Tolna Megyei Népújság, 1980. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-08 / 158. szám

2 NÉPÚJSÁG 1980. július 8. Georges Marchais elutazott hazánkból Giscard d’ Estaing Bonnban Púja Frigyes Lengyelországba utazik (Folytatás az-1. oldalról) tésekkel megakadályozzák a fegyverkezési verseny továb­bi kiterjesztését, és elérjék, hogy tényleges lépések tör­ténjenek a leszerelés útján az enyhülés eredményeinek megőrzése és megszilárdítása érdekében. A két párt megelégedéssel állapítja meg, hogy a kom­munista pártok legutóbbi pá­rizsi találkozójának eredmé­nyei nagy hozzájárulást je­lentenek az európai békét és biztonságot fenyegető veszé­lyek elhárításáért folytatott közös küzdelemhez. Kifejez­ték készségüket, hogy cselek­vőén elősegítik a párizsi ta­lálkozó felhívásában foglalt célok megvalósítását, különö­sen: a közép-hatósugarú ame­rikai rakéták telepítésére vo­natkozó NATO-dohtés fel­függesztését, a tárgyalások megindítását: a katonai eny­hüléssel és leszereléssel fog­lalkozó összeurópai konfe-. rencia megtartását. A két párt fellép azért, hogy a ter­vezett időpontban sor kerül­jön Madridban az európai biztonsági és együttműködési tanácskozásra és azért, hogy a tanácskozás célul tűzze ki a további előrehaladást a helsinki záróokmánynak va­lamennyi állam részéről tör­ténő maradéktalan végrehaj­tásában, különösen pedig a politikai enyhülésnek a kato­nai enyhüléssel történő meg­szilárdítását. A békéért folytatott harc mellett nagy fontossága van a nemzetek közötti egyen­jogú gazdasági kapcsolatok megteremtése érdekében ví­vott küzdelemnek. Az MSZMP és az FKP támogat­ja a fejlődő országok jogos törekvéseit és arra irányuló kezdeményezéseit, hogy ki­vívják a tényleges politikai és gazdasági függetlenségü­ket, maguk döntsenek termé­szeti kincseik felhasználásá­ról, hogy létrejöjjön az új típusú, igazságosabb gazda­sági kapcsolatok rendszere. E célok elérésében nagy je­lentőséget tulajdonítanak az el nem kötelezett országok mozgalma tevékenységének. A két párt úgy véli, hogy az éhség, az írástudatlanság, a gazdasági elmaradottság el­len vívott küzdelmek korunk­ban az emberiség egyik nagy feladata. Saját eszközeikkel, s a rájuk háruló felelősség­gel összhangban mind az MSZMP, mind az FKP tevő­legesen részt vesz ebben ,a harcban. A két párt szorgalmazza a Magyar Népköztársaság és Franciaország közötti politi­kai, gazdasági, tudományos­műszaki és kulturális kap­csolatok dinamikus fejlődé­sét. A kölcsönös előnyökre épülő együttműködés haté­kony hozzájárulást jelent az európai biztonság és enyhü­lés ügyéhez, s egyben meg­felel a két ország, a két nép alapvető érdekeinek. , A Magyar Szocialista Mun­káspártot és a Francia Kom­munista Pártot széles körű, gazdag harci hagyományok kötik össze. Az évek során az internacionalista szolidari­tás jegyében hatékony kap­csolatok, mély barátság és egyetértés kovácsolódott kö­zöttük az egyenjogúság, a függetlenség és egymás állás­pontjainak kölcsönös tiszte­letben tartása alapján. Az MSZMP és az FKP határo­zott törekvése, hogy tovább erősítsék gyümölcsöző kap­csolataikat a béke és a biz­tonság, a szocializmus és a népek közötti barátság közös, nagy céljainak eléréséért. (Bon i, Pietsch Lajos, az MTI kiküldött tudósáltója je­lenti : ötnapos hivatalos látoga­tásra hétfőn Bonniba érkezett Valéry discard d’Estaing, francia Iközitársasági elnök.. A francia vendéget és feleségét Karl Carstens, szövetségi el­nök a bonni elnöki palota kertjébe i .katonai tisztelet- adás keretében köszöntötte. Mind nyugatnémet, mind francia részről .rendkívül nagy jelentőséget tulajdoní­tanak a látogatásnak. Giscard d’Estaing a Frankfurter Rundschau hétfői számában megjelent nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy a két­oldalú kapcsolatok, minőségi­leg olyan szintre emelkedtek, ami „minden előzetes várako­zást felülmúl”. A francia el­lök megerősítette azit a ko­rábban már mindkiét részről hangoztatott nézetet, hogy a nyug at ném et—f r a ne ia egy üt t- működés „Nyugat-Európa vi­lágpolitikai szerepének meg­szilárdítását” szolgálja. A francia államfő ugyan­akkor .megismételte, hogy or. szaga változatlanul „önálló külpolitikára” törekszik, ami — mint mondotta — „semmi esetre sem azonos a szolida­ritás hiányával”. Párizs — tette hozzá az el lök — a szo­lidaritást „saját elemzések és India hétfőn elismerte a Kambodzsai Népköztársaság kormányát, amelynek élén Heng Samrin, a Népi Forra­dalmi Tanács elnöke áll. A döntést Naraszimha Rao, meggyőződés alapján” gyako­rolja. Bonni hivatalos körökben hasonlóan derűlátóan ítélik meg a kapcsolatok alakulá­sát. Mind Schmidt szövetsé­gi kancellár, mind Genscher külügyminiszt er saj'tóny i la t - kozatában azt hangoztatta, hogy a két ország együttmű­ködése „a .Nyugat egységének egyik fő biztosítéka, a béke biztosításának előfeltétele”. Bár Giseard d’Esítaing már hétfőn délután 'rövid megbe­szélést folytatott Schmidt kancellárral, a látogatás ke­retében tervezett francia— nyugatnémet kormánykon­zultációk csak csütörtököl kezdődnek. A francia elnök kedden ugyanis vidéki kör­útra Indul, 'és ennek során négy tartományban tesz láto­gatást. Almi a szokásos koizultá- oiófcat illeti, azok napirend­jén első helyen a kelet—nyu­gati enyhülés kilátásainak át­tekintése szerepel, különös tekintettel egymás kölcsönös tájékoztatására a Leonyid Brezsnyevvel Varsóban, il­letve Moszkvában folytatott megbeszélésekről. Ezenkívül szó lesz számos nemzetközi, illetve a kétoldalú kapcsola­tokkal 'összefüggő kérdésről is. indiai külügyminiszter jelen­tette be a parlament alsóhá­zában. India — mondotta — haladéktalanul diplomáciai kapcsolatokat létesít Heng Samrin kormányával. Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere Emil Wojtaszeknek, a Lengyel Népköztársaság kül­BUDAPEST A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának küldöttsé­ge Szabó István elnök vezeté­sével hétfőn Szófiába utazott. A küldöttség a Bolgár Föld­művesszövetség meghívására részt vesz a szervezet fennál­lásának 80. évfordulója alkal­mából rendezett ünnepi ülé­sen és az ez alkalomból tar­tandó nemzetközi konferen­cián. HANOI A VNA vietnami hírügy­nökség jelentése szerint július 5-én a kínai hadsereg nehéz­tüzérségének több mint 150 ütege a határ kínai oldaláról 3 alkalommal ágyútüzet zúdí­tott a vietnami Cao Bang tar­tománybeli Pacbo térségére. A kínai támadás következté­ben a békés vietnami lakosok közül többen életüket vesz­tették, sok lakóépület össze­omlott. NOUAKCHOTT Véglegesen eltörölték a rab­szolgaságot Mauritániában — ■jelentette be a mauritániai „nemzeti megújulás katonai bizottságának” állandó bizott­sága. ügyminiszterének meghívásá­ra július 8-án baráti látoga­tásra a Lengyel Népköztársa­ságba utazik. (MTI) A Pravda vasárnapi száma éles hangú cikkben ítéli el az olasz Panorama és L’Espresso hetilapok azon állításait, mi­szerint Csehszlovákiának úgy­mond „köze van” az olasz ter­roristák akcióihoz, s a terro­risták csehszlovák területen kapnak „kiképzést”. A szov­jet pártlap jellemző példaként idézi az L’Espresso arról szó­ló közlését, miszerint „kiuta­sították Olaszországból Cseh­szlovákia torinói alkonzulját”. Ugyanakkor közismert tény, hogy Csehszlovákiának sem­miféle konzulátusa sincs To­rinóban — hangsúlyozza a Pravda. LUANDA A Dél-afrikai Köztársaság agressziós erői és az Unita el­lenforradalmi bandái július 3-án terrortámadást hajtot­tak végre Angolában, Bahia Farta körzetében. A táma­dás során életét vesztette dr. Écsi László magyar állator­vos; egy angolai szakember súlyosan megsebesült, egy vi­etnami szakértő pedig el­tűnt. A terrorakció áldozatául esett szakértői csoport Ango­la gazdaságának helyreállítá­sához nyújtott segítséget. Összecsapás a terroristákkal India elismerte a népi Kambodzsát PANORÁMA MOSZKVA Hazánk, Kelet-Európa 1. A térség és régmúltja A törökországi Korúmban a hét végén fegyveres össze­csapásokra került sor a hadsereg egységei és szélsőséges terroristák fegyveres osztagai között. Az összecsapások 18 halálos áldozatot követeltek és súlyos anyagi károkat okoztak. Képünkön: romba döntött, kiégett épület a város­ban. (Képtávírónkon érkezett) A MEDOSZ aratási felhívása „...gyalázatunk, keservünk Már ezer év óta rokon.” Szülőföld, anyaföld, ott­honország, apaország — hányféleképpen fejezik ki az egyes nyelvek a társadalom egyik legfontosabb közösségi formájának a nevét! A ma­gyarnak erre leggyakrabban használt szava az otthon fo­galmát idéző „haza”, amit általában azonosítunk az ál­lami-politikai kerettel, az or­szággal. Létezik azonban lazább, ru­galmasabb értelmezése is. Szűkebb hazánkról beszélve, egy falura, városra, tájra vagy országrészre szoktunk gondolni, de nem ritkán ne­vezzük hazánknak földré­szünket, sőt az egész világot. A családtól az emberiségig terjedő skálán a nemzeti kö­zösség után következik a ha­sonló földrajzi, gazdasági, társadalmi vagy politikai kö­rülmények között élő nemze­tek, illetve államok történe­tileg kialakult területe, tája, közös hazája. A magyar nép esetében ez a tágabb, de kö­zös haza a közvetlen és a valamivel távolibb szomszé­dokkal együtt lakott Kelet- Európa, vagy talán pontosabb elnevezéssel Kelet-Közép- Európa. Egy földrajzi v.agy történe­ti táj léte a közös, más terü­letektől eltérő sajátosságok­ból fakad. A klíma, a hegy- és vízrajz, a fauna és a fló­ra, a természeti föltételekből adódó gazdasági lehetőségek már eleve seregnyi közös vonást adnak, s a Baltikum­tól a Kárpát-medencén át a Balkánig és a mediterrán tér­ségig terjedő övezetet egyet­len nagy természeti-gazdasá­gi egységbe foglalják. Nyelvi­néprajzi alapon Európa két legnagyobb népe, a német és az orosz között élő viszony­lag kisebb lélekszámú etni­kumok területe képez hatá­rozottan elkülöníthető tájat. A történelemből fakad, hogy e táj elnevezése és pontos határainak a megállapítása olyan nehéz. A nevek terén tapasztalható ijesztő sokaság (Kelet-Európa, Kelet-Közép- Európa, Közép-Kelet-Európa, Közép-Európa, Délkelet-Eu- rópa, Dunatáj — hogy csak a legelterjedtebbeket említ­sük) a kiterjedés változásai­ból ered. A térség két nagy folyama, a Visztula és a Duna meden­céjében, a határoló Alpok és a Balkán völgyeiben a jó közlekedési lehetőségek és a mezőgazdasági művelésre al­kalmas természeti viszonyok a hasonló irányú fejlődés alapját képezték. Ám óriási különbséget jelentett a tér­ségen belül, hogy a délibb részek római provinciák vol­tak, míg a többi „barbár” maradt. A népvándorlás vi­szont „tabula rasa”-t csinált, elsöpörte az ókori civilizáció eredményeit, s az újrakezdés­re vállalkozó szláv, finn­ugor és török népek legföl­jebb annak romjaira, annak köveit fölhasználva építkez­hettek. Az ezredforduló ide­jén ez a térség volt Európa határövezete, a két császár­ság, a német-római és a bi­zánci ütközőzónája, a keresz­tény kultúra újonnan meg­hódított területe. A hegyek közötti síkságo­kon alakult ki Bulgária, Len­gyelország, Csehország, Ma­gyarország, a kijevi Rusz, Szerbia, és Horvátország, nagyjából egyidejűleg: pár száz évvel később pedig a két román fejedelemség és Litvánia. Kialakuló feudális intézményeik, mindenekelőtt a földbirtoklás rendszere a nyugat-európai alaptípus ön­álló variánsát alkották. A német-római birodalom velük határos és sok rokon vonást fölmutató tartomá­nyai (a mai Ausztria, Svájc és Bajorország) viszont a nyugati modellt követték. Az új államok között hamar ki­alakultak az intenzív gazda­sági és politikai kapcsolatok, (ezt tükrözték az uralkodó dinasztiák közötti gyakori házasságok is). A kapcsolatokat nem szün­tette meg a Róma és Bizánc közötti nagy egyházszakadás sem, amely egyébként ketté­vágta Kelet-Közép-Európát, s annak északnyugati felét a germán—latin világhoz köze­lítette. A különbség a kultú­rában erősebben jelentkezett, mint a politikában, a gótika és a reneszánsz (majd a re­formáció) az ortodox (keleti) kereszténység területéi} nem jelent meg. Közös vonás volt viszont a német és a bizánci birodalom bekebelező törek­véseivel szembeni ellenállás. A mongolok, majd a törö­kök megjelenése a kelet­európai népek számára közös veszedelmet jelentett, bár ez a veszedelem nem jelentke­zett azonos időpontban és azonos mértékben. A hódítók elleni önvédelmi harcban így is sokszor került sor közös föllépésre, még gyakoribb volt azonban, hogy a fő el­lenséggel szemben szükséges nagyobb erőt a közösen fe­nyegetettek az egymás rová­sára történő terjeszkedéssel próbálták megteremteni, vagy pedig egymás rovására próbáltak megegyezni a tá­madóval, a csapás irányát másfelé terelve. A heroikus küzdelem mel­lett árulásokban és súlyos baklövésekben is bővelkedő századok végeredménye az lett, hogy a közel tucatnyi önálló feudális állam helyét három nagy birodalom fog­lalta el, az érintett népek többsége számára idegen uralmát hozva. Az orosz, az ottomán és a Habsburg-bi- rodalom belső szerkezete ter­mészetesen nagyon eltért egy­mástól, de határterületükön, egymás elleni harcaik szín­terén (vagyis Kelet-Közép- Európában) mindhárom egy­ség hatása érvényesült, nyo­mot hagyott. Mindezzel nagyjából egy- időben a nagy földrajzi fel­fedezések hatására a világ­kereskedelem fő útvonalai nyugatra helyeződtek át, s a meginduló eredeti tőkefelhal­mozás eredményeként Euró­pa nyugati és keleti felének gazdasági-társadalmi fejlődé­se határozottan szétvált. A nyugaton lassan eltűnő job­bágyrendszer keleten konzer­válódott, kialakult „második kiadása”. A kapitalizmus erő­sen megkésve, csak a nagy francia forradalom nyomában hatolt be a kelet-európai tér­ségbe, s jellegzetes kísérő jelensége, a nacionalizmus csak a XX. században rob­bantotta föl a három, sok- nemzetiségű birodalmat. He­lyükön vegyes etnikumú, független, nemzeti államok jöttek létre, amelyek területi viszályaik folytán nem tud­tak ellenállni az agresszív náci Németország nyomásá­nak. A második világháború szenvedései után a kelet- közép-európai kisebb nemze­tek egyidőben léptek a szo­cialista fejlődés útjára, s ma a szocialista táboron belül alkotnak gazdaságilag, társa­dalmilag és kulturálisan oly sok közös vonást mutató cso­portot. JESZENSZKY GÉZA (Folytatjuk) Ülést tartott a MEDOSZ központi vezetősége. Az ülés felhívással fordult a szerve­zett dolgozókhoz, az aratás nagy munkájának elősegíté­sét kérve a szákszervezeti tagságtól. A felhívás a többi között hangsúlyozza: A köz­ponti vezetőség kéri a szerve­zett dolgozókat, tisztségvise­lőiket (és bizalmiakat, hogy a szervezésben és a munkavég­zésben eredményesen működ, jenek közre, aktív 'részvéte­lükkel biztosítsák a hatékony, eredményes munikát. Terjesz. szék ki a szocialista munka- versenyt az aratásra és aktív ellenőrző munkájukkal biz­tosítsák a gyors és szemvesz­teség nélküli betakarítást. A központi vezetőség szük­ségesnek tartja, hogy a szak- szervezeti tisztségviselők, bi_ zalmiák, a gazdasági vezetés­sel együtt, megkülönböztetett módon gondoskodjanak az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtéséről. A központi vezetőség bízik abban, hogy a betakarításban résztvevők, — mint ahogy ezt eddig is tették — átérzik azt a felelősséget, amely az aratásiban rájuk hárul és megfelelnek annak a biza­lomnak és várakozásnak, amellyel az egész társadalom e napokba a munkájukat kí­séri. A MEDOSZ megyei szervei és szervezetéi, egyetértésben a központi vezetőség felhívá­sával, mindent megtesznek a gyors és jó munka érdékében, a mostam nehéz körülmé­nyek között is és számítanak minden mezőgazdasági dolgo. zó lelkes, egyetértő támogatá­sára.

Next

/
Thumbnails
Contents