Tolna Megyei Népújság, 1980. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-08 / 158. szám

XXX. évfolyam, 158. szám. ARA: 1,20 Ft 1980. július 8., kedd Mai számunkból HANGVERSENY- KRÓNIKA (4. old.) LABDARUGÓ NYÁRI TOTÓ-KUPA (5. old.) A FEHÉR KÖPENYESEK FELKÉSZÜLÉSE AZ OLIMPIÁRA (5. old.) HÉTSZAZ DUNAFÖLDVÄRI FELEJTHETETLEN VASÁRNAPJA (6. old.) Védetlen kor? Egy asszonyismerősöm panaszkodott la minap. Két­gyerekes anya, már elmúlt negyven, de még nincs öt- ven, tehát pontosan abban a korban van, amikor ta­nácsosabb nem érdeklődni valakinek az életévei szá­ma iránt. Jó szakmája van, képességeit élete második munkahelyén kamatoztatja, immár tizenöt éve A bér­táblázat adta lehetőségen belül tisztességgel megfize­tik, néha jutalmat is kap, bizalmat pedig mindig, mert csak az ostoba vezető nem becsüli azít a munka­erőt, akire mindig, bármi­lyen körülmények között számítani llehet. Amit nyu­godtan lehet úgy .is értel­mezni, hogy az ilyesfajták vállára rakható az a bizo­nyos többletteher, amitől mások ódzkodnának, de ők elviszik. Valószínűleg mér­sékelt lelkesedéssel, de ma­gától értetődően, hiszen .az ember a munkahelyén éle­te nagyon jelentős részét tölti és épipen ezért kiala­kul benne valamilyen ne­hezen meghatározható ben­sőséges kapcsolat a céggel, ahol havonta számfejtik az vállalattal, intézménnyel, ,illetményét. A bensőséges kapcsolat nem tesz lehet et­ilénné olykor némi morgást, meglehet ettől csak benső­ségesebbé válik. A bevezetőben említett panasz nagyjából úgy ösz- szegezhető, hogy a munka­helyén vannak fiatalok, pályakezdők és a dolgok rendje szerint olyanok is, akiket pályavégzőknek le­hetne mondani. Utóbbiak védett korba léptek, előb­biek többnyire elvárják, hogy védetteknek tekintsék őket. Ezenkívül létezik egy korosztály, melynek tagjai már jócskán megtanulták mesterségüket, számítani lehet rájuk és elmen nil mel­lettük. Ritkán jut eszébe bárkinek, hogy az illetők is szeretnek főidényben szabadságra menni. Ha nők, úgy nem neheztelnek egy- egy bókért, sőt ha magá­nyos nők, úgy egyáltalán nem érzik képtelenségnek, Vagy komikusnak, ha va­laki netán udvarol nekik. Többnyire soraikból kerül­nek tói a vállalati beteglá­togatók, és őket nem láto­gatja senki, amikor meg­betegszenek. Az előbb em­lített elismeréseikben rit­kábban van részük, mert amíg egy kezdőtől megható, ha máris, egy időstől, ha még mindig jól .dolgo­zik; az ő esetükben ez ter­mészetes. Valóban termé­szetes, mint ahogy minden­kinél természetesnek kelle­ne lennie, de azért nem ár­tana a szimpla tudomásul­vételnél valamivel többet is nyújtani nekik. Ismerősöm úgy minősí­tette magát 'és kortársiait, hogy ők „védetlen korban” vannak. Ami talán túlzás, de többnyire a túlzásokban is van valami. O. 1. Az MSZMP KB és a SZOT titkárainak megbeszélése Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, és a Központi Bizott­ság titkárai július 7-én, hét­főn fogadták Gáspár Sándort, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkárát, és a SZOT titkárságának tagjait. A megbeszélésen áttekin­tették a párt XII. kongresz- szusának határozatából, és az idei .népgazdasági terv végre­hajtásából adódó feladatokat, különös tekintettel a párt- szervezetek és a szakszerve­zetek tennivalóira. A SZOT főtitkára tájékoztatást adott a szakszervezeti választások­ról és a magyar szakszerve­zetek soron levő XXIV, kong­resszusának előkészítéséről. A megbeszélés résztvevői hangsúlyozták, hogy a több kongresszuson .is megerősített elveknek és gyakorlatnak megfelelően a párt a szocia­lista építőmunka feladatainak megoldásában épít a szak- szervezetekre, a szakszerve­zetek pedig tagságuk érdekeit képviselve mindent megtesz­nek a XII. kongresszus fő po­litikai céljainak eléréséért, a feladatok eredményes meg­oldásáért. (MTI) Építés közben a gyár dolgozik... A tolnai selyemgyárban 1977-ben 310 millió forintos beruházásba kezdtek. Az építke­zés még nem fejeződött be, de a termelőberendezések — hónapokkal a határidő előtt — már dolgoztak. Erről szól képes riportunk lapunk 3. oldalán. Georges Marchais elutazott hazánkból Georges Marchais, a Fran­cia Kommunista Párt főtitká­ra és kísérete vasárnap dél­után elutazott hazánkból. A Ferihegyi repülőtéren Gyenes András, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára és Berecz János, a KB tagja, a külügyi osztály vezetője bú­csúztatta. * Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak meghívására 1980. július 3—6. között látogatást tett Magyarországon Georges Marchais, a Francia Kommu­nista Párt főtitkára. A látogatás során nyílt és baráti beszélgetésre került sor a két párt vezetője kö­zött. Átfogó, a kölcsönös megértésről tanúskodó esz­mecserét folytatlak napjaink legfontosabb nemzetközi kér­déseiről, különösen a békéért és a leszerelésért, a nemzet­közi együttműködés fejlesz­téséért vívott küzdelemről. Megvizsgálták a két párt kapcsolatai további erősíté­sének lehetőségeit is. A megbeszélések eredmé­nyeként a következő nyilat­kozatot fogadták el: A világban végbemenő vál­tozások következtében jelen­leg kedvezőbbek a forradal­mi erők térhódításának lehe­tőségei. Korunk az emberi­ség nagy átalakulásának idő­szaka, folytatódik az átmenet a kizsákmányolás, az elmara­dottság és a nélkülözés vilá­gából a társadalmi haladás­ra, a demokrácia, az embe­rek boldogulására épülő vi­lág felé. Tovább mélyül a túlhala­dott tőkés rendszer válsága. Az imperializmus uralmának fenntartásáért vívott harcá­ban meghátrálásra kénysze­rül. Világszerte gyarapodnak a szocializmus, a béke és a nemzeti függetlenség erői. A szocialista országok nö­vekvő szerepet töltenek be a nemzetközi életben. Gazda­sági fejlődésük eredményeit az emberek jólétének szol­gálatába állítják. Ezzel is bi­zonyítják a szocialista társa­dalmi rendszer magasabb- rendűségét, korunk nagy kér­déseinek * megoldásában. A szocialista országok előreha­ladása, növekvő ereje és ak­tív békepolitikája alapvető tényező a világbéke megvédé­sében. A nemzeti felszabadító mozgalom is új erőkkel gya­rapodik, s a legutóbbi idő­szakban is érzékeny csapáso­kat mért az imperializmusra, tovább csökkentve annak be­folyási övezetét. Afrika, Ázsia és Latin-Amerika né­pei felszabadulnak az impe­rialista és gyarmati elnyo­más alól, erősödik a nemze­ti függetlenség és a társadal­mi haladás irányzata. A kapitalista országokban fokozódik a munkásosztály és más demokratikus erők har­ca a tőkés rendszer válsága következményeinek elhárítá­sáért, a munkanélküliség el­len, a demokratikus vívmá­nyok védelméért és kiter­jesztéséért és ez a küzdelem mind gyakrabban veti fel a mélyreható politikai változá­sok szükségességét. A nemzetközi erőviszonyok pozitív változásait az impe­rializmus újabb agressziók­kal, a haladó mozgalmak el­leni összehangolt támadások­kal igyekszik ellensúlyozni, fenyegeti az enyhülést és fo­kozza a fegyverkezési haj­szát. Az amerikai közép-hatósu­garú rakétafegyverek gyártá­sára és nyugat-európai tele­pítésére vonatkozó NATO- döntés veszélyezteti a népek biztonságát és növeli a kato­nai feszültséget. Az MSZMP és az FKP az agresszív imperialista szán­dékokkal szemben szükséges­nek tartja valamennyi béke­szerető ember, a demokrati­kus és békemozgalmak össze­fogását, hogy közös erőfeszí­(Folytatás a 2. oldalon) Tudósítóink írják Gondoskodás az öregekről Százhúszon kaptak rendkívüli segélyt A hollófürtök lassan őszül­ni kezdenek, a szép sima arcbőrbe az idő egyik napról a másikra maradandó redő- ket ír, görnyedt testtartás váltja fel a nyílegyenest, le­lassulnak a gyors léptek, re­megni kezd a kéz, tompul a szem, a fül, az agy fogékony­sága, és még egy sor tünet jelzi az öregség közeledését. Az öregségét, amely nem be­tegség, csupán állapot. Saj­nos, sokszor betegséggel pá­rosuló állapot. Azt hihetnők, hogy ez megkeseríti az idős emberek életét. Ha azonban elbeszélgetünk velük, kiderül, hogy a munkahely, a társas kapcsolatok, az emberekkel való érintkezés hiánya okoz­za magárahagyatottságukat, olykor-olykor rossz közérze­tüket. A közelmúltban az igen aktívan dolgozó német­a jelenlévők dr. Szíjártó Zol­tán helyi körzeti orvos egész­séges életmóddal kapcsolatos intelmeit, majd Madarász Ka­talin és Horváth István mű­sorát. Régóta ismerem a helyi ta­nács és Vöröskereszt idős em­berekért kifejtett tevékenysé­gét. Tudom, hogy az adott lehetőségekhez mérten, min­dent megtesznek azért, hogy ne szenvedjenek hiányt sem­miben. A lakosság jelentős részét kitevő idős emberek sorsáról és a tanács konkrét tevékenységéről beszélgettem Csikai József vb-titkárral. Tőle tudtam meg, hogy az elmúlt évben 120-an részesül­tek rendkívüli segélyben (500—1000 forint). E szerény juttatásban részesülők körét újabbakra szeretnék kiter­jeszteni. Tizenöten rendsze­res segélyben részesülnek (1360 forint), öt személy há­zi szociális gondozást kap. Húsz idős ember részére biz­tosítottak szociális étkezést a bölcsődei és iskolai napközi otthoni konyhákról. Legalább ennyi lenne még a jogos igény. Sokat várunk az „épül- gető” kisvendéglőtől! Idén februárban betöltöttük a kör­zeti orvosi állást. Ennek leg­jobban az idős korúak örül­tek. Fő gond, probléma az öregek napközi otthonának a létrehozása. NAGYFALUSI ALBERT Tavaly 1 millió 300 ezer forintot kerestek a nyugdíjasok kéri Vöröskereszt nyugdíjas­találkozót rendezett. A zsú­folásig megtelt teremben nagy figyelemmel hallgatták Hosszú esztendő óta ha­gyomány, hogy a Bonyhádi Cipőgyár messzemenően gon­doskodik nyugdíjasairól. Ez a gondoskodás főleg abban nyilvánul meg, hogy nyug­állományba vonulásuk után is lehetőséget nyújt nekik ab­ban, hogy keresethez jussa­nak. Ez főleg azok számára kedvező, akiknek alacsony a nyugdíja. Jól jön a régi szak­munkások segítsége, hisz a vállalatnál is vannak munka­erőgondok. A nyugdíjasokra mindig lehet számítani, amit az is bizonyít, hogy az elmúlt év­ben a fizikai munkakörben foglalkoztatottaknak a válla­lat több mint 600 ezer forin­tot fizetett ki, a nem fizikai munkakörben foglalkoztatot­taknak pedig 22 ezer forin­tot. Ami még nagyon lénye­ges, igen sok nyugdíjas vál­lalt bedolgozói munkakört, így itt is közel 700 ezer fo­rint került kifizetésre, össze­sen tehát 1 millió háromszáz- ezer forintot kerestek a nyug­díjasok. Jelszó a vállalatnál: „Tö­rődni a nyugdíjasokkal!” Ez nemcsak abban nyilvánul meg, hogy foglalkoztatják őket, hanem abban is, hogy számtalan módját találják annak, hogy a törődés érzel­mi töltésű is legyen. Éven­ként rendszeresen — kíván­ságuknak megfelelően — ki­rándulásokra viszik őket, ezen felül még a vállalaton belül is szerveznek találko­zót. A vállalat nyugdíjasai nagyon olcsón jutnak hozzá cipőhöz. A nyugdíjasokkal való törődés kihat a szocia­lista brigádokra is, így 5—6 szocialista brigád pátronálást is vállal, sőt patronálják a grábóci szociális otthont is. Az aktív nyugdíjasok jól jár­nak a foglalkoztatással, de jól jár a vállalat is. Végül még valami: a vál­lalat nyugdíjasai a közel ez­res létszámú konyhán étkez­hetnek úgy, hogy csak annyit fizetnek az ebédért, mint akik a vállalat állandó állo­mányába tartoznak. A Bony­hádi Cipőgyár nyugdíjasai nincsenek magukra hagyva. Ha úgy érzik, hogy tudnak dolgozni, a vállalat kapuja előttük mindig nyitva áll. HORVATH JÓZSEF Nyugdíjelőkészítő bizottság A Láng Gépgyár dombóvá­ri gyáregysége köztudottan fiatal gyáregység, így viszony­lag kevés, mindössze 17 nyug­díjasa van. A 17 idős embert saját nyugdíjasunkként emle­getjük, bár munkaviszonyuk (Folytatás a 3. oldalon.) t

Next

/
Thumbnails
Contents