Tolna Megyei Népújság, 1980. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-31 / 178. szám

1980. július 31. népújság 3 Tájékoztató, sertéstenyésztőknek (III.) Sertéstartás ISV-rendszerrel a háztájiban Az ország legnagyobb ser­téstermelési rendszere az 1SV, az Iparszerű Hústerme­lést Szervező Közös Vállalat, több mint 400 tag- és part­nergazdasággal. A korszerű, higiénikus ser­téstenyésztés megvalósításá­ban kiemelkedő Tolna megye szerepe, ISV-rendszerrel ter­mel a megyében két taggaz­daság és 38 partnergazdaság, illetve folyamatban van ná­luk a higiénikus sertéste­nyésztés és -tartás megvaló­sítása. Ezeknek a gazdaságoknak 30—40 százalékkal nőtt a ser­téshústermelése, éves szin­ten, a battériás tartás meg­valósításával. Az ISV-tartástechnológia révén, korszerűbb körülmé­nyek között, kevesebb élő­munka-ráfordítással, jobb épületkihasználással, esetleg egy-egy új épület létesítésé­vel a gazdaságokban a sertés- hústermelés könnyen meg­duplázódhat. SZÁZHARMINCEZER SERTÉS A partnergazdaságok meg­kezdett beruházásaikat a kö­zeljövőben többnyire befeje­zik. Ez nagy fejlődést jelent. A háztáji és kisegítő gazdasá­gok termelésével együtt, va­lamint a nem ISV-rendszerbe tartozó gazdaságok sertéshús- termelésével elérheti a me­gye azt a mennyiséget, amely­re az épülő Szekszárdi Hús­kombinátnak szüksége lesz. Tolna megye sertéshús­termelésében jelentős szerep jut a háztáji és kisegítő gaz­daságoknak. Saját szükség­letükön felül 130 ezer sertést értékesítettek 1979-ben az Állatforgalmi és Húsipart Vállalatnál. Éppen ezért jo­gos elvárás a termelési rend­szerektől, elsősorban az ISV- től, hogy nyújtsanak segítsé­get a háztáji és kisegítő gaz­daságok sertéstartói gazdái részére, amellyel a tenyésztés munkáit és a hizlalást meg tudják könnyíteni. Cikkünkben elsősorban a tartástechnológiával foglalko­zunk, röviden. BEMUTATÓUDVAROK A higiénikusí sertéstartás megvalósítása, egyes terme­lési fázisokban, a kisüzemi gazdaságoknak is meghozza az eredményt, öt háztáji be­mutatóudvart alakított ki az ISV Tolna megyében, a part­nergazdaságok segítségével. A sertéshústermelés iránt ér­deklődő tsz-tagok és kister­melők részére bemutatták a korszerűbb tenyésztést, tar­tást és annak minimális technológiai szükségletét. Harc községben júniusban rendezett az ISV háztáji ser- tésudvar-bemutatót, a sió­agárdi tsz-szel közösen. El­mondták itt 60 kistermelő­nek a korszerűsítés lehetősé­geit és ismertették a költsé­gek előnyös alakulását. A sertéstenyésztés legké­nyesebb fázisa a malacok vá­lasztás utáni nevelése, mivei ekkor legnagyobb mértékű az elhullás, ilyenkor legérzéke­nyebb az állat: az anyától el­szakították, de az új körül­ményekhez még nem tudott hozzászokni, továbbá ebben a korban legfogékonyabb a be­tegségekre. A kisüzemekben nem szük­séges feltétlenül fiaztató- kutricát használni, de a vá­lasztás után 60 napig, tehát 90 napos életkorig a malaco­kat neveljék battérián (rá­cson), ezt javasolják a szak­emberek. A rács beszerezhető az ISV szekszárdi főosztályán keresztül (Szekszárd, Bartina u. 8.), de a gyárilag készített, tűzihorganyzott battéria he­lyettesíthető házilag, kemény­fából készített ketreccel. A házilag készített fa bat­tériába is behelyezhető az alumínium taposórács, vagy a most forgalomba ke­rült, az állatok igényeihez legjobban igazodó (minimális hővezetésű), olcsóbb mű­anyag taposórács. A 28—30 napos korban vá­lasztott malacok fölkerülnek a rácsra. Higiénikus környe­zetben, téli időszakban fű­téssel (háztáji esetében pél­dául fűrészporos kályha, ez olcsó üzemű), a szükséges szellőzés mellett, a battérián lévő vályúkból vagy önete­tőkből veszik fel a takar­mányt: ISV-prestarter, majd ISV-starter F—1-es malac­tápot, továbbá M—1-es ISV- hízótápot. A vizet ugyancsak ISV típusú, úgynevezett ha­rapós, víztakarékos önitató- ból kapják a malacok. AZ ELHULLÁS MINIMÁLIS A 60 napos battériás neve­lési idő eltelte után a mala­cok súlya 35 kiló körüli. Ek­kor már könnyen viselik az áttelepítést, a ridegebb hiz- lalási körülményeket. Takar­mányozásukban a táp vagy a koncentrátum ilyenkor már kiegészíthető háztáji terme­lésű takarmányokkal, mellék- termékekkel. A higiénikus környezet eredménye,- hogy a 60 napos nevelési idő alatt az elhullás minimálisra, egy-két száza­lékra csökken, továbbá ala­csonyabb a takarmányozási költség, mert jobb a takar­mányhasznosítás (2,2 kilo­gramm takarmány egy kiló súlygyarapodáshoz). A kézi­munka pedig a lehető legke­vesebb, kötött foglalkozás mellett is el lehet végezni. Rövid időn belül megtérül a beruházott költség az ered­ményes, jó malacneveléssel. Díjtalan szaktanácsadással szolgál az ISV, a partnergaz­daságok szakembereivel együtt, minden háztáji és kis­termelőnek a megyében. * A tájékoztató cikksorozat anyagát, szakmai útmutatá­sait adták: a Tolna megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, a Tolna megyei Ga­bonaforgalmi és Malomipari Vállalat szakemberei, továb­bá dr. Imreh Csanád szapo­rodástenyésztési csoportveze­tő, valamint az ISV szekszár­di főosztályának szakemberei, dr. Fekete László és Lakatos Sándor. (Vége) Vegyesipari szövetkezet Köntösök, törülközők Hőgyészen tavaly a máso­dik félévben kezdték meg az első köntösök, fürdőköpenyek gyártását. Ez lehetővé tette, hogy továbbfejlesszék kon- fekciós tevékenységüket, ugyanakkor kihasználva az ellátásban lévő hiányosságo­kat, keresett cikket jelent­keztek a piacon. Hét méret­ben készültek az első szériák, az üzemből 1979-ben négy­ezer darab került ki. Két sza­lagon dolgoznak már az idei évben és az első féléves hat­ezres darabszám után, a má­sodik hat hónapra már hét­ezer darabos rendelést vet­tek fel. A szövetkezetben évek óta sikeresen készítenek törülkö­zőket. A közelmúltban az INSZK-beli Vossen cégtől vá­sároltak 12 mintát, melyek alapján már a második fél­évben színes és tetszetős tö­rülközőkkel jelentkeztek part­nereiknél. A hazai kereske­Kcszülnek a köntösök delemnek az első félévben 242 ezer darabot adtak, az év hátralévő részében még 400 ezer törülköző gyártását ter­vezik. Újabb 12 mintát vásároltak A dolgozó népet szolgálják Az esemény módot ad visz- szatekintésre, ,a kiképzés, a kát onaíf ia falok sízol gá 1 a t te 1 ­jesítése, a területi szervek, a polgári lakosság és a lakta­nya közötti kapcsolat hétköz­napjainak bemutatására. A haza védelmének, a hon­védelemnek megtisztelő és felelősségteljes, szerteágazó feladataiban szinte vala­mennyien részt veszünk. Vannak, akik hivatásukként vállalják és teszik ezt, a fér­filakosság sor- vagy tartalé­kos katonaként is, míg a nagy többség; fiúk, lányok, férfiak és nők munkájukkal, valamint sajátos honvédelmi feladatokra való felkészülés­sel nap mint nap szolgálják népünk békéjét, biztonságát. Az alakulatunk a Magyar Néphadseregben folyó — a polgári életben szervezett szocialista versenymozga- lomhoz hasonló elvekre épü­lő — versenyben ezúttal sor­rendben 4. alkalommal elért élenjáró címe átfogóan tük­rözi és minősíti mindenolda­lú tevékenységét. E versenymozgalom jelen­tős helyi hagyományokra te­kint vissza. Az időszakonként bevonuló sorállomány e ha­gyományok folytatójaként megérti és becsülettel telje­síti a szocialista haza fegy­veres szolgálatából — itt az alakulatunknál — ráháruló magasabb szintű kötelezett­ségeket. Az alakulat egyik alegysége ezúttal sorrendben harmadik alkalommal érte el a „Magyar Néphadsereg Ki­válója” kitüntető címet. A kiképzés területén to­vább fejlődött a parancsno­ki és a sorállomány ismeret­szintje. Jó színvonalon sajá­tították el az alegységek ve­zetését, a technikai eszközök kezelését és alkalmazását. A laktanya kapuja és ké­pe „látszólag békés” a városi emberek szemében, és így van ez természetesen' rend­jén. A nyugalom mögött azonban a harcképesség és hadrafoghatóság, a politikai és katonai kiképzés, a szol­gálatteljesítés, az építőmun- kában váló részvétel átgon­dolt .megszervezése, irányítá­sa és a végrehajtó állomány részéről történő fegyelmezett, pontos teljesítése áll. Az elért eredményekhez, a magasabb tel jiesítmény ekhez szükség volt több feltétel el­érésére. így: a hivatásos ál­lomány jó felkészültséggel és pofi t lkai élkötel ezattséggel teljesíti feladatait. A sorál­lománnyal való jó szolgálati és emberi kapcsolat, a köve­teim ény t ám ászt ás és a meg­értés helyes összhangjának biztosítása jellemzi tevékeny­ségét. Sorállományú katona- fiiatálljaink — a most lesze- rekeket is beleértve — ko­moly fizikai és szellemi erő­feszítésieket is igénylő fel­adatokat oldottak meg siker­rel. A. .katonák közösségben t ö Étén ő feladat teljesítése, magas szintű kollektivitást, illetve ennek folyamatos ki­alakítását követeli meg, szakmai és politikai értelem­ben egyaránt. Elmondhat-* juk, hogy az alegységek jó szellemű katonaközösségek, ahol a szocialista emberi együttélés követelményei és normái uralkodnak. Az alakulat MSZMP- és KISZ -szervezete — az egy­ség elé állított célok elérése érdekében jelentős politikai név élőmunkát fejt ki. Ezért elfogadott elv náluk, hogy az eredményekét senki sem sajátíthatja ki. Azokban benne van — így többek kö­zött a párt- és KISZ-,szerve­zetek által végzett, semmi mással nem pótolható, sajá­tos tevékenység is. Az .alakulat egyik .igen ko­moly feladata a szocialista építőmunka — számunkra meghatározott, illetve helyi­leg jelentkező — politikai és termelési feladataiban való részvétel. Ennek meg­felelően — előre tervezetten — rendszeresen részt vesz­nek az őszi mezőgazdasági munkákban, valamint társa­dalmi mu.nka formájában a város környezeti kultúrájá­nak fejlesztésében, a városi üzemek ás termelőszövetke­zetek, gazdaságok egyes fel­adatai segítésében. Politikai tevékenységük sorában kiemelten foglalkoz­nak a megye, illetve város ifjúságának honvédelmi ne­velési feladataival, valamint a katonai pályára irányítás­sal. Gyümölcsöző az együtt­működésük a párt-, tanácsi és KUSZ-szer,vekkel közös dolgaink megoldásában. A hivatásos és sorállo­mány jó politikai közérzete is biztosítja ,a lakosság és a fegyveres erők helyesen megvalósuló baráti viszo­nyát1. Elért eredményeik to­vább ösztönöznek arra, hogy — a fegyveres véde­lem számukra meghatáro­zott feladatai még maga­sabb szintű teljesítésével — megfeleljenek a biza­lomnak és megbízhatóan járuljanak hozzá népünk békéjének, biztonságának eléréséhez. KRISTON ISTVÁN i mezőgazda# sziinuiikáskép^s' Kettő egész négytized, három egész tizen­egy század, három egész négyvetnöt század. Három szám a több tucatnyiból, ami a Len- gyeli Mezőgazdasági Szakmunkásképző In­tézet igazgatója beszámolójának mellékle­teiben, illetve a feltett kérdésekre adott válaszban szerepel. Az első: az intézetbe felvett tanulók tanulmányi átlaga a nyol­cadik általánosban. (Bár a felvételre je­lentkezők számát illetően nincs gond, az idén már a létszámkeret túllépése ellenére is harmincat el kellett utasítani, de hogy általában nem a jó tanulók jelentkeznek mezőgazdasági szakmunkásképzőbe, e té­ren nincs változás). A második: az intézeti átlagos tanulmányi eredmény. A harma­dik: az idén végzett 108 ifjú szakmunkás vizsgaeredményeinek átlaga. Ha csak ezt a három adatot nézte vol­na a végrehajtó bizottság, akkor is „ki­járt” volna az elismerés, amit Ambrus Mi­hály titkár javaslatára elfogadott a testü­let. Az intézet vezetője három évvel ezelőtt számolt be az iskola tevékenységéről, most ismét a városi párt-vb elé került az inté­zet munkája. A három esztendő alatt tovább fejlődött az intézet. A tanulók létszáma 340-ről 410- re növekedett, hét tanterem épült, a kollé­giumot most bővítik egy 52 férőhelyes épü­lettel (valamennyi tanulónak kollégiumi el­helyezést biztosít az intézet). Növekedett a pedagógusok száma, köztük az egyetemet végzettek, a marxizmus—leninizmus esti egyetemet végzettek és a párttagok ará­nya emelkedett, önálló pártszervezet ala­kult az intézetben 1978-ban, ezzel kedve­zőbb feltételek jöttek létre a hatékonyabb politikai munkához. Mint Fodor János igazgató elmondta, az utóbbi időben gyakorlattá vált, hogy a vég­zetteknek a szakmunkásvizsga után kérdő­ívet küldenek, érdeklődvén, hogy az illető hol, milyen területen dolgozik. A legutób­bi, visszaérkezett kérdőívekből kiderült, hogy 60 százalékuk tanult a szakmában, további 18 százalék rokonszakmában. Tíz- tizenkét százalék folytatja tanulmányait középiskola levelező tagozatán. Nemrég harmincéves találkozót tartottak. Szép számmal megjelentek a három évtizeddel ezelőtt végzettek, nagy részük ma már ko­moly vezető beosztásban dolgozik. Az intézet minden valószínűség szerint- egyedülálló a felnőttoktatás aránya tekin­tetében. Az utóbbi három évben a nappali, tehát ifjúsági tagozaton kibocsátott 275 szakmunkást. Felnőtt tagozaton — a téeszekben, állami gazdaságokban szerve­zik ezeket a szakmunkástaníolyamokat, az intézet irányításával — negj és félszer ennyit: 1244-et. Ezenkívül 844-en végeztek betanítottmunkás-tanfolyamot, további 450-en továbbképzésben részesültek. Valamennyi szakmában — növényter­mesztő gépész, kertész, állattenyésztő és húsfeldolgozó — új tantervek jelentek meg az elmúlt években, ezek a nevelőmunkát helyezik előtérbe. A feladatokat munka­tervekben rögzítik, mozgalmi programot dolgoznak ki, a program teljesítését fél­évenként értékelik és az élenjárókat jutal­mazzák. Az .idén a program teljesítése alapján az intézeti dolgozók 38, a tanulók 32 százaléka részesült jutalomban. A szakmunkás-hivatásra nevelés, a szak­mai műveltség fejlesztése, a termelési esz­közök használatában a kellő jártasság el­érése mellett nevelési cél a tanulók köz­életi szereplésre való felkészítése is. A ta­nulóknak több mint egyharmada tölt be valamilyen tisztséget — KISZ, Ifjú Gárda, szakszervezet, kulturális és sportbizottsá­gok, étkeztetési bizottság, diáktanács stb. A gyakorlati képzéshez a tanműhelyen kívül vannak úgynevezett bázisüzemei az inté­zetnek, és rendszeresen szerveznek tanul­mányi kirándulásokat is, összekötve a tör­ténelmi nevezetességű helyek, kulturális intézmények megtekintésével. Nemcsak a szakmai tapasztalatszerzést, hanem az in­ternacionalizmusra való nevelést is szol­gálja a szomszédos szocialista országok hasonló intézményeivel való cseregyakor­latok szervezése. Évente a tanulóknak kö­zel egyharmada vesz ily módon részt kül­földi szakmai gyakorlati munkán. A végrehajtó bizottság — az elismerés mellett — feladatul jelölte meg, hogy a ki­adás alatt lévő új tantervek magasabb kö­vetelményeit teljesítse az intézet, a társa­dalmi szervek nagyobb segítséget adjanak a politikai nevelőmunkához, maximálisan használják ki az intézet kapacitását — te­kintettel a szekszárdi húskombinát szak­munkásigényeire — és fokozatosan készül­jenek fel a szakközépiskolai képzés indí­tására, biztosítva ennek személyi, tárgyi fel­tételeit. (J)

Next

/
Thumbnails
Contents