Tolna Megyei Népújság, 1980. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-17 / 193. szám
8 Képújság 1980. augusztus 17» Koreai NDK Régi bútorok kiállítása Korea területén már a Koryo-dinasztia időszakában — a X—XIV. században — valódi művészetté vált az otthon berendezése, díszítése. A korabeli szebbnél szebb bútordarabok a Koreai Néprajzi Múzeum állandó kiállításain láthatók. Lakkozott, vagy gyöngyházzal kirakott szekrénykék, művészi díszítésű asztalok, szekrények sora bizonyítja akkori idők emberének vonzódását a széphez. A XIV. század végétől kezdve a lakás bútorainak mérete, díszítése is változik, a helyi sajátosságoknak, a használatnak, a célnak megfelelően. A bútorzat legfontosabb darabjai — akkor is, ma is — a szekrények, ősi szokás volt az ifjú pár számára a dúsan rakott szekrény előkészítése. A fiókos szekrényeknek több fajtája is létezett, a fiókok számától, elhelyezésétől, félig vagy egészen nyitott voltától függően. A kiállítás különösen szép darabja a „háromemeletes”, teljes egészében gyöngyház- berakásokkal díszített szekrény, de nem különben sok látogatót vonz az ugyancsak gyöngyházzal díszített, díszes keretű álló tükörrel ellátott toalettasztalka és a cinóber színű, lakkozott lapú, művészien faragott lábú kerek asztal. Mint a kisebb-nagyobb berendezési tárgyak jól bizonyítják, az akkori idők embere előszeretettel díszítette otthonát intarziás, faragott és gyöngyházdíszítésű tárgyakkal. iBár a ma emberének az igényei, szokásai változtak, a bútorkészítők — ha modernebb formában is, de — szívesen követik a nemzeti bútorstílust. Lengyelországi látogatás A „malo” gyárában A Beszkidek lábánál fekvő Bielsko-Biala város autógyárának személyzeti osztályán felvételre jelentkezik egy fiatalember. — Milyen munkát vállal? — kérdezik tőle. — Mindegy, sok mindenhez értek — válaszolja. — Rendben, akkor felvesz- szük a motorszerelő szalaghoz. — Mennyit lehet ott keresni? — érdeklődik a fiatalember. — Hat és fél ezer zlotyt, ha jó munkát Végez. — Tudják mit, akkor keressenek ilyen fizetésért mérnököt — válaszolja és sarkon fordul. KIT BECSÜLNEK ITT? A fenti viccet Antoni Huczek, a Fabrika Samocho- dow Malilitrazowych, a Kis- fogyasztású Gépkocsik Gyára pártbizottságának első titkára mondja el arra a kérdésemre, hogyan alakulnák a jövedelmek a kis — Polskik hatalmas gyárában. A viccet, ezt külön hangsúlyozza, csupán bevezetőnek szánta, mert ahhoz, hogya gyárban dolgozók jövedelméről valaki átfogó képet kapjon egy kicsit a gyár létrejöttéről, munkájáról is tájékozódnia kell. A gyárat 1972-ben 11 környékbeli üzemből alapították. A Fiat-licenc szerződés aláírása után 17 hónappal elkészült Bielsko-Bialá- ban az első kis — Polski. 1973-ban 1500 darab jött le a szalagokról, 1977-ben töhb mint 145 ezer készült, az idei terv 215 ezer. (Ezek mellett évente több mint 30 ezer Syrena típusú gépkocsi is elhagyta a gárat.) E rendkívül dinamikus fejlődés mögött a nagy értékű beruházásokon kívüli megfeszített, fegyelmezett emberi munka áll. A gyárnak jelenleg közel 35 ezer dolgozója van. A létszám hatvan százaléka 30 éven aluli, a nők aránya 34— 35 százalék. A szalagok mellett is csaknem kizárólag szakmunkások dolgoznak. Ez utóbbi tény a jövedelem szempontjából döntő jelentőségű. Az alapbesorolás egyik feltétele ugyanis az, hogy az illető szakember minél több feladat ellátására legyen képes. Itt azt az autószerelőt becsülik, aki akár -a motor- szerelő szalagon, akár a hajFutószalagon a „malo” tómű üzemben, a szalag bármelyik pontján tud dolgozni. A besorolástól függetlenül — az illető gyáregység technológiájától, a munka jellegétől függően, különféle mennyiségi és minőségi mutatókon alapuló premizálás van érvényben. A munkakedvet és a termelést egyaránt kedvezően befolyásoló bérrendszer eredménye az 5400 zlotys átlagjövedelem, ami az átlag- életkort figyelembe véve — többségükben fiatalokról van szó — nem kis összeg. KOMÖTOS KOOPERÁCIÓ Ha a „malo” — egyszerűen csak így> „kicsi”-nek hívják az egész országban a 126 P típusú Polski-Fiatot — gyárában jár az ember, elkerülhetetlen, hogy a kooperáció szóba ne kerüljön. Edward Zatek kereskedelmi igazgató elmondja, hogy az alkatrészeknek csupán 65 százaléka saját termék, a többi kooperációban készül, A partnerek sorában a hazai gépipar, a közlekedési ipar, a vegyipar és számos más ágazat mellett ott van Magyar- ország is, a maga 3,78 százalékos arányával. A Ganz gyárból műszereket, Csepelről komplett dugattyúkat, a veszprémi Bakony Művekből gyújtáselosztókat, feszültségszabályozókat ablaktörlőket és kürtöket kap. A Bielsko-Biale, illetve Kato- wicze közelében lévő Tychy- ben épült a nagy összeszerelő üzem. A magyar alkatrészekért gépkocsikkal fizetnek. Ahhoz, hogy' a magyar utakon a jövőben a tervezettnél több „kicsi” fusson, a kooperációt szélesíteni kellene. Szó van arról, hogy kormányzárakat is szállítunk majd — a Bakony Művekből — és megkezdődött a tárgyalás nagyobb tétel műbőr üléshuzat szállításáról. A kereskedelmi igazgató nem titkolja, Bielsko-Bialá- ban nincsenek megelégedve a tárgyalás ütemével. Ami ezeket lassítja, az az árkérdés. A hazai és a magyar külkereskedelmi vállalatok, illetve a lengyel kooperáló partnerek a mai gazdasági körülmények közepette túl magas árat kérnek minden portékáért. Mire ezek a gyár számára elfogadhatóvá mérséklődnek, hosszú idő telik el. TÜL A MILLIÓN A Fiattal szemben a gyár a licenc vásárlásakor vállalt kötelezettségének már tavaly eleget tett. Az idén áprilisban készült el az egymilliomodik „malo”. Hogy még hány millió készül belőle, azt nehéz lenne megjósolni. Keresett típus a nyugati országokban is. Azt, hogy az eredeti 80 ezer zlotys ár helyett a szabad piacon menynyit kérnek érte, le sem merem írni. BÖLCS CSABA Csehszlovákia A családi költségvetés a statisztika tükrében A 15,3 millió lakost számláló Csehszlovákia ma a magasan fejlett gazdasággal rendelkező államok közé tartozik. A hetvenes években a nemzeti jövedelem 56, aZ ipari termelés 68, a mezőgazda- sági termelés 19 százalékkal növekedett. Ez a fejlődés tette lehetővé az anyagi és kulturális szükségletek mind teljesebb kielégítését. A Csehszlovák Kommunista Párt 1971-es, majd 1976-os 1 kongresszusán elhatározott | életszínvonal-politikai célkitűzések megvalósítása biztosítja, . hogy a 80-as években sem lesz megtorpanás vagy visszesés. A háború utáni első években az országban megszűnt a munkanélküliség, az azóta létesített új munkahelyek erősen megnövelték a lehetőségeket. Jelenleg Csehszlovákia lakosságának 50 százaléka keresőképes. Növekedett az egy főre jutó kereset, és így a családok jövedelme is. 1970-ben az egy dolgozóra jutó havi átlagkereset nem egészen 2000 csehszlovák korona volt, 1979-ben ez az ösz- szeg 2580 koronára emelkedett. És ez csak az országos átlag, amelynél jóval magasabb egyes kulcsfontosságú iparágak dolgozóinak az átlagkeresete; a közlekedésben például 2927, az építőiparban pedig 2776 korona az átlag- kereset havonta. Az egyetlen levonás, ami a béreket terheli, a jövedelem- adó, amelynek kulcsa, az eltartott családtagok számától függően 5—20 százalék. Egyébként a dolgozók nem fizetnek sem társadalombiztosítási, sem nyugdíjjárulékot, ingyenes az egészségügyi ellátás, az oktatás. A termelőszövetkezeti parasztok jövedelme — ha az egyéni gazdaságban szerzett jövedelmet is hozzászámítjuk — megközelítően azonos az országos átlaggal, vagy kissé magasabb is annál. A béreken kívüli juttatások jelentősek. Betegség esetén a fizetés 70—90 százalékának megfelelő táppénz, az anyáknak terhességi segély, a gyermekes családoknak családi pótlék jár. Ez utóbbi egy gyerek esetén 140, kettőnél 530, háromnál pedig már 1030 korona havonta. Ha most a családi költség- vetést közelebbről szemügyre vesszük, szembetűnő, hogy a családi kiadások általában alacsonyabbak, mint a bevételek. A takarékos, jól gazdálkodó családok takarékpénztári betétállományának a növekedése is erről tanúskodik. 1970-ben 63,5, 1975ben 115,8, 1978nban 143,2, 1979-ben pedig 147 milliárd korona volt a lakossági takarékpénztári betétállomány. Ami a kiadásokat illeti: a családi jövedelem nagyobb része, 68 százaléka jut általában vásárlásokra, 13 pedig a különféle szolgáltatásokra. 1970-ben még körülbelül azonos összeget fordítottak élelmiszerre és iparcikkekre, 1979-ben már a jövedelem 46,5 százalékát fordították élelmezésre és 53,5 százalékát iparcikkekre. Minden élelmiszerre költött száz cseh koronából 24,5 százalék jut húsárukra. 22 százalék szeszes és üdítő italokra, 9,6 százalék lisztre, pékárura, 9 burgonyára, zöldségre, gyümölcsre, 7,4 cukorra, édességre, 20 tejre, tejtermékre, stb. Minden tartós fogasztási cikkre, szolgáltatásra költött száz cseh koronából 25-öt költenek textilárura, 18-at háztartási eszközökre, 14-et közlekedésre (autó, stb.) 12,2- et kulturális szükségletek kielégítésére, stb. Az egyéb kiadások közül sorrendben a jelentősebbek a lakbér — bár itt a fenntartási stb. költségeknek a felét az állam vállalja —, a kommunális és személyes természetű szolgáltatások, a közlekedés, a szállítás. A szolgáltatások ára a közelmúltban érvénybe lépett tüzelőanyag-, áram-,^áz-, stb. áremelés folytán magasabb lett. Sokan építenek állami kölcsön igénybevételével lakást vagy házat, a család költségvetése mégis biztonságos, szolid alapokon nyugszik, hiszen folyamatosan nő a dolgozók vásárlóereje is: az elmúlt tíz esztendőben a munkások és alkalmazottak bére 33, a termelőszövetkezeti parasztok tiszta jövedelme pedig 55 százalékkal lett magasabb, ugyanakkor a megélhetési költségek városon mindössze 7, falun pedig 9 százalékkal nőttek. i liiSf|Rts?<c Az utóbbi öt évben harmadára csökkent a szibériai taj- gatüzek területe. Az elsősorban annak köszönhető, hogy a szovjet szakemberek új erdőtűzészlélési és -oltási módszereket dolgoztak ki és ezeket hatékonyan alkal- ták. A Szovjetunió a világ össz- fakészletének csaknem egy- harmadával rendelkezik, és ennek nagyobbik része — mintegy négymilliárd köbméter —, Szibériában található. Ezt a kincset megóvni a tűzvésztől nem könnyű feladat. 1979-ben például, amikor a nyár rendkívül száraz volt, Kelet-Szibéria egyes körzeteiben a talaj hőfoka 62 Celsius fokra emelkedett. A szárazság 40 napig tartott. Csupán az irkutszki körzetben naponta 150 erdőtüzet észleltek. A tüzek ellen szárazföldön és levegőből egyaránt harcoltak. A szibériai tajga fölött 500 repülőgép és helikopter jár- őrözött rendszeresen. Több mint 9 ezer, könnyű motorpumpával és vegyi eszközöket tartalmazó robbanóanyaggal felszerelt deszantos küzdött a tűz ellen. A hatalmas MI—8 helikopterek felfüggeszthető gumitartályokban szállították az oltás színhelyére a szükséges vegyszereket és a vizet. Ez a koncentrált támadás végül is azt eredményezte, hogy sikerült lokalizálni a tűzfészkeket, majd teljesen eloltani azokat. Az erdőtűz okozta kár, a megelőző évvel összehasonlítva, elenyésző volt. Az utóbbi években sikeresen alkalmaznak egy új módszert, amely szerint mesterséges csapadékot idéznek elő a tűz által leginkább sújtott területek felett. Erre a célra az ún. erdei repülőbázisokat — amelyekből Szibériában több mint 10 van — speciálisan felszerelt AN—26 turboreaktív szondagépekkel látták el. Szibéria erdeinek védelméről több száz erdészet, erdőgazdaság és erdővédelmi körzet gondoskodik. Állandó feladatuk több más mellett, az öngyulladásra hajlamos lehetséges tűzfészkek felderítése. Azokban a tajgavölgyekben például, ahol a talajvíz szintje viszonylag magas, a tűz lassan terjed. A hegytetőkön és a dombokon, ahol szinte állandóan éles szél fúj, a tűz képes szinte percek alatt hektárnyi területeket felégetni. Végül a tajgában vannak olyan területek, amelyeken a villámlás okoz nagy károkat. A tűzvédelmi program keretében a szibériai erdészek közbeeső erdősávokat alakítanak ki rosszul égő fafajtákból, mint a nyírfa, nyárfa és a cserjések. Ezeknek az erdősávoknak a szélessége általában 300 méter. Máshol a tajgában tűzmegállító szőnyegeket alakítanak ki nedvdús füvekből. Sikerrel alkalmazták Szibériában az úgynevezett tűzbiztos „semleges” zónákat is. Ez azt jelenti, hogy egy adott föíd- sávot teljesen megtisztítanak a fáktól és a bokroktól. A tűzfészkek keresése részben légi járőrökkel történik, másrészt ólyan megfigyelő állomásokat is építenek, amelyek 30 méter magasak és egyenként 15 ezer hektárnyi területet tudnak figyelni. A közeljövőben a mesterséges holdak is segítenék a tűz felderítésében. Nyikolaj Kurbatszkij í Bulgária A könnyűipar fejlesztése Dinamikusan fejlődik a bolgár 'könnyűipar. Ez az ágazat adja a nemzeti jövedelem csaknem 8 százalékát, s részesedése az ország ipari termelésében meghaladja a 12 százalékot. A mostani tervidőszakban az ágazati beruházások jelentős hányadát a már meglévő üzemek rekonstrukciójára, korszerű eljárások és berendezések meghonosítására fordították. A program megvalósításában Bulgária jelentős segítséget kap a szocialista országoktól, többek között Csehszlovákiától, Lengyel- országtól, Magyarországtól, az NDK-tól és a legfőképpen a Szovjetuniótól. Innen származik a korszerű gépek és berendezések nagy része is. Az elért sikerekben nem kis szerepet játszik a munkásszervezés korszerű formáinak elterjedése. Jelenleg már 4600 brigád — vagyis az ágazatban foglalkoztatottak mintegy 70 százaléka — dolgozik önelszámolásos alapon. Számottevő eredményeket hozott a szocialista munkaverseny is. Jelenleg a bolgár könnyűipar termékeit 50 országba exportálják, 1975-höz képest a kivitel csaknem megduplázódott. ■mMmi ■
