Tolna Megyei Népújság, 1980. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-13 / 163. szám
1980. július 13. 2 Képújság : Ezt hozta a hét a külpolitikában Vasárnap: A síita közösség kormányellenes tüntetései Pakisztánban. ♦ Hétfő: India elismerte a Heng Samrin-kormányt. — Giscard francia elnök az NSZK-ba érkezett. Kedd: Zavargások Észak-Indiában. — Tárgyalások az SZKP és az Olasz KP képviselői között Moszkvában. Szerda: Az elhunyt japán miniszterelnök gyászszertartása. — Szovjet parlamenti küldöttség tárgyal a jugoszláv vezetőkkel. Csütörtök: Hua—Carter-tárgyalás Tokióban. — Négy szocialista ország csapatcsökkentési javaslata a bécsi tárgyalásokon. Péntek: Teheránban szabadon engedtek egy amerikai diplomatát. — Befejeződött Giscard d’Estaing nyugatnémetországi látogatása. ' Szombat: Véres összecsapások Salvadorban. A hét 3 kérdése 1. Mi történt a francia—NSZK csúcstalálkozón? Nyugat-Európa két vezető politikusa gyakran találkozik egymással. A Franciaország és az NSZK közötti megállapodás értelmében másfél évtizede félévenként kerül sor csúcsszintű találkozóra közöttük, s a Közös Piac, valamint a NATO különböző tanácskozásai is alkalmat szolgáltatnak Párizs és Bonn véleménycseréjére. Az e heti Giscard- utazás mégis „kilóg” a sorból. Ez nem csak azért van így, mert „hivatalos” látogatás lévén, a szokásosnál sokkal több ceremónia fogadta a francia elnököt Nyugát-Németország- ban. A lényeg az elnök és a szövetségi kancellár találkozójának időzítésében és témájában rejlik. Ismeretes, hogy az elmúlt hetekben mind a két politikus találkozott Leo- nyid Brezsnyevvel. Giscard Varsóban, Schmidt Moszkvában folytatott tárgyalásokat a szovjet vezetővel, a megbeszélések elsődleges célja az enyhülés eddigi eredményeinek megvédése, a kelet—nyugati párbeszéd folytatása volt. Púja Frigyes a héten baráti látogatást tett Lengyelországban. Külügyminiszterünket varsói tartózkodása során fogadta Edward Gierek, a LEMP KB első titkára. Párizs és Bonn felelős vezetői készek voltak megragadni a Moszkvában felajánlott jóákaratú kezdeményezéseket, s tolmácsolni az Egyesült Államoknak a Szovjetunió által felajánlott politikai megoldásokat. Időközben a szovjet diplomácia különböző csatornákon további kezdeményezéseket tett a katonai enyhülés előmozdítására, a középeurópai csapatcsökkentés sikere érdekében. Ez a legutóbbi kompromisszumos ajánlat, s a közép-hatótávolságú eszközök korlátozására vonatkozó tárgyalások megkezdésének felajánlott lehetősége, mind azt bizonyítja, hogy a szocialista nagyhatalom nem a feszültség fokozását kívánja, hanem a fegyverkezési verseny megállítására törekszik. A bonni közös sajtóértekezleten a két államférfi elsősorban országaik együttműködésére, Nyugat-Európa szerepének fontosságára hívta fel a figyelmet. Éles hangon fejtették ki az afganisztáni helyzettel kapcsolatos ismert nézetüket. Az NSiZK kancellárja nyilvánosan üdvözölte a neutronfegyver kifejlesztésével kapcsolatos francia tervéket. 2. Háború vagy béke Indokínában? Alighanem az utóbbi idők legnagyobb diplomáciai szenzációja volt az a bejelentés, miszerint India kormánya elismeri a Kambodzsai Népköztársaságot, s hivatalos kapcsolatra lép Heng Samrin kormányával. Üj-Delhinek ez az elhatározása minden bizonnyal egyfajta frontáttörést hoz majd, s megfigyelők szerint várható, hogy a közeljövőben újabb államok lépnek diplomáciai kapcsolatba Phnom Penh-nel. Az indiai lépés mögött nyilvánvalóan az a felismerés áll, hogy a szocialista Vietnammal szövetséges Heng Samrin-kormány minden erőfeszítést megtesz azért, hogy Kambodzsát visszavezesse a 20. századba, felszámolja annak az iszonyú rombolásnak következményeit, amelyet Pol Pót rendszere tudatosan és pekingi recept szerint véghezvitt az előző években. Érthető, hogy Indira Gandhi kormányának elhatározására Pekingben és Washingtonban egyaránt felszisszentek. Kína vezetése számára nyilvánvalóan csapást jelent a Kambodzsa köré épített diplomáciai blokádfal áttörése. S kérdésessé teszi annak az akciónak a sikerét, amelyet éppen az elmúlt hetekben kezdtek el a thai—kambodzsai határon. Világosan kirajzolódik a kínai—amerikai össz- játék Indokína szocialista államai ellen, amibe harmadikként (eléggé alárendelt szerepet játszva) Thaiföld is bekapcsolódott. A Pol Pot-féle bandák szervezett átdobása Kambodzsába az összecsapások kiprovokálása a vietnami csapatokkal, majd a laoszi határ lezárása, ürügyet szolgáltatott az amerikai fegyverszállításokra, Washington katonai visszatérésére Thaiföldre. S ezzel egyidőben Kína újabb három hadosztályt vezényelt Vietnam északi határainak közelébe... Mindezek alapján aligha kétséges, Hua Kuo-feng kínai miniszterelnök és Carter amerikai elnök tokiói tárgyalásain milyen szellemben vitatták meg az indokínai helyzetet. 3. Lesz-e előrelépés a bécsi tárgyalásokon? Hosszú évek óta folynak a közép-európai csapatok és fegyverzet csökkentéséről a kelet—nyugati megbeszélések a bécsi Hofburgban. Az egykori császári palota tárgyalóteremmé átalakított szárnyának bejáratánál csütörtökön immár a 243. alkalommal találkoztak az országaikat képviselő diplomaták, hogy véleményt cseréljenek a Közép- Európában koncentrálódott hatalmas katonai erő csökkentésének lehetőségeiről. A mostani legutóbbi találkozón Taraszov szovjet nagykövet a tárgyalásokon közvetlenül részt vevő négy szocialista ország nevében újabb kompromisszumos indítvánnyal állt elő: felajánlotta, hogy a Szovjetunió húszezer katonát kivon a térségből, ha az Egyesült Államok tizenháromezer fővel csökkenti Közép-Európában állomásozó csapatainak létszámát. A javasolt csökkentés ismét tükrözi a szocialista országok elhatározott szándékát: kompromisszumot kell találni annak érdekében, hogy a tárgyalási folyamatot kimozdítsák a holtpontról. Az eddigi eredménytelenség fő oka a nyugati fél által kezdeményezett áldatlan létszámvita volt, az, hogy a NATO-államok a CIA jelentései alapján kétségbe vonták a Varsói Szerződéshez tartozó országok (Szovjetunió, NDK, Lengyelország, Csehszlovákia) által beterjesztett adatokat. A szocialista országok ennek ellenére az elmúlt évben két olyan indítványt is beterjesztettek, amely a korábbi nyugati elképzeléseket alapul véve jó lehetőséget nyújtott volna a tényleges csökkentés azonnali megkezdésére. Sőt, a Szovjetunió egyoldalú lépésként az idén folyamatosan húszezer fővel csökkenti az NDK területén állomásozó csapatainak létszámát is. (A legutóbbi bécsi javaslat ezt a kontingenst nem érinti.) A szocialista kezdeményezések ismételten azt bizonyítják, hogy a Varsói Szerződés tagországai rendkívül komolyan veszik a leszerelés, a katonai feszültségcsökkentés ügyét. Minden alkalmat megragadnak arra, hogy előbbre lépjenek ezen a téren. Természetesen szem előtt tartják azt az alapvető követelményt, hogy az elért katonai erő- egyensúly egyik fél kárára sem változhat; a kölcsönös biztonság az államok közötti bizalom fontos záloga. MIKLÓS GABOR Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár invitálja hivatalába Valéry Giscard d’Estaing francia köztársasági elnököt, aki több napos látogatást tett és fontos tárgyalást folytatott az NSZK-ban. Hétfőn érkezik hazánkba Veszelin Gyuranovics Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsa elnökének meghívására július 14-én, hétfőn hivatalos, baráti látogatásra Magyarországra érkezik Veszelin Gyuranovics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsának elnöke. Veszelin Gyuranovics életrajza Veszelin Gyuranovics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsának elnöke 1925. május 17-én született Danilovgrád községben. Crna Gora-i nemzetiségű. Gimnáziumba, majd tanítóképzőbe járt, ahonnan a haladó ifjúsági mozgalomban való részvétele miatt 1941 márciusában kizárták. A Jugoszláv Kommunista Ifjúsági Szövetségnek 1941- ben lett tagja és részt vett az olasz megszállók ellen 1941. július 13-án Crna Gorában kirobbantott felkelésben. A megszállt területeken- illegális tevékenységet folytatott. 1943 áprilisában letartóztatták és koncentrációs táborba zárták. Olaszország kapitulációja után kiszabadult, és a háború végéig ifjúsági vezetőként aktívan részt vett a népfelszabadító ' harcban. Tagja lett a Jugoszláv Kommunista Ifjúsági Szövetség községi bizottságának, valamint az Egyesült Antifasiszta Ifjúsági Szövetség területi bizottságának. A Jugoszláv Kommunista Pártnak 1943-ban tagjelölt je, majd 1944. január 4-től tagja. Pártfőisikolát végzett 1948-ban. Veszelin Gyuranovics a háború után számos félelős tisztséget töltött be. Tagja volt a Jugoszláv Kommunista Ifjúsági Szövetség járási bizottságának, elnöke a Crna Gorái Népi Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának, szervező titkára a Jugoszláv Kommunista Párt járási bizottságának, főszerkesztője a „Pobjeda” című napilapnak, elnöke a Crna Veszelin Gyuranovics jugoszláv kormányfő Gorái Szocialista Szövetség központi választmányának, tagja a Crna 'Gorái Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának, majd titkára a Crna Gorái Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Végrehajtó --Bizottságának. A Crna Gorái Kommunisták Szövetsége 1974-ben megtartott V. kongresszusán megválasztották a Központi Bizottság elnökévé. Dzsemal Bijedics halála után 1977. március 15-éa Veszelin Gyuranovicsot a szövetségi végrehajtó tanács elnökévé nevezték ki, majd 1978 májusában újabb 4 évre megválasztották az elnöki tisztségre. Tagja a Jugoszláv Kommunista Szövetség Központi Bizottsága Elnökségének. Számos jugoszláv kitüntetés birtokosa. PANORÁMA BUDAPEST Szombaton elutazott Budapestről Gordon Richardson, az Angol. Központi Bank (Bank of England) kormányzója, aki Tímár Mátyásnak, a Magyar Nemzeti iBank elnökének meghívására tartózkodott hazánkban. Budapesti tartózkodása során tárgyalásit folytatott a Magyar Nemzeti Bank vezetőivel a két bank kapcsolatait érintő pénzügyi kérdésekről. A vendéget fogadta Lázár György, a Minisztertanács éLnöke is. MOSZKVA Nyikolaj Koinsztantyino- vics Bajbakov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnöke szombaton Moszkvában fogadta iFalu/vé- gi Lajost, a Minisztertanács elnökhelyettesét, az Országos Tervhivatal elnökét és megbeszélést folytatott vele az 1981—1985. évi tervidőszak gazdasági kérdéseiről. * „Az elmúlt fél évben nagymértékben fokozódott a népi fegyveres erők harci képessége, s ebben komoly segítséget nyújtottak a szovjet katonai szakértők és az afganisztáni kérésre az országban tartózkodó szovjet katonai csapatkontingensek” — jelentette ki Kabulban újságírók előtt Mohammed Ráfi, az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság nemzet- védelmi minisztere. A sajtó képviselőivel lezajlott találkozót a moszkvai Pravda szombati száma ismerteti. A miniszter emlékeztetett rá, hogy amerikai, kínai és más nyugati titkosszolgálatok kiképzett fegyveres ellen- forradalmi bandákat, diver- záns kémcsoportokat dobnak át Afganisztánba — lényegében külső fegyveres intervenció folyik az ország ellen. „Hadseregünk, a lakosság aktív támogatásával, komoly veszteségeket okozott ezeknek a bandáknak. A jelenlegi helyzet olyan — mondotta a miniszter —, hogy lehetővé vált a szovjet csapatok néhány egységének hazatérése.” SZÓFIA A bolgár—török kapcsolatok az utóbbi években kedvezően fejlődnek, s mindkét országnak eltökélt szándéka az együttműködés továbbfejlesztése a közlekedés és a szállítás, a tudomány, a kultúra, a sport és az idegenforgalom területén — állapítja meg többek között a bolgár—török közös közlemény, amelyet szombaton hoztak nyilvánosságra Szófiában Hayréttin Értemen török külügyminiszter hivatalos bulgáriai •látogatásáról. LISSZABON Bankokmányok fotókópia, ját hozta nyilvánosságra és egy „portugál Watergate- ügyrőí” szóló hírt, szombati számában az O Diário című baloldali lisszaboni napilap. Az okmányok szerint Francisco sá Carneiro 'miniszter- elnök és Ricardo nevű fivére 35 millió escudóval (csaknem 700 000 dollár) tartozik az államosított Santo Espi- ritu. banknak, és adósságukat megkísérelték zavaros ba nkművelet ekkel eltűnt et ni. A lap áltál közzétett fényképmásolatok szerint az adósság a sá Carneiro fivérek által a banktól 1974-ben, még az államosítások előtt felvett és vissza nem fizetett kölcsönből, valamint' a inak kamatos kamataiból tevődik össze. Szovjet—jugoszláv parlamenti tárgyalás volt Belgrádban. Megbeszélések folytak a két ország képviselői között.
