Tolna Megyei Népújság, 1980. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-16 / 192. szám
1980. augusztus 16. ^ÉPÜJSÁG3 Pro űrbe Bizottságban és azon kívül „A lakóbizottságok és utcabizottságok a lakosság öntevékeny és társadalmi érdekképviseleti szervei.” (Idézet a szekszárdi Városi Tanács 2/1973. sz. rendeletéből.) — Hány lakóbizottság -működik a városban? — kérdezem Kiss Istvánnétól, a Hazafias Népfront Szekszárd városi Bizottságának titkárától. — ötven. Egy bizottságban 5—7 tag van. — Ez hozzávetőlegesen 300 —350 ember. Dolgoznak is mindannyian? — kérdezem. — Ezt nem merném állítani — mondja nyíltan. — Vannak nagyon jól működő és vannak kevésbé jól működő bizottságok. Előbbiek képviselik a lakók érdekeit, kör- nyezetszépítési és társadalmi munkaakciót szerveznek, orvosolják a lakosság gondjait. Ott működnek jól a lakóbizottságok, ahol ennek a képviseleti formának már vannak hagyományai. Például a déli kertvárosban. A toronyházakban már kevésbé. — Miért? — A „toronylakók” nem érzik igazán, hogy övék lenne a ház. — Tavaly választották újjá a lakóbizottságokat. Hogyan kezdtek a munkához? — Lelkesedéssel. A bizottságok egy nagy közösség aktív sejtjét képezik. A területi pártalapszervezetekkel, a tanácstagokkal és a Vörös- kereszttel együtt dolgoznak. Munkájuk célja és értelme a konkrét, nem kampány jellegű és folyamatos munkában rejlik. * A nagy hőségben caplatok fölfelé Szekszárd egykori előhegyére. Uticélom a Körösi Csorna Sándor utca 13-as számú háza. Akit keresek, Ambrus Vilmosnak hívják; középmagas, hatvanon túli, szemüveges férfi. — Egy életet töltöttem el a közigazgatásban — mondja. — Tanácstitkár _ voltam több helyen. Ismerem a köz- igazgatást. — Vilmos bácsi a lakóbizottság elnöke, ugye? — kérdezem. — Nem. Mindent csak magamtól teszek — feleli és különböző városi hivatalok válaszleveleit adja a kezembe. — Ezt a villanyok, emezt a szemétgyűjtő tartályok ügyében írtam, ezzel pedig problémát jeleztem a rendőr- kapitányságnak. — A reagálás? — Válaszoltak. — A városi szervek nem hívták dolgozni valamelyik társadalmi bizottságba? — Nem. A Körösi Csorna Sándor utca 13-as számú házában negyven lakás van. Kivétel nélkül mind a TOTÉV munkáslakása. — Milyenek a lakók’ — érdeklődöm. — Lépcsőházanként eltérők — mosolyodik el. — Ez a lépcsőház, a 13/A, olyan mint egy falu. Bizalommal vagyunk egymáshoz. Együtt is dolgozunk a ház szépítésében, a társadalmi munkában. Ha az egyik lakó elmegy, odaadja a másiknak a lakáskulcsot. Néhány kanál sóval, vagy cukorral is kisegítjük egymást. Vilmos bácsi naplót vezet. Szálkás betűivel a dosszié borítójára ezt írta: „Pro űrbe” 1977—1978—1979—1980. Lássuk a tartalmát: — Amióta beköltöztem, minden hónapban, minden lakó levelesládájába bedobtam a Babits Mihály művelődési központ havi programjait. Ezt most már nem csinálom. A házunk körül társadalmi munkát végeztünk. Szerettem volna, ha a szuterénban egy klubot alakítunk ki. — Miért a „volna”? — vetem közbe. — Elakadt valahol, pedig a Hazafias Népfront városi bizottságától kaptunk is hozzá 5 ezer forintot. Télvíz idején 70 gyerek játszhatna, a felnőttek olvashatnának, beszélgethetnének benne. De ott tárolnak öt motort, ezek miatt nem lett klub. A ház valóban gondozot- tabb, mint általában a szekszárdi lakóházak. Érződik a gondoskodás, a közös féltése, óvása. — Ha már itt van, hadd mondjak még valamit — csukja be naplóját Ambrus Vilmos. — Az itteni emberek attól tartanak, hogy elviszik tőlük a körzeti orvosi rendelőt. Ne tegyék, hiszen sokan lakunk a telepen. Van boltunk, a postát rendben megkapjuk. Ha még feljönne ^de az autóbusz is, összkomfortos lenne ez a lakótelep. (A városi tanácson megtudtuk: a rendelő marad.) * A tömbházak zöme összkomfortos. Ám, van ahol a benne élők kultúra és tisztaság iránti igénye csak „komfortos”, vagy „komfort nélküli”. Parkjaink, játszótereink piszkosak, szemetesek. Hiába dolgozik erre hivatott vállalat. Erkélyeinkkel és lépcsőházainkkal se dicsekedhetünk. Ahány ember, annyiféleképpen fölcicomázott erkély és telecsikkezett lépcsőház. * Harmadik állomás: Szekszárd városi Tanács V. B. titkársága. Dr. Bősz Endré- nét, a végrehajtó bizottság titkárát arról kérdezem, hogy a tanácstestület mit vár a lakóbizottságoktól. — öntevékeny munkát. Azt, hogy a tanács rendeletéit és határozatait megismerve, segítsenek a város- politikai és egyéb feladatok megoldásában. A lakóbizottság és a tanács közti kapcsolat kétirányú. Mi várjuk az ő segítségüket, ugyanakkor a közösségek problémáit igyekszünk orvosolni. Ebben a munkában részt kell venniük a különböző társadalmi szerveknek is. Kopognak. Lantos Istvánná, a városgazdálkodási vállalat házkezelési osztályvezetője lép be, valamint Kiss Istvánná, a HNF városi bizottságának titkára. Négyesben folytatjuk a beszélgetést. Dr. Bősz Endréné: — A lakóbizottsági elnököknek kapcsolatot kell tartaniuk más vállalatokkal is és azoknak kötelességük a bejelentésekkel foglalkozni. — Ám előfordul, hogy a bizottsági elnököket is csak „szimpla állampolgárként” kezelik — mondom. — Igen. Sajnos a szolgáltató vállalatok illetékeseiben még nem tudatosult, hogy ilyenkor a lakóbizottsági elnök nem egyszerű állampolgárként keresi fel őket, hanem egy lakóközösség nevében kér segítséget. Lehetőleg sürgősen. Lantos Istvánné: — A választás óta aktívabban dolgoznak az új lakóbizottságok. Komoly feladatokat igyekeznek megoldani. Részt vettek és segítettek a környezetszépítésben. Kiss Istvánné: — Nemrégiben az NDK-ban jártam. Olyan céllal is utaztam, hogy megismerjem az ottani lakóbizottságok munkáját, működését. Elmondták, hogy három lakó elsőként költözik be a házba. Ők már a kezdetben kialakítják a bizottságot, majd jönnek a többiek és ők hárman kalauzolják őket, segítenek a költözködésben, a letelepedésben. Ezek az emberek az ajtajukra cetlit tűznek, ráírják, hogy mihez értenek és kérés nélkül segítenek lakótársaiknak. így is alakítva a közösséget. * Sikerülhet ez nálunk is? A kérdés egyelőre válasz nélkül marad. SZŰCS LÁSZLÓ JÁNOS Központi telephely A Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat a nagyközség minden utcájában rendelkezett legalább egy raktárral, vagy egy kis és korszerűtlen műhellyel. Ez a tény rendkívül megnehezítette a termelést, ellenőrizhetetlen volt az üzemen belüli mozgás, nehézkes a szervezés. Az utóbbi 5—6 évben minden alkalmat megragadtak az üzemben, hogy ezt az áldatlan állapotot felszámolják. Sorra készítették az üzemcsarnokokat, teremtették meg a központi telephelyen az új munkalehetőséget. így az idei év végére teljes egészében megszűntetik a vállalat szétaprózódását. Jelenleg 700 négyzetméter alapterületű raktárt építenek. Ezt szeptemberben adják át, így minden részleg a központi telephelyre költözhet. Ingyenszalma (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Ha valaki napjainkban végigmegy Magyarkeszin, sűrűn találkozik szalmával megrakott szekerekkel. Az történt, hogy a helyi Petőfi Termelőszövetkezet vezetői közel a faluhoz, kijelölték azt a 72 hektáros búzatáblát, amelyről a kombájnok elvonulása után a termelőszövetkezet tagjai ingyen vihetik az alomszalmát a háztáji állatok számára. így mindenki igyekszik a szép sárga szalmát pajtákba, fészerekbe vagy éppen kis kazlakba ösz- szerakni (az utóbbit még fó- lialepellel le is takarják, védik a baromfik és az időjárás ellen). A szövetkezet vezetői azt tartják, jut is, marad is, hisz a 847 hektáros búzaterületről jó termést takarítottak be, ilyen búzatermés mellett szalmagondja sincs a közösnek. MINÁRIK LAJOS Készülnek az OMÉK-ra Az augusztus 19-én nyíló Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari kiállításon bemutatják a faszerkezetes állattartó istállót is, amely higiéniai, anyagtakarékossági szempontból is megfelel a kor követelményeinek. Képünkön: A MEZÖFA sertésistálló kutricáit a dabasi Fehér Akác Tsz szocialista brigádja állítja fel. Műszerek exportra A MEDICOR Moszkvában Augusztus végén Moszkva ad otthont az egészségügyi világkiállításnak. A nagyszabású bemutató egyik legjelentősebb résztvevője a MEDICOR Művek, amely szinte teljes gyártmány- választékát kiállítja. Láthatók majd a hagyofnányos, nagy sorozatban készülő orvosi műszerek és röntgen- berendezések, valamint a legújabb típusú MEDICOR- gyártmányok, mint például a komputeres tomográf — amely az eddigi legkorszerűbb röntgendiagnosztikai berendezés —, az angiográ- fiás röntgenmunkahely és a panelműtő. A Szovjetunió a MEDICOR- termékek legnagyobb vevője. Ebben az ötéves tervidőszakban évi 5—6 százalékkal bővült a gyár szovjet exportja. Egyre nagyobb hányadot képviselnek a munkamegosztásból, kooperációból eredő tételek például a légzésvizsgáló készülékek, inkubátorok és a különböző röntgenfelszerelések. Számolnak azzal, hogy a gyártásszakosodás a jövőben még intenzívebbé válik, így a kooperációs termékek aránya a teljes szovjet exportban 1985-re megötszöröződhet. A magyar orvosi műszergyár a moszkvai kiállításon ismerteti kulcsra kész, komplett rendelőintézeti és kórházi felszereléseit is, amelyeknek forgalma az utóbbi időben fellendült. Szovjet cégek megrendelésére már felszereltek Sztarioszkolban egy 600 ágyas kórházat, most Uszty-Ilimszkben építenek fel egy klinikát. A komplett export fokozását segíti a közelmúltban létrejött MEDINVEST társulás, amelyben az orvosi műszergyár mellett helyet kapott egy tervezővállalat, két házgyárral rendelkező építőipari vállalat és az Állami Fejlesztési Bank. 1981-ben pedig munkába lép a MEDICOR kórházipari gyára. Hatástalan A szavatosságon eligazodni — felér egy rejtvény megfejtésével. Persze vannak kivételek. Ilyen kivétel volt például az az Anesin gyomirtó szer, amit Nagy Ferenc szekszárdi olvasónk vásárolt 1980. április 5-én. A dátum azért nevezetes számára, mert vita után vett egy félkilós csomagot. A csomagoláson ezt olvasta: „Csomagolás dátuma: 1976. augusztus 23. Eltartható két évig.” Nagy Ferenc felhívta erre az eladó figyelmét. Megkérdezte: ha lejárt a szavatossági ideje, akkor miért árusítják? Az eladó megnyugtatta: „Igaz, hogy lejárt a szavatossági ideje, de bevizsgáltatták a szert, és forgatómba hozhat óinak találták még két évig.” Olvasónk kételkedett. „Ha eredetileg két évig tartható el, akkor miért tartható el ke^ sőbb négy évig? Vagy az első vagy a második megállapítás nem igaz. Ha pedig négy évig is jó, akkor miért nem írják rá mindjárt, hogy eltartható négy évig?” Más szer nem volt, vásárolt hát ebből fél kilót. 1980. augusztusában bebizonyosodott az, amitől tartott; a gyomok fittyet hánytak arra, hogy ő 167 forintot áldozott a kiirtásukra. Csak áldhatta óvatosságát, hogy nem vásárolt többet, hogy nem hitt az eladónak. Augusztusban felkerestük a szekszárdi ÁFÉSZ kertészeti ABC-boltját. Aresint hiába kerestünk. Elfogyott. A bolti könyvben hosszas keresgélés után megtalálták az Aresin kiszállításának időpontját. 1980. januárjában kapott a bolt. Az AGROKER a vizsgálati bizonylatot is mellékelte. A bizonylat szerint az AGÍROTRÖSZT laboratóriumában megállapították, hogy az 1976-ban gyártott és csomagolt Aresin megfelel a Követelményeknek, tehát még két évig lárusítható. Ezt Danes Gabriella laboratóriumvezető az aláírásával is bizonyította. A minőségi bizonyítvány tehát rendben volt. Hogy ki állapította meg a hatásosságát és milyen vizsgálatok elvégzése után állították ki az újabb két évre szóló árusítási engedélyt, erről a vásárlót a csomagon feltüntetve, írásban senki sem tájékoztatta. E tájékoztatás hiánya a vásárlóban megingatta mind a szer hatásosságát, mind a kereskedelem iránti bizalmat. Kénytelen-kelletlen megvásárolta az Aresint és azzal a tudattal ment ki a boltból: nem biztos, hogy jó vásárt csinált. — Igaza is lett. Az Aresin azonban csak egy példa. Előfordul ilyen kételkedés más 'eseteikben is. A vásárló gyakran találkozhat a polcokon olyan áruval, amelyeknek a szavatossági ideje már lejárt. A kereskedelemben dolgozók azt mondják: nem érdekeltek abban, hogy lejárt szavatosságú árut árusítsanak. Ez biztosan így igaz. Az viszont tény, mint a fenti példa is mutatja, abban sem érdekeltek, hogy a vásárlót pontosan tájékoztassák, ne csak szóban, írásban Is. Ha például az Aresin gyomirtó szeren a vásárló elolvashatta volna: ki, milyen alapon állapította meg a szer hatásosságát, a forgalombabozatal újabb két évvel történő meghosszabbítását, legalább azt tudta volna, hogy ki a felelős, kitol kérheti számon a szer hatásának elmaradását. SZALAIJÁNOS Farmerszalámi A Pápai Húskombinát új terméke Farmer néven új szalámi próbagyártását kezdte meg a Pápai Húskombinát. A csabainál vékonyabb, 40—50 de- kás rúdakiban készülő szalámit jól záró, vákumos fólia- csomagolásban hozzák forga- . lomba. Finoman eldolgozott töltelékét változatos fűszerekkel ízesítik. Az érlelőben gondosan ügyelnek a Hőmérsékletre és a levegő páratartalmára, mert ez a termék jó minőségének fontos tényezője. A farmerszalámit új üzemben gyártják, ahol automatikus a vágás, a töltés, az adagolás, a főzés és az érlelés is. A gyár új terméke néhány boltban már megjelent, s a próbagyártás befejeztével a hazai kereskedelem és a külföldi megrendelők számára- egyaránt szállítanak belőle.
