Tolna Megyei Népújság, 1980. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-06 / 157. szám
8 NÉPÚJSÁG 1980. július 6. Bulgária A legnagyobb falu A vracai járásban sok szép falu található manapság, Sze- lanovci azonban a legszebbek legvonzóbbak közül való. Ugyanakkor az ország legnagyobb faluja is: 6708 ember él itt 1900 házban. Utcáinak hossza 100 kilométer. Az épületek javarésze új. A Duna közelében fekvő falu a múltban is gazdagnak számított, hiszen jó volt a talaja, lakóinak nagy része mégis kizsákmányolt, szegény kisparaszt volt. A felszabadulás után, mint sok más bolgár faluban, itt is megváltozott az élet. Szelanovci parasztjai új életet teremtettek maguknak. A helység központjában Szviatko Jordanov szobrász alkotása, a hazáért elesett hősök emlékműve látható. A Kultúra Házában 600 férőhelyes színházterem, könyvtár, szakköri helyiségek, próbatermek egész sora található. Háromemeletes épületkomple. xum ad helyet a községi tanácsnak, a szövetkezét hivatalainak, a postahivatalnak, üzleteknek és a kisáruháznak. Megfelelő otthont kap az egészségház is, valamint az iskolák és a termelőszövetkezet különböző üzemegységei. Szelanovci gazdagságát a virágzó szocialista mezőgazdasági nagyüzem adja. A községi tanácsnak van mire alapoznia, amikor a jövő terveit kovácsolja. Évente több mint félmillió levát költenek el oktatásra, egészségügyi és kulturális célokra. A következő évek tervei között szerepel a bevásárlóközpont bővítése, a szövetkezeti piac és különféle sportlétesítmények építése. A Szovjetunió a világ egyetlen olyan iparilag fejlett állama, amely népgazdaságának fejlesztését kizárólag saját fűtőanyag- és energiatartalékaira támaszkodva is képes megoldani. A kőolaj és kőszén kitermelésében a Szovjetunió a világon az első, földgázból pedig az USA mögött a második helyet foglalja el. 1978-ban a következő kitermelési adatokat jegyezték fel a Szovjetunióban: kőolaj és gázkondenzátum 572 millió tonna, kőszén — 724 millió tonna, földgáz 372 milliárd köbméter. (Ezer köbméter gáz egy tonna kőolajnak felel meg.) ATOMERŐMÜVEK ÉPÍTÉSI PROGRAMJA A Szovjetunióban az energiatartalékok 80 százaléka az Uráltól keletre helyezkedik el, miközben a termelt energia 80 százalékát az ország európai területein használják föl. A fűtőanyag szállítása rendkívül költséges, hiszen a csővezetékeken vagy vasúton továbbított nyersanyag végcélja sokszor 3—4 ezer kilométernyi távolságban van a kitermelés helyétől. Mindez megnöveli a villamosenergia árát, azonban feltétlenül meg_ jegyzést érdemel, hogy 1948 óta, azaz 31 éve az áram. fogyasztói ára változatlan. A kérdés gazdasági, ökológiai, egészségügyi szempontjainak elemzése során a szovjet tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy az ország európai területein az atomerőművek építése a legmegfelelőbb megoldás. A közeljövőben a tervek szerint a szovjet atomerőművek összteljesítményét 100 millió kilowattig kell fokozni. Idén például üzembe helyezték a leningrádi és örmény atomerőmű újabb áramfejlesztő berendezéseit. Megkezdte a termelést a novovo- ronyezsi és belojarszki erőmű egy-egy újabb energiatermelő egysége. Épülnek az új, 1,5 millió kilowatt egységnyi teljesítményű reaktorokkal felszerelt atomerőművek. Sikeresen fejlődik a Szovjetunió energetikai bázisa. AZ ATOMERŐMÜVEK ELŐNYEI és hátrányai A történelem során az emberiség sohasem szűnt meg újabb és újabb energiaforrások után kutatni. Először volt a fa, a vízi- és ó szélenergia, majd a szén. A XX. században jelentős változás történt a kőolaj és földgáz irányában. A tudomány ekkor újabb, a korábbiaknál milliószorta energiadúsabb hő- és fényforrással gazdagította az emberiséget. 1 gramm nukleáris fűtőanyag több tonna kőolajá jal vagy kőszénnel egyenértékű. A nukleáris fűtőanyagtartalékok sokszorosan meghaladják az összes ásványi fűtőanyag-tartalékokat. Az energetikai rendszer legyen nagy teljesítményű, gazdaságos, megbízható, mobil, ökológiailag elfogadható és rendelkezzen megfelelő tartalékokkal. Ezeknek a követelményeknek napjainkban csak az atomerőművek felelnek meg. Éppen ezért az atom a jövő energetikájának elsődleges jelöltje. Még egy rendkívül fontos szempont, hogy atomerőművek üzemeltetésével óriási mennyiségű — á vegyipar számára nélkülözhetetlen — kőolaj, földgáz és szén szabadul fel. ÖKOLÓGIAI PROBLÉMÁK Mint ismeretes, a modern világ fő villamosenergia-termelői, a hőerőművek az egyik fő okozói a nyugati országok többségében megfigyelhető ökológiai problémáknak. A legfontosabb kérdés azonban, amely az embereket nyugtalanítja: nem okoznak-e radioaktív sugárveszélyt az atomerőművek? A tudósok teljes határozottsággal nemmel válaszolnak erre a kérdésre. Az atomerőművek sokéves üzemeltetési tapasztalatai a Szovjetunióban azt bizonyítják, hogy az erőművekben, valamint az erőművek 50 kilométer sugarú körzetében a levegő radioaktív szállóporkoncentrációja nem haladja meg a természetes, tehát a környezetben meglévő értéket. Az atomerőművek dolgo. zóit ért sugárzások nem haladják meg az orvosok által meghatározott megengedhető érték 1 százalékát sem. A televízió képernyője előtt ülők nagyobb sugárzást kapnak, mint az atomerőművek dolgozói. A nukleáris energetika egyik legaktuálisabb kérdése napjainkban a radioaktív hulladékok elhelyezése. A Szovjetunióban a hulladékok elüvegesítését alkalmazzák, majd kimerült só- és más bányákban, vagy pedig igen nagy mélységekben kialakított speciális sugártemetőkben őrzik. Ennek és más problémának a megoldásán több jelentős kutatóintézet dolgozik. — Mellékesen megjegyezzük, hogy a radioaktív hulladékoknak a Világóceánba történő temetésével foglalkozó tervezetekkel a Szovjetunió nem ért egyet, és teljesen elfogadhatatlannak tartana egy ilyen megoldást. A világon jelenleg még nem üzemel túl sok atomerőmű. Széles körű elterjedésükkel azonban a hulladékok tárolásának problémája jelentősen kiéleződik. A megoldás csak az összes érdekelt fél világméretű összefogásával lehetséges. A közeljövőben megkezdődik e kérdésben is az együttműködés, mindenekelőtt a Szovjetunió és az USA között. Gennagyij Piszarevszkij Mongólia Agrár-fiatalok képzése Mivel a mezőgazdaságban már a jelen sem képzelhető el korszerű gépek nélkül, Mongóliában is nagy gondot fordítanak a mezőgazdasági gé- pé&zképzésre. A szakágazat tucatnyi oktatóközpontjában tanítják ma a fiatalokat a szükséges ismeretekre. Az oktatóközpont az ország minden részéből fogad fiatalokat. A gyakorlati oktatásra igen nagy súlyt helyeznek. A feltételek kiválóak: az iskola, központ’ 10 laboratóriummal, 20 jól felszerelt munkateremmel és változatos gépparkkal rendelkezik. A fiatalok mindegyike megtanul személyautót is vezetni. A Samarban végzett fiatalok szinte mindegyike jól megállja helyét a munkában. Bizonyítéka ennek, hogy a végzettek közül kilencen kapták meg „A munka hőse” kitüntetést. Számosán elnyerték közülük „A mezőgazdaság kiváló dolgozója” címet is. Vietnam A tudomány a mezőgazdaságért A Vietnami Szocialista Köztársaság rizstermelői a korábbi 5 —8 mázsa helyett ma már hektáronként átlagosan 50—60 mázsa termést takarítanak be. Ebben a fejlődésben nem kis szerepet játszottak a tudományos kutatások. Tizenkét évvel ezelőtt alapították a Vörös-folyó deltájában a Mezőgazdasági Tudományos Kutató Központot, amelynek 120 munkatársa számottevő eredményeket ért el. Többek közt új, magas hozamú, gyorsan érő rizsfajtákat nemesítettek ki, és kidolgoztak egy sor korszerű rizstermesztési rendszert. Ennek eredményeként már nem megy Vietnamban ritkaság- számba a hektáronkénti 100 —120 mázsás termés sem. Fizikusok és biológusok nemzetközi együttműködése A fizika és a biológia terén az alapvető és alkalmazott kutatásokban figyelemre méltó sikereket értek el a csehszlovák tudósok az elmúlt évek folyamán. A sikerek egy része a szocialista országok szervezeteivel folytatott együttműködés eredménye volt. Igen széles teret nyitnak a közös munkára a szocialista országok tudományos akadémiái között megkötött egyezmények az Interkozmosz- programban és a Dubnái Egyesült Atomkutató Intézet tevékenységében való részvétel is. A csehszlovák tudósok aktívan kiveszik részüket az In- terkozmosz-programon belüli munkából. Az ország fizikusai jó eredményeket mutatnak fel a külső atmoszféra, az ionoszféra, a Föld magnetosz- férája, a bolygók közötti plazma, a Nap és a nem Nappal foglalkozó csillagászat, a kozmikus sugárzás kutatásában. A biológiai tudományok terén a közös megoldásra való alapvető tudományos-technikai feladatok között első helyen áll a környezetvédelmi és -javítási program. A cseh és a szlovák tudományos akadémia tudósai részt vesznek az UNESCO keretében működő „Az ember és a bioszféra” elnevezésű programban is. Tudományos munkásságukat azonban elsősorban a KGST- államok céljainak megfelelően hasznosítják. A KGST-tagállamok ökológiai rendszer és tájkutató tevékenységének koordináló központja a pozsonyi Szlovák Tudományos Akadémia Kísérleti Biológiai Intézete. Fő feladata az életkörnyezet biológiai tényezőinek kutatása és védelme. Ez az intézet biztosítja a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban a Duna kutatását, s ugyanakkor a víz mikrobiológiai kutatásainak nemzetközi módszertani központja is. Az intézet tudományos-technikai tájékoztatási alakulata tölti be az Infor- mosz alapszerve feladatát. A KGST tagállamai közötti nemzetközi együttműködés keretében ez az intézet oldja meg a feladatok 60 százalékát s az UNESCO „Az ember és a bioszféra” elnevezésű programjának 15 százalékát. Ez a tudományos intézet egyezményt kötött a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Hidrobiológiái Intézetével a vízben élő mikroorganizmusok aktivitásának kutatására. Mindkét intézet a Nemzetközi Dunakutató Szövetség tagja. A kijevi Botanikai Intézettel és a Leningrádban működő össz-szövetségi Növény- védelmi Intézettel folytatott együttműködése keretében aktívan .vesz részt az úgynevezett Kárpát-övezet komplex kutatási munkálataiban. A Szlovák Tudományos Akadémia Kísérleti Biológiai és ökológiai Intézetének eredményeit külföldön is jól ismerik. Növekvő terméseredmények A növénytermesztés fokozása az NDK mezőgazdasági politikájának alapvető célja. Előfeltételei: a gépesítés, a kemizálás és a talajjavítás. Ügy számítják, hogy a jelenlegi ötéves tervben a hozamok további 20 százalékkal nőnek. A 232 növénytermelő, átlagosan 4—6 ezer hektár területű gazdaság egyre inkább áttér az iparszerű termelésre. A kézi megmunkálást majdnem teljes egészében a nagy teljesítményű, részben automatizált gépek veszik át. Míg 1960-ban például a gabonának csupán 37,9 százalékát aratták géppel 1977-ben már 100 százalékát. Ugyanez a helyzet a cukorrépánál. A burgonyaszedést 95 százalékban sikerült gépesíteniük. A traktorállomány ugyanezen idő alatt 70 ezerről 140 ezerre emelkedett s eközben az egyes traktorfajták teljesítménye mintegy háromszorosára nőtt. Az iparszerű termelés előnyét mi sem bizonyítja jobban mint az hogy míg a hatvanas években 2—3 munkaóra volt szükséges 100 kg gabona termeléséhez, addig ez az idő napjainkban mintegy fél órára csökkent. A terméseredmények növelésének fontos tényezője a műtrágyaellátás. fokozása. E téren is hatalmas a fejlődés: nitrogénműtrágyából 4,3-szer, foszfortartalmúból 5,6-szer, kálium-műtrágyából 1,8-szer annyit használnak fel hektáronként, mint 25 évvel ezelőtt. A növényvédő szerek felhasználása 1960 óta több mint tízszeresére növekedett. Kétszáz mezőgazdasági repülőgép évi 3—4 millió hektár szántóföld légi permetezését látja el. Az öntözött területek nagysága az 1960. évi 55 ezer hektárról 1 millió hektár fölé nőtt. A IX. pártkongresszus célul tűzte ki, hogy 1990-ig a mintegy 4,7 millió hektárnyi szántóterület felét öntözzék. A cukorrépa öntözésétől hektáronként 8 tonna többlettermést várnak. A burgonya 6500, a gabona 800—1400 kg, a zöldtakarmány mintegy 30 tonna többlettel hálálja meg az öntözéses gazdálkodást. —i. —n. Nagy teljesítményű kombájnokkal aratják a gabonát Karl-Marx-Stadt megyében Burgonyaszedés géppel, a neubrandenburgi járás Genz- kow termelőszövetkezetében ■n Atomerőművek a Szovjetunióban A belojarszki atomerőmű számítógép terme
