Tolna Megyei Népújság, 1980. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-04 / 155. szám

1980. július 4.

^HéPÜJSÁG 3

Ozora

Gépszemle után, aratás előtt

Nagyobb feladatot kell az idén megoldanunk

Közeleg az aratás kezdete és a megye mezőgazdasági nagyüzemeiben javában tart a felkészülés a legnagyobb nyári munkára. Tisztítják, fertőtlenítik a magtárakat, raktárakat, javítják a kombájnokat, szállítójárműveket, anyagmozgató berendezéseket, folyik a terményszárítók felkészítése is.

Ozorán, az Egyetértés Termelőszövetkezetben a hét elején tartották az aratásban résztvevő gépek szemléjét, és a gépészek, irányítók, dolgozók eligazítása, a tennivalók részletes megbeszélése is megtörtént. Erről kérdeztük a közös gazdaság elnökét, Ka_ tona Istvánt.

— Kissé aggódva hallgatjuk az időjárásjelentéseket, melyek további esőzéseket jósolnak. Elkelne már néhány szárazabb, meleg naip is. A búza illetve az őszi kalászosok az eddigi termésbecslések alapján ígéretesek. A búzának szokatlanul magasra nőtt a szára, a tavalyi szalmatermés ötszörösét várhatjuk. A lényeg persze a kalász, a szem. Ha különösebb nem jön közbe, az eddigi legnagyobb termést takaríthatjuk be a közel ezernégyszáz hektárról, mely. bői ezerkétszázötven a búza, a többi árpa. A különösebb alatt azt értem, hogy máris van néhány tényező, ami nehezíti az aratást. Főként az árpában, a viharos szél hatására jelentős a megdőlés, az összes kalászosban körülbelül harminc százaléknyi. Nyilván lassúbb haladást tesz lehetővé a nagy tömegű szalma, hiszen ennek is át kell haladni a cséplődobon. Ami öröm — hogy nagy a termés —1 az egyben azt is jelenti, hogy meglehetősen nagy tömeget kell majd szállítani, mozgatni, tárolni.

— Milyen géppark áll az aratásra készen?

— A hét elején tartottuk meg a szokásos gépszemlét, melynek célja, hogy az aratásban résztvevő valamennyi erő- és munkagép műszaki állapotát felülvizsgáljuk, az

Pető István, Farkas István és Kardos György a szárító fogadógaratját hegeszti

esetleges hibákat, hiányosságokat még időben kijavítsuk. Tíz kombájn — négy Claas dominátor és hat SZK—5-ös vár bevetésre. Kilenc pótkocsis IFA-tehergépkocsi fogja a magot szállítani. Egy furgon pedig a személyzetet látja el, üdítőt, ételt szállít, egyszóval a tarlón dolgozók lehető maximális ellátása, kiszolgálása a feladata. A gépek műszaki állapota jó, illetve kielégítő, néhány szal- malehúzón kell még javítani. A szalma zömét kazlazzuk — ez az olcsóbb megoldás — és csak a háztáji gazdaságainknak szükséges mennyiséget bálázzuk.

— A műszaki kérdéseknél mindig felmerül az alkatrész- ellátás, a meghibásodott részek pótlása.

— Mint minden évben, az idén is van néhány olyan alkatrészféleség, amely szinte beszerezhetetlen. A kombájnok esetében meglehetős luxus lenne, ha egy-egy darab miatt állna valamelyik gép. így azt a megoldást választottuk, hogy a Claas-típusok egyes alkatrészeit — megfelelő átalakítás után — felhasználtuk a másik típusnál;

nem olcsó mulatság, de úgy döntöttünk, hogy a búza az első.

— Megindult az aratási ügyelet...

— Igen, megkezdték az ügyeletet az ellátó vállalatok. Néhány keresett alkatrészt az idén központi készletezésbe vettek. Különösen az Ifáknál van néhány alkatrészből nagy hiány, ezekre a megrendelést már el is küldtük, bízva abban, hogy még időben kapunk alkatrészt.

— Az aratás még ma is nehéz munka. Hogy várják a betakarítást azok, akikre ez a feladat vár?

— Hogy mennyire fárasztó munka, azt csak az tudja, aki már próbálta. Bármilyen fokú a gépesítés, a kiszolgálás, a dolgozók nagyobb figyelmet érdemelnek a szokásosnál. A gépszemle után valamennyi résztvevővel leültünk és megbeszéltük a feladatokat, az esetleges problémákat, kezdve a szabadságolásokkal a munkarenddel egészen a balesetvédelmi oktatásig. Szerencsére az emberek megértik, hogy a szokásosnál nagyobb feladatot kell az idén megoldaniuk, és így állnak az aratáshoz.

— Évek óba csináljuk, tehát természetes, hogy most is nyújtott műszakban folyik majd a betakarítás és nem lesz vasárnap sem. Különösen figyelni kell majd arra, hogy az idén általánosan bevezetik a minőség szerinti gabonaátvételt, ez fajtánkénti betakarítást és külön tárolást igényel, ami bonyolultabbá teszi majd a munkát, de remélhetőleg nem fogja úgy lassítani, hogy az észrevehető legyen.

— Mennyi terményt tudnak tárolni?

— Hét éve még nem voltunk erre berendezkedve. Ma az összes megtermelt szemet biztonságosan tudnánk tárolni, hiszen van nyolcezer tonnányi magtárunk, raktárunk és tárolószínűnk. Ezek tisztítása, takarítása, fertőtlenítése befejezés előtt éli. A termény zömét itt tároljuk, egy részét viszont — kétezer tonnányit — közvetlenül átadunk a gabonaforgalmi vállalatnak, ezt a pincehelyi telepükre szállítjuk.

Folyik a szárító felkészítése az üzemelésre, mert az árpa aratását már húsz-huszon_ két százaléknyi nedvességtartalomnál meg akarjuk kezdeni. Ilyen időjárás mellett kockázatos pontos kezdést mondani, de úgy tervezzük, hogy e hónap közepén indulunk. A gépek addig nem jönnek le a tarlóról, míg az aratásnak nincs vége. A műszaki kiszól, gálást ott végezzük, és ha szokásos módon számolunk, akkor ezzel a gépkapacitással tizennégy munkanap alatt letudjuk az aratást.

— sí —

A megyei tanács végrehajtó bizottsága legutóbb három éve tárgyalta a tanácsi káderapparátus — a tisztségviselők és az ügyintézők — képzettségének és képzésének helyzetét. A nemrégiben lezajlott országgyűlési képviselő- és helyi tanácstagválasztás előkészítése során — felkészülve az ez évi decemberi végrehajtó bizottsági ülésre — ismét nagyító alá került ez a téma.

Az illetékesektől kapott információ alapján a tanácsapparátus szakmai hozzáértése és a munkához szükséges politikai felkészültség az elmúlt hét évben jelentősen ja. vult. A tavaly szeptemberi állapotnak megfelelően, minden tanácsszinten együtt, a

munkakörhöz kötött képzettség 89,7 százalékos volt, így a legutóbbi 1973-as tanácsciklushoz viszonyítva 26,9 százalékkal növekedett. Az egyetemet, főiskolát végzett dolgozók aránya 10,2 százalékkal, míg a tanácsakadémia szakoktatási tagozatán oklevelet szerzett ügyintézők és tisztségviselők száma 11,9 százalékkal javult.

A tanácsi feladatok ellátásához szükséges politikai fel- készültséggel 77,5 százalék rendelkezik. A tanácsi apparátus tervszerű építését szolgálja a tanácsoknál előzetesen szakmai gyakorlatot töltő tanácsigazgatási gyakornokok főiskolára irányítása, valamint az Államigazgatási Főiskola. Az Államigazgatási

Főiskola kapunyitása óta harmadik alkalommal iskoláztak be megyénk tanácsaiból dolgozókat. Az 1978-ban és 1979-ben kezdettek közül tizenkettőn folytatják nappali tagozaton tanulmányaikat, míg levelező tagozaton tizenöten tanulnak. Húsz tanács- igazgatási gyakornok most, a napokban kezdi meg a szóbeli felvételi vizsgákat.

Képzés, továbbképzés folyik a megyei tanács tengeli- ci oktatási intézetében is. Tanévenként új tanácsi dolgozók adnak számot az egységes községi szakvizsga tananyagából. Tengelicen tartják a tisztségviselők, ügyintézők továbbképzését, valamint a gyakornokok főiskolai felkészítését is. — szíj —

Vezérlő eszmét az ifjúságnak!

A világnézet a világ egészére vonatkozó személyes nézetek, eszmék, fogalmak, képzetek rendszere — tanítja a filozófia. Más szóval a világnézet az emberi lét, a társadalmi cselekvés tudatos vagy ösztönös vezérlő eszméje, melynek létrejöttében és fejlődésében az egyén osz- tályhelyzeténék, illetve a mindennapi társadalmi élményeknek befolyásoló, sőt meghatározó szerepük van. Minden felnőtt embernek van

— többnyire jól kitapintható, ám eltérő fejlettségű — kialakult világnézete: az ifjúságé viszont fejlődőben van.

Egyetlen társadalmi rendszer számára sem közömbös, nekünk sem az, hogy milyen

— idealista vagy materialista — világnézetet tesz magáévá a fiatalság. Arra a kérdésre, hogy milyen legyen napjaink magyar ifjúságának világnézete, röviden azt válaszolhatjuk: legyen tudományos. Ez némi leegyszerűsítéssel nem jelent mást, mint a marxista—leninista filozófia elsajátítását.

Csak hát a világnézeti nevelés százszor nehezebb feladat az ismeretközvetítésnél, mivel az élet mindig bonyolultabb, mint a valóságot könyvekbe foglaló elméletek. Következésképpen nem elegendő a fiatalokkal lecke- szerűen elsajátíttatni a marxizmus eszmerendszerét. Hogy miért? Egyrészt számolnunk kell azzal, hogy a gondolkodás mindig késve követi — és nem is automatikusan — a társadalmi létben bekövetkezett változásokat, másrészt a környezet, a család, a hagyományok, a különböző ideológiai és magatartásbeli hatások is akadályaivá válhatnak a tudományos világnézet kialakulásának.

A NEVELÉS

EGYSÉGES FOLYAMAT

Hadd emlékeztessünk egy alapvető pedagógiai igazságra. A nevelés egységes folyamat — akár intézményes iskolai keretek között folyik, akár az ösztönös társadalmi hatások összességét értjük rajta —, ennélfogva az emberformálás területei nincsenek körülárkolva. Az is sajátos vonása a nevelésnek, hogy a világnézet fejlesztése

a pedagógiai feladatok rangsorában mindig előkelő helyen áll, az általános iskolában éppen úgy, mint a felsőfokú oktatásban. Végeredményben mindenfajta képzési feladat a világnézeti nevelés erővonalainak mentén rendeződik el. Ebben semmi meglepő nincsen, hiszen a fő cél itt is, ott is ugyanaz: aktív, közösségi életet élő, szakmailag jól képzett fiatalokat nevelni a társadalomnak.

Természetszerűleg minden életkorban, minden iskola- fokozaton mások a tennivalók, de a cél mindig egy: úgy nevelni az ifjúságot, hogy legjobb tudása szerint vegyen részt a termelőmunkában és a közéletben. Ennélfogva a világnézeti nevelés állandóan időszerű teendő, melynek tartalma megegyezik Kádár Jánosnak a párt XII. kongresszusán elhangzott szavaival: „Vezérlő eszmét, életcélt kell adni az ifjúságnak. De annál nemesebb célt, mint a szocializmus, nem tudunk ajánlani.”

KORTÁRSA LENNI KORUNKNAK

Roppant izgalmas kérdés, hogy a fiatalok miként tekintenek az általunk javasolt útra, avagy milyen is a mai ifjúság. Napjaink ifjúságát mindenekelőtt az jellemzi, hogy kortársa akar lenni korunknak, alaposan tájékozott, cselekvő résztvevője a mindennapoknak. E nemzedék világnézeti arculatának lényeges vonásait és problémáit korunk társadalmának dinamikus változásai, a társadalmi, ideológiai harcok és konfliktusok tartalma és formái határozzák meg. A magántulajdonon alapuló társadalmi rendszerek minden formáját történelmileg túlhaladottnak tartják és elítélik. Alapvető kérdésekben gondolkodásukat a szocializmus eszmevilága uralja; cselekvő és felelősségteljes viszonyt igyekeznek kiépíteni a szocialista társadalmi rendhez, és élesen reagálnak az általuk negatívnak ítélt jelenségekre. Nem kevés vitára ad okot fiataljaink körében a falu világának gyökeres átalakulása, a munkás- osztály átrétegződése, valamint az osztályharc nemzetközi küzdőterén lezajló események magyarázata.

A világnézeti nevelés nehézségei valamilyen módon mind-mind összefüggenek a hétköznapi tudattal is. Az életmód, a köznapi élet milliónyi ingere formálja az emberek tudatát — személyes indítékait, törekvéseit, értékrendjüket. Fiataljaink világnézeti állásfoglalását ma különböző hatásfokkal befolyásolja a nacionalizmus, a kozmopolitizmus és a kispolgári konzum életforma kultusza is.

ISKOLA — CSALÁD — MUNKAHELY

Mindig akadnak olyan fiatalok, akik a felnőttek rossz példáját követve a könnyű pénzszerzés, a könnyű életvitel vonzásába kerülnek, és nem tűznek maguk elé igazi célokat. Hatásuk romboló a társaikra. Ezért az iskolának, az ifjúsági szervezeteknek, a szülőknek — tehát mindenkinek — arra kell törekednie, hogy az élet értelméről és céljáról alkotott közfelfogás középpontjában ne... az olcsó siker, ne az ügyeskedéssel és elvtelen alkalmazkodással elért érvényesülés, hanem az értelmes munkával elérhető emberi boldogság álljon. Kevesebb lesz a gondunk, ha mind több felnőtt az olyan személyiség- vonásokat értékeli majd nagyra, mint az igazságosság, a műveltség, a harcos kiállás, a közösség érdekeiért való küzdenitudás.

Elsőrendűen fontos a személyes élmények, a lelkesítő társadalmi példák szerepe fiataljaink világnézetének alakításában. Ez természetesen korántsem jelenti azt, hogy a szervezett — iskolai, vagy azon kívüli —, tudatos ideológiai ráhatás fölösleges volna. Az iskolának, a családnak, a munkahelynek egyaránt megvannak az idevágó feladatai. Hogy az ifjúság az iskolai tanulmányok befejezése után egyenes életpályán haladhasson, hogy világnézetük alapja a szocialista társadalmi tevékenységre motiváló marxi eszme legyen, világnézeti meggyőződésük értelmes cselekvésben öltsön testet, ebben minden felnőttnek van tennivalója és nem is kevés.

P. KOVÁCS IMRE

Március 1-től a kereskedelemben kapható cipőket .újfajta fogyasztói tájékoztatóval látják el. A tudnivalók kis címkére íródtak, azokat pedig a lábbelik talpára ragasztják. Ezekről tudhatjuk meg, hogy a lábbelit téli vagy nyári viselésre javasolják, hogy felsőrésze és talpa milyen anyagból készült, s vízálló-e, vagy sem. Az utóbbinál a következő variációk léteznek: vízálló (ebből meglehetősen Ikevés található a boltokiban) mérsékelten vízálló, gyengén vízálló és nem vízálló.

S itt ugrik be egy áprilisi élményem. Színhely: áruházi cipőoszltály. Egy anyuka két csemetéjének óhajt cipőt vásárolni nyárra. Egy-egy pár szandált, s egy-egy pár félcipőt. Az utóbbit nyilván esős időre szánja. Csakhogy! A félcipők között nem talál egyetlen vízállót sem. Gondterhelten rakosgatja vissza a „nem vízállókat” a polcra. Végre kezébe akad egy — meglehetősen rút formájú — gyengén vízálló jelzésű cipőcske. Kéri az eladónőt, hogy mondjon erről véleményt:

— Tessék, itt a címkéhez járó tájékoztató, ebben mindent megtalál.

Meg bizony: „A bőrfelsőrészű és bőrtalpú, könnyű lábbelikét száraz időben ajánlatos viselni.”

— Majd esőben nem megyünk az utcára —, s az asszony kifizeti a két pár szandált.

Ennél lényegesen többet — cipőgyártók és cipőforgalmazók képviselőjétől — a sajtótájékoztatón sem tudtunk meg. Legfeljebb még azt, hogy a „korszerűbb fogyasztói tájékoztatás ezen új formájára az ipar és a kereskedelem korrekt kapcsolata és a vásárlók érdekeinek védelme miatt van szükség..., hogy a lábbelik kiválasztásánál mindenki számára nyilvánvaló legyen, mire alkalmas...”

A tájékoztatás korrekt, ez így igaz. Fe- ketén-fehéren (illetve barnán és fehéren) megbizonyosodhatunk arról, hogy vásárolt cipőink javarészt beáznak, sőt, a télire ajánlották között is alig található vízálló. Vagyis, ha a szekrényben, netán vitrinben tartjuk cipőinket, akkor egész biztos, hogy nem áznak be, nem vesztik formájukat. Mint a tájékoztatón kiderült, vegyünk gumicsizmát és a régi szép időket idéző ka- lucsnit, azok biztosan nem engedik át a vizet.

A tisztelt vásárló „tíz jótanácsot” is kap a cipőhöz mellékelt tájékoztatóban. Egyebek között: „Lehetőleg naponta váltsunk cipőt”. Ez higiéniai szempontok miatt is ajánlatos, de annál is inkább fontos, mivel az átnedvesedett lábbelit a „fűtőtesttől távol, szobahőmérsékleten” kell szárítani. Ilyen körülmények között egy éjszaka nem szárad ki az átázott cipő, tehát nyilván másikban (már akinek van!) induljunk következő nap a munkába.

Magam részéről igyekeznék (!) a célnak megfelelő cipőt választani. Legalább őszre, télre, vízállót. De úgy látszik, hogy eme vágyaimmal szerénytelen, sőt, maximalista vagyok.

V. HORVATH MÁRIA

A gépszemlére felsorakozott kombájnok egy része