Tolna Megyei Népújság, 1980. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-20 / 195. szám

Jobban, eredményesebben dolgozni! Alkotmány napi megemlékezéseket tartottak tegnap or­szágszerte. A debreceni nagygyűlésen Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizott­ság titkára, a Kisbéren rendezett nagygyűlésen pedig Sar­lós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára mon­dott ünnepi beszédet. Az alábbiakban részleteket közlünk a beszédekből. — Augusztus 20-a nagy nemzeti ünnepünk. A ma­gyar nép hatalmát, állam­alkotó, országépítő erejét, a szocialista hazánk független­ségét megtestesítő alkot­mánynak és az új kenyér­nek az ünnepe. Ezen a napon emlékezünk meg államalapí­tó nagy királyunkról, I. Ist­vánról is — kezdte beszédét Németh Károly, majd hang­súlyozta: — A felszabadulást követő gyökeres társadalmi változások útján korszakos jelentőségű állomás volt álla­munk alaptörvényének elfo­gadása 1949-ben. Ez szentesí­tette a munkásosztály, a nép hatalmát, és a nemzet prog­ramjaként törvénybe foglal­ta a kizsákmányolástól men­tes, szabad társadalom, a szocializmus felépítését. — Alkotmányunk napja nagyszerű alkalom arra, hogy demonstráljuk a szocialista nemzeti egységet, azt az ösz- szefogást, amely ma a fejlett szocialista társadalom felépí­tésében összefűzi a nemzet alapvető osztályait és réte­geit, a párttagokat és a pár- tonkívülieket, az ateistákat és a vallásos világnézetű em­bereket, a magyarokat és a hazánkban élő nemzetiségie­ket. A Magyar Népköztársa­ság közös hazánk, együtt építjük, óvjuk és gazdagít­juk. — Most az a legfontosabb, hogy a XII. kongresszus út­mutatásait kövessük, a kö­zösen kialakított politika valóra váltásáért egységben cselekedjünk. Pártunk és kormányunk a kongresszus határozatainak megfelelően a fő figyelmet az építőmunka feltételeinek biztosítására fordítja. Arra, hogy az or­szágban olyan jó politikai légkör, egészséges közszellem legyen, amely népünket egy­ségbe fogja és munkára, al­kotásra serkent. Sok történel­mi leckéből, saját tapaszta­latainkból tanultuk meg, hogy a nép legfőbb ereje ' egységében van. Ez az igazi alapja a haza felvirágoztatá­sának. A szövetségi politikát folytatva ezen az úton já­runk a jövőben is, mert ez jó út, ez sikeres út. Ezután arról szólt. Németh Károly, hogy népünk a jú­niusi országgyűlési és taná­csi választásokon ismét ki­nyilvánította bizalmát a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt politikája, a Hazafias Nép­front programja iránt, s tet­teivel bizonyítja, hogy ma­gáénak tekinti a pártnak a népünk érdekeit kifejező és szolgáló törekvéseit. — Előrehaladásunknak fő feltétele — hangsúlyozta —, hogy amit közösen elgondol­tunk, azt egységes akarattal hajtsuk végre. A jó végre­hajtáshoz viszont elengedhe­tetlen, hogy fenntartsuk, to­vábbfejlesszük azt a megol­dást kereső vitaszellemet, tettrekészséget, amely a kongresszus és a választások idején országszerte megnyil­vánult. Az együttes gondol­kodás közös dolgainkról — az együttes cselekvés legfőbb ösztönzője. Szilárd elhatáro­zásunk, hogy a kongresszus útmutatásait követve, tovább mélyítjük, fejlesztjük a szo­cialista demokráciát. A na­gyobb követelmények érvé­nyesítésének és a társadal­munkban még jócskán meg­található közömbösség, tu­nyaság, fegyelmezetlenség, bürokrácia és pazarlás elle­ni harcnak is ez az egyik legfontosabb feltétele. — Gazdasági feladataink eredményes megoldásához is nélkülözhetetlen — emelte ki a szónok —, hogy együtt gondolkozzunk és egységben cselekedjünk. Gazdasági cél­jaink elérése, amelytől döntő mértékben függ az ország fejlődése, mindenkitől erő­feszítést, fegyelmezett mun­kát és magatartást követe). Annak a követelménynek, hogy maximális ésszerűség­gel hasznosítsuk a rendelke­zésre álló anyagi és szellemi erőforrásainkat, csak akkor tudunk eleget tenni, ha min­den területen magasabbra emeljük a mércét. Gyorsab­ban jutunk előre, ha minde­nütt azok kapják a legna­gyobb anyagi és erkölcsi el­ismerést, akik arra rászolgál­nak. A továbbiakban arról be­szélt a Központi Bizottság titkára, hogy népünk túlnyo­mó többsége tisztelétet ér­demlő módon, eredményesen dolgozik az éves feladatok megoldásán, s külön is szólt az idei aratásról. Hangsú­lyozta: — Egész társadal­munk nagyra értékeli azokat az óriási erőfeszítéseket,' amelyeket a betakarítási munkák résztvevői, irányítói tettek a termés megmenté­séért, a károk csökkentésé­ért. Az ország jövő évi ke­nyere biztosított. A szerve­zettség, a jó együttműködés, a közösségért, az ország^ ke­nyeréért érzett felelősség jellemezte ezt a helytállást követelő nagy munkát. Tisz­telet és megbecsülés érte! Arra is kitért, hogy az el­múlt hetekben az ország egyes területeit, különösen a Körösök vidékét természeti csapás sújtotta, s ezzel kap­csolatban megállapította: — Az árvíz elleni küzdelem résztvevői, a gátak építői és védői, a helyi lakosság, a víz­ügyi szolgálat és a fegyveres testületek tagjai, a párt- és tanácsi szervek — mindenki, akinek feladata volt — be­csülettel helytálltak. Elisme­résre méltó a népünk részé­ről megnyilvánult figyelem, együttérzés és segítőkészség. A bajbajutottak érezhették,- hogy nincsenek egyedül, ve­lük van az ország. Számít­hatnak a párt, a kormány, a társadalom segítségére. Ezután a legfontosabb gáz- dasági tennivalóink kapcsán Németh Károly kiemelte: — Most az. iparban, a me­zőgazdaságban, a közlekedés­ben, minden területen arra kell összpontosítani erőin­ket, hogy sikeresen megold­juk az év hátralévő részé­ben előttünk álló feladato­kat. Azt kérjük a szocialista munkaverseny résztvevőitől, a szocialista brigádoktól is, hogy felajánlásaik pontos, jó teljesítésével adjanak újabb lendületet a gazdasági építő­munkának. — Az összetettebb, nehe­zebb feladatok megoldása, az ország valamennyi becsületes állampolgárának érdekét és javát szolgáló, töretlen szo­cialista fejlődés fenntartása és folytatása azt kívánja, hogy mindenki igyekezzék többet tenni, tudása, tehetsé­ge legjavát adva, jobban, eredményesebben dolgozni. Döntővé válik — inkább mint valaha is — az embe­rekben rejlő lehetőségek tel­jes kihasználása, az a semmi mással nem pótolható erő­forrás, amit a tömegek ta­pasztalata, tudása, az embe­rek jobbító szándéka jelent. Ebben van a mi igazi nagy lehetőségünk. A nagyobb kö­vetelményeknek akkor tu­dunk megfelelni, ha a szo­cialista módon élő és cselek­vő emberre jellemző olyan tulajdonságok, mint a közös­ségi szellem, a közösségért érzett felelősség, az egymás iránti tisztelet és megbecsü­lés, egyre inkább áthatják gondolkodásunkat és tettein­ket. (Folytatás a 2. oldalion.) Augusztus, 1980 Fotó: Gottvald Károly Átadták az Alkotói Díjakat Megnyílt az országos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás és vásár A Tolna megyei Tanács Al­kotói Díját 1978. novemberében alapították, s idén második al­kalommal adományozza a ta­nács az arra rászolgálóknak. Tegnap a reggeli órákban dr. Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke Fodor Jánosnak, a Lengyeli Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet igaz­gatójának és Pirgi Károlynak, a tolnai Aranykalász Tsz ker­tészeti ágazatvezetőjének adta át a kitüntető díjakat. Az ün­nepségen megjelent dr. Gyugyi János, az MSZMP Tolna me­gyei Bizottságának titkára. Fodor János 1953- ban került a lengyeli szakmunkásképző in­tézethez, ahol koráb­ban növénytermeszté­si, állattenyésztési és kertészeti szakmun­kásokat, majd 1975- től húsfeldolgozó szakembereket is ké­peznek. Az intézet igazgatójának nagy szerepe van abban, hogy megyénk me­zőgazdasági szak­munkásképzése ru­galmasan követte a változó munkaerő- igényeket. Fodor Já­nos munkaköri fel­adatainak ellátásán túl sokrétű társadal­mi tevékenységet is végez, a vezetése alatt álló intézet jól együttműködik a ta­nulók gyakorlati kép­zésébe bevont terme­lőüzemekkel. Fodor János Pirgi Károly 1960. óta dolgozik a tolnai Aranykalász Terme­lőszövetkezetben. Az ő nevéhez fűződik, a tsz zöldségtermesztési alapjainak megte­remtése. Irányításá­val folyt a szántóföldi zöldségtermesztés, majd 1972-től a fólia- folyosós hideghajtatá- sos korai termesztési módszer. Az utóbbi esztendőkben megva­lósították a szántó­földi síkfóliás ter­mesztési eljárást. A háztáji és kisáruter- melő gazdaságok in­tenzív kihasználása érdekében korszerű palántanevelést és -forgalmazást végez­nek. Nagy mérték­ben segítik a lakosság friss zöldséggel való ellátását. Pirgi Károly A 69. országos mezőgazda­sági és élelmiszeripari kiállí­tás és vásár kedden ünnepé­lyes külsőségek között meg­nyílt. A vásárváros fellobogó- aott. főterén megrendezett nyitóünnepségen megjelent Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára és Marjai József, a kor­mány elnökhelyettese. Ott volt a vendégek között a kor­mány több tagja, a diplomá­ciai testület számos tagja, va­lamint a hazai és külföldi ki­állítási részlegeik vezetői. A Himnusz elhangzása’utón Váncsia Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter mondott megnyitó beszédet. A miniszter köszöntötte a megnyitó vendégeit, majd az OMÉK szerepéiről, jelen­tőségéről szólt. — A most megnyíló kiállí­tás sokrétűéin, gazdag anyag­gal érzékelteti a mezőgazda­ságban, az élelmiszeriparban, az erdő- és fagazdaságban el­ért eredményeket, jelzi a ter­melőerőkben, az agrárkuta- tásbam és a szakoktatásban egyaránt tapasztalható fejlő­dést — mondotta. — Az el­múlt évek eredményei alap­ján arról adhatunk számot, hogy tovább tart az a lendü­let, amely különösen a szo­cialista átszervezés óta jel­lemző a mezőgazdaságira, a hazai élélmászertenmelésire. Az egy lakosra jutó 1,2 ton­nás ’ gabonatermelés, a 150 kg-os hústermelés olyan tény, ami nemzetközi mércével mérve is az élvonalba tar­tozik. Ez a termelési színvonal lehetőséget teremtett arra, hogy az élelmiszer-ellátás ki­egyensúlyozott legyen, az élel­miszer-fogyasztás növekedjen és szerkezete korszerűsödjön. Miközben javult a hazai élel­miszer-ellátás, nőtt az agrár­ágazat exportja is. Igaz, az éMmis'zerárak a nemzetközi piacokon az elmúlt években számottevően emelkedtek. E mellett azonban a növekvő kivitelnek és a javuló minő­ségnek egyaránt köszönhető, hogy a mezőgazdasági és élel­miszeripari export értéke fo­lyó áron — az 1970. évinek — tavaly már több mint a két­szerese volt. A kiállítás is jelzi azt a sokoldalú nemzetközi együtt­működést, amelynek részesei vagyunk. Eredményeink egyik forrása — ezt a baráti orszá­gok gazdag bemutatója egy­értelműen dokumentálja — a KGST keretében a testvéri szocialista országokkal való együttműködés. A kétoldalú kapcsolatok keretében is eredményesnek ítéljük az együttműködést. A termelés műszaki feltétedéi­nek biztosításába és fejlesz­tésébe több nyugati világcég kapcsolódott be, korszerű kooperációk alakultak ki. Azután kifejtette: a mező- gazdaság ma, már csak na­gyon magas színvonalú ipari háttérrel fejlődhet. A terme­lés színvonalát, hatékonysá­gát erőteljesen formálják a gépek, a kémiai ipar, s egy sor más iaprág termékei, gyártmányai. Akik ezeket az eszközöket, berendezéseket, anyagokat előállítják — dol­gozzanak kutatólaboratóri­umban vagy öntödében —, igen fontos részesei a hazai édétaüszer-termelésnek. A mezőgazdaság eredményeinek tehát társadalmunk széles ré­tegei, munkásosztályunk is részese. A politikai szövetség mellett ez a mind jobban bő­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents