Tolna Megyei Népújság, 1980. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-06 / 157. szám

1980. július 6. ^PÜJSÁG 9 Idegenvezető taxisofőrnő A szovjet fővárosban nem­rég megrendezett taxisofőr­vetélkedő győztese Nyina Dronova 30 éves moszkvai taxisofőr lett. A „Szvetyelka” női klub rendezte versenyen 20 ezer női autóvezető mér­te össze tudását. Nyina nagy fölénnyel győzött az ügyessé­gi versenyeken, a legrövi­debb idő alatt találta meg Moszkva egyik, erre a célra kijelölt utcáját. A Tretyakov képtárban tartott tárlatveze­téséért szintén a legtöbb pontot kapta. öt éve dolgozik Nyina a taxivállalatnál. — Utasaim gyakran teszik fel a kérdést: fiatal nőnek való ez a fog­lalkozás? De azon senki nem csodálkozik, hogy hány' nő vezet magánautót. Való igaz, ma még kevés a női taxi­sofőr, pedig rendkívül érde­kes, vonzó szakma. Abban, hogy első helyezést értem el, sokat köszönhetek utasaim­nak, akiknek többsége ven­dég, turi'sta Moszkvában. Gyakran kérdeznek rá egy- egy épületre, utcára, taná­csot kérnek, milyen neveze­tességeket nézzenek meg. Sok útikönyvet tanulmányoztam át, tájékozottnak kellett len­nem az építészetben, történe­lemben. Az eredmény, hogy ma már idegenvezetői szin­ten mutatom be az érdeklő­dőknek fővárosunkat. Kelle­mesen gondolok arra, hogy Kamcsatkától Párizsig sok­felé kaptam meghívást, Moszkvában naponta 14 ■ ezer taxi indul reggel mun­kába. Nyina Dronova szíve­sebben kezd a reggeli mű­szakban. A taxipark női ve­zetői bizonyos előnyöket él­veznek munkájuk megköny- nyítésére. Az új kocsikon ál­talában ők járnak, nem kell sorban állniuk a kocsimosó­nál és a szervizben, a férfi taxisofőrök szóhasználatával, „zöld utat kapnak”. A legjobb vezetőknek a moszkvai olimpiára készülve öthónapos idegennyelvi tan­folyamot szerveznek. Nyina Dronova angolul tanul. 1980 júliusában pedig már több ezer tolmács-taxisofőr fogad­ja az olimpiára érkező kül­földi vendégeket. Húszezer női taxisofőr közt lett első Ifjú könnyűbúvárok Nem mindennapi szakkört működtet a romániai Cons­tanta város úttörőháza. A szakkör tagjai fiatal könnyű­búvárok. Télen a gyerekek a városi úttörőparkban végzik edzéseiket, nyáron pedig a tengeren vagy a tengerparti tavaknál^ A szakköri foglalkozásokon az ifjú könnyűbúvárok gya­rapítják történelmi és régé­szeti ismereteiket, tapasztalt oktatók vezetésével kutatják a tengert, tanulmányozzák a Fekete-tenger élővilágát. A gyerekek egy része archeoló­giái kutatásokban is részt vesz. A szakkör egykori tagjai közül sokan a Constantái ten­gerészeti líceumban folytat­ják tanulmányaikat. 0 nyolcvanas évek integrációja------(szocialista gazdasági m integráció fogalma vi­li szonylag nemrég, tíz ** évvel ezelőtt került be lexikonunkba. E kifejezéssel összefügg a KGST-tagorszá- gokban a komplex program 1971-es elfogadását követően kezdődött gazdasági együtt­működés új szakasza. A fejlődés korábbi idő­szakában az együttműködés elsősorban egyes gazdasági ágazatokban alakult ki, ame­lyek között nem volt szoros kapcsolat. Ez bizonyos mér-: tékig a fejlődés gátja lett. Ennek megértése vezetett a szocialista országok konkrét együttműködési programjá­nak kidolgozásához a nép­gazdaság minden területén. Az új itt az integrációs fo­lyamatok komplex megköze­lítése, a sokoldalú együttmű­ködés megerősítése. A KGSiT-tagOrszágak Szá­mára lehetővé vált, hogy az eszközök szétforgácsdlása nélkül,- erejüket bizonyos szektorokra koncentrálva be­indítsák bizonyos termékek világszínvonalú gyártását, elérjék e termékek önköltsé­gének csökkenését. Így a papíripari gépek gyártása főképp Lengyelországban és a Szovjetunióban összponto­sul. A kohóberendezések nagy részét Románia és a Szovjetunió, a villamos tar­goncák egy részét pedig a Szovjetunió és a bolgár üze­mek gyártják. Lengyelország és a Szovjetunió adja a KGST keretében előállított exkavátorok kb. 95 százalé­kát. A KGST-örszágoknak sok­oldalúan sikerül megvalósí­taniuk közösségi szintű fel­adatokat, például optimális kapacitású vállalatok szerve­zésiét, a kőolaj-, földgáz- és kőszén szükséglet kielégítését. Ennek eredményeképpen a szocialista országok tartani tudták az energiahordozók termelésének és fogyasztásá­nak magas szintjét. Ez a siker elsősorban az új integrációs formák széles körű alkalmazásának kö­szönhető. Éppen a hetvenes években kezdődött a ter­mészeti erőforrások együttes kiaknázása, nagy ipari komplexumok közös építése. Sok népgazdasági ágazatban kezdődtek RGST-építkezé- sek, amelyek a szocialista gazdasági integráció sajátos szimbólumai. Közöttük kell megemlíteni a kelet-szibériai céllulózüzemet és a Szövet­ség gázvezetéket, Kubában a Las Camariocas-programot, amelynek megvalósítása le­hetővé teszi, hogy minden KGST-tagorlszág több nik­kel- és kobált-itartalmű ter­mékhez jusson, valamint ide tartozik a Vinnyica-Albert- irsa nagyfeszültségű villa­mos távvezeték. A nemzetközi építkezése­ket a nyolcvanas években is folytatják. Sok integrációs létesítmény helyét a hosszú távú együttműködési cél­programok kidolgozása során jelölték ki. KGST célprogramjai meghatározzák erre az évtizedre az együtt­____működési stratégiát. A c élprogram azt jelenti, hogy két- és sokoldalú megálla­podások alapján kell megol­dani a szükséges anyagi és munkaerő-források finan­szírozásával, rendelkezésre bocsátásával az új termelési ágak szervezésével vagy a meglevők korszerűsítésével, a tudományos-kutató és fej­lesztő munkákkal, az együtt­működés gazdasági feltételei­vel, a hitellel és az árakkal összefügő minden kérdést. Tehát e problémák nem részleges, hanem komplex megoldásáról van szó a kö­vetkező évtized folyamán. A célprogramok a minisz­tériumok, főhatóságok, in­tézetek, vállalatok együtt­működésének fő irányát ké­pezik. Sikeres megvalósítá­sukhoz az integráció legha­tékonyabb eszközeinek beve­zetésére van szükség. Ukrajnában folyik az első együttes atomenergia-ipari építkezés. A négymillió kilo­watt kapacitású hmelnyicki atomerőművet Magyaror­szág, Lengyelország, a Szov­jetunió és Csehszlovákia építi. A hmelnyicki atomerőmű mellett a nyolcvanas évek egy újabb integrációs létesít­ményének építése veszi kez­detét. A Szovjetuniót és Len­gyelországot összekötő 750 kilovoltos vezeték villamos energiát fog szállítani a Szovjetunióból a többi KGST-országba. Lengyelor­szágon és a Szovjetunión kí­vül az új távvezeték építésé­ben részt vesz Magyarország, az NDK és Csehszlovákia is. A hmelnyicki atomerőmű és az új nagyfeszültségű vil­lamos távvezeték a hosszú távú energiaipari program­nak megfelelően épül. A nyolcvanas évek integ­rációjának legfontosabb te­rülete az atomenergia-ipari együttműködés. Ma a világ atomenergia-ipari klubjába a Szovjetunió, Csehszlovákia, az NDK és Bulgária tarto­zik. Ebben az évtizedben az atomenergia-termelők közé beáll Magyarország, Kuba, Lengyelország és Románia is. 1990-re az európai KGST’- országok (a Szovjetunió ki­vételével) és Kuba atomerő­műveinek összkapacitása 37 millió kilowatt lesz. E nagy feladat megoldása érdekében a szocialista álla­mok több összehangolt lé­pést tettek, elsősorban az atomerőmű-berendezés gyár­tása terén. Tavaly nyáron sokoldalú megállapodást ír­tak alá, amelynek értelmé­ben kooperálják az atomerő­mű-berendezések gyártását és szállítását. Az atomerő­mű-berendezés gyártás fej­lesztéséből minden szocia­lista ország kiveszi a részét. Nagy figyelmet fordítanak a KGST keretében jóváha­gyott más célprogramok megvalósítására is. A KGST Végrehajtó Bizottságának moszkvai ülésén részletesen áttekintették a hosszú távú élelmiszeripari célprogram megvalósításával összefüggő intézkedéseket is. Megvitat­ták a mongóliai szűzföldek feltörésével, s a kubai cükor- és a citrustermelés fejleszté­sével összefüggő kérdéseket. A különböző éghajlati öve­zetben fekvő KGST-orszá- goknak minden lehetőségük megvan, hangsúlyozta a vég­rehajtó bizottság ülése, hogy kölcsönösen kiegészítsék egymást a szocialista nem­zetközi piacon. 771 nyolcvanas években az * . eddig felhalmozott ta­il pusztaiatok alapján to­■ Jvább fejlődnek a nem­zetközi munkamegosztás kü­lönböző formái, például a termelési specializáció és a kooperáció. Ezt a célt szol­gálják a Szovjetunió és KGST-partnerei között 1990- ig kidolgozott hosszú távú termelési specializációs és kooperációs programok. Ilyen programokat a Szov­jetunió eddig Bulgáriával, Magyarországgal, az NDK- val és Csehszlovákiával írt J. SZINYAKOV Szadovói növénynemesítők Románia Új szállodák Bulgáriában, a Plovdiv megyei Szadovóban alig há­rom éve létesítették az egy­kori híres kutatóról, K. Mal- kovról elnevezett növény­kutató és nemesítő intézetet. Igaz, ebben a városban már négy évvel a török uralom alóli felszabadulás után fog­lalkoztak növénytermesztési kísérletekkel. Elsőként a menta és a levendula meg­honosítását tűzték ki célul. Azóta nagy sikerű növény­fajták, például a Szadovka, Okerman, a Jubileum—1, —2 és —3, legújabban pedig a Szadovo és a Szadovosuper „ elnevezésű búza hirdeti az intézet kiváló eredményeit. Ez utóbbi két fajtával hek­táronként több mint 40 má­zsás termésátlagokat értek el. Az idén egy új búzafajtát, három új földimogyoró- és két új mákfajtát terjesztenek az Állami Fajtaminősítő Bi­zottság elé. Magtáruk nem kevesebb, mint 30 ezer mag­minta csírázásmentes tárolá­sát biztosítja. Különleges be­rendezés ellenőrzi az opti­mális hőmérsékletet és a le­vegő megfelelő nedvesség­tartalmát. A szadovói intézet szoros kapcsolatot épített ki a ha­zai és a külföldi növény­nemesítő intézetekkel. A FAO, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete korszerű berendezésekkel se­gíti a szadovóiak munkáját, az intézet pedig kötelezte magát, hogy 1982-ig új, kor­szerű magtárt, üvegházat és növényházakat épít a kuta­tások hatékonyságának foko­zása érdekében. —át— Románia bővíti szállodahá. lózatát, a tervek szerint 1981 és 1985 között 50—60 új szál­lodát építenek. Így 40 ezerrel több szálláshellyel fogadhat­ják majd a hazai és külföldi vendégeket. Nagy gondot for­dítanak az E—94-es nemzet­közi főközlekedési útvonal mentén levő városok szállo­dáinak bővítésére. Többek között Temesváron két osz­tályon felüli szállodát építe­nek, ugyanakkor új hotelt emelnek Aradon, Nagyvára­Jugoszlávia partvidéke — kedvező földrajzi fekvésénél fogva — 300 kikötővel ren­delkezik. Az ország kereske­delmi flottáját a következő öt évben jelentősen bővíteni kí­vánják. A vezető tengerhajózási vállalatok a következő idő­szakban 120 korszerű nagy rakterületű, többségében kon­téneres szállító hajót vásárol, nak. Ezzel a tengeri kereske­delmi flotta áruszállító képes­don, Brassóban, Karánsebe- sen és más városokban is. A korábbinál nagyobb arány­ban kívánják kihasználni a Duna idegenforgalmi neveze­tességeinek vonzását. Ezért valamennyi forgalmi kikötő­ben szállodát építenek. Je­lentős szállodafejlesztésre ke­rül sor Bukovinában is, ame­lyet évente hárommillió tu­rista keres fel. Az épülő új szállók többsége a nyugati turisták fogadását, elhelyezé­sét szolgálja. ségét több mint kétmillió ton­nával növelik. A teherhajók jelentős részét — mintegy a felét — hazai hajógyárak épí­tik. Jugoszlávia jelenleg a világ tengeri országai között a 22. helyet foglalja el a teherha­jók raksúlya tekintetében. A tervezett bővítéssel, korszerű­sítéssel a számítások szerint a vízi teherszállítás évi növe­kedési rátája 3,4 százalék lesz. „Anyai iskola” - szaunával Érdekes hír érkezett Cseh­szlovákiából, a Mladá Boles-, lav-i autógyárból, ahol a Sko­da autókat gyártják. A gyár óvodája számára néhány éve szaunát építettek. Most orvosi tanulmány közli, hogy az utóbbi két évben, a rendsze­resen szaunázó gyerekek kö­zött- tíz százalékkal kevesebb a megbetegedés, mint a töb­biek körében. Olvasóinknak a Skodákat aligha kell bemutatnunk, a Mladá Boleslav-i gyárról azonban érdemes néhány szót ejtenünk, s nemcsak a terme­léséről. Autóikkal Magyaror­szágon és a szocialista orszá­gokon kívül Londonban, Hel­sinkiben, Rómában, Bécsben is találkozunk. A 75 éves gyár — jelenleg — naponta 685 ko­csit készít. * Az autógyárnak 16 000 al­kalmazottja van. Közülük minden harmadik — nő. S mivel a dolgozók átlag élet­kora e pillanatban 37 év, a nők többsége kisgyermek édesanyja. A 32 ezer lakosú városban, mint szinte min­denütt a világon, gond van a bölcsődés' és az óvodás korú gyerekek elhelyezésével. A gyárnak tehát magára kellett vennie e terhet. A kezdettől fogva lévő 110 személyes óvo­da mellé — tíz év alatt — 1090 gyerek számára építet­tek új bölcsődét és óvodát. Jelenleg 400 további gyerek­nek teremtenek helyet, továb­bi helyiségekben. Igaz, a gyárban dolgozó nők gyermekeinek száma 3500 és 4000 között változik, tehát még az 1600 személyes böl­csőde és óvoda is kevés lesz. Azok az anyukák azonban, akik leginkább rászorulnak az óvoda segítségére, s akiknek gyermekük ott tölti napját — igazán elégedettek. S nem csupán a szauna miatt. Van ugyanis az óvodában torna­terem, zenei tanterem, s mindaz, ami a „jövő század nemzedékének” neveléséhez szükséges: gyermekmozi, báb­színházterem —, hogy csak a legérdekesebbeket említsük. A cseh nyelvben a bölcső­dét és az óvodát együtt ma- terská skolá-nak, azaz „anyai iskolának” nevezik. A Skoda, gyári anyukák a tanúi, hogy gyárukban ez az elnevezés egészen helytálló. MONIKA KEMMLEROVÁ Jugoszlávia A kereskedelmi flotta bővítése A növényfajtákat tüzetes vizsgálat alá vetik E ornaterem a bölcsödében

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents