Tolna Megyei Népújság, 1980. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-17 / 193. szám

1980. augusztus 17. NÉPÚJSÁG ö Szovjetunió Tizenöt éve foglalkozik, ke­rámiával az ukrán Koszov vá­rosban élő Svec házaspár. A koszovi népi-iparművészeti főiskola elvégzése óta számos remekművet alkottak. Leg­kedveltebb anyaguk a cserép, amelyet a népművészetből merített sokféle mintával dí­szítenek. A zománcbevonatú tárgyak a hucul népművészet sajátos hangulatvilágát idézik. A Svec házaspár alkotásai­nak nagy része fazekasmunka — a legkülönfélébb formájú korsók, gyertyatartóik, ame­lyeket jellegzetes népművé­szeti szobrocskákkal díszíte­nek. Munkáikkal • gyakran részt vesznek a nemzetközi és hazai ■ kiállításokon, és nagy elismerést váltanak ki a nép­művészet kedvelői körében. APN—KS A Svec házaspár Növekvő életszínvonal A X. szovjet ötéves terv a befejezéséhez közeledik. Az eddig élteit négy év (1976— 1979) 'eredményei arról ta­núskodnak, hogy a Szovjet­unió társadalmi-gazdasági növekedésének programja megfelel az SZKP XXV. kongresszusán előirányzot­taknak. Különösen jelentős haladást sikerült elérni a szociális ellátottság javításá­ban. Milyen feladatokat tűz-, tek ki célul ezen a területen? A X. ötéves terv szociális programja egyebek között előírta, hogy növelni kell a munkabéreket és a társadal­mi fogyasztás alapjait, fel kell építeni több mint 10 mil­lió lakást, s emelni kell a nyugdíjak minimális össze­gét. Hogyan valósul meg ez a program? Áz ötéves terv eddig eltelt négy éve alatt gyakorlatilag megvalósult a minimális munkabérek központi eme­lése csakúgy, mint a nem termelő ágazatokban dolgozó 31 millió ember alapfizetésé­nek növelése. Ezek az intéz­kedések 20—40 százalékos jövedelemnövekedést jelen­tettek, s mindenek előtt az egészségügyben, a közlekedés és a hírközlés területén, a ke­reskedelemben, valamint a lakossági szolgáltatási szfé­rában dolgozók részesültek belőle. A Szovjetunió eddig kevés­bé kihasznált keleti területe­in, ahol jelenleg — szigorú éghajlati viszonyok között — nagyarányú ipari beruházá­sok folynak, a nehéz körül­ményekre való tekintettel, pótlólagos jövedelem járul a munkabérekhez. Ez az intéz­kedés jelentősen emeli a szi­bériaiak életszínvonalát, gya­rapítja az odaérkező új mun­káskezek számát, ami Szibé­ria számára rendkívül fon­tos. A vasúti alkalmazottak szintén fizetés kiegészítésben részesülnek. A pótlék összege elérheti az alapbér 50 száza­lékát is, és az adott ágazat­ban dolgozók munkában el­töltött éveinek számától függ. Ilyen pótlékot kapnak már többek között a bányászok, kohászok, vegyipari dolgozók, és más ágazatok alkalmazot­tai is. Mindezek eredményeként az elmúlt négy év során 12,4 százalékkal nőtt a szovjet dolgozók és alkalmazottak átlagjövedelme. A mezőgazdaságban dolgo­zók a vetés és betakarítás idején különféle pénzbeli és természetbeni juttatásokban részesülnek. 1980. januárjá­tól 40 százalékkal emelkedett a volt kolhoztagok nyugdíjá­nak minimális összege, ösz- szességében a kolhoztagok jö­vedelme 21,7 százalékkal nőtt. Az alapvető fontosságú cikkek árstabilitásának bizto­sítása az állami költségvetés­ből folyósított nagymértékű támogatással valósul meg. Egy kg első osztályú marha­hús például a fogyasztónak 2 rubelbe kerül, ugyanakkor a termelési költségei majdnem elérik a 4 rubelt. Ugyanez a helyzet a vaj esetében; a fo­gyasztói ára kilogrammon­ként 3,60 rubel, az önköltsége viszont 5 rubel. Más árucikkeket dotálnak, egyebek között a gyermekru­házati cikkeket és -cipőket. Negyedszázada változatlanok a városi közlekedés tarifái. A Szovjetunióban évente 10 —11 millióan kapnak új la­kást. Csak a 70-es évek so­rán több, mint 108 millió szovjet állampolgárnak ja­vultak a lakásviszonyai; va­gyis a Szovjetunió lakossága több, mint 40 százalékának. Az 1976—80-as lakásprog­ram megvalósítására az ál­lam 82,7 milliárd rubelt for­dít. Ezen kívül 17 milliárdot irányoz elő a közellátás ja­vítására, 20 milliárdot a la­kásfenntartási és -karbantar­tási költségek fedezésére. A szovjet emberek jövedel­mét nemcsak a munkabér, a nyugdíj vagy az ösztöndíj je­lenti; létezik még az úgyne­vezett láthatatlan bevételek formája is. Ez mindenek előtt ingyenes vagy kedvez­ményes szociális juttatásokat jelent, amelyben minden szovjet állampolgár részesül. Ide tartozik az ingyenes ok­tatás, (minden szinten) és az egészségügyi ellátás, üdülés, stb. Az elmúlt négy év soj rán e célok megvalósítása ér­dekében 22 százalékkal, 110 milliárd rubelre nőttek az állam kiadásai. Viktor Sztarosztyin Jugoszlávia A mezőgazdaság hírei FÉLAUTOMATA ZÖLDSÉGÜLTETŐ gép A boszanszka-kosztajnicai mezőgazdasági gépgyárban új gép sorozatgyártását kezdték meg: a félautomata gép zöld­ségfélék — káposzta, papri­ka, paradicsom, stb. — ülte­tésére kiválóan alkalmas, há­rom műveletet végez az adott sortávolság és mélység be­tartásával. Csatlakoztatható hozzá öntöző- és — rögös föld esetén — talajporhanyító berendezés is. ÜJ DOHÁNYFÜZŐ GÉP A prilepi (Macedónia) do­hánytermelő kombinát szak­emberei a dohánytermesztők céljaira ügyes gépet szerkesz­tettek, amely felfűzi, és szá­rításra készíti elő a dohány­leveleket. Évente nyolcszáz gép gyártását tervezik, mert a kísérletnél jól bevált: hat- szorta gyorsabb vele az eddi­ginél a felfűzés. AZ AGRÁR-IPARI POTENCIÁL BŐVÍTÉSE A krusevaci (Szerbia) „Var- varinsko polje” agrár-ipari kombinát — amely tagja a „Zupski rubin” gazdálkodási rendszernek — ez évben mintegy 445 millió dinár ér­tékű beruházással bővíti, il­letve korszerűsíti üzemeit. Gyümölcs- és zöldségfeldol­gozó gyárakat, gabonasilókat épít, felújítja húsgyárát. Ezenkívül száz hektárral gyarapítja a szőlő-, ezer hek­tárral pedig a gyümölcstermő területeket, az állattenyésztő egységeket pedig csibefarm­mal bővítik. A világ húsz országában vívitak ki népszerűséget ma­guknak a kométák, a grúziai Patlj város Ordzson.ikldze ha­jójavító üzemben gyártott kényelmes, gyors szárnyasha­jók. Sok-sok ilyen hajó hasít­ja a vizet Bulgária, Lengyel- ország, Magyarország, az NDK, Jugoszlávia, az Egyesült Államok, Franciaország és más államok zászlód alatt. A potiji Ordzsonikidze üzem sólyáin A 60 tonna vízkiszorítású Koimétát két fő hajtóművel látták el. Egyenként 1000 ló­erősek. A hajó legnagyobb haladási sebessége 32 csomó. Szalonjában 116 utas helyez­hető el. Külföldi szakembe­rek gyorsasága, eleganciája, könnyű irányíthatósága miatt „repülő delfinnek” nevezik a kométát. A potiji üzemben 1961-ben bocsátották vízre az első szár­nyashajót. Azóta az üzem só­lyáiról több tuoat ilyen hajó került le. Jelenleg előkészületek foly­nék egy még tökéletesebb szárnyashajó, a Koflhdda gyár­tására. Az önműködő szabá- lyozószerkezet, a nagy telje­sítményű hajtóművek és a Kolihida más újdonságai lehe­tővé teszik, hogy csaknem azonos méretekkel másfél- szert e olyan söbességet érjen el, mint elődje. A Kolhida körülbelül 150 utast szállít­hat majd. APN—KS A Kométa bejáratása Bulgária A citrom vetélytársa Az utóbbi időben Bulgáriá­ban nagy figyelmet szentel­nek a „Rosa rugózza” fajta csipkebogyó elterjesztésének Tanulmányozása során kide­rült ugyanis, hogy sok irány­ban hasznos növényfajta. Eb­ben nagy érdeme van a plov- divi „Vaszil Kolarov” Mező- gazdasági Főiskola „botanika” tanszék kollektívájának. Ennek a növényfajtának az ipari jellegű ültetése 1965- ben kezdődött, a vele beülte­tett hegyvidéki terület nagy­sága ma már eléri a kétezer hektárt. Ez a terület előre­láthatólag még növekszik. A „Rosa rugózza” 10—15 gramm nagyságú vörös vagy narancssárgás gyümölcs. A hektáronkénti terméshozam eléri az 5—6 ezer kilogram­mot. Sok országból keresik és jól fizetnek érte. A friss csip­kebogyóból lekvár, szörp, hí­gított csipkebogyóié, gyér mektápszer, a szárítottból csipkebogyó liszt-, gríz-, tea- és leveskivonat készül. Az érett csipkebogyó cukor-, vi­tamin-, pektindús, szerves savakat (citrom, alma, stb.), proteint, ásványi anyagokat tartalmaz. A „Rosa rugozza”- ban 40-szer annyi C-vitamin van, mint a citromban. Ka- rotintartalma azonos a sárga­répáéval. A magas C-vitamin, szer­ves savtartalom más, bioló­giailag aktív alkotórész lehe­tővé teszi a „Rosa rugózza” széles körű alkalmazását a gyógyászatban. Alkalmazható a többi között: a szervezet fertőzésekkel szembeni véde­kező ereiének fokozására, a vér koleszterintartalmának csökkentésére. a gyomor nyálkamirigyének, a belek, a hörgők. elválasztószervek gyulladásainál, érelmeszese­désnél. stb. összetételénél fogva hozzájárul az emberi szervezet általános közérzeté­nek kiegyensúlyozásához. A „Rosa rugózza” hasznos sajátosságai nagy jövőt biz­tosítanak számára az élelmi­szeriparban és a gyógyászat­ban egyaránt. — át — KGST-gépek A KGST-ionszágok — a kö­zös munka eredményeként — az utóbbi években több tu­cat új típusú, nagy teljesítő- képességű gépet küldtek a földekre a talajműveléshez, a betakarításhoz, a betakarí­tás után a gabona, a burgo­nya, a cukorrépa kezeléséhez, az állattenyésztő telepek gé­pesítéséhez, a kertészetben, a zöldség- és szőlőtermesztés­ben végzett munkákhoz. Két év alatt született meg a cukor­répa termesztésben páratlan gép, a KSZ—6-os kombájn. Tömeges gyártásának megin­dulása is rövid időt, mind­össze egy évet vett igénybe. Ez a hatsoros, a különböző éghajlati és időjárási viszo­nyok között egyaránt felhasz­nálható, önjáró kombájn megszünteti a kézi erővel végzett munkát a répa beta­karításánál. Csaknem ötven ember munkáját helyettesíti, s lényegesen gyorsabban dol­gozik náluk. A gépeket az NDK és a Szovjetunió szak­emberei tervezték, Bulgária, Magyarország és Csehszlová­kia részvételével. Az új gépeket mindenütt dicsérik. — Amikor termelő- szövetkezetünkbe megérke­zett a két szovjet K—700-as traktor — közli benyomása­it F. Eckhard, sonnenbergi (NDK) traktorvezető —, azonnal felszántottunk, .tizen­két hektár földet egy műszak alatt. Páratlan ered­mény ez. A kitűnő teljesít­mény nemcsak a K—700-as hatalmas erejével magyaráz­ható, hanem a B—550-es eké­vel is, amelyeket a mi „Wei­mar” kombinátunk üzemei a „Kirovec” traktorokhoz gyár­tanak. Az NDK-ban a B—550-es ekékkel dolgozó 1700 ilyen traktor jelenleg csaknem 14 ezer szokásos traktor munká­ját. végzi el. Az E—516-os ku- koriicakombájnt ugyancsak a KGST-országok konstruktő­reinek közös erőfeszítése hoz­ta létre. Egy óra alatt tíz ton­na kukoricát takarít be. A KGST-országok közös gépei, között szerepel a többi között a szovjet Nyiva és Ko- losz kombájn, többféle talaj­javító- és földmunkagép, hagymaszedőgép, a csehszlo­vák komlóbetakarító kom* bájin, néhány kerti traktor, a magyar zöldborsó- és zöld­paprikaszedd gép, a kukori- caibetakairító gépsor, a zöld­ségbetakarító gép, a lengyel „Bizon-super” kombájn, a b ur gom y aszed ö gép, egész sor vetőgép és műtrágyaszóró gép az NDK-ból. Az együttműködés célja az, hogy 1985-ig teljes mértékben kielégítsék a KGST-országok mezőgazdaságának szükségle­teit traktorokból, az alapvető mezőgazdasági és talajjavító gépekből, a korszerű állat­tenyésztés gépi berendezései­ből. — i i — Több milliárd cigaretta A misi JUGODUVAN válla­lat dohánygyáraiban az idén 15,4 milliárd cigarettát állíta­nak elő, 8 milliárddal többet mint tavaly. A minden. igényt kielégítő, változatos cigaretta­fajták gyártása mellett nö­velik a hyersdohánytermalést ás. A múlt évi 2577 tonnával szemben az idén már 2900 tonna nyersdohányt termel­nek. Ezenkívül még ebben az évben 1310 tonna fermentált dohányt is exportálnak. 90 BS0RHH0

Next

/
Thumbnails
Contents