Tolna Megyei Népújság, 1980. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-19 / 194. szám
1980. augusztus 19. ^NÉPÚJSÁG 3 Az intenzív gazdasági fejlődés hajtóerői Bognár József akadémikus nyilatkozaté — A magyar , gazda----------------—---- sagban — a többi szocialista ország gazdaságához hasonlóan — kimerültek az extenzív növekedés hajtóerői. Intenzív növekedésre van szükség, amelynek előmozdítói azonban gyökeresen különböznek a korábbi időszak ösztönző tényezőitől: véleményem szerint az intenzív fejlődés hajtóerői közül a struktúraváltás, a racionalizálás, az innováció és a külkereskedelem a legjelentősebbek — mondotta Bognár József akadémikus, a Világgazdasági Kutató Intézet igazgatója Kárpáti Miklósnak, az MTI munkatársának, összegezve új gazdaságpolitikai stratégiánk kialakítását elemző, nemrég megjelent tanulmányának főbb gondolatait. A szocialista gazdaság extenzív növekedésének hajtóerejét új ipari munkahelyek létesítése, a beruházások szorgalmazása jelentette. Az ilyen módon elért termelési, termelékenységi és jövedelmi többletek lehetőséget adtak a fejlődésre, a felhalmozásra és az életszínvonal emelésére. E többletek annak ellenére jelentkeztek, hogy a munkaerő kvalifikálatlan vagy gyengén képzett, a felhasznált technika pedig világviszonylatban — kevés kivételtől eltekintve — közepes színvonalú volt. Az extenzív fejlődési típus kielégítő működésének velejárója volt az olcsó energia és nyersanyag, valamint a viszonylag egyszerű igényekkel jelentkező belső piac. Az extenzív növekedés azonban nem folytatható: a foglalkoztatottak létszáma már nem emelhető lényegesen, az olcsó energia és a nyersanyag korszaka is évtizedekre véget ért. A külső világgal kialakult gazdasági kapcsolataink mennyiségükben, arányukban és minőségükben igen lényegessé váltak, s ezzel egy időben került magasra a belső piac mércéje is. A struktúraváltás ma: a gazdasági erőforrásokat — az élő munkától a tőkén át a tudományos kutatásig — a korszerűbb, a jövedelmezőbb és a versenyképesebb ágazatokba csoportosítjuk át. Ez együtt jár azzal, hogy az elmaradó, alacsony jövedelmezőségű és a piaci feltételek teljesítésére képtelen termelési tevékenységet, illetve termékfajták előállítását meg kell szüntetni. A mai energia- és nyersanyaghelyzetben, illetve ár- és értékviszonyok mellett különleges jelentősége van a struktúrában és a termék- szerkezetben rejlő takarékos- sági lehetőségnek, mert ez a versenyképesség egyik döntő tényezője lesz. Gazdasági, irányítási és ösztönzési rendszerünket oly módon kell kialakítani, hogy az időben — gyorsan — megvalósuló struktúra- és termék- váltás a gazdaság normális ritmusában jöjjön létre. __ Nagy jelentősége van ' gazdaságunk jövőbeni fejlődésében a racionalizálásnak. Nyilvánvaló, hogy szűkében levő gazdasági tényezővel, mint például a munkaerővel sokkal ésszerűbben, körültekintőbben kell gazdálkodni. A gazdasági tevékenység megszervezésének módjai és egymáshoz való kapcsolódásai szintén az elmúlt időszak maradványai; ezért különösen a szervezeti láncolódáso- kat — felesleges láncszemeket, túlszervezett és túlbiztosított megoldási módszereket és kapcsolódásokat, párhuzamosságokat — kell nagy gonddal és körültekintéssel felülvizsgálni. Nemcsak arról van szó, hogy változatlan vagy - alig módosuló folyamatokat kisebb létszámmal szükséges ellátni, hanem elsősorban átrendezésről és ennek megfelelően új szervezeti, vezetési elvek és módszerek érvényesítéséről. Uj innovációs politika kialakítása is szükséges. A gazdaságpolitika és tudomány- politika, a gazdaságszervezés és a tudományszervezés a korábbi időszakban intézményi és működési rendszerükben annyira elkülönült egymástól, hogy még az összekötő mechanizmusok sem épültek ki. Napjainkban új helyzet alakult ki a világban is. Amíg mi a befagyott struktúráink toldozgatásával- foldozgatásával voltunk elfoglalva, addig a világban — túlnyomóan a gazdasági, gyakran a piaci hatalomra alapozva — hatalmas anyagi és szellemi tömörülések jöttek létre, korlátlan információs hálózattal, számítóközpontokkal. Nyilvánvaló, hogy a társa- dalom gazdasági, anyagi szükségleteiből , kiindulva nem célszerű korlátozott anyagi és szellemi erőforrásainkat a legnagyobb anyagi felkészültséget kívánó és a legtöbb információkat igénylő területekre koncentrálni. Ésszerűbbnek tűnik, ha ilyen ágazatokban általában adaptációra rendezkedünk be, és a találmányok továbbfejlesztésére törekszünk. Természetesen e politikát ki kell egészíteni a tudomány és a gyakorlat, a termelés közötti összekötő mechanizmusok teljesebb kiépítésével. Nem elhanyagolható körülmény az sem, hogy az információ napjainkban effektiv gazdasági érték; különösen azok kezében, akik ezt hasznosítani képesek akár a gyakorlatban, akár a kutatásban. Közvetlen gazdasági, érték. Nyomatékosan hangsúlyoznám, hogy a nálunk eddig elhanyagolt piaci információk, prognózisok. szervezeti történések legalább olyan fontosak, mint a technikai változásokról és törekvésekről szóló tájékoztatások. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy export- orientált és a világgal ösz- szekapcsolt gazdaságpolitika esetén sokkal több információra van szükség és ezekkel az adatokkal sokkal tá- gabb körnek kell rendelkeznie, mint eddig. — Az intenzív fei15— ----------------------dési t ípus hajtóerői közé tartozik a külgazdasági tevékenység is. Az extenzív periódustól eltérően ugyanis ebben a fázisban a külgazdaság segíti a magasabb technikai színvonal elérését, az itthon művelt gazdasági tevékenységek erőteljes szelektálását a gazdaságosság alapján, s azt, hogy megközelítsük a világpiaci értelemben vett versenyképességet és jövedelmezőséget. A külgazdasági tevékenység funkcióinak ilyen értelmű átalakítása teljes összhangban van a századvég, a következő évtizedek gazdasági szükségleteivel és fejlődési irányával. A tervidőszak számaiból Víz- és szennyvízhálózat-bővítés A vízellátás alakulásáról az elmúlt évek során gyakran írtunk lapunkban. Örömmel adtunk hírt arról, ha valahol elkészült egy-egy törpevízmű, ha kisebb-nagyobb településeinken bővítették, korszerűsítették a vízhálózatot. A nemrég befejeződött Magazin-sorozatunkban pedig a helyi lakosság panaszát továbbítottuk sokszor, elmondva, hogy még mindig kívánnivalót hagy maga után a vízellátás. Most, a végéhez közeledő V. ötéves tervidőszak utolsó télévében Sipőcz Győzővel, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetőjével arról beszélgettünk, hogy mennyit változott a helyzet, milyen mértékben javult a megyei vízellátása, bővült szennyvíz- hálózata az elmúlt négy és fél év alatt. A statisztika számokkal operál elsősorban, ezek adják a kérdésekre a legpontosabb választ. Ez pedig azt mutatja, hogy — bár tennivaló még van elég — a tervidőszakban jelentősen javult a helyzet. Az ivóvíztermeléskapacitás a megyében 1976. január 1-én 40 900 köbméter volt naponta. A múlt év végére ez több mint másfél- szeresére emelkedett, s napjainkban meghaladja a napi 65 ezer köbmétert. Az ivóvíz- hálózat ez alatt az idő alatt 167 kilométerrel nőtt, jelenleg a megyében 1064 kilométernyi a kiépített 'vízvezeték hossza. Az eltelt négy és fél évben az ivóvízhálózat nagyobb arányú bővíésére került sor Pakson, javult a vízellátás Simontornyán, Dombóváron, kisebb települések közül például öcsényben, Magyarke- szin, Szakoson. A további javulást teszi lehetővé az is, hogy a Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat nemrég kapott egy R—300-as típusú kútfúró berendezést. Ezzel a jövőben olcsóbban, gyorsabban több kutat fúrhatnak a megye ivóvízellátásának gazdái. Jelentős javulást idézett elő az is, hogy tovább szaporodtak a községi törpevízművek. Nemrég készült el a_gyulaji, mostanában fejezik be • az aparhanti kiépítését és Szakoson ezekben a napokban látnak munkához. Még nagyobb volt a növekedés a szennyvíztisztítók kapacitásában. A tervidőszak megkezdésekor naponta alig több, mint 10 ezer köbméter szennyvizet tudtak megtisztítani a különböző típusú berendezések. Ma több mint két és félszer ennyit, pontosan 26 750 köbmétert. Ez abból is adódik, hogy a korábbi hétről tizenegyre emelkedett a szennyvíztisztító-művel ellátott települések száma. A lemaradás mégis igen nagy, mert a közcsatornába bekötött lakások aránya még mindig csak 14 százalék Tolna megyében, ami jelentősen elmarad az országos 32—33 százalékos aránytól. A közműves vízellátásba bekötött lakások aránya ugyanakkor 33 százalék. Jobbítja a képet az, hogy ezekben a bekötött lakásokban lakik a megye lakosságának négyötöde. A szennyvízhálózat kiépítése során a legnagyobb változást a szekszárdi szennyvíztisztító bővítése jelenti. Itt van a legnagyobb, napi 10 700 köbméter kapacitású telep, ami pillanatnyilag elegendőnek látszik a megyeszékhely szennyvizének tisztítására. De hamarosan hozzá kell látni a bővítéshez, aminek során másfélszeresére növelik a mostani kapacitást. Az elmúlt években Bátaszéken új szennyvíztisztító rendszer épült, elkészült a simontor- nyai telep is, és folyamatban van Dunaföldváron a bevezető szakasz építése. Dombóváron, Bonyhádon és Tamásiban bővítik ezeket a létesítményeket. Hídivásár A puszta második legnagyobb nyári rendezvényét, a hortobágyi hídivásárt vasárnap délelőtt ünnepélyesen nyitották meg a csárda előtti téren. Az immár 15. alkalommal megrendezett hortobágyi hídivásárnak gazdag programja van. Csaknem 250 népművész, népi iparművész árulja portékáját a pásztormúzeum előtt: fafaragásokat, csikós kalapokat, szűröket, díszes karikás ostorokat. Gazdag választékot kínálnak őszi és téli ruházati cikkekből is. A Hortobágyra látogatókat különleges ételekkel várják és fogadják, s augusztus 20- án, a vásár utolsó napján a csárda kertjében egy egész ökröt húznak nyársra és alatt a kilenclyukú híd lábához hajtják fel a szürke magyar gulyát, a ménest és a rackanyájat. Lakóházak felújítása Pakson ÚJ cipőgyár Komlón Három évvel ezelőtt megkezdődött Komlón egy új cipőgyár építése. A Carbon Cipőgyárat a napokban adták át rendeltetésének. A korszerű géppark részben szocialista országokból származik, részben a hazai ipar terméke. A gyárban műszakonként ezer, ezerkétszáz pár rövid szárú csizmát gyártanak. A modern vonalú, korszerű gyárépület A felsőrészkészítő műhely varrógépsora Esztendők során az országban mindenütt a lakóházak építésének szorgalmazása mögé szorult a tanácsi kezelésben levő lakások, lakóházak felújítása, korszerűsítése, noha ennek fontosságát, gazdaságosságát nem szükséges hangsúlyozni. Az sem véletlen, hogy a paksi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága a közelmúltban megtartott ülésének egyik napirendjeként tárgyalta, hogy miként hajtották végre az V. ötéves tervben a lakóház fenntartási tervet, s a következő tervidőszakban e téren milyen feladatok várnak megoldásra. Béres Jánostól, a városi tanács műszaki osztálya vezetőjétől megtudtuk, hogy az V. ötéves tervben — eddig — huszonhét tanácsi bérlakást újítottak föl Pákson, kettőt pedig szanáltak. Ez az alacsony szám részben azzal magyarázható, hogy Pakson, a várossá avatás idején több központi fekvésű épület került felújításra, melyek a „korszerűsítési sorban” hátrább álltak több lakás mögött, viszont a város centrumának rendezése megkövetelte tatarozásukat, átalakításukat. Ez viszont rendelkezésire álló pénzügyi keretiből meglehetősen sokat vett el. A végrehajtó bizottság min- dienekelőtit megállapította azt, hogy a VI. ötéves tervben a felújításokat tervszerűbben kell majd végezni, s ennek érdekében a tanács műszáki osztálya felmérést készít: megvizsgálják minden tanácsi bérlakás állapotát, s listát állítanak össze amról, hogy .melyik lakásnál milyen korszerűsítési munkálatok elvégzése szükséges, sőt, amelyéknél lekét — ha erre igény is van — komfiortosítási tervet készítenek. Tervet készítenek továbbá arra vonatkozóan is, hogy melyek azok a lakásók, melyekét a tanács értékesíthet, azaz felkínálhat megvásárlásra. Mondani sem kell, hogy ez az „út” minden szempontból követendő, hiszen így több család juthat olcsón saját lakáshoz, s az eladással a tanács is jól jár, mivel a fejlesztési alap számlájára befolyt összeget a fejlesztési alap részeként jól hasznosíthatja. Pakson a VI. öltéves tervben köziéi száz lakást adnak el a lakóknak, közülük harminckettőt már jövőre. Ezzel is csökken a tanácsi fenntartású, a költségvetési üzem kezelésében levő — Pakson jelenleg 221 ilyen van — lakások száma, s ezzel csökkennek a fenntiartásd, üzemeltetési gondok is. H:a pedig a lakók szempontjait vizsgáljuk, iköny- nyű levonni azt a következtetést, hogy legtöbb család szívesebben lakik saját lakásban, annak karbantartási munkálatait is készségesebben váilíalljla. A felújítások kapcsán mindenképp szót kell ejteni azon középületék korszerűsítéséről, átalakításáról, melyek funkciója az időik során megváltozik. Pakson jelenleg olyan új intézménykiözpont épül, ahol több hivatalt, vállalatot helyeznek el. Régi épületeik viszont még hasznosiíthatóak, persze más célra. Így átalakításuk szükséges. Ezért a városi tanács a „felszabaduló” irodaházak hasznosítására, további kihasználására is elkészíti a terveket. Utószezon, kedvezménnyel A balatoni déli part kedvelt nyaralótelepein, a bala- tonszemesi Vadvirágban, a fonyód-bélatelepi Napsugárban, a siófok-sóstói Ifjúság kemping faházaiban kedvezményes utószezoni árakat állapított meg a SIÓTOUR. Augusztus 20-tól szeptember 10- ig 20 százalékkal olcsóbb a szállás azt követően pedig már 40 százalékkal kell kevesebbet fizetni a főszezoni árnál. A KISZ, valamint a nemzetközi Camping és Caravanning Club tagjai augusztus 20-tól 25 százalékos engedménnyel vehetik igénybe a balatonszemesi nyaralótelep faházait. Ugyancsak 20—40 százalékig terjedő kedvezményt nyújtanak — a tulajdonosokkal történt megegyezés szerint — a fizetővendég-szolgálat szálláshelyein is.
