Tolna Megyei Népújság, 1980. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-19 / 194. szám

2 ^tflÉPÜJSÁG 1980. augusztus 19. Vallási zavargások és árvizek Indiában A vallási zavargások megfékezésére Indiában megerősítet­ték a rendfenntartó alakulatokat. A főváros régi negye­dében katonaság vonul fel, ahol szintén véres összetűzé­sek voltak a mohamedán és a hindu vallásúak között. Zöld út a „kvangzsui hóhérnak” Hétfő esti kommentárunk. Mióta Gsoi Kju Ha ideiglenes dél-koreai államfő lemon­dott tisztségéről, a világsajtó ismét vezető hélyen foglalkozik a zaklatott ázsiai ország jövőjéről. A prognózis lényegében szinte valamennyi megfigyelő részéről azonos: Csői távozása megnyitja az utat ahhoz, hogy a hadsereg erős embere, a negyvenkilenc éves Csőn Tu Vhan tábornok formálisan is a hatalmi piramis csúcsára kerüli jön. Egyre világosabb: a tábornok annak a viszonylag fiatal fő­tisztekből álló csoportnak a képviselője, amely Pák Csöng Hi diktátor meggyilkolását kizárólag azért tartotta fontosnak, hogy a „régi gárdától” átvegye a vezető pozíciókat. Ez a jelek szerint a jelenlegi helyzet talán leglényegesebb motívuma. Nem is az a legfőbb baj, hogy Csőn komoly politikai ambí­ciókkal megáldott — vagy megvert — katona, hanem az, hogy neki és csoportjának teljesen megfelélnek „a régi gárda” or- szágláSi módszerei. Ez pedig nem kevesebbet jelent, mint annak a jogosnak tű­nő reménynek a szétfosalásét, hogy Szöulban, legalábbis a Pak-korszalkhoz képest, valamivel demokratikusabb, „civi- lébb” vezetés váltja fed a rezzenetlenül szélsőjobboldali kato­nai diktatúrát. Ez a remény azért nem látszloitt teljesen alap­talannak, mert Pák halála után rövid ideig megerősödött az ellenzék hangja, porondra lépett néhány addig bebörtönzött, elhalllgátttatott politikus. Amikor azonban néhány hete KvahigzSu városban diákok és munkások együttes tömegde­monstrációja követelt politikai megújhodást, Csőn tábornok — aki éppen a Pak-gyiílkosság körülm'ányefinék kivizsgálásával megbízott bizottság főnökeként került előtérbe — parancsot adott a szupermodem amerikai fegyverekkel felszerelt had­seregnek a zendülés vérbefojtására. Azóta nevezi Csont a vi­lágsajtó „kvangzsui hóhérnak”. Az új államfőt most elmélétiíleg egy előkelőségekből álló, 2583 tagú testület választja meg. Mivel ebben a testületben szinte kizárólag a Pak-rezsim haszonélvezői foglalnak helyet, nem sok esély van arra, hogy megnehezítse a katonai dikta­túra nyílt restaurációjára törő csoport dolgát. Mindez persze nem történhetett volna meg Washington leg­alábbis hallgatólagos beleegyezése nélkül. Nemcsak arról van szó, hogy Dél-Koreában amerikai csapatok állomásoznak, ha­nem legalább annyira arról is, hogy a hadsereg felszerelése teljes egészében a Pentagontól függ. A Fehér Háznak tehát lennének eszközei a restaurációs folyamat megállítására, ha ezt akarná. De nem akarja. HARMAT ENDRE A Fehér Ház újabb túszmentő” terve tt Uttar Pradesh indiai szö­vetségi államban vasárnap folytatódtak az összecsapá­sok a rendőrség és a muzul­mán lakosság egyes csoport­jai között. A hinduk és mu­zulmánok közötti utcai csa­tározások nyomán az állam hatóságai katonaságot irányí­tottak Aligarh, Bareilly és Pilibhit városokba. Az Uttar Pradesb-i harcoknak eddig 145 halálos és 250 sebesült áldozata volt — jelentette vasárnap a PTI indiai hír- ügynökség. A jelentés sze­rint vallási zavargásokra ke­rült sor a fővárosban is. Indira Gandhi indiai mi­niszterelnök rendkívüli ta­nácskozást tartott a felekeze­ti harcok kérdéséről és meg­bízta a belügyminisztériumot, hogy tegyen hatásos intéz­kedéseket a törvényes rend helyreállítására. Vaszant Szathe tájékozta­tásügyi miniszter sajtónyilat­kozatában külföldi erőket vá­dolt a hindu—muzulmán el­lentét fölszításával. A Times of India című lap pedig rá­mutatott arra, hogy a külön­böző felekezetű lakosság- csoportok egymásra uszításá­ból a legnagyobb haszna Pa­kisztánnak van, de ez a po­litika megfelel azon pekingi és nyugati körök érdekeinek is, amelyek fegyveres be­avatkozást szerveznek Afga­nisztán belügyeibe. Csandra Radzsesvara Rao, az Indiai Kommunista Párt országos tanácsának főtitká­ra felszólította az indiai né­pet: szálljon szembe határo­zottan a reakciós kilengések­kel. Az egyes felekezetek kö­zötti véres összecsapások sú­lyos következményekkel jár­hatnak az ország egysége és területi sérthetetlensége szempontjából — mutatott rá a kommunista politikus. Eddig 573 halálos áldozata van az észak-indiai Uttar Jeruzsálem státusának iz­raeli megváltoztatása élénk diplomáciai tevékenységet váltott ki a Közel-Keleten. Kuvait és az Egyesült Arab Emírségek után Bahrain és Észak-Jemen is csatlakozott Fahd szaúd-arábiai trón­örökös felhívásához a Jeru­zsálem felszabadítására indí­tandó szent háború gondola­tához. Biztató bejelentést tettek nemrég Genfiben: a Szovjet­unió, az Egyesült Államok és Nagy-Briibannia a teljes atom- csend -megállapod ás küszö­bére jutott. Több, mint más­fél évtizede, hogy ez a három hatalom nem folytat atomkí- Sérleteket a légtérben, a koz­moszban, illetve a tengerek vizében. Az atomcsend azon­ban nem vonatkozott a föld ailaittii kísérletekre, így az újabb nukleáris fegyvereket továbbra is ki lehetett pró­bálni. Ugyanakkor a légköri atomcsend sem teljes: Kína és Franciaország rendszere­sen hajt végre légköri atom- kísénleteket, s nagy a valószí­nűsége annak is, hogy a Dál- afrikai Köztársaság is felrob­bantotta első atomsczerkeae- tét. (Sőt, számos más állam­ban is dolgoznak a fegyver előállításán.) A teljes atomcsendmek azonban mindenképpen nagy jelentősége lehet, hiszen hoz­zájárulhat a nagyhatalmak közötti bizalom építéséhez. A föld alatti atomkísérletek ti­lalma sajnos nem jelenti a nukleáris fegyverek tilalmát, az azonban bizonyos: az alá­író felek a jövőben nem pró­bálhatnak ki új típusú robba­nófejeket. A Genfben elért eredmény azért is jelentős, mert a világ atomifegyver- készletéinek túlnyomó része Pradesh államban július kö­zepe óta tartó árvíznek — jelentették ugyancsak Uj- Delhiből. A Gangesz és más folyók áradása következté­ben az állam alacsonyan fek­vő területeinek kétharmadát — mintegy 2,4 millió hektárt —, víz borítja. A természeti katasztrófa 17 000 kisebb te­lepülés 11 millió lakosát érinti. A Buri Gandak folyót Casablancában az iszlám államok Jeruzsálem bizott­sága — amely szombat óta ülésezik — hétfőn is folytatta a tanácskozást arról, hogy a szent háború (dzsihád) vagy esetleg az egyoldalú izraeli döntést elfogadó államok el­leni szankciók mellett dönt- sön-e. Vasárnap ülést tartott az ügyben mind az egyiptomi, mind az izraeli kormány is. az amerikai és szovjet hadi­arzenálhoz .tartozik — ez per­sze nem csökkenti annak szükségességét, hogy az alá­írandó egyezményhez csatla­kozzon a többi atomhatalom is. LEHETŐSÉGEK A HOFBURGBAN A bécsi Hofbu.rgba.n je­lenleg tárgyalási szünet van, a nyári hónapokban nem ke­rül sor találkozóra a közép- európai csapatcsökkentésii megbeszélések résztvevői kö­zött. Hat éve tart már a tár­gyalássorozat, s az eddigi for­dulók azt bizonyítják, hogy a NATO-onszágók nem annyira a megegyezés, a katonai erők csökkentésének útját keresik, hanem kivárási taktikát foly­tatnak, ami a feszültség fo­kozódását hozhatja. Más­képp megfogalmazva: úgy tű­nik, hogy a nyugatiak minden módon húzzák a tárgyaláso­kat, s létszámcsökkentésire csak akikor lesznek hajlandó­ak, ha az atlanti tömb nagy­arányú katonai fejlesztési ter­veit már végrehajtották. A szocialista országok kép­viselői rámutatták, a nyuga- tiaik által kezdeményezett meddő létszámvita,- az állító­lagos „keleti fölény” bizony­védő 44 kilométeres gát át­szakadással fenyeget, s ezért 50 ezer embert kitelepítettek a környékről. Jaunpur váro­sa teljesen víz alatt van. A szomszédos Assam államban a Brahmaputra és mellék­folyóinak vízszintje is tovább emelkedik. Szombat óta az állam magasan fekvő terüle­teit az alacsonyabb vidékek­kel összekötő utak használ­hatatlanok. Az izraeli kabinet úgy dön­tött, hogy elutasítja Szadat egyiptomi elnöknek az újabb hármas (egyiptomi—amerikai —izraeli) csúcstalálkozóra tett javaslatát. Ugyanakkor kár­pótlásként elfogadták vi­szont Szadatnak azt a javas­latát, hogy az izraeli állam­fő látogasson el Kairóba. A látogatás időpontját később egyeztetik. gatása semmiképp nem lehet eredményes. A Szovjetunió, Csehszlovákia, az NDK és Lengyelország tárgyalási készségét, jóindulatát bizo­nyították azok a javaslatok, melyek a korábbi nyugati in­dítványok valamennyi fő el­fogadható elemét tartalmaz­ták. A NATO azonban erre is nemet mondott. A nyári szünet előtt a szo­cialista tárgyalófél újabb kez­deményezéssel állt elő: java­solták, hogy 20 ezer szovjet katonának a közép-európai térségből való kivonása elle­nében szállítsanak haza 13 ezer amerikait. A szovjet csökkentés így 40 ezer főt tienne ki, hiszen a szocialista nagyhatalom az idén — Leo- myid Brezsnyev tavaly októ­beri bejelentése óta — már 20 ezer katonával csökkentet­te az NDK-ban állomásozó csapatainak létszámát, s ki­vont ezer harckocsit is. A nyugatiak azonban en­nek a jelentős, jóakarattá lé­pésnek is' csökkenteni igyek­szenek a jelentőségét. A LESZERELÉSI KONFERENCIA Az őszi hónapokban je­lentős esemény színhelye lesz a spanyol fővá­ros. öt évvel az európai együttműködés okmányának PANORÁMA BUDAPEST Hazája nemzeti ünnepe al­kalmából Imrad Idris, az In­donéz Köztársaság magyar- országi nagykövete hétfőn fogadást adott a nagykövet­ségen. A fogadáson megje­lent Hetényi István pénzügy- miniszter, Garai Róbert kül­ügyminiszter-helyettes és Herkner Ottó külkereskedel­mi miniszterhelyettes. Jelen volt a Budapesten akkredi­tált diplomáciai testület szá­mot vezetője és tagja, vala­mint társadalmi, gazdasági és kulturális életünk sok képviselője. DAMASZKUSZ A szíriai biztonsági erők Homs-ban tűzváltás során megölték a muzulmán test­vériség katonai szárnyá­nak parancsnokát és négy társát, miután rábukkantak az egyébként betiltott szer­vezet fegyverraktárára —kö­zölte a damaszkuszi rádió. A bejelentés szerint Hisham Jambaz, a katonai szárny parancsnoka a Szíriában kö­zelmúltban elkövetett vala­mennyi szabotázs- és terror- cselekmény értelmi szerzője volt. TEGUCIGALPA Szabadon engedték túszai­kat az Amerikai Államok Szervezetének tegueigalpai képviseletét megszállva tartó Népi Forradalmi Egység el­nevezésű, haladó hondurasi szervezethez tartozó fegyve­resek. Mint egy sajtóértekez­leten kijelentették, elhagy­ták a képviselet épületét, mi­vel békés akciójukkal sike­rült felhívniok a nemzetközi közvélemény figyelmét a Sal­vadort népnek a junta ellen vívott harcára. SANTIAGO A santiagói fellebbviteli bíróság az illegális Chilei Kommunista Párt négy tag­ját, köztük két újságírót ítélt négy-, illetve hároméves ki­telepítésre. A párt négy tag­ját májusban azzal a váddal vették őrizetbe, hogy a Li- bertad és az Unidad című antifasiszta illegális lapokba írtak. MADRID Marinelda, egy Sevillától nem messze fekvő spanyol falu több mint hétszáz lako­sa negyedik napja éhség- sztrájkot folytat. A sztrájko­lok között van a város pol­gármestere és a falu közigaz­gatási alkalmazottai is. A sztrájkolok a nagyarányú munkanélküliség felszámolá­sát követelik a kormánytól. összegyűlnek harmincöt euró­pai és észak-amerikai állam fcépviseflői, hogy megvitassák k onlinén sünik problémáit, az alapokmány végrehajtásának állapotát. A madridi találko­zón minden bizonnyal ismét felvetődnek a katonai eny­hülés kérdései is. Az elmúlt esztendők bebizonyították an­nak az állításnak az igazát, misizerint nem lehet tartós a politikai enyhülés katonai enyhülés nélkül! Helsinkiben már születtek megállapodások a katonai bi­zalomerősítő intézkedések végrehajtására;, s minden résztvevő — akkor ott — ki­jelentette: híve a feszültség csökkentésének, a leszerelés­nek. A Varsói Szerződés po­litikai tanácskozó testületé azóta is több alkalommal in­dítványozta: kössenek átfogó megállapodást az európai ka­tonai enyhülés, leszerelés kér­déseiről. Legutóbb a VSZ-or- szágok vezetőinak varsói ta­lálkozóján vetették fel ismétel­ten egy európai leszerelési ér­tekezlet gondolatát. Támogat­ja a tervet több tőkés ország kormánya is. Valószínűnek látszik, hogy ennek az igen fonitos fórumnak az összehí­vásáról tárgyalnak majd Madridban is. MIKLÓS GABOR A Fehér Ház részéről dü­hös cáfolatok, a sajtóban óva­tos és meglehetősen bizony­talan elutasítás fogadta Jack Andersonnak azt az értesülé­sét, hogy- a ePntagon újabb, az áprilisinál sokkal nagyobb arányú katonai akciót készít elő Irán ellen. Anderson, a hetvenes évek elejének inkább hírhedt, mint híres „nyomozó riportere” — aki azonban már nemegyszer szolgált* megbízható értesü­lésekkel a Fehér Házban ké­szült titkos akciókról — öt­részes cikksorozat közlését kezdi meg, amelynek egyes részletei már vasárnap nyil­vánosságra kerültek. Eszerint a Perzsa-öböl térségében ál­lomásozó amerikai csapato­kat és utánpótlási egysége­ket már mozgósították és megkezdődött a balsikerű túszmentő akcióhoz hasonló, de annál lényegesen nagyobb arányú akció egyes művele­teinek begyakorlása. Anderson vasárnap egy in­terjúban megerősítette azt az állítását, hogy a Fehér Ház „közvetlen katonai akciót” készít elő Iránban. Fehér házi források az el­nök személyes kijelentéseit idézve közölték, hogy már maga az ötlet is, miszerint ez, vagy bármely más amerikai kormányzat politikai elő­nyökért háborút indítana „groteszk és teljesen felelőt­len.” A Washington Post, a New York Times és más mérték­adó amerikai laook ueyan- csak elhatárolták magukat a riportertől, mindazonáltal emlékeztettek arra is. hogy a Fehér Ház sajtóirodája az áprilisi túszmentő akció előtt néhány nappal szintén felhá­borodottan tagadta a katonai beavatkozás puszta lehetősé­gét is. Pártatlan washingtoni megfigyelők szerint nehéz el­képzelni, hogy a Fehér Ház a választások előtt újabb túszmentő akciót kockáztat meg, amelvben a siker esé­lyei most katonailag is sok­kal kisebbek, mint tavasszal. Másrészt azonban a kommen­tátorok egy része úgy véli: Carternek csakis valamiféle látványos és veszélyterhes akcióval sikerülhet feltornáz­nia magát a népszerűségi listán. így az a lehetőség sem zárható ki teljesen, hogy egy új válsághelyzet kialakítása érdekében a Fehér Ház akár a túszokat is feláldozná. Hasemi Rafszandzsani, az iráni parlament elnöke kije­lentette: a teheráni amerikai nagykövetséget látogató sze­mélyek közül többen szervez­kedni próbáltak a túszok ki­szabadítása érdekében — je­lentette hétfőn a PARS iráni hírügynökség. A parlament elnöke meg­ismételte azokat az állásfog­lalásokat, amelyek szerint az Egyesült Államok továbbra is igyekszik beavatkozni Irán belügyeibe, sőt, Washington áll a nemrégiben leleplezett összesküvések mögött is. Mint ismeretes, Khomeini ajatollah a parlamentet bízta meg azzal, hogy végleges döntést hozzon a túszok ügyé­ben, de a kérdés még nem került szóba a testületben, te­kintettel arra, hogy az első napirendi pont — a minisz­terelnök és a kormány kine­vezése — igen sokáig elhú­zódott. * Meghatározatlan időre be­zárták Nagy-Britannia tehe­ráni nagykövetségét és a dip­lomáciai személyzet létszá­mát négy főre csökkentették, mivel napok óta tartottak az irániak tüntetései az épület előtt. * Irán megszakította diplo­máciai kapcsolatait Chilével — közölték vasárnap egy­behangzóan Teheránban és Santiagóban. Az iráni kül­ügyminisztérium közölte a teheráni chilei ügyvivővel, hogy a lépésre a „két ország kormányzati rendszere közöt­ti alapvető különbségek mi­att került sor”. Izrael elutasította Szadat ajánlatát Leszerelési tárgyalások GENF—BÉCS — MADRID balsiniki aláírása után ismét

Next

/
Thumbnails
Contents