Tolna Megyei Népújság, 1980. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-24 / 198. szám
1980. augusztus 24. Képújság 7 Váraljai napló helyett (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Magyar Vöröskereszt Tolna megyei Szervezete augusztus 7—16 között mozgássérült és szervi betegségben szenvedő gyermekeket táboroztatott Váralján, a bonyhádi Városi Tanács ifjúsági és úttörőtáborában. E rövid hír azonban kevés ahhoz, hogy olvasóinkat megfelelően tájékoztassuk e táboroztatás jelentőségéről és sikeréről. Tolna megyében — az eddigi ismeretek szerint — közel száz olyan 8—14 éves gyermek él, akik gondos szülői felügyelet nélkül nem mehetnék nyári úttörőtáborba vagy üdülni. Ilyen gondos szülői felügyeletet igényelnek azok a gyerekek, akik cukorbetegeik, légúti megbetegedésben szenvednek, krónikus vesebetegek, epilepsziások, mozgásszervi betegek, vagy vele született szívfejlődési rendellenességben szenvednek. ök a családban különleges bánásmódot és állandó orvosi gondozást igényelnek. Rendszeresen ellenőrzik állapotúikat, s ennek megfelelően írja elő a szakorvos otthoni életmódjukat. S ezért elképzelhetetlen az, hogy az úttörőtáborokban, gyermeküdülőkben — a teljesein egészséges gyermekekkel azonos körülmények között — töltsenek el 10 napot. így kimaradnak mindabból — játékból, romantikából —^amelyet egy nyári táborozás jelent a gyermekeknek. Ezt felismerve, a Vöröskereszt megyei szervezete a Vas megyei példa nyomán elhatározta, hogy megvalósítja az ilyen gyermekek rendszeres nyári táboroztatását. Az elmúlt év utolsó hón apjában a megyénkben működő valamennyi társadalmi szerv vezetőjéhez, munkahelyekhez, és a lakossághoz felhívással és kéréssel ezért fordult, hogy anyagilag segítsék e terv mielőbbi megvalósítását. A felhívásra a megyénkben rendkívül gyorsan reagáltak a szocialista brigádok tagjai és más kollektívák. Egymás után érkezett kisebb- nagyofob összeg a Vöröskereszt táborépítési számlájára. Példaként említhető a Tolna megyei Szolgáltató Ipari Szövetkezet tagjainak egységes segítőkészsége. ök, egynapi Lehetetlen listába szedni mindazt, amit segítségként a megye kulturáis intézményei nyújtottak a tábor ideje alatt. Rangsorolás nélkül álljon itt néhányuik neve: szekszárdi úttörőház kerámiíaszakköre, a bonyhádi gyermekkönyvtár, dombóvári művelődési otthon A táborozás ideje alatt sokkal kevesebb egészségügyi probléma volt, mint amire felkészülték. A jól felszerelt orvosi rendelőben szerencsére kevés dolga akadt dr. Buzogány Máriának, a tábor orvosának. A környezetváltozás valamennyi gyerekre jó hatással volt. Különösen a légúti betegeknek tett jót a tiszta, hegyi levegő. A bonyhádi kórház diétás konyhája a cukorbetegek részére mindenkor vitamindús, és a megfelelő kalóriaértékű ételt biztosította, naponta ötször. Valamennyi gyerek jól bírta a programiban előírt megterhelést és az önfeledt játék közepette szinte elfelejtették azt, hogy betegek. A gondozóintézetek által előírt gyógyszereket mindenki rendszeresen, orvosi felügyelet mellett kapta meg. Egyetlen gyermek sem akadt, akinek az alaipbetegsége okozott volna gondot. Ez már azért sem meglepő, mert a váraljai táborhelynél alkalmasabbat beteg gyerekek üdültetésére keresve se lehetne találni. A táboroztatás sikerének kovácsai mindazok, akik a maguk területén segítették és támogatták a kezdeményezést. Most már biztos, hogy érdemes megvalósítani a társadalmi összefogásra épülő tervet, hogy minél több beteg gyermek részesülhessen a nyári táborozás örömeiben. Ez, elsősorban rajtunk, egészségeseken múlik! bérüket ajánlották fel e nemes célra, melynek öszege 62 ezer forint volt. A kaposszek- csői vöröskeresztes a lapszer - vezet lelkes szervezőmunkája is' eredményes volt, mert társközségeikkel együtt 60 ezer forinttal támogatták a tábor építését. De nagyon sok egyéni befizető is elküldte adományát. Eddig már több mint másfél millió forint gyűlt össze a beteg gyermekek rendszeres táboroztatásának megvalósítására. E tábor természetesen még nem épült fel, hisz a hozzájárulások még jefenleg is érkeznek, de remény van arra, hogy ez év végéig a tervezett kétmillió forint összegyűlik. Ebből az összegből természetesen önálló tábort építeni és fenntartani lehetetlen, de ekkora összeg birtokában egy már üzemelő tábor alkalmassá tehető beteg gyermekek üdültetésére is. És ez a terv. A megyei Vöröskereszt és a megyei tanács egészségügyi osztálya az idén közösen mérte fel megyénkben a táboroz- tathaitő beteg gyermekek számát. A Vöröskereszt aktívái személyesen felkeresték a gyermekeket otthonukban, és kérték a szülők véleményét is. Több olyan szülő akadt, aki először idegenkedett a táboroztatástól, hisz ilyen ajánlattal még soha nem keresték fél őket. Végül is 50 gyermek vállalkozott arra, hogy az idén részt vegyen az első táborozáson. A táborhelyet a bonyhádi tanács ajánlotta fel, festői környezetben felépített új ifjúsági és úttörőtáborban, Váralján. A 10 napos táboroztatás költségének kétharmadát a Tolna megyei Tanács biztosította, a többiről pedig a Magyar Vöröskereszt Országos Vezetősége gondoskodott. Július 7-én délben, két . autóbuszon érkeztek a gyerekek Váraljára, nyolcvan százalékuk ekkor kezdte meg élete első táborozását. A soksok szülői tanáccsal ellátott fiú és leány arcáról kezdetben leolvasható volt a tartózkodás és a félelem, amely azonban igen hamar fél oldódott. A táborban orvos és szakképzett egészségügyi dolgozók — védőnő, gyógytornász, ápolónők — várták a gyermekeket. így biztosított volt a teljes és szakszerű gondozás. Tehát a kényelmes és jól felszerelt tábor minden feltételt biztosított a sikeres táborozáshoz. A 10 nap alatt olyan programokat valósítottak meg a szervezők, amelyek mindennap újabb és újiabb meglepetéssel szolgáltak a gyermekeknek. Volt egynapos kirándulás Pécsre, ahol az állat- kertet látogatták meg. A foglalkozásokon sok érdekes ajándéktárgyat és játékot készítettek szakértők, oktatók irányításával. Volt agyagozás, gyöngyfűzés, faliképké- szítés, horgászverseny, béka- combvacsora és sportvetélkedő is. A sokrétű programba szívesen kapcsolódtak be a gyerekek, így rengeteg emléket vittek haza. A táborozok jó hangulata napról napra emelkedett, s a csillogó, gyermekszemekből az öröm és jókedv sugárzott. A tíz boldog váraljai nap után bizony többen könnyes szemmel mondtak búcsút a megszeretett tábornak abban a reményben, hogy „jövőre ismét találkozunk”! népművelői. Érdekes és hasznos szórakozást jelentett a táborozóknak a híres váraljai tojásfestést bemutató Éva néni, a kakasdi mesélő néni, és a televízióból megismert Mátyás Rozika látogatása is. Megérkezés a táborba Daltanulás az étteremben Táborzárás jutalomosztással Tábortűz MAGYARSZÉKI ENDRE Tíz boldog nap
