Tolna Megyei Népújság, 1980. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-04 / 155. szám
2 tÍÉPÜJSÁG 1980. július 4. AESZ-csúcsértekezlet A bonni parlament ülése Amerikai költségvetés Mugabe akciókat sürget a fajüldözők ellen Az Afrikai Egységszervezet 17. csúcsértekezletének szerdai munkanapján felszólalt Robert Mugabe zimbabwei miniszterelnök is. Nagy érdeklődéssel kísért beszédében hálás szavakkal emlékezett meg arról a szolidaritásról és támogatásról, amelyet az Afrikai Egységszervezet, a szocialista országok és a világ békeszerető, haladó erői nyújtottak a zimbabwei nép szabadság- harcához. A pretoriai rendszer terrorja és megtorlásai, Namíbia törvénytelen megszállása, a szomszédos független államok elleni szabotázsakciói és agressziói — mondotta Mugabe — megfelelő választ követelnek az Afrikai Egységszervezettől. A határozatok önmagukban nem vezetnek Dél-Afrika és Namíbia felszabadítására. Itt az ideje annak, hogy olyan konkrét programot fogadjanak el, amely segítséget nyújt a kontinens déli részén tevékenykedő nemzeti felsza- badítási mozgalmaknak és a faji megkülönböztetés és elkülönítés politikája ellen harcoló frontállamoknak. A zimbabwei miniszter- elnök bejelentette, hogy Zimbabwe elismeri a Polisa- rio Frontot,és az általa kikiáltott Szaharai Arab Demokratikus Köztársaságot. A csúcsértekezlet szerdai ülésén a líbiai küldött, Ali Abdesszalam Triki külügyi titkár élesen bírálta Párizs csádi politikáját. Azzal vádolta Franciaországot, hogy „fegyverhordozóival együtt az ENSZ zászlaja alatt akar visszatérni” a közép-afrikai országba. Triki elutasította a franciák kezdeményezte európai—arab—afrikai párbeszédet, és ehelyett Egyiptom részvétele nélküli afrikai-arab együttműködést sürgetett. Carter és Hua Kuo-feng találkozik Tokióban A japán fővárosban bejelentették, hogy — Carter elnök hasonló döntését követve — Hua Kuo-feng kínai párt- és miniszterelnök is részt vesz Ohira Maszajosi japán kormányfő július 9-én megtartandó hivatalos gyász- szertartásán. Tokiói politikai körökben biztosra veszik, hogy a kínai vendég, akit tízfőnyi kísérettel, többek között Han Nien-lung külügyminiszter-helyettes társaságában érkezik, átfogó tárgyalásokat folytat majd Carter elnökkel. Erre mutat, hogy Cartert elkíséri Edmund Muskie külügyminiszter és Zbigniew Brzezinski nemzet- biztonsági főtanácsadó. Ez lesz Hua és Carter első találkozója. Előbbi jövőre szándékozik egyébiránt az Egyesült Államokba utazni. Schmidt beszámolója moszkvai tárgyalásairól Bonn, Pietsch Lajos, az MTI tudósítója jelenti: — „Látogatásunk elérte célját. A szovjet vezetőkkel folytatott tárgyalások a béke ügyét szolgálták” — hangsúlyozta a Bundestag előtt csütörtökön felolvasott kormánynyilatkozatában Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár. Az NSZK kormányfője rámutatott : bebizonyosodott, hogy feszült nemzetközi helyzetben a közvetlen párbeszéd nemcsak szükséges, hanem hasznos is. — A tárgyalásokon nem arra törekedtünk — mondotta —, hogy döntéseket hozzunk, hanem, hogy kölcsönösen megismerjük egymás álláspontját a nemzetközi problémákban. Schmidt nyomatékosan rámutatott: a felék egyetértettek abban, hogy a két ország között korábban kötött szerződések továbbra is a kétoldalú kapcsolatok alapját jelentik, s egyöntetűen síkraszálltak e szerződések, valamint a Nyugat-Berlinről szóló négyoldalú megállapodás szigorú betartása mellett. Schmidt hangoztatta, hogy az NSZK érdekelt az NDK-val fenntartott kapcsolatok további javulásában. Afganisztánt illetően beszédében a kancellár hangoztatta, hogy változatlanul eltérnek ugyan az álláspontok, de a felek egyetértettek a helyzet politikai rendezésének szükségességében. A tárgyalásokon — mint mondotta — részletesen megHelmut Schmidt kancellár Bonnban, a nyugatnémet parlament ülésén beszámolt moszkvai tárgyalásairól. vitatták a Kelet és a Nyugat közötti biztonság és együttműködés kérdéseit. Hangsúlyozta, hogy az NSZK síkra- száll a fegyverkezési verseny megfékezése, a leszerelés, s ezzel összefüggésben a SALT—2 megállapodás amerikai részről történő mielőbbi ratifikálása mellett. Kitűnt azonban, hogy a kelet— nyugati együttműködés előfeltételének tekintett erő- egyensúlyt illetően az NSZK változatlanul a NATO tavaly decemberi fegyverkezési határozatának alapján áll. Miközben szorgalmazta a tárgyalásokat általában a fegyverzetek, mindenekelőtt a közép-hatótávolságú rakéták korlátozására, abból az ismert nyugati nézetből indult ki, hogy a NATO tavalyi rakétadöntésére az állítólagos szovjet fölény kiegyensúlyozása miatt volt szükség. Hangoztatta ugyanakkor, hogy a szovjet vezetők nem zárkóztak el a tárgyalásoktól. Schmidt megítélése szerint Moszkvában egyetértenek a fegyverek szerződéses korlátozásának szükségességével és készek tárgyalásokat folytatni erről a kérdésről. Azt azonban leszögezték — mondotta Schmidt —, hogy mindaddig nem léphet érvénybe az esetleges SALT—3 megállapodás sem, amíg nem világos a SALT—2 sorsa, továbbá azt is, hogy a Szovjetunió nem hajlandó semmifajta egyoldalú fegyverzet- korlátozásra. Helmut Schmidt elmondotta: a szovjet vezetőkkel folytatott tárgyalásokon egyetértettek abban, hogy a Helsinkiben megkezdett folyamatot tovább kell vinni, s ezzel összefüggésben síkraszálltak a madridi értekezlet sikeres megrendezése mellett. Az atlanti szövetséghez tartozás változatlanul az NSZK külpolitikájának legfőbb eleme. Ugyanakkor Bonn folytatni kívánja a keleti szomszédok irányában az enyhülés és az együttműködés politikáját — mondotta Schmidt. Rekordösszeg fegyverkezésre Az amerikai szenátus szerdán 84 szavazattal 3 ellenében — a kongresszus által már korábban jóváhagyott 153,7 milliárd dolláros katonai költségvetés keretében 52 milliárd dolláros fegyverkezési költségvetést fogadott el az októberrel kezdődő pénzügyi évre. Ez az összeg hatmilliárd dollárral több, mint amennyit a kormányzat kért és 1,2 milliárd dollárral kevesebb a képviselőház jaltai megszavazott összegnél. A végső összegről a szenátus és a képviselőház illetékes közös bizottságának kell döntenie. A szenátus további 91 millió dollárt szavazott meg a B—52-es gépéket felváltó új típusú hadászati bombázó 1987-ig történő kifejlesztésére. A szenátus nem jelölte meg közelebbről, hogy a Carter elnök által korábban elvetett, túl költségesnek vélt B—1-esről, a jelenleg használatos FB—111 korszerűsített változatáról, vagy másfajta repülőgépről van-e szó. A törvényhozók a fegyverkezési vitában elvetették a hadügyi bizottságnak az' a javaslatát, hogy csökkentsék 25 ezer fővel a nadsereg létszámát. Az amerikai képviselőház szerdai ülésén a képviselők az 528 millió dolláros külföldi segélyprogram keretében 75 millió dollár újjáépítési segélyt szavaztak meg Nicaraguának. A szenátus már korábban — hosszú vita után — jóváhagyta ezt a segélyprogramot. Amerikai elnökválasztás A második felvonás A klasszikus operett első felvonásában szabályszerűen bekövetkezik a nagy össze- veszés, a tapasztalt néző azonban tudja jól, hogy — a konfliktusokkal terhes második felvonás után — jön a harmadik rész, amelyben minden tisztázódik, s a fináléra helyreáll a harmónia. Az amerikai elnökválasztási küzdelem első felvonása, az előválasztások akadályversenye véget ért, s július 14- én Detroitiban kezdetét veszi a második felvonás: a jelölő konvencióik időszaka. Azt persze még korai volna megjósolni, kinek a dallamára éneklik majd a harmadik felvonás végén a finálét november 4-én éjfél tájban, amikor ismeretessé válnak az elnökválasztás eredményei. JVAGY TÉVÉSIKER így tehát a republikánusok detroiti konvenciója (mindig az a párt kezdi, amelyik kívül van a Fehér- Házon) még csak a második felvonás látszatait szaporítja. Kétségkívül „nagy tévésiiker” lesz a republikánusok pártkongresszusa, hiszen, hogy ki lesz az elnökjelölt, már eldőlt: Ronald Reagan, volt kaliforniai kormányzó az idén nagyobb szerencsével pályázta meg a „fődíjat”, mint 1976- ban Ford ellenében, s már az előválasztások vége előtt megszerezte a konvenció küldött-többségének támogatását. Az egyetlen nyitott kérdés Reagan alelnökjelöltjének személye. Gyaníthatóan az utolsó percig titokban tartják kilétét, legalább így biztosítandó némi feszültséget az egyébiránt csak Reagan ünneplésére kárhoztatott konvencióra. Lévén Reagan hetvenedik életévében, és mert a republikánusok nyugatin partvidéki táborát, no meg jobbszárnyát képviseli, az alelnök személye sokban meghatározhatja a párt és persze Reagan jövőjét is. Ha rosszul választ — a második embert ő szemeli ki —, akkor a republikánusok keleti partvidéki mérsékeltebb szárnya egykönnyen „lelazsálhatja” a kampányt, és hagyja megveretni Reagant. Igaz, az idén „vérszagot” éreznék a republikánus táborban, Garter vérének szagát, s ez tömörítheti a vi- szálykodókat, Lám, Henry Kissinger és Gerald Ford is vállalkozott rá, hogy megjelenésével lelkesítőbbé tegye Reagan elnökjelölt Det- roitban várható ünneplését. Utóvégre a mostani közvéleménykutatások szerint Reagan néhány százalékkal vezet Carter előtt, akár belekombinálják a harmadik pályázót, John Andersont, akár nem. ANDERSON, A HARMADIK Az idén Anderson, a republikánusok közül kivált és független jelöltként induló politikus teszi különlegessé a második, és netán a harmadik felvonást is. Ha az illinoisi képviselő versenyben marad (tehát leküzdi a választástechnikai akadályokat, amelyek nem is jelentéktelenek: nem kap szövetségi kampánytámogatást, csak utólag téríthetik vissza kiadásait, és csak akkor, ha bizonyos minimális eredményt elér), ha tehát mindvégig háromfős lesz a mezőny, akkor kiszámíthatatlan, kinek okoz nagyobb veszteséget majd: Carternak, vagy Reagannak. A mai felmérések szerint három An- derson-voks közül kettő a Carterral elégedetleneké, és csak egy „bünteti” Reagant. Vagyis fura módon a „független” Anderson éppen azt a Reagant juttatná az elnöki székbe, aki miatt szakított a republikánus táborral. Az illinoisi politikus többször kijelentette, hogy nem óhajtja Reagant segíteni, inkább visszalép. Ám ha a harmadik felvonás nyitányán Anderson elérhetőnek fogja látni a bűvös egytharmadot, akkor a konfliktus áttolódik az utolsó felvonás végére. A harmadik jelöltet azonban az szokta visszaszorítani a zavaró tényező, ha úgy tetszik, az intrikus szerepkörébe, hogy hívei a „két nagy” versengését látva voksukat elveszettnek vélik. Vagyis fe'- lettébb nehéz ebből a szerepkörből főhőssé válni. REAGAN-VESZÉLY Maga a hivatalban lévő elnök, Carter utódvédharco- kat vív Edward Kennedyvel, aki eddig még ellenfele küldött-többsége láttán sem adta fel a versenyt. A demokrata pártprogram készítőinek vitáiban Kennedy hívei rendre alul maradtak, és Carter — többségre támaszkodó — felfogása alakította ki a párt választási platformját. Ez a vita látszatra tovább rontotta a viszonyt a demokraták liberálisainak vezére és az elnök között, hiába próbált Carter , négy- szemközti beszélgetés során békét kötni Kennedyvel. De gyanítható, hogy a nagy békekötésre mégiscsak sort kerítenek a demokraták augusztusi New York-i konvencióján: egyesítheti őket a Reagan-veszély. Ha jobban meggondoljuk, Edward Kennedy tette eddig a legnagyobb szolgálatot Jimmy Carternak! A szenátor indulásával az elővá- lasztási küzdelem fő témája nem Carter elnöki teljesítménye, hanem a harmadik Kennedy-ifiú „megmérése” volt. Mivel Edward köny- nyűnék találtatott, Jimmy a maga oldalára billenthette a mérleget. Mast Carter van középen, két tűz között, őt támadja „balról” Kennedy és jobbról Reagan. AVAR JANOS PANORÁMA BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke az Amerikai Egyesült Államok nemzeti ünnepe alkalmából táviratba! üdvözölte J. Carter elnököt. * A Pest megyei Tanács csütörtökön tartotta alakuló ülését Budapesten. Az ülésen részt vett és felszólalt Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára. A 120 tagú testület megválasztotta a tisztségviselőket és a 15 tagú végrehajtó bizottságot. A Pest megyei Tanács elnöke ismét Mondok Pál lett, elnökhelyettesei: Vágvölgyi József, Csicsay Iván és Csonka Tibor. * A veszkényi Tordosa- menti Mezőgazdasági Termelőszövetkezet kollektíváját az Országos Béketanács békemozgalmi emlékplakettjével tüntették ki. A szövetkezet az elmúlt években otthont adott a magyar—csehszlovák, a magyar—koreai és a magyar—NDK barátsági napok eseményeinek, közössége közreműködött a baráti népek megismerését szolgáló találkozók, gyűlések sikeres lebonyolításában, hozzájárulva ezzel a béke ügyéhez, a barátság elmélyítéséhez. Az emlékplakettet Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára csütörtökön adta át a Győr- Sopron megyei termelőszövetkezetnék. SIÖFOK A hétfő siófóki tömeges baleset helyszínén meghalt kisgyermeket azonosították. A tizenkilencedik áldozat Gabriel Bugar, 9 éves csehszlovák állampolgár, tanyi lakos. KECSKEMÉT Július 3-án ülést tartott az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága. A pártbizottság érdemeinek elismerése mellett — belügyminiszterré történt kinevezése miatt — felmentette első titkári beosztásából dr. Horváth Istvánt. A megyei pártbizottság első titkárává dr. Romány Pált, a Központi Bizottság tagját választotta meg. Az ülésen részt vett és felszólalt dr. Korom Mihály, a Politikai íiizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, valamint Baranyai Tibor, a Központi Ellenőrző Bizottság tagja, a KB osztályvezetője. LONDON A Oanterbury-i érsek meghívására csütörtökön Londonba érkezett Lékai László, esztergomi érsek, Magyar- ország prímása. A londoni Heathrow repülőtéren az anglikán egyház képviselői fogadták Lékai bíborost. Köszöntésére a repülőtéren megjelent Lőrincz Nagy János, a Magyar Népköztársaság londoni nagykövete. MOSZKVA Leonyid Brezsnyev üdvözlő táviratot küldött Jimmy Carter amerikai elnöknek az Egyesült Államok nemzeti ünnepe — a függetlenség napja — alkalmából. TOKIÓ A japán külügyminisztérium szóvivője az MTI tudósítójának kérdésére válaszolva csütörtökön délután üdvözölte Leonyid Brezsnyev és Helmut Schmidt moszkvai találkozójának eredményét, azt a tényt, hogy „az eszmecsere hozzájárult a párbeszéd fenntartásához”. Hasonlóképpen „nagyon fontosnak és örvendetesnek” minősítette továbbá, hogy „változatlanul napirenden maradt a gazdasági együttműködés fejlesztése, valamint a leszerelés, vagyis az európai közép-hatótávolságú rakéták kérdése”. President Carter, Edward Kennedy John B. Anderson, Ronald Reagan,
