Tolna Megyei Népújság, 1980. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-28 / 201. szám

In^PÜJSÄG 1980. augusztus 28. Belső ellentétek Iránban Brezsnyev üzenete A nyugati fővárosokban be­jelentették, hogy Leonyid Brezsnyev szovjet államfő le­velet küldött mind a 15 NATO-tagállam vezetőjéhez, azt javasolva, hogy kezdje­nek tárgyalásokat a közép­hatótávolságú nukleáris raké­ták számának korlátozásáról. Carter amerikai elnök, Schmidt nyugatnémet és Nordli norvég kormányfő után Giscard d’Estaing fran­cia elnök, valamint Cossiga olasz és Van Agt holland mi­niszterelnök is bejelentette, hogy üzenetet kapott a szov­jet államfőtől. A szovjet ál­lamfő javaslatát először jú­lius elején terjesztette elő, amikor Schmidt nyugatnémet kancellárral folytatott meg­beszélést Moszkvában. Leonyid Brezsnyev azt in­dítványozta, hogy az úgyne­vezett eurorakéták számá­nak korlátozását az előretolt telepítésű amerikai nukleáris eszközök kérdésével szerves összefüggésben vizsgálják meg. A tárgyalások megkez­désének nem feltétele, hogy a NATO visszavonja dönté­sét az új amerikai közepes hatótávolságú atomfegyverek nyugat-európai elhelyezésé­ről. A NATO-tagállamok első reagálása Leonyid Brezsnyev levelére általában óvatos volt, többnyire tartózkodtak min­den kommentártól. Van Agt holland miniszterelnök, vala­mint a brit és a nyugatné­met kormány szóvivője egy­aránt azt hangsúlyozta, hogy először a nyugati szövetségi rendszeren belül kell megvi­tatni a kérdést. A szovjet ja­vaslat eddig a nyugati állam­férfiak két tanácskozásán volt központi téma: Schmidt és Nordli hamburgi találkozó­ján, valamint az amerikai és a nyugatnémet külügyminisz­ter kedd esti megbeszélésén. A francia kormány azt hangsúlyozta, hogy Leonyid Brezsnyev kezdeményezése a kelet—nyugati feszültségek csökkentésére irányul és ked­vezőbb légkört teremt a szep­tember elején kezdődő mad­ridi értekezlethez. Brüsszeli NATO-körök em­lékeztetnek arra, hogy a jö­vő hónap közepén összeül a NATO különleges tanácskozó­csoportja, hogy egyeztesse a nyugati szövetségesek állás­pontját a leszerelés kérdésé­ljen. Ugyanezen források egy­úttal kérdésesnek tartják, hogy akárcsak az előkészítő tárgyalások is megkezdődhet­nek a Szovjetunióval a no­vember 4-re kitűzött ameri­kai elnökválasztás előtt. Lengyel helyzetjelentés Ciprusról - Líbiában Szerda esti kommentárunk. Lesz-e végre igazi béke Aphrodité szigetén, Cipruson? — teszik föl a kérdést megfigyelők, annak kapcsán, hogy a leg­frissebb hírek szerint Líbiában Kurt Waldheim HNSZ-főtitkár jelenlétében hamarosan újabb eszmecserét tartanak a görög és török ciprióták képviselői. Ezúttal Kadhafi elnök kezde­ményezésére próbálják kimozdítani a holtpontról a tárgya­lásókat. Másfél esztendőnél is több telt el azóta, hogy az esz­mecserék kátyúba jutottak. Azóta a világban jó néhány feszültség támadt, fenyege­tőbb, súlyosabb is, mint a ciprusi viszály. Ám a hajdanában a béke szigetének becézett, hazánknak alig egytizedét ki­tevő Ciprus számára égetően szükség van végre a nyugalomra. Törökország hat évvel ezelőtt hajtotta végre invázióját a sziget ellen. Tízezrek váltak hajléktalanná, kényszerültek ott­honuk elhagyására, s a török—görög zónát máig is drót- akadályok választják el egymástól. Igaz, fegyveres akciók mostanában nem nyugtalanítják a lakosságot, de a két övezet között változatlanul feszült a viszony, s jó néhány romba dőlt hajlék, több kiégett egykori luxusszálló emlékeztet a közel­múlt véres eseményeire. Persze, a békétlenkedés gyökerei aligha a Földközi­tenger délkeleti medencéjének romantikus szépségű szigetén keresendők. Sokkal inkább a görög—török viszony alakulá­sában. Márpedig Athén és Ankara kapcsolatában az utóbbi időben sem következett be látványos javulás, bármiként is próbálkozik közvetítéssel a nézeteltérések elsimításában érde­kelt Amerika. Bemard Rogers amerikai tábornok, a NATO európai had­erőinek főparancsnoka tavasszal kész tervvel állt elő. Esze­rint megoldható lenne az Égei-tenger keleti medencéje fölött a légi és a tengeri ellenőrzés, megosztanák a török kontinen­tális talapzatban lapuló olajkincset a két ország között, vi­szont a ciprusi kérdés rendezését arra az időre halasztanák, amikor Görögország újból visszatér a NATO katonai szer­vezetébe. Athén éppen a sziget elleni török invázió miatt fordított hátat a katonai szervezetnek, ami valósággal megbénította az Atlanti Szerződés délkelet-európai szárnyát. Igaz, hogy Athén változatlanul szemet huny a görög területeken lévő amerikai bázisok fölött, de az Ankarával folytatott vitában gyakran elhangzott már a fenyegetés, hogy ha az USA nem veti latba befolyását a törökökkel szemben, a támaszpontok ügyében Görögország is merevebb álláspontra helyezkedik Látszólag mindez kissé távolesik a ciprusi kérdés ren­dezésétől. Valójában azonban nagyon is összefügg azzal: a ciprióták helyzetében csakis akkor következhet be lényeges változás, ha Athén és Ankara között enyhül a kölcsönös bi­zalmatlanság. Ennek fényében az újabb tárgyalások nem sok sikerrel kecsegtetnek, noha Líbia rendezési szándéka — akár­csak az ENSZ többszöri, hasonló kezdeményezése — minden­képpen tiszteletet érdemel. GYAPAY DÉNES A huszonnegyedik munkahét A tengermelléken kiala­kult helyzet még mindig vál­tozatlan, tovább folytatódnak a munkabeszüntetések. Két hete szünetel a munka a ki­kötőkben, a hajógyárakban és más ipari vállalatoknál. A sok milliárdos készlet — gépek és berendezések — megfelelő őrizet alatt állnak, őrszolgálatok vigyáznak a rend betartására. Nagyjából kielégítően működnek a szol­gáltató iparágak és a keres­kedelem. A gdanski körzetben ne­hézségek vannak a zöldség-, a gyümölcs- és a burgonya- ellátásban. Gondot okoz a postai küldemények elszállí­tása. Bevezették a benzin adagolását. Ugyanakkor vál­tozatlanul folytatódik a je­lenlegi konfliktus megoldását célzó párbeszéd a kormány képviselői és a munkabe- szüntetők között. Szczecinben, ugyanúgy, mint a korábbi napokban, a lakosságnak kellemetlen problémákat okoz a tömeg- közlekedés hiánya. A villány- telepek, a hőelektromos köz­pontok és a gázgyárak aka­dálytalanul termelnek. Elb- lagban nem dolgoznak az ipari és építőipari kulcsvál­lalatok. Fennakadások ta­pasztálhatók a helyközi köz­lekedésben. Ugyanakkor Szczecinben és Elblagban to­vább tanulmányozzák a mun­kások javaslatait és követe­léseit. Wyszinski bíboros kedden Jasna Gorában beszédet mon­dott, amelyből részleteket su­gárzott la varsói televízió. A lengyel katolikus egyház feje nyugalomra és mérsékletre, továbbá igazi munkára ser­kentette a nemzetet. Hang­súlyozta: a munkabeszünte­tésből eredő károk milliár- dofcra rúghatnak, súlyos vesz­teségeket okoznak a nemzet- gazdaságnak, végeredmény­ben pedig az egész országnak, a családoknak, minden em­bernek. A munkára a nemzet üdvéhez szükség van. Huszonnegyedik munkahe­tét kezdte meg szerdán a vi­lágűrben a Szaljut—6—Szo­juz—37 űrkomplexum sze­mélyzete. A legutóbbi rész­letes orvosi vizsgálat szerint — amelynek során a repülés- irányító központ orvosainak távirányításával ellenőriz­ték a két űrhajós szív- és ér­rendszerének állapotát — különböző mértékű terhelé­sek mellett — Leonyid Po­pov és Valerij Rjumin to­vábbra is kiváló egészségnek örvend. Közérzetük jó, s munkaképességük a hosszú ideje tartó súlytalanság ha­tására sem csökken. Az űr­komplexum fedélzetén kiváló hangulat uralkodik. A Time amerikai hetilap­nak adott interjúban Ghotb- zadeh iráni külügyminiszter hazája kül- és belpolitikai helyzetével foglalkozva egye­bek között kijelentette, hogy „magára vállalta az ameri­kai túszprobléma megoldásá­nak hálátlan feladatát”. Ka­tegorikusan elutasította azt, hogy a túszokat bíróság elé állítsák. Szavai szerint ez a lépés „ellentétes érdekeink­kel”. A külügyminiszter ismét támadta az Iráni Néppártot (TUDEH), és hangoztatta, hogy az iráni ifjúság „vak radikalizmusban szenved”. A hazafiakat „idealista for­radalmároknak” nevezte. Az újonnan kinevezett mi­niszterelnököt „jó mohame­dánnak és hűséges forra­dalmárnak” nevezte ugyan, de nyomban hozzáfűzte, hogy „nem képes az ország irányítására, s rosszul ismeri az ország bel- és külpolitikai problémáit”. Az iráni külügyminiszter rágalmazó kijelentéseket tett a Szovjetunió politikájáról és a szovjet—iráni kapcsola­tokról. A TASZSZ hírügynökség megállapítja, hogy a külügy­miniszter ezeket a kijelenté­seket olyan időszakban tet­te, amikor az Irán körül ki­alakult helyzet továbbra is feszült, továbbra is fennáll az amerikai imperialista be­hatolás veszélye. Jól ismert, hogy amikor a szovjet—iráni kapcsolatok meggyengültek, az agresszo- rok nyomban fokozták mes­terkedéseiket és felforgató tevékenységüket Irán ellen. A Szovjetunió Iránnal kap­csolatos politikájának alapja mindig az iráni néphez fű­zőlő jószomszédi viszony volt — mutat rá a TASZSZ New York-i keltezésű jeléntésé- ben. * Az iráni biztonsági erők — közölte kedden az Iszlám Köztársaság című teheráni lap — Kurdisztánban mint­egy száz felkelőt öltek meg és tizet ejtettek fogságba. Szanandadzs kurdisztáni vá­rosban három iráni katona életét vesztette — jelentette végül a lap. Mint a PARS iráni hírügy­nökség közzétette, az iráni biztonsági erők letartóztatták a Forghan nevű reakciós ter­rorszervezet egyik csoport­ját. Háromhónapos teheráni fog­va tartás után a múlt héten szabadon bocsátották Szarni Abdel Rahmant, az Iraki Kurd Demokrata Párt egy­kori főtitkárát, akit május­ban a „kisebbségek felbujtá- sának” vádjával tartóztattak le. Szerdán délután Teherán­ban folytatódtak az iráni kormányalakítási tárgyalá­sok. Mohammad Ali Radzsai miniszterelnök félórás talál­kozót tartott Khomeini aja- tollahhal — jelentette a PARS hírügynökség. Radzsai a megbeszélés után közölte, hogy bár személyi kérdések­kel is foglalkoztak, „az imám nagyobb figyelmet szentel a hitnek és az egyházi tanok­nak, mint a személyeknek”. A miniszterelnök később ta­lálkozott Abol Hasszán Ba- niszadr köztársasági elnök­kel és Khomeini fiával is. Nyilatkozatot adott ki szer­dán Ali Bahzadnia, az iráni tájékoztatási miniszter he­lyettese, az amerikai CIA, az angol Intelligence Service és az izraeli titkosszolgálat, a Mosszad részvételéről a nem­rég leleplezett iráni össze­esküvésben. Mint ismeretes, az iszlám gárdisták hétfőn közölték, hogy Iszfahánban kémszervezetet lepleztek le. A miniszterhelyettes most a PARS hírügynökség rendel­kezésére bocsátott egy iratot, amelyet az anglikán egyház iszfaháni misszióján tartott házkutatás során foglaltak le. A dokumentumban a kémhálózatot kiépítő angol lelkész a CIA ügynökén ke­resztül arra kéri a Pentagon egyik magas beosztású tiszt­jét, hogy utazzék Iránba, és ott személyesen tájékozódjék az összeesküvés részleteiről. A „titkos” jelzéssel ellátott iratból kiderül, hogy az iráni fordulat szervezéséhez a CIA-tól kapták az ellenfor­radalmároknak szánt pénzt. Az ügybe belekeveredett Nagy-Britannia nagykövete is, akinek segítségével 300 kilogramm robbanóanyagot szereztek. Az összeesküvők ezt a nagykövettel tartott találkozójukon kapták kéz­hez. Szovjet vélemény Az enyhülés hívei és ellenfelei Oscar Fischer Izlandon Oskar Fischer, az NDK külügyminisztere látogatást tett Vigdis Finnbogadottir asszonynál, Izland államfőjénél, abból az alkalomból, hogy hivatalos tárgyalást folytat az északi szigetországban Vízágyúval halászhajókra A világszooializmus ma Földünk békéjének fő táma­sza. A testvéri pártok és ál­lamok külpolitikai tevékeny­ségüket összehangolva min­den tőlük telhetőt megtesz­nek, hogy megakadályozzák a háborús veszély fokozódását. A Varsói Szerződés tagál­lamai világosan kifejtették álláspontjukat a fegyverke­zési hajsza megállításáról a politikai tanácskozó testület májusban tartott értekezle­tén. Azonban arra is szükség van, hogy a józan ész és a jóakarat hangja megfelelő visszhangot keltsen Nyuga­ton, hogy ne szalasszák el az európai és a világhelyzet ja­vításának lehetőségét. KONSTRUKTÍV JAVASLATOK A szocialista diplomácia nemcsak nemes célokat állít maga elé, hanem konkrét in­tézkedéseket dolgoz ki azok megvalósítására. Számos olyan létfontosságú kezdemé­nyezés született már, amely a különböző társadalmi rend­szerű országok párbeszédé­nek, kapcsolatainak bővítésé­hez vezetett, vagyis az eny­hülés felbecsülhetetlen érté­kű tőkéjének megőrzését és megsokszorozását célozta. Ugyanakkor a béke ellen­ségei minden eszközzel igye­keznek akadályokat támasz­tani a Helsinkiben kijelölt úton, aláaknázzák az enyhü­lés épületét. Az Egyesült Ál­lamok katonai-ipari körei to­vábbra is igyekeznék megtör­ni a kialakult viszonylagos katonai egyensúlyt; céljuk a katonai fölény megszerzése. Erre mutat, hogy a Szovjet­uniót és más szocialista or­szágokat támaszpontok gyű­rűjével vették körül, hogy kidolgozták a Pershing—2 és a robotrepülőgépek nyugat­európai elhelyezésének ter­vét, az MX-rakéták kiterjedt programját, a Tridant-típusú atomtengeralattjárók gyártá­sát. Washington a következő öt évre a katonai kiadások hallatlan mérvű növelését irányozta elő. A NATO szervezetei is ha­marosan megkezdik a kato­nai tömb erősítésére a nyolc­vanas évekre kidolgozott táv­lati program megvalósítását. Nyugat-Európában Norvégiá­tól a Földközi-tengerig kato­nák és tisztek százezrei gya­korolják „az ellenség semle­gesítését”. A másik oldalon viszont befejeződött 20 ezer szovjet katona, ezer harcko­csi és más haditechnika kivo­nása az NDK területéről. Kedvező visszhangot kel­tettek a békeszerető közvé­leményben azok az új javas­latok, amelyeket a Szovjet­unió nemrégiben előterjesz­tett a fegyverkezési hajsza megfékezésére. Arról van szó, hogy kezdjék el a tárgyalá­sokat a közép-hatótávolságú nukleáris rakétákról és egy­idejűleg. tárgyaljanak az elő­retolt amerikai atomeszkö­zökről. A szocialista orszá­gok újabb fontos indítványt terjesztettek elő Bécsben, a közép-európai haderőik és fegyverzetek kölcsönös csök­kentéséről folyó megbeszélé­seken is. MI VÁRHATÓ MADRIDTÓL? A Szovjetunió igen fontos­nak tartja, hogy az előttünk álló madridi értekezleten a résztvevő országok képviselői konstruktív szellemben tár­gyaljanak. Nem szóc&atákra, kölcsönös vádaskodásokra, „számonkérésre” van tehát ■szükség. A szocialista orszá­gok azt akarják, hogy a ta­lálkozó jelentős eredmények­kel záruljon, s tegye lehető­vé az európai katonai enyhü­lési és leszerelési konferen­cia összehívását. Szeretnénk emlékeztetni rá, hogy a nyugati hatalmak­nak egy teljes esztendő állt rendelkezésükre, hogy átgon­dolják a Varsói Szerződés ja­vaslatát e konferencia össze­hívására, amelynek célszerű­ségét aligha Lehet vitatni. A szocialista országok indítvá­nyozták, hogy gyorsítsák meg a konferencia előkészítését, fokozzák a véleménycserét, hogy a madridi találkozón döntés születhessen a konfe­rencia feladatairól, időpont­járól, helyszínéről, megtartá­sának rendjéről, beleértve az első szakasz napirendjét is. OLGA TROFIMOVA (APN—KS) Több sztrájkoló francia halász megsebesült, amikor a francia haditengerészet szerdán reggel az ország két nagy olajkikötőjében erő­szakkal áttörte a halászok által létesített blokádot. A Marseille melletti Fos-sur- Mer olajkikötő bejáratát le­záró halászhajókat erőszak­kal távolították el a francia haditengerészet hajói. A csendőrség és a rohamrend­őrség megcsáklyázta a ha­lászhajókat, amelyeket a mó­lóról ugyanakkor könnygáz- gránátokkal céloztak meg. Az ország második legna­gyobb olajkikötőjében, a Le Havre melletti Antifernél vízágyúkkal vívott többórás ütközet után űzték el a ha­lászhajókat a kikötő bejára­ta elől. A halászhajók azonban több kikötőt továbbra is el­zárnak. Turisták ezrei re­kedtek a La Rochelle előtt fekvő Ré-szigeten — a meg­ritkult kompjárat miatt. PANORÁMA BUDAPEST Sajtóértekezletet tartott szerda délelőtt Budapesten Nguyen Phu Soai, a Vietna­mi Szocialista Köztársaság magyarországi nagykövete, hazájának közelgő — szep­tember 2-i — nemzeti ünne­pe, a függetlenség kikiáltá­sának 35. évfordulója alkal­mából. HANOI Vietnam és Jordánia nagy­követi szinten diplomáciai kapcsolatot létesít egymással — jelentette be a hanoi kül­ügyminisztérium. BERLIN Húsz ország — közöttük Magyarország — több mint 200 szakembere részvételével négynapos vérsejt-kutatási szimpózium kezdődött szer­dán a berlini Humboldt egyetemen. BELGRAD Befejeződtek a sztrugai költészeti esték — a macedó­niai kisvárosban megrende­zett hagyományos nemzet­közi költőtalálkozó, amelyen Garai Gábor Kossuth-díjas, az Írószövetség főtitkára ve­zetésével héttagú magyar költődelegáció is részt vett. JERUZSÁLEM Hollandia után Haiti, Cos­ta Rica és Panama is beje­lentette, hogy izraeli nagy- követségét Jeruzsálemből Tel Avivba helyezi át.

Next

/
Thumbnails
Contents