Tolna Megyei Népújság, 1980. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-16 / 192. szám

1980. augusztus 16. ^ÉPÜJSÁG3 Pro űrbe Bizottságban és azon kívül „A lakóbizottságok és utcabizottságok a lakosság öntevé­keny és társadalmi érdekképviseleti szervei.” (Idézet a szek­szárdi Városi Tanács 2/1973. sz. rendeletéből.) — Hány lakóbizottság -mű­ködik a városban? — kérde­zem Kiss Istvánnétól, a Ha­zafias Népfront Szekszárd városi Bizottságának titkárá­tól. — ötven. Egy bizottság­ban 5—7 tag van. — Ez hozzávetőlegesen 300 —350 ember. Dolgoznak is mindannyian? — kérdezem. — Ezt nem merném állíta­ni — mondja nyíltan. — Van­nak nagyon jól működő és vannak kevésbé jól működő bizottságok. Előbbiek képvi­selik a lakók érdekeit, kör- nyezetszépítési és társadalmi munkaakciót szerveznek, or­vosolják a lakosság gondjait. Ott működnek jól a lakó­bizottságok, ahol ennek a képviseleti formának már vannak hagyományai. Pél­dául a déli kertvárosban. A toronyházakban már kevés­bé. — Miért? — A „toronylakók” nem érzik igazán, hogy övék len­ne a ház. — Tavaly választották újjá a lakóbizottságokat. Hogyan kezdtek a munkához? — Lelkesedéssel. A bizott­ságok egy nagy közösség ak­tív sejtjét képezik. A terüle­ti pártalapszervezetekkel, a tanácstagokkal és a Vörös- kereszttel együtt dolgoznak. Munkájuk célja és értelme a konkrét, nem kampány jel­legű és folyamatos munká­ban rejlik. * A nagy hőségben caplatok fölfelé Szekszárd egykori elő­hegyére. Uticélom a Körösi Csorna Sándor utca 13-as szá­mú háza. Akit keresek, Amb­rus Vilmosnak hívják; közép­magas, hatvanon túli, szem­üveges férfi. — Egy életet töltöttem el a közigazgatásban — mond­ja. — Tanácstitkár _ voltam több helyen. Ismerem a köz- igazgatást. — Vilmos bácsi a lakó­bizottság elnöke, ugye? — kérdezem. — Nem. Mindent csak ma­gamtól teszek — feleli és különböző városi hivatalok válaszleveleit adja a kezem­be. — Ezt a villanyok, emezt a szemétgyűjtő tartályok ügyé­ben írtam, ezzel pedig prob­lémát jeleztem a rendőr- kapitányságnak. — A reagálás? — Válaszoltak. — A városi szervek nem hívták dolgozni valamelyik társadalmi bizottságba? — Nem. A Körösi Csorna Sándor utca 13-as számú házában negyven lakás van. Kivétel nélkül mind a TOTÉV mun­káslakása. — Milyenek a lakók’ — érdeklődöm. — Lépcsőházanként elté­rők — mosolyodik el. — Ez a lépcsőház, a 13/A, olyan mint egy falu. Bizalommal va­gyunk egymáshoz. Együtt is dolgozunk a ház szépítésé­ben, a társadalmi munkában. Ha az egyik lakó elmegy, odaadja a másiknak a lakás­kulcsot. Néhány kanál sóval, vagy cukorral is kisegítjük egymást. Vilmos bácsi naplót vezet. Szálkás betűivel a dosszié borítójára ezt írta: „Pro űr­be” 1977—1978—1979—1980. Lássuk a tartalmát: — Amióta beköltöztem, minden hónapban, minden lakó levelesládájába bedob­tam a Babits Mihály műve­lődési központ havi prog­ramjait. Ezt most már nem csinálom. A házunk körül társadalmi munkát végez­tünk. Szerettem volna, ha a szuterénban egy klubot ala­kítunk ki. — Miért a „volna”? — ve­tem közbe. — Elakadt valahol, pedig a Hazafias Népfront városi bizottságától kaptunk is hoz­zá 5 ezer forintot. Télvíz idején 70 gyerek játszhatna, a felnőttek olvashatnának, be­szélgethetnének benne. De ott tárolnak öt motort, ezek miatt nem lett klub. A ház valóban gondozot- tabb, mint általában a szek­szárdi lakóházak. Érződik a gondoskodás, a közös félté­se, óvása. — Ha már itt van, hadd mondjak még valamit — csukja be naplóját Ambrus Vilmos. — Az itteni embe­rek attól tartanak, hogy el­viszik tőlük a körzeti orvosi rendelőt. Ne tegyék, hiszen sokan lakunk a telepen. Van boltunk, a postát rendben megkapjuk. Ha még feljönne ^de az autóbusz is, összkom­fortos lenne ez a lakótelep. (A városi tanácson megtud­tuk: a rendelő marad.) * A tömbházak zöme össz­komfortos. Ám, van ahol a benne élők kultúra és tiszta­ság iránti igénye csak „kom­fortos”, vagy „komfort nél­küli”. Parkjaink, játszóte­reink piszkosak, szemetesek. Hiába dolgozik erre hivatott vállalat. Erkélyeinkkel és lépcsőházainkkal se dicse­kedhetünk. Ahány ember, annyiféleképpen fölcicomá­zott erkély és telecsikkezett lépcsőház. * Harmadik állomás: Szek­szárd városi Tanács V. B. titkársága. Dr. Bősz Endré- nét, a végrehajtó bizottság titkárát arról kérdezem, hogy a tanácstestület mit vár a lakóbizottságoktól. — öntevékeny munkát. Azt, hogy a tanács rendele­téit és határozatait megis­merve, segítsenek a város- politikai és egyéb feladatok megoldásában. A lakóbizott­ság és a tanács közti kapcso­lat kétirányú. Mi várjuk az ő segítségüket, ugyanakkor a közösségek problémáit igyek­szünk orvosolni. Ebben a munkában részt kell venniük a különböző társadalmi szer­veknek is. Kopognak. Lantos István­ná, a városgazdálkodási vál­lalat házkezelési osztályveze­tője lép be, valamint Kiss Istvánná, a HNF városi bi­zottságának titkára. Négyes­ben folytatjuk a beszélgetést. Dr. Bősz Endréné: — A lakóbizottsági elnököknek kapcsolatot kell tartaniuk más vállalatokkal is és azok­nak kötelességük a bejelen­tésekkel foglalkozni. — Ám előfordul, hogy a bizottsági elnököket is csak „szimpla állampolgárként” kezelik — mondom. — Igen. Sajnos a szolgál­tató vállalatok illetékeseiben még nem tudatosult, hogy ilyenkor a lakóbizottsági el­nök nem egyszerű állampol­gárként keresi fel őket, ha­nem egy lakóközösség nevé­ben kér segítséget. Lehetőleg sürgősen. Lantos Istvánné: — A vá­lasztás óta aktívabban dol­goznak az új lakóbizottsá­gok. Komoly feladatokat igyekeznek megoldani. Részt vettek és segítettek a kör­nyezetszépítésben. Kiss Istvánné: — Nemré­giben az NDK-ban jártam. Olyan céllal is utaztam, hogy megismerjem az ottani lakó­bizottságok munkáját, műkö­dését. Elmondták, hogy há­rom lakó elsőként költözik be a házba. Ők már a kez­detben kialakítják a bizott­ságot, majd jönnek a töb­biek és ők hárman kalauzol­ják őket, segítenek a költöz­ködésben, a letelepedésben. Ezek az emberek az ajtajuk­ra cetlit tűznek, ráírják, hogy mihez értenek és kérés nél­kül segítenek lakótársaik­nak. így is alakítva a közös­séget. * Sikerülhet ez nálunk is? A kérdés egyelőre válasz nélkül marad. SZŰCS LÁSZLÓ JÁNOS Központi telephely A Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat a nagyközség minden utcájában ren­delkezett legalább egy raktárral, vagy egy kis és korszerűtlen műhellyel. Ez a tény rend­kívül megnehezítette a termelést, ellenőrizhetetlen volt az üzemen belüli mozgás, nehéz­kes a szervezés. Az utóbbi 5—6 évben minden alkalmat megragadtak az üzemben, hogy ezt az áldatlan állapotot felszámolják. Sorra készítették az üzemcsarnokokat, teremtették meg a központi telephelyen az új munkalehetőséget. így az idei év végére teljes egé­szében megszűntetik a vállalat szétaprózódását. Jelenleg 700 négyzetméter alapterületű raktárt építenek. Ezt szeptemberben adják át, így minden részleg a központi telephely­re költözhet. Ingyenszalma (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Ha valaki napjainkban vé­gigmegy Magyarkeszin, sű­rűn találkozik szalmával megrakott szekerekkel. Az történt, hogy a helyi Petőfi Termelőszövetkezet vezetői közel a faluhoz, kijelölték azt a 72 hektáros búzatáblát, amelyről a kombájnok elvo­nulása után a termelőszövet­kezet tagjai ingyen vihetik az alomszalmát a háztáji ál­latok számára. így minden­ki igyekszik a szép sárga szalmát pajtákba, fészerekbe vagy éppen kis kazlakba ösz- szerakni (az utóbbit még fó- lialepellel le is takarják, vé­dik a baromfik és az idő­járás ellen). A szövetkezet vezetői azt tartják, jut is, marad is, hisz a 847 hektáros búzaterületről jó termést takarítottak be, ilyen búzatermés mellett szalmagondja sincs a közös­nek. MINÁRIK LAJOS Készülnek az OMÉK-ra Az augusztus 19-én nyíló Országos Mezőgazdasági és Élel­miszeripari kiállításon bemutatják a faszerkezetes állattar­tó istállót is, amely higiéniai, anyagtakarékossági szem­pontból is megfelel a kor követelményeinek. Képünkön: A MEZÖFA sertésistálló kutricáit a dabasi Fehér Akác Tsz szocialista brigádja állítja fel. Műszerek exportra A MEDICOR Moszkvában Augusztus végén Moszkva ad otthont az egészségügyi világkiállításnak. A nagy­szabású bemutató egyik leg­jelentősebb résztvevője a MEDICOR Művek, amely szinte teljes gyártmány- választékát kiállítja. Látha­tók majd a hagyofnányos, nagy sorozatban készülő or­vosi műszerek és röntgen- berendezések, valamint a leg­újabb típusú MEDICOR- gyártmányok, mint például a komputeres tomográf — amely az eddigi legkorsze­rűbb röntgendiagnosztikai berendezés —, az angiográ- fiás röntgenmunkahely és a panelműtő. A Szovjetunió a MEDICOR- termékek legnagyobb vevő­je. Ebben az ötéves tervidő­szakban évi 5—6 százalékkal bővült a gyár szovjet export­ja. Egyre nagyobb hányadot képviselnek a munkamegosz­tásból, kooperációból eredő tételek például a légzésvizs­gáló készülékek, inkubátorok és a különböző röntgenfel­szerelések. Számolnak azzal, hogy a gyártásszakosodás a jövőben még intenzívebbé válik, így a kooperációs ter­mékek aránya a teljes szov­jet exportban 1985-re meg­ötszöröződhet. A magyar orvosi műszer­gyár a moszkvai kiállításon ismerteti kulcsra kész, komp­lett rendelőintézeti és kórhá­zi felszereléseit is, amelyek­nek forgalma az utóbbi idő­ben fellendült. Szovjet cégek megrendelésére már felsze­reltek Sztarioszkolban egy 600 ágyas kórházat, most Uszty-Ilimszkben építenek fel egy klinikát. A komplett export fokozá­sát segíti a közelmúltban lét­rejött MEDINVEST társulás, amelyben az orvosi műszer­gyár mellett helyet kapott egy tervezővállalat, két ház­gyárral rendelkező építőipari vállalat és az Állami Fej­lesztési Bank. 1981-ben pe­dig munkába lép a MEDI­COR kórházipari gyára. Hatástalan A szavatosságon eligazodni — felér egy rejtvény megfej­tésével. Persze vannak kivé­telek. Ilyen kivétel volt pél­dául az az Anesin gyomirtó szer, amit Nagy Ferenc szek­szárdi olvasónk vásárolt 1980. április 5-én. A dátum azért nevezetes számára, mert vita után vett egy félkilós csoma­got. A csomagoláson ezt ol­vasta: „Csomagolás dátuma: 1976. augusztus 23. Eltartható két évig.” Nagy Ferenc felhívta erre az eladó figyelmét. Megkér­dezte: ha lejárt a szavatos­sági ideje, akkor miért áru­sítják? Az eladó megnyugtat­ta: „Igaz, hogy lejárt a szava­tossági ideje, de bevizsgáltat­ták a szert, és forgatómba hozhat óinak találták még két évig.” Olvasónk kételkedett. „Ha eredetileg két évig tartható el, akkor miért tartható el ke^ sőbb négy évig? Vagy az el­ső vagy a második megálla­pítás nem igaz. Ha pedig négy évig is jó, akkor miért nem írják rá mindjárt, hogy eltartható négy évig?” Más szer nem volt, vásárolt hát ebből fél kilót. 1980. augusztusában bebizo­nyosodott az, amitől tartott; a gyomok fittyet hánytak arra, hogy ő 167 forintot áldozott a kiirtásukra. Csak áldhatta óvatosságát, hogy nem vásá­rolt többet, hogy nem hitt az eladónak. Augusztusban felkerestük a szekszárdi ÁFÉSZ kertészeti ABC-boltját. Aresint hiába kerestünk. Elfogyott. A bolti könyvben hosszas keresgélés után megtalálták az Aresin kiszállításának időpontját. 1980. januárjában kapott a bolt. Az AGROKER a vizs­gálati bizonylatot is mellékel­te. A bizonylat szerint az AGÍROTRÖSZT laboratóriu­mában megállapították, hogy az 1976-ban gyártott és cso­magolt Aresin megfelel a Kö­vetelményeknek, tehát még két évig lárusítható. Ezt Danes Gabriella laboratóriumvezető az aláírásával is bizonyította. A minőségi bizonyítvány tehát rendben volt. Hogy ki állapította meg a hatásosságát és milyen vizs­gálatok elvégzése után állítot­ták ki az újabb két évre szóló árusítási engedélyt, erről a vásárlót a csomagon feltün­tetve, írásban senki sem tá­jékoztatta. E tájékoztatás hiánya a vá­sárlóban megingatta mind a szer hatásosságát, mind a ke­reskedelem iránti bizalmat. Kénytelen-kelletlen megvásá­rolta az Aresint és azzal a tu­dattal ment ki a boltból: nem biztos, hogy jó vásárt csinált. — Igaza is lett. Az Aresin azonban csak egy példa. Előfordul ilyen kételkedés más 'eseteikben is. A vásárló gyakran találkozhat a polco­kon olyan áruval, amelyek­nek a szavatossági ideje már lejárt. A kereskedelemben dolgozók azt mondják: nem érdekeltek abban, hogy lejárt szavatosságú árut árusítsa­nak. Ez biztosan így igaz. Az viszont tény, mint a fenti pél­da is mutatja, abban sem ér­dekeltek, hogy a vásárlót pon­tosan tájékoztassák, ne csak szóban, írásban Is. Ha példá­ul az Aresin gyomirtó szeren a vásárló elolvashatta volna: ki, milyen alapon állapította meg a szer hatásosságát, a forgalombabozatal újabb két évvel történő meghosszabbí­tását, legalább azt tudta vol­na, hogy ki a felelős, kitol kérheti számon a szer hatásá­nak elmaradását. SZALAIJÁNOS Farmerszalámi A Pápai Húskombinát új terméke Farmer néven új szalámi próbagyártását kezdte meg a Pápai Húskombinát. A csa­bainál vékonyabb, 40—50 de- kás rúdakiban készülő szalá­mit jól záró, vákumos fólia- csomagolásban hozzák forga- . lomba. Finoman eldolgozott töltelékét változatos fűsze­rekkel ízesítik. Az érlelőben gondosan ügyelnek a Hőmér­sékletre és a levegő páratar­talmára, mert ez a termék jó minőségének fontos tényező­je. A farmerszalámit új üzem­ben gyártják, ahol automati­kus a vágás, a töltés, az ada­golás, a főzés és az érlelés is. A gyár új terméke néhány boltban már megjelent, s a próbagyártás befejeztével a hazai kereskedelem és a kül­földi megrendelők számára- egyaránt szállítanak belőle.

Next

/
Thumbnails
Contents