Tolna Megyei Népújság, 1980. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-22 / 196. szám

a Képújság 1980. augusztus 22. A szépítő masszázs A szépségápolás egyik ha­tásos eszköze a masszázs, mégis kevesen élnek ezzel a lehetőséggel. Egyrészt azért, mert regeneráló hatása még nem eléggé közismert, más­részt pedig nehezen oldható meg, hogy rendszeresen masszíroztassuk magunkat szakemberrel vagy kozme­tikussal. Néhány tanácsot adunk arra, hogyan oldjuk meg otthoni kezeléssel ezt a kozmetikai feladatot. Az otthoni masszírozásra jó lehetőség a reggeli és az esti mosakodás. Az arcot és a nyakat úgy mossuk meg a vízzel, mintha masszíroz­nánk. A masszázst könnyed, körkörös mozdulatokkal vé­gezzük, vigyázva arra, ne­hogy a bőrt megnyújtsuk. Ez a bőrfrissítő vízmasszázs nem is kerül külön időbe. A legegyszerűbb és szaktudást sem igénylő, de mégis hatá­sos módszer az ütögető masz- százs. d­A masszázs legfontosabb fogásai: a simítás és örvény­lő simítás (a masszírozó ujj tovacsúszik a bőrön); a dör­zsölés (az ujjak szorosan a bőrhöz tapadnak és elsősor­ban a bőr alatti szövetekre fejtenek ki dörzsölő hatást); átgyúrás (a mélyebben fek­vő izmok nyomogatása a bő­rön át); a rezegtetés (tulaj­donképpen a masszírozó kéz reszkető mozgatása, mely az ujjak hajlító felszínén ke­resztül tevődik át a bőrre); az ütögetés, pofozás (a bőr ütögetése). Ezek alkalmazására gya­korlat szükséges, ezért leg­helyesebb ha igénybe ve­szünk néhány masszírozást a kozmetikusnál és jól megfi­gyeljük a szakember kezét, hogyan végzi ezeket a moz­dulatokat, s akkor már mi is alkalmazhatjuk. Erre azért is szükség van, mert a helyte­lenül végzett masszázs in­kább árt, mint használ. Hogyan végezzük a masz- százst? Masszírozás előtt az arc- és nyakbőrt arclemosó­val vagy olajjal letisztítjuk, majd masszázskrémmel be­kenjük. A masszázskrém lehet bármilyen túlzsírozott arc­krém. Az arcmasszázs kezdő­dik a homlok függőleges és vízszintes irányú simításával, majd a szem körüli izmokon simítünk néhányszor felfelé, ívelő félkört írva le. A szem alatt csak finom ütögetést célszerű alkalmazni, mert a szem környéki bőr természet­től fogva nagyon laza. A kül­ső, szemzug szarkalábai el­len körkörös simításokat vég­zünk, nagyon lágy mozdula­tokkal. A szemhéjat gyen­géden simítsuk végig, mert az itteni bőrszövet a legérzé­kenyebb. Az orrot ujjhegyeinkkel masszírozzuk meg alulról fel­felé és felülről lefelé, kör­körös mozdulatokkal. A száj körüli izmokat félkörív ala­kú sávokban simítsuk. Az á 11 kapocsszéltöl a szájzugon keresztül az orrszámyakig terjedő mélyedést finom ütö- getéssel kezeljük. Az arcot felfelé, a fülek irányában masszírozzuk, részben simí­tásokkal, részben vibrációval (rezegtétés). Vigyázzunk azonban, nehogy helytelen húzómozdulatokkal kinyújt­suk a bőrt. Ne feledkezzünk meg a nyak masszírozásáról sem. A nyakunkat a krémmel úgy kenjük be, hogy jobb felét a bal kézzel, bal felét a jobb kézzel masszírozzuk, körkörös mozdulatokkal, alulról azál- lunkig és vissza. Kevesebb házasság - kevesebb válás? A válás járványának idejét éljük. Az 1980-as népszám­lálás adatai szerint a 15 éves­nél idősebb férfiak 4,2 szá­zaléka, az ugyanilyen korú nők 5,8 százaléka elvált. 1960-hoz viszonyítva a fér­fiaknál háromszorosára, a nőknél kétszeresére nőtt ez az arány. (A, különbség az újraházasodásokból adódik.) Minden harmadik házasság- kötésre esik egy válás. El­képzelhetetlen, hogy ennyi összeférhetetlen, hűtlen, al­koholista élne hazánkban, ha így volna, elviselhetetlen len­ne az élet, és megállna a munka. Lehetséges, hogy a sok elváló csak a házastársi kötelékben elvisel hetet len ? Vagy csak azért válik, mert unja a társát? Kérdés, hogy ki miért kö­tött házasságot. Azért-e, mert azt hitte, holtig.tart a szerelem, s aztán rádöbben­vén, hogy mint minden, az is múlandó, új lángolás felé igyekezett? Van. aki azt hi­szi, az élet a holtig tartó sze­relem állapotával adós, s ha az egyetlen partner mellett elérhetetlen, váltogatni kell a társakat. Más esetleg csak azért igyekszik az anya- könvvvezető elé, hogy elke­rüljön a szülői házból, ne­tán a lakáshoz jutás mellék­gondolata is szerepet játszik. Vagy kapcsolatok, összekötte­tések érdekében, melyeknek felhasználása után egyedül is boldogul? Érdekházasság ma is létezik, legfeljebb nem olvan vegytiszta állaDotban, mint régen. (A könyvhéten megjelent Hogvan éltek elő­deink című kötetben olvas­hatjuk. hogy bár a XVII. századi főnemesek szinte va­lamennyien a szülők — több­nyire vagyoni jellegű — meg­fontolása alapján házasodtak, mégis meglepően sok mély, életre szóló érzés alakult ki a házastársak között, utólag. Ma fordított a tendencia: noha nem a szülők irányít­ják a kapcsolatokat, a • fel­törekvő fiatalok olykor mégis abba szeretnek bele, akibe ez hasznosnak látszik, s utóbb csak a hasznosság marad, a szerelem eltűnik...) Mindenki úgy kísérletez­hetne a saját sorsával és bo­nyolultan összefonódó érzé­seivel és céljaival, ahogy ép­pen jólesik neki, ha nem szü­letnének a bármilyen okból megfontolatlan házasságok­ból is gyermekek, akiknek egész életindulását beárnyé­kolja a szülők válása. Holott, aki gyermeket akar, annak nemcsak arra kellene töre­kednie, hogy a mindig friss szerelem lángolásában éljen; arra sem, hogy érvényesül­jön, vagy lakást kapjon; ha­nem minden hasznos ener­giájának koncentrálásával arra, hogy családot alapít­son. Vagyis, hogy megfelelő apát, anyát találjon eljöven­dő gyermekeinek, magának Dedig társat, akivel össze tud­ja hangolni érzelmeit, gon­dolatait, egész életvitelét. ..Nem azok szeretnek iga­zán, akik folyton egymásra néznek, hanem akik egy- iránvba vetik tekintetüket” — írta Saint Exupéry. A családalapítás több mint a szerelem, ha nem is nélkü­lözheti azt. és messze sokkal több. mint bármilyen érdek. Ehhez azonban érett szemé­lyiség, a távoli jövőt áttekin­teni képes tervező gondol­kodás szükséges. Üjabban csökken a házas­ságok száma. A 25—30 éves férfiak körében (tehát a. leg­jobb házasulókorban) 30 szá­zalékos ez a fogyatkozás. Le­hetséges, hogy kevesebb, de megfontoltabb házasságkö­tést kevesebb válás követ majd? Jó volna remélni. Fé­lő azonban, hogy a statiszti­ka jelzése inkább a férfi­óvatosság fokmérője. Válás esetén manapság a férfiak veszítenek többet; a gyer­mekek túlnyomó többsége az anyánál marad (ez gyakran az apától való érzelmi elsza­kadást is jelenti); az apa tá­vozik a közös otthonból, fizeti a gyermektartást, további esélyei erősen romlanak... A jelek a matriarchátus felé mutatnának, ám az intő pél­dák visszariasztják a fiatal férfiakat a házasságtól. A lá­nyok viszont gyermeket akarnak, méghozzá fiatalon, mert a biológiái törvények is befolyásolják az életet. Mit tehetnek hát? Mennek ahhoz, aki viszi őket, vagy teherbe esnek attól, akit elég­gé lovagiasnak vélnek. Sze­relem, előrelátás vezeti-e őket? A legmegfelelőbb társ megkeresése az életútra? Vagy annál gyakoribb lesz a megalkuvás, minél nagyobb a házasságtól való férfiidegen­kedés? És a megalkuvás után mi következik? Nem valószínű, hogy a há­zasságok fogyatkozása medi­cina a válásepidémia ellen. Inkább ördögi körnek lát­szik, örvénynek, mely gyor­suló sebességgel húzza mély­be az emberi életet. BOZÖKY ÉVA Gimnasztika a kádban Prágái sonka, bécsi szelet Számos kedvelt ételünk máshonnan származik, mint ahogyan elnevezésükből gon­dolhatnánk. A prágai sonka eredete az olasz hentasroesteréknél keresendő. Észak-olaszorszá­gi hústfőzőmasterek főleg Friaulban, művészi tökélyre emelték ezt a foglalkozást, is­merték őket egész Európá­ban. A XVI—XIX. században főzött és füstölt hússal lát­ták el a magyar várakat, hogy kellő élelem tartalékkal rendelkezzenek ostrom ese­tén. Az olaszoktól megtanul­ták e mesterséget a cseh hentesek is, akik tovább fej­lesztették szerzett tudásukat és megteremtették a prágai sonkát, mely már speciális készítmény volt. Cseh, mor­va, galíciai, bukovinai serté­seket vásároltak és ezekből készítették el e jellegzetes sonkát. A sertéseket főleg angol yorfíshire-i fajtából vá­logatták, de nem lehetett sú­lyuk 50 kg-nál több. Ezeket a sertéseket szabadban nevel­ték, ezért izmosak, soványak voltak. A levágott állatok son­káit', melyek nagyjából egy­forma súlyúak és minőségű­ek voltak, különleges páclé­vel, kádákban besózva, 3—4 hónapig tárolták, érlelték, maljd felfüstölték, végül meg­főzték. Ma már hazánkban is készítenék prágai típusú son­kát. A rocqucfort sajt (rokfort) a hasonló nevű francia falu­ról kapta nevét. Itt készül 300—400 év óta. A hagyo­mány szerint egy pásztor a falu határában lévő barlang- pincékbe menekült a közelgő vihar élői és ide hajtotta be nyáját is, hogy megvédje őket. Amikor a vihar elült, kihajtotta innen a nyájat és továbtovándorolt. Csak ké­sőbb vette észre, hogv a bar­langban felejtette a tarisz­nyáját, melyben juhsajt és kenyér vélt. Hetek múlva, amikor újba a faluba érke­zett, bement a tarisznyáját megkeresni. Ott is találta egy szögön, ahová annak idején akasztotta, de a benne lévő kenyér tejesen elpusztult a vastag penész aű'att A sajt azonban, bár szintén penészes volt, jóízűvé vált. Ennék híre ment és ettől kezdve a falu­siak ide hordták a juhsajtot érlelni, hogy jellegzetes, fi­nom ízt kapjon. A sajt pedig rövidesen ismertté vált Fran­ciaországban, sőt egész Euró­pában is. A bécsi szelet eredete az ókorba nyúlik vissza. Már a perzsák is ismerték a rántott húst, de kedvelt étel volt az araboknál is. A görögök sza­kácskönyveiben szerepel a sült hús', melyet prézlivél ké­szítettek. A rómaiak is ked­velték a tojásban, morzsá­ban megforgatott sült húst. A mórok Spanyolországba vit­ték magukkal ételeiket is, így megismertették a rántott húst a lakossággal. 1491-lben (a mórok kiűzetése) után Anda­lúziában „chuleta Andalúzia” néven szerepel a spanyol sza­kácskönyvekben a rántott szelet. A XV. század végleteié spanyol, német és francia csapatok törtek be Itáliába és pl. a spanyolok ötször is el­foglalták Milánót. A város népe tőlük leste el a rántott szelet készítésének titkát. Milánóban járt osztrák sza­kácsok a múlt század elején itt tanulták meg ezt a náluk új húsételt és ettől kezdve Bécsben is készítették, de már borjúhúsból, a szelet neve padiig az azóta világhírűvé vált „Wiener Schnitzel” (bé­csi szelet) ilett. Becsből ke­rült Magyarországra is. A bécsi szeletről, mint osztrák specialitásról azt ír­ja a Die Küche című szak­lap hogy „ez a legjobb hús­szelet, mely olyan illatos, mint a virág, olyan zamatos, mint a cseresznye, és olyan ropogós, mint a frissen sült zsemle...” Kellemes meleg víz, tiszta­ság, jóleső feloldódás — ez a három fogalom jut esetleg eszünkbe, amikor nagy élve­zettel elmerülünk egy kád vízben. Ez esetben is érde­mes azonban a kellemeset összekötni a hasznossal: vé­gezzünk <V néhány könnyű játékos (has-, hát-, és láb- izomerősítő) gyakorlatot a vízben: íme: 1. Támasszuk ki könyö­künket a kád aljára és láb­fejünket feszítsük neki a kád végének. Ezután emeljük fel lassan testünket, amilyen magasra csak tudjuk, hogy ferde irányba kerüljön. Mé­lyen belélegzünk és a hasun­kat behúzzuk. Lassú kilé- légzés, a hasunkat is kienged' jük. 10-szer ismételjük. 2. Forduljunk hasra és tart­suk magunkat szorosan a kád felső pereméhez, lábfe­jünket pedig feszítsük a kád másik végének pereméhez, Most nagyon lassan húzódz- kodjunk felfelé a felsőtes­tünkkel addig, amíg lábunk a kád fenekére nem ér. Ez­után lassan visszacsúszunk az eredeti helyzetbe. A megfá­radt hátizmok alaposan fel­frissülnek ettől. 5-ször ismé­teljük. 3. Kényelmesen elfekszünlt a kádban és testünket az al­sókarunkkal megtámasztjuk Lábunkat kinyújtjuk, neki­feszítjük talpunkat a kád végének, alsófelünket picii megemelve félkörben elfor dulunk balra, majd jobbra 10-szer ismételjük. 4. Ez a gyakorlat gyors egymásutánban, váltott lá­bakkal történik. Magasba emeljük behajlított térdün­ket, hogy érintse az állunkat. 12-szer ismételjük. Divatajánlat 50-es asszonyoknak A sportos öltözködés fiatalít Az új divat szerinti kényel­mes szabásvonalú, szolid szí­nű ruhákban az ötvenes nő is lehet fiatal Munkában, sza­bad időben, sportoláskor és a napi bevásárláskor is ké­nyelmes viselet. . 1. Ennek a hosszú, egyenes vonalú mellénynek több elő­nye is van:. Eltakarja az ala­kot, nyitva vastag pulóver­hez és nadrághoz is lehet vi­selni, kihangsúlyozza a szi­gorúan férfias stílusú öltöze­tet. Az anyaga puha velour. 2. A vasárnapi kirándulá­sok során jól kihasználható ez a kötött kiskabát. Azoknak az érettebb aszonyoknak ajánlott, akik szívesen hor­danak nadrágot, vagy sportos szoknyát, mert karcsúsít. Aki úgy érzi, hogy kinőtt már ab­ból a korból, amelyben far­mernadrágot lehet viselni, nyugodtan felveheti ezt a keskeny vonalú, de nem szűk nadrágot. 3. A szolid, kis kockás anyag jól illik a hanyag, egyenes vo­nalú ingruha sportos stílusá­hoz. Vállbán húzott, ujja kis­sé bő. o © PIZZA MERGHERITA Hozzávalók: 400 g kenyér- tészta, 400 g hámozott para­dicsom, 2 db mozzarella (friss, nem teljesen érett sajt) vagy 20 dkg egyéb kövér sa jt, olaj, só, bors, fűszerek. Az előkészített, elnyújtott tésztát tegyük jól beolajozott tepsibe, tegyük rá szárazon a paradicsomszeleteket, sajtda­rabokat, sót, paprikát. Olajjal jól locsoljuk meg, 220 fokos sütőben 15 percig süssük. PIZZA BEATRICE Hozzávalók: 400 g kenyér- tészta, 500 g érett, friss pa­radicsom, 200 g kövér sajt, 200 g főtt sonkaszelet, ecet­ben él tett articsóka és gom- baszelet, friss hagyma és ecet, tetszés szerint olaj, só, bors, fűszerek. A leforrázott paradicso­mot hámozzuk meg és szele­teljük fel, nem túl vékonyra. A tésztára helyezzük rá a paradicsomot, sonkát, sajtot, az ecetben eltett gombát, ar­ticsókát. Locsoljuk meg bő­ven olajjal. Sütési idő: 10—15 perc, 220 fokon. PIZZA-TÁSKA Hozzávalók: 400 g kenyér­tészta, 1 kanál olaj, 150 g főtt sonkaszelet, 1 db mozzarella (vagy más friss, éretlen sajt) 2 kanál reszelt sajt, 2 főtt to­jás sárgája, 300 g gomba, dió- nyi vaj, petrezselyem, só, bors, fűszerek. A kenyértésztát osszuk négyfelé, s alakítsunk belőle négy lapos korongot. A ko­rongok egyik felére helyez­zük a kockára vágott főtt sonkát, sajtszeleteket, reszelt sajtot, a vajban megpárolt gombaszeleteket, petrezsely­met, megsózzuk és megbor­sozzuk. Hatjsuk ketté a tész­tát, a széleit nyomkodjuk ösz- sze. Tegyük meleg (220 fokos) sütőbe 10 percre.

Next

/
Thumbnails
Contents