Tolna Megyei Népújság, 1980. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-26 / 199. szám
Mai számunkból HARC URÁNORSZÁGBAN (2. old.) FEKETE FÉSŰ, SZÍNES TÉVÉBE (3. old.) BÉKE, LESZERELÉS, SZOLIDARITÁS , (3. old.) TOLNAI SZEMLE (4. old.) MEGKEZDŐDÖTT A MEGYEI LABDARUGÓ- BAJNOKSÁG (5. old.) Munkás akar lenni Igen, szegény feje beleszerelmesedett az aprócska szerszámkészítő műhely világába, az ott dolgozó — nála, ha tíz, tizenöt évvel idősebb — srácok töprengő hümmögésébe egy-egy rajz láttán, a feszülten figyelő szemekbe, a gyorsan, s mégis megfontoltan, pontosan mozduló kezekbe. Véletlenül került el a műhelybe, szünidős gyerekként kézbesített a gyárban, s egyszer oda is vitt valami iratot. Attól kezdve egyre többet látták ott. Odahaza bejelentette: szerszámkészítő leszek. Sejtette, mennydörgés lesz rá a felelet. Nem tévedett. Apja, anyja úgy nézett rá, mint arra, aki részegen félrebeszél. Először azt felelték, ugyan már. Később: mit képzel? Majd végül: szó sem lehet róla. A papa dühöngése és a mama könnyei; munkás akar lenni, nem több, csak ennyi, amikor a családban... No igen, a családban van jó néhány munkás, de az más. Az ő fiuk egy gyárban? A fenti vagy ehhez hasonló jelenetet napról napra megismétli az élet némely családban. A „nem több, csak ennyi” minősítések olykor azok ajkát hagyják el, akik maguk szintén műhelyben kezdték az életpályát, s nem is az a baj, hogy gyermeküket tanult embernek akarják látni, hanem, hogy ezt nem tartják összeegyeztet- hetőnek a munkás fogalommal. A társadalom egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy növelje, erősítse a munkáspálya vonzerejét, megbecsültségét, s megértesse: a társadalomnak ugyanúgy szüksége van orvosokra, mint szakmunkásokra. Évek óta lényegében változatlan az általános iskola nyolcadik osztályát végzettek között a szakmunkás intézményekben továbbtanulók aránya — 43,2—43,4 százalék —, ugyanakkor folyamatosan növekszik a szakközépiskolásoké. Ami részben társadalmi szükségletek kifejeződése az oktatásban, részben viszont tükröződése azoknak a sokféle torzulást magukban hordozó presztizs-szempontoknak, amelyek a pályaválasztást — ahogy a szakemberek jelölik: a pályairányultságot — sem hagyták érintetlenül, így azután a szerény tudást követelő, de borravalós szakma fölértékelődik, az aprócska íróasztal vonzóbb, mint a szám jegy vezérlésű megmunkáló központ nagy hozzáértést követelő kezelése. A hamis értékrendeknek, a vélt és tényleges munkaélménynek meghatározó része van abban, hogy a végzett tanulók egyharmada öt éven belül fölhagy eredeti szakmájával! Március végén a szocialista iparban 1 297 600 fizikai foglalkozású volt, s ez a szám 58 ezerrel kisebb, mint az 1977-es létszám, öt év alatt a szakmunkásképzésben ötezer forinttal emelkedett az egy tanulóra számított költségvetési kiadások összege, s túlhaladta a 13,5 ezer forintot. Mégis, ma hetvenezerrel kevesebb a szakmunkástanuló, mint volt egy évtizede! Ez már akkora különbség, amit nem intézhetünk el azzal, hogy világjelenség a fizikai foglalkozásúak csökkenése, s a műszakiak, alkalmazottak növekedése. Már csak azért sem állja meg a helyét ez az érv, mert hazánkban — nemzetközi összehasonlításban — az alkalmazotti létszám már régen túllépte az indokolt szintet, azaz éppen csökkentése, s nem bővítése a kívánatos. Bonyolult, objektív és szubjektív hatásokat magába foglaló folyamat alakítja a fizikai foglalkozásúak létszámát, összetételét — például a szakmunkás, betanított- és segédmunkás arányt, azt, hogy ma már minden száz szakmunkás- tanulóból 31 a lány, míg két évtizede csupán 17 volt —, ám ebben a folyamatban gyakran döntő elemmé lép elő a család, a szűkebb környezet. Döntő elemmé azért, mert lebeszéli, eltiltja a gyermeket attól, hogy tényleges érdeklődésének megfelelően keresse boldogulása útját, hogy adottságai, képességei alapján lelje meg a pályát, mely valóban pálya: távlata van. MÉSZÁROS OTTÓ Tanévnyitó értekezletre gyűltek össze tegnap délelőtt Szekszárdon, a megyei művelődési központ színház- termében Tolna megye közoktatási ' vezetői, általános és középiskolai igazgatói, az irányító apparátus tagjai a pedagógus pártalapszervezetek és szakszervezeti bizottságok titkárai, az iskolai úttörő- és KISZ-vezet ők, valamint a velük együtt dolgozó közművelődési partnerek. Az értekezleten dr. Szabópál Antal, az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának tagja, a megyei tanács elnöke előadást tartott Tolna megye közoktatásának helyzetéről, a művelődéspolitikai feladatokról. Az előadó áttekintést adott arról, hogy a központi határozatokat miként valósították meg, s milyen helyi sajátosságok játszottak szerepet a feladatok megoldásában. Ismertette szűkebb hazánk gazdasági fejlődését, társadalmi változásait, szólt a termékszerkezet átalakulásáról, a településhálózati módosulásokról, amelyek jelentős mértékben hatottak a közoktatásra, majd megállapította: a társadalmi-gazdasági változásokkal szoros összefüggésben fejlődött, korszerűsödött állami oktatásunk. Új társadalmi igények fogalmazódtak meg az oktatásban és a közművelődésben, s a gazdasági fejlődés változtatást követel meg a középfokú, a szakmunkásképzésben, a szakmai oktatásban is. A kulturális igény növekedése nyomán pedig bővült a művelődési intézményhálózat a városokban és a járási központokban. A női munkaerő fokozottabb igénybevétele szükségessé tette az óvodai és napközis ellátás dinamikus növelését, s a képzetlen mezőgazdasági dolgozók ipari munkába állítása megkövetelte a felnőttoktatás ugrásszerű fejlesztését. Dr. Szabópál Antal ezután hangsúlyozta az 1972. évi oktatáspolitikai és az 1974. évi közművelődési párthatározat, valamint az MSZMP XII. kongresszusa határozatainak fontosságát, kiemelve, hogy e dokumentumok egy-egy társadalmi fejlődést alapozó követelményt fejeznek ki, s ugyanakkor programot jelentenek a művelődésügynek, az oktatásnak is. Az igényesebb iskolai nevelést és hatékonyabb képzést társadalmi érdek sürgeti. Társadalmunk átrétegződése megkívánja a munkásművelődés fokozását, a fizikai dolgozók gyerekeivel való szervezettebb gondoskodást az óvodákban, napközi és diákotthonokban. A közoktatási folyamatokról beszélve megállapította az előadó, hogy nőtt a műveltség presztízse, s társadalmunk továbbfejlesztésének fontos tényezője a műveltség növelése. Az elmúlt időszakra visszatekintve megállapíthatjuk, hogy a felnőttoktatásiba tömegek kapcsolódtak be, a 8. osztályt végzők továbbtanulása általánossá vált, s az üzemek, munkahelyek nagyobb jelentőséget tulajdonítottak és tulajdonítanak megyénkben is a munkások képzésének, továbbképzésének, kibontakozott a munkásművelődést szolgáló mozgalom. Dr. Szabópál Antal részletesen elemezte az oktatási és közművelődési intézmény- rendszer feladatait, s nagy fontosságot tulajdonított annak, hogy a jövőben minél szélesebb körben hasson a kultúra, a műveltség, s tovább növekedjen minőséget, értéket jelentő szerepe. Szólt az ifjúság nevelésében megnőtt társadalmi felelősségről, az oktatási és közművelődési intézmények közötti együttműködésről, az iskola nevelő szerepéről, az oktatás tartalmi korszerűsítéséről. Mint mondotta, a társadalom fontos érdeke, hogy jól szolgálja állampolgárainak világnézeti, erkölcsi,,politikai nevelését, hogy a felnövő nemzedék ismerje és helyesen értelmezze a természeti és társadalmi jelenségeket, a világban végbemenő változásokat. Beszélt az előadó az iskolai zsúfoltságok csökkentésének lehetőségeiről, ismertette a közoktatáspolitikai párthatározat végrehajtásának Tolna megyei eredményeit. A középfokú képzés tömegessé válásáról elmondotta, hogy az általános iskolát elvégzők 92 százaléka tanul tovább megyénkben. A középfokú iskoláknak szerepük van környezetük munkaerő-utánpótlásában is, ezért az intézmény- rendszer szerkezete, képzési célja a gazdasági változásokkal együtt módosul. Értékelte dr. Szabópál Antal a felnőttoktatás eredményeit, s beszéde befejező részében összefoglalta a jelenlévők előtt álló feladatokat, amelyek megoldásához jó alapot ad az oktatás és nevelés tartalmi színvonalának eddigi javulása, a személyi és tárgyi feltételekben történt előrelépés. Ezt követően eredményes munkát kívánt az 1980—81-es tanévre. A tanévnyitó értekezlet résztvevői délután szekcióüléseken tanácskoztak. Gazdaságpolitikai és személyi változásokról döntött a LEMP KB plénuma Edward Gierek beszéle Augusztus 24-én Varsóban megtartották a LEMP KB 4. plenáris ülését. A plénum meghallgatta Stanislaw Kanianak, a LEMP PB tagjának, a KB titkárának beszámolóját a jelenlegi lengyelországi társadalmi-politikai helyzetről. A plénumon Edward Gierek, a LEMP KB első titkára ismertette az ország legfontosabb társadalmi-gazdasági, valamint politikai problémáit és egyúttal felvázolta a párt legfontosabb feladatait ezeken a területeken. A Központi Bizottság döntéseket hozott szervezeti kérdésekben. A Központi Bizottság visz- szahívta a Politikai Bizottságból Edward Babiuchot, Jerzy Lukaszewiczet, Jan Szydlakot, Tadeusz Wrzaszc- zykot, a PB póttagjainak sorából pedig Tadeusz Pykát és Zdzislaw Zandarowskit. A plénum visszahívta a KB titkárságából Jerzy Lukaszewiczet, Jozef Pinkowskit és Zdzislaw Zandarowskit. A Központi Bizottság a Politikai Bizottság tagjává választotta Stefan Olszows- kit és Jozef Pinkowskit, a PB póttagjai közé pedig Jerzy Waszczukot és Andrzej Zabinskit. A plénum a KB titkárává választotta Stefan Olszows- kit, a KB tagját és Emil Woj- taszeket, a LEMP KB PB póttagját. A Központi Bizottság a KB tagjai közé kooptálta Tadeusz Grabskit. Azzal összefüggésben, hogy Edward Babiuch megválik a Minisztertanács elnökének posztjától, a KB úgy döntött, hogy erre a posztra Jozef Pinkowskit javasolja. Az ülés végén ismét beszédet mondott Edward Gierek, a LEMP KB első titkára. Bevezetőben szólt arról, hogy a közelmúltban kritikusan és önkritikusan elemezték az ország problémáit, és a legutóbbi fejleményekről szóló beszámolót a plénum mai ülésén jóváhagyták. Kiutat kell találnunk a drámai helyzetből — mondotta Gierek, majd megállapította, hogy nincs jelentősebb ügy, nincs fontosabb kötelesség a párt számára, mint az, hogy kivezesse az országot a nehéz helyzetből; ennek érdekében meg kell szüntetni a társadalmi elégedetlenség okait, a politikát a mai valósághoz kell igazítani. Már pártunk nyolcadik kongresszusán láttuk . politikánk módosításának szükségességét — mutatott rá Edward Gierek, majd emlékeztetett arra, hogy a kormány legutóbbi programja nem váltott ki megelégedést az országban. A különböző üzemek dolgozói által felvetett kívánalmak nyomán módosítjuk ezt a programot — mondotta —, ám ezeket a változtatásokat alaposan elő kell készíteni, át kell gondolni. Mint a LEMP KB első titkára hansúlyozta, tovább kell haladni a beruházások visz(Folytatás a 2. oldalon.) Közoktatásunk helyzete és művelődéspolitikai feladataink Tanévnyitó megyei értekezlet Szekszárdion Az értekezlet résztvevőinek egy csoportja
