtását vizsgáló 2. konferencia két főbizottsága közül az egyik a szerződés­nek azokkal a cikkelyeivel foglalkozik, amelyek az atomfegyverek elterjedésének megakadályozására irányuló garanciákról intéizkednek. A nukleáris fegyverek el­terjedésének megakadályozá­sát a Nemzetközi Atomener­gia Ügynökség, az IAEA el­lenőrzi. A főbizottság tanács­kozásán a felszólalók megál­lapították, hogy a szervezet egészében véve hatékonyan teljesíti feladatát. Az atom- sorompó szerződés 112 alá­írója közül 70 kötött olyan megállapodást az IAEA-val, fokozzák a fejlődő országok számára káros fegyverkezési versenyt és visszahozzák a hidegháborút. A jemeni kül­dött e törekvések jellemző példájaként említette a vá­lasztások előtt álló Egyesült Államok politikáját. A tőkés államok „exportál­ják” gazdasági válságukat a fejlődő világba is, örökössé akarván tenni így annak el­maradottságát — jelentette ki M. Araim iraki küldött. amelynek értelmében az ügy­nökség ellenőrizheti, vajon az atomenergiát csak békés célokra használják-e fel. A szovjet küldött rámuta­tott: a Szovjetunió nagy je­lentőséget tulajdonít az IAEA ellenőrzési rendszere tökéle-' teSítésének és minden segít­séget kész megadni a garan­ciák terén. Kiemelte, hogy különleges felelősség nyug­szik azokon az országokon, amelyek nukleáris anyagokat, felszereléseket és technoló­giát exportálnak. Ugyanak­kor a nemzetközi együttmű­ködés, amelyet üdvözölni és ösztönözni kell, nem nyithat lehetőséget a nukleáris fegy­verek továbbterjesztéséhez. Az enyhülési politika folytatása szükségszerű Urho Kaleva Kekkonen finn köztársasági elnök a bo­nyolultabbá vált nemzetközi helyzetről és az enyhülés po­litikai folytatásának szüksé­gességéről nyilatkozott Hel­sinkiben', egy finn ifjúsági lapnak. A második világháború után nem múlt el nap anél­kül, hogy valahol a földgo­lyón ne nyúltak volna fegy­verhez. A harmadik világhá­borút és az atomfegyverek alkalmazását sikerült elkerül­nünk, de mindennek veszé­lye — bár a hetvenes évek óta folytatott enyhülési poli­tika nyomán jóval kisebb mértékben — állandóan fenn­áll — hangsúlyozta Kekko­nen elnök. Az ősszel Madridban meg­tartandó európai biztonsági és együttműködési értekezlet előkészítésében ezért a hel­sinki záróokmány minden aláírójának konstruktív ma­gatartást kell tanúsítania, és el kell érni, hogy a világ köz­véleménye megértse: az eny­hülési politika folytatása szükségszerű követelmény, a fegyverkezési hajsza pedig minden egyes ember bizton­ságát fenyegeti — mondotta a finn köztársasági elnök. Atomsorompó-konferencia Nélkülözhetetlen az ellenőrzés Kilowattok alapozása Tanévnyitó értekezlet az oktatási igazgatóságon Szeptember elsejével a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán is megkezdődik az 1980/81-es tanév. Megkez­dődik a tanítás az egyéves és az öthónapos pártiskolán, az esti egyetemen és a különbö­ző kádenképző tanfolyamo­kon. Tegnap össztanári értekez­leten értékelték — Kornyék Lászlónak, az igazgatóság ve­zetőjének előadása alapján — az elmúlt tanév tartalmi és módszertani* munkájának legfőbb tapasztalatait és meg­beszélték a következő év szervezeti, tartalmi és mód­szertani követelményeit. A XII. kongresszus dokumen­tumainak, valamint a VI. ötéves tervvel kapcsolatos feladatok feldolgozása az el­múlt oktatási év második fe­lében megtörtént, ezeket be­építik a tananyagba. Az össztanári értekezlet után tanszéki üléseken vitat­ták meg a tennivalókat. Ülést tartott a szekszárdi Városi Tanács Tegnap délutáni ülésén a lejárt határidejű tanácshatá­rozatok végrehajtásáról és a vb áltál tett intézkedésekről szóló tájékoztató jóváhagyá­sa után a Városgazdálkodási Vállalat tevékenységéről tár­gyalt a szekszárdi Városi Tanács, különös tekintettel a vállalat kezelésében lévő ál­lami bérlemények fenntartá­sára. (E témakörre lapunk­ban később visszatérünk.) Érti követően a lakásépítő és -fenntartó szövetkezetek tevékenységéről esett szó So­mi Benjáminnak, a MÉSZÖV elnökének írásos beszámolója alapján, maijd a tanácstagi jelölőgyűléseken elhangzott javaslatokról szóló tájékozta­tót értékelték. A jelölőgyűlé­seken három közérdekű beje­lentés, 109 közérdekű javas­lat és hat panasz hangzott el. Mindezek közül 27 javaslat azonnal megvalósítható volt, 31 feladatot még ebben az évben, s szintén 31-et a kö­vetkező ötéves tervben olda­nak meg, az elkészített rang­sorolás szerint. A városi tanács tagjai ez­után határozatot hozták a Szekszárdi Városi Sportisko­lának Szekszárdi Dózsa SE Sportiskolává való átszerve­zéséről. Szekszárd napról napra bő­vül, s egyre több helyre kell elvezetni a villamos energiát Hogy ennek a feladatnak ele­get tegyenek, s hogy tovább növeljék az energiaszolgálta­tás biztonságát, bővítik a szekszárdi 100 kilovoltos transzformátorállomáson a kivezető középfeszültségű cellasort. A meglévők mellé újabb kapcsolóberendezése- ket építenek, ahonnan továb­bi hálózatok kaphatnak ára­mot. A DÉDÁSZ szekszárdi üzemigazgatóság szakemberei az új cellák alapjait készítik Fotó: Sz tf/

Next

/
Thumbnails
Contents