Tolna Megyei Népújság, 1980. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-24 / 198. szám
8 IníÉPÜJSÁG 1980. augusztus 24. isssí^: III yy/z/vyw////// \\\\\\\w KNDK Nampho kikötőváros A KNDK fővárosa, Pihen - jam tengeri kapuja, Nampho az elmúlt évtizedekben jelentős iparvárossá fejlődött. Ipari üzemeinek sorában említést érdemel az olajfinomító, az üveggyár, az elektródaüzem, az orvosi műszergyár, a hajógyár, valamint a helyi ipari üzemek sora, amelyek a lakosság szükségleteinek kielégítéséről gondoskodnak. Ezt a célt szolgálják a város környéki gazdaságok is. Itt van- ezenkívül a nyugati partvidék legjelentősebb halászati központja. Nemcsak iparváros, iskolaváros is Nampho. A mezőgazdasági, műszaki, tanárképző, testnevelési főiskola mellett sok különböző szintű oktatási intézmény, továbbképző központ működik a városiban. Jugoszlávia * Új kikötő a Dráván Eszéknél, a Dráva folyón új kikötő épül, amely — elkészülte után — 5 és fél millió tonna teheráru fogadására és továbbítására lesz képes. A kikötői létesítmények vízpar- iti hossza 1200 méter lesz, a szabadtéri rakodók melletti raktárházad és kisegítő létesítményei 60 000 négyzetmétert foglalnak el. A régi eszéki kikötő az elmúlt évben 1,3 millió tonna árut fogadott. Ez évben — az új létesítmények egy részének a bekapcsolódásával — már 2 millió tonna továbbítására lesznek képesek. Az ide érkező áru főleg olaj, szén, érc és építőanyag. Szibéria búzaföldjei Különböző éghajlati viszonyokhoz alkalmazkodó gabonafajták Szibéria nemcsak mesésen gazdag terület, amelynek mélyében a Mengyelejev-táb- lázat valamennyi eleme megtalálható, s nemcsak a rohamosan fejlődő ipar területe, hanem a hektáronkénti 48 mázsás búzatermésé is. Csak az Oroszországi Föderáció déli területeinek feketeföldjei adnak ilyen terméshozamot. Ez a tény Szibéria potenciális lehetőségeiről beszél. Kevesen tudják, hogy áz ország mezőgazdasági földterületének 20 százaléka Szibériában összpontosul. Ezek szántóföldek és kiváló minőségű rétek. Nyugat-Szibériá- ban például a földterület több mint 80 százaléka a magas terméshozamot adó humuszos talaj. Végül Szibériában sok az édesvíz, az ország folyóvízhozamának több mint a felét a szibériai folyók adják és ez igen lényeges tényező a mezőgazdaság fejlesztésénél. A szűzföldek és parlagok hatalmas területeinek birtokbavételével, bekapcsolásával a mezőgazdaság vérkeringésébe a gabonanövények vetésterülete elérte a 17 millió hektárt. A búzaföldek mellett, amelynek aránya egyes területeken eléri a 45— 70 százalékot, nagy területeken termesztik itt az árpát, a zabot, a kölest, és a hajdinát, a hüvelyeseket, az északi övezetekben pedig a rozsot. Ám amikor Szibéria mező- gazdaságáról beszélünk, állandóan gondolnunk kell a zord éghajlatra, a fő mező- gazdasági övezetek erős és gyakori aszályaira. Ilyen körülmények között a terméshozam mennyisége és stabilitása jelentős mértékben függ a fajták körzetekbe osztásától. A fajtáknak el kell viselniük az éghajlat kellemetlenségeit : a szárazságot, a vegetációs időszak rövidségét, immunisnak kell lenniük a kártevőkkel és a betegségekkel szemben, s meg kell felelniük a gépi betakarítás követelményeinek. Bár igen nehéz, már kétségtelen, hogy mindezeket a tulajdonságokat egy fajtában egyesíteni lehet. A szibériai tudósok olyan búzafajtákat nemesítettek ki, mint a Szibirszkaja—4, az Omszkaja—9, a Nyiva, az Almaz, az Altajka, a Szajansz- kaja—55, a Burjatszkaja—34, a Primorszkajä—14, és mások, amelyek kiválóan alkalmazkodnak a különböző éghajlati viszonyokhoz. Kiemelkedik közülük a Novoszi- birszkaja—64-es búzafajta, amely széles körűen elterjedt a novoszibirszki, az omszki, a tyumenyi területen, az altaji és a krasznojarszki határterületen. Születése jellemző példája az elméleti és a gyakorlati szakemberek gyümölcsöző együttműködésének az élelmezési problémák megoldásában. E fajta vetésterülete már 1,5 millió hektárt foglal el: a kolhozoknak és a szov- hozoknak 20 millió rubel terven felüli nyereséget hozott. Csupán az utóbbi években a szibériai növénynemesítők mintegy 80 új gabonafajtát és olajtartalmú növényfajtát, burgonyát, zöldséget adtak át a gazdaságoknak. Szibéria szelekciós központjaiban a fajták kitenyésztésének sajátos futószalagrendszerét teremtették meg, teljesen áttértek a fajták gyorsabb — legalább hétévenként egyszeri — váltására. Ez minőségileg új szakaszt jelent majd a gabonatermesztésben. Nagy munkát végeztek a tudósok a szél- és vízerózió elleni küzdelemben, sok millió hektáron vezették be a talajvédő földművelési rendszert. Kiszámították, hogy az altaji Kulundai-sztyeppén a rendszer bevezetése 50 százalékkal növeli a gabonatermést. A termelés hatalmas méretei és a termesztési folyamatok, — a talajelőkészítés, a vetés, a növényápolás, a betakarítás — magas fokú gépesítés révén Szibériában, az egyelőre még alacsony átlagtermés ellenére, az ország legolcsóbb gabonáját termesztik. Szibéria ma már az egy főre jutó döntő fontosságú mezőgazdasági termékekből többet termeszt az országos átlagnál. Figyelembe véve azonban, hogy az élelmiszerek tudományosan megalapozott fogyasztási normája itt magasabb, a termesztés volumenét tovább kell növelni. Szibéria mezőgazdasági programja ezt is előirányozza. Új, nagy lehetőségek A bolgár gyümölcs és a tudomány A plovdivi „Georgi Dimitrov” tudományos-termelő komplexum 311 ezer hektár földön gazdálkodik. A terület 82 százalékát öntözik. A 25 faluból 30 ezer dolgozót foglalkoztatnak. Évi termelésük egyebek között 120 ezer tonna zöldség, 50 ezer tonna gyümölcs, 45 ezer tonna csemegeszőlő. A termények túlnyomó többségét konzervvé, üdítő itallá, gyermektápszerré, stb dolgozzák fel. Nézzünk körül a gazdaságban. Elsőként, nem messze Plovdivtól, az elektromos számítóközpontot keressük fel. Mi történik itt? A bolgár gártmányú ES—9003 számítógéprendszer segítsé- vel, 14 különböző műveletet végeznek el a termelés-előkészítés irányításától kezdve, a gazdasági és tudományos tevékenység tervezéséig és elemzéséig, de a mezőgazdaság és az ipar operatív vezetése, a kereskedelmi tevékenység, a nyilvántartás, a szállítás, a javítási és építési munkák, az anyagellátás, a munkafolyamatok irányítása, a bérnyilvántartás, a káderképzés, a könyvelés stb. mind-mind a számítóközpontban történik. Mindezeket a feladatokat a vezető mérnök és 12 asszisztens látja el. A többit a gépek végzik. Peev főmérnök elmondja még, hogy ezzel a sokirányú tevékenységgel korántsincs kihasználva a központ kapacitása, ezért más szervek részére is vállalnak munkát. ANGLIÁTÓL JORDÁNIÁIG Három kutatóintézet foglalkozik a komplex növénykutatással, szelekcióval és termesztéssel. Az óriási szőlő- és gyümölcskerteket, valamint a zöldségtermelő kertészetét kombinált traktorokkal művelik meg. ötszáz tehergépkocsi, mezőgazdasági repülőgépek, helikopterek is rendelkezésre állnak. Nikola Zsizskov raktárvezető az óriás hűtőtermeket mutatja meg. A motoros szállítószerkezetek hatalmas konténerekbe rakják a gyümölcs- és zöldséges ládákat, konzerveket. Innen indulnak a szállítmányok Angliába, Jordániába, Romániába, a Szovjetunióba, Bécsbe és Prágába. Teherautók viszik a küldeményeket a Feketetengeri kikötőkbe. A komplexum 250 üzlete látja el egész Plovdiv megyét gyümölccsel, főzelékkel, konzerv- vel és gyermektápszerrel. Leva és deviza bevételével a komplexum- — a megfelelő levonások után — szabadon rendelkezik. RÓZSÁK ÉS CIKLÁMENEK A virágkertészetről még nem beszéltünk. Három hektár területű, üveggel és 1,5 hektáros fóliával borított hajtatóházzal és több mint 100 hektár szántóterülettel rendelkezik. Csodálatos ciklámeneket, rózsákat, . szegfűket szállítanak innen Ausztriába, Jugoszláviába, az NDK-ba, a Szovjetunióba, Kuvaitba. Innen látják el Bulgária belső piacát is. A konzervipari kutatóintézetben arról tájékoztatnak, hogy állandóan keresik a legcélszerűbb megoldásokat. Éppen a napokban határozták el, hogy Karlovóban rátérnek a főzelékkonzervek, gyümölcsízek és dzsemek kis- adagú csomagolására, mert a vevők ezt keresik. Javaslatukra a gyermektápszerek gyártására Asszenovgradban alapítanak üzemet. Az indok: a közelben találhatók a Rhodope-hegység nagy tej- feldolgozó egységei. A kiváló minőségű tápszerek keresett cikkek Európában, Ázsiában és Afrikában egyaránt. A komplexum teljesítményét •jelzj, hogy öt konzervgyár termelése a bolgár konzervipar 27 százalékát, teszi ki. MÁSODÉS HARMADVETÉSEK A Marica zöldségkutató intézet vezetője, Spasz Gencsev arról beszél, hogy a tudományos módszerek segítik az újdonságok gyors bevezetését. Autóikkal állandóan járják a vidéket, és — ha szükséges — az időjárás függvényében azonnal intésednek. Ahol erre lehetőség van, másod- harmadvetéssel gondoskodnak a termőtalaj kihasználásáról. Az intézet foglalkozik gyümölcsnemesítéssel is, hogy a különböző talajoknak legmegfelelőbb fajták álljanak rendelkezésre. (gáti) Díszítés aranyfüsttel A magyar kultúra Lengyelországban A könyvritkaságok díszítésére, a műemlékek korhű restaurálására ma is nagyon vékony aranylemezeket, úgynevezett aranyfüstöt használnak. Ennek vastagsága a müHTiiméter ezredrészének is csak néhány tized,része (a galvanizálással felvitt arany- réteg ennél sokszorta vastagabb.) Ha az ember ezt a kékes-zöldes színű aranyfóliát egy f ényforrás felé tartva nézd, úgy tűnik, mintha teljesen átlátszó lenne. Ma már csak kevés országban élnek mesterek, akik ananyfúst készítésével foglalkoznak. Az előállítás hosszadalmas folyamata azzal kezdődik, hogy a tiszta aranyat kokszkemencé- ben megolvasztják, majd formába öntik és utána elsődleges hengerlésnek vetik alá. A vékony ilem'ezkéket kis négyszögekre vágják és gépi úton tovább hengerük mindaddig, amíg el nem érik az egy ez- redim iillimléter vastagságot. Csak ezután kezdődik a kézi megmunkálás, méghozzá nem apró kalapáccsal, amilyet általában az aranyművesek használnak. Az aranyfüst-ké- szítők kalapácsa mintegy 8 kilogramm súlyú. Ezzel hárem órán át kovácsolják az egyre vékonyuló aranyfóliát, mégpedig úgy, hogy időnként A restaurátorok az NDK-beli Schwerin egyik több évszázados, szép kastélyának dísztermét restaurálják, aranyfüsttel vonván be az értékes faragásokat, az oszlopokat és oszlopfőket. A nem csekély mennyiségű aranyfüstöt egy világszerte ismert drezdai műhelyben állítják elő, mely egyike a legrégebbieknek, s évente annyi aranyfüstöt készít, hogy azzal egy futballpályát be lehetne borítani. összehajtogatják, s a rétegek liméter vastagságúra „sová- közé állati hólyagból készült nyodó” aranylemezt. Köny- Jbőrfbetétaket tesznek (ezek- nyan kiszámíthatjuk, hogy e hez nem ragad hozzá az kézi művelet során 120tonná- aranyfüst.) Ekként kb 15 ezer nyit tesz ki a kovács által ütés éri a végül tízezred mii- megemelt súly... A lengyel—magyar kulturális kapcsolatoknak régi, immár hagyományos múltja van mindkét országban. Veronika Zielinska, az INTERPRESS tudósítója az elmúlt Időszak legjelentősebb kulturális eseményeit szedte csokorba. Az elmúlt 35 évben a lengyel mozikban 227 magyar filmet vetítettek, a zenei rendezvényeken pedig 297 együttes és 1058 szólista mutatkozott be. A színházak 111 magyar darabot tűztek műsorukra és az országban 23 magyar színházi társulat szerepelt. Magyar festők, szobrászok és grafikusok alkotásaiból 358 kiállítást rendeztek. A lengyel kiadók 241 magyar szépirodalmi művet jelentettek meg. Változatlanul nagy az érdeklődés Lengyelországban a magyar nyelv iránt. A varsói egyetemen 1952 óta működő magyar szakon több száz hallgató szerzett diplomát. A varsói Magyar Kulturális Intézetben minden év szeptemberében kétéves magyar nyelvtanfolyamot indítanak, ide is sokan jelentkeznek. Az egyik katowicei középiskolában pedig bevezették a magyar nyelv kötelező oktatását. Továbbfejlődtek a színházi kapcsolatok. 1978-ban mind a két országban színházi és zenei napokat rendeztek, amelyek során Lengyel- országban 10 magyar bemutatót tartottak. Nemrégiben a varsói Teatr Polsi Csurka István Házmestersirató című darabját mutatta be. A zenei napok keretében 34 koncertet rendeztek. A lengyel szimfonikus zenekarok évente több magyar bemutatót tartanak. A Varsói ősz zenei fesztiválon is gyakran hangzanak fel magyar szerzők darabjai. Sokat javult az együttműködés az irodalom terüle- letén is. A lengyel olvasók hosszú éveken át csak Molnár Ferenc Pál utcai fiúk című regényéből ismerték a magyar irodalmat. Üjabban egyre több magyar szépprózai alkotást adnak ki. 1979- ben például 26 magyar művet fordítottak lengyelre. Az irodalomkedvelők megismerték Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Déry Tibor, Fejes Endre és mások munkáit. Az idén adják ki Lengyelországban A magyar irodalom gyűjteménye című sorozatot, amely az 1945 után megjelent magyar próza legszebb alkotásait mutatja be. A lengyel filmkedvelők jól ismerik Fábri Zoltán, Jancsó Miklós, Mészáros Márta filmjeit. Több lengyel színész szerepelt az elmúlt években magyar filmekben, például Maja Komarowska, Éwa Wisniewska, Lycina Winnicka és Jan Nowicki. Közös produkcióban .készült a Harmadik határ című televíziós sorozat és Mészáros Márta Útközben című filmje. A híres plakátbiennálén több magyar grafikus műve szerepelt szép sikerrel. A múzeumok közvetlen együttműködése kapcsán a pozna- ni múzeumban nemrég Mun- kácsy-tárlatot rendeztek. Jó és hasznos kapcsolatot építettek ki a művészeti főiskolák. Évek óta pedagógus- és diákcsere folyik a két ország művészeti főiskoláin. Tény, hogy az elmúlt évtizedekben és különösen az utóbbi néhány évben széles és gazdag formában mutatták be Lengyelországban a magyar kultúrát.
