Tolna Megyei Népújság, 1980. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-31 / 178. szám

2 ^tsÉPÜJSÁG 1980. július 3X. Izrael nyíltan szembeszállt az ENSZ-közgyűlés határozatával Husszein jordániai király Genscher NSZK külügyminisz­terrel a kölni repülőtéren (Képtávírónkon érkezett.) Az ENSZ-közgyűlés íend- kívüli ülésszaka, hatnapos vita után, kedden 112 szava­zattal hét ellenében és 24 tartózkodás mellett határoza­tot fogadott el. Ennek értel­mében Izraelnek november 15-ig meg kell kezdenie az 1967-ben megszállt összes arab terűiét teljes kiürítését, és ott független, szuverén palesztin államot kell alapí­tani ai PFSZ vezetésével. A dokumentum felszólítja az ENSZ főtitkárát, hogy tegye meg a határozat végrehajtá­sához szükséges lépéseket, Izraelt pedig szankciókkal fenyegeti meg, ha nem telje­síti a közgyűlés előírásait. Az Izraeli ENSZ-nagykövet már a vita közben jelezte, hogy országa nem tekinti kö­telezőnek a világszervezet állásfoglalását. Az izraeli el­lenvéleményt pártolta a ha­tározati javaslat ellen leadott voksával az Egyesült Álla­mok, Kanada, Ausztrália, ■Norvégia, a Dominikai Köz­társaság és Guatemala kép­viselője. Az arab országok által ki­dolgozott és a fejlődő orszá­gok csoportja által beterjesz­tett határozatot nem támo­gatta a Közös Piac kilenc tagállama: ezek tartózkod­tak. Táruk Kaddumi, a PFSZ politikai osztályának vezetője nyilatkozott a szavazás után a világszervezet székhelyén. Kijelentette: Izrael és az Egyesült Államok mind job­ban elszigetelődik, a feszült­ség pedig növekedni fog a Közel-Keleten mindaddig, amíg Izrael el nem ismeri a Palesztinái arab nép jogait. Hozzátette: 'ilyen körülmé­nyek között a PFSZ belátha­tó időn belül „nem tudja szavatolni a békét a Közel- Keleten”. — Az Arab Liga azt vár­ja a Közös Piactól, hogy ha­tékony kezdeményezéssel nyissa meg a közel-keleti igazságos rendezés útját — ezt közölte Tuniszban, az Arab Liga székhelyén, Sedli Klibi főttikár Gaston Thorr, luxemburgi külügyminisz­terrel, a Közös Piac minisz­teri tanácsának soros elnöké­vel, aki ez utóbbi minőségé­ben kedden közel-keleti ténymegállapító .körutat kez­dett. Thom óvatosán válaszolt. Kijelentette: a Közös Piac vezetői tisztában vannak a közel-keleti kérdés fontossá­gával ezért elhatározták, hogy kapcsolatba lépnek minden érdekelt féllel, és megállapítják, vajon „egy ké­sőbbi időpontban indítható-e konkrétabb kezdeményezés”. Hangsúlyozta, hogy egyelőre csupán „kapcsolatfelvétel­ről” van szó, mert a Közös Piac „nem érintett fél az iz­raeli—arab konflikt us'ban”. Thorn közel-keleti kőrút­ján fölkeresi Izraelt, Jordá­niák Szíriát, Libanont — ahol a PFSZ képviselőivel is találkozik —, továbbá Egyip­tomot, Szaúd-Arábiát, Ku- vaitot és tráikot. Az Európai Gazdasági Kö­zösség vezető országainak fokozódó közel-keleti aktivi­tását mutatja az is, hogy Husszein jordániai király, aki amerikai útját követően Franciaországban járt „ma­gánlátogatáson” — .ahol ma­ga Discard elnök is fogadta —, most az NSZK-ban tar­tózkodik és Genscher külügy­miniszterrel folytatott tár­gyalásai után más vezetőkkel is találkozni fog.-Az ENSZ-közgyűlés állás- foglalása, az Egyesült Álla­mok aggodalmai ellenére az izraeli parlament szerdán megszavazta azt a törvény- javaslatot, amely az 1967-es háborúban egyesített Jeru­zsálemet „Izrael örökös, oszthatatlan fővárosának” kiáltja ki. Az izraeli kor­mánypártok és az ellenzéki pártok előzetesm megegyez­tek a törvényjavaslat szöve­gében, így a szavazás kime­neteléhez nem férhetett két­ség: a kneszet .az előterjesz­tést elfogad ta. A törvény elfogadása Iz­rael nemzetközi elszigetelt­ségének fokozódásához vezet­het. Venezuela már jelezte, hogy Tel Avívba helyezi át nagykövetségét, és az izraeli külügyminisztériumban tar­tanak attól, hogy a példát kö­veti az a másik tizenkét la­tón-amerikai ország is, amelynek nagykövetsége most még Jeruzsálemben van. Jelentés az árvízről A kapuk. Az elsőt, hétfőn reggel pontosan 7 óra 30 perekor a Kettős-Körös vág­ta. Járőrözésében a hosszú­foki részen áthaladt rajta a gátőr, s ballagott Békés felé. Magas volt a víz, de rendkí­vülit, a töltés beázását, csu- szamlását nem észlelte. Egy­szerre csak robajlást hall, hátranéz: a gátból egy hatal­mas földdarab kivágódik. Ek­kor még ez a „kapu” csak öt-nyolc méteres volt, de a zúgó víz egyre szélesebbre tárta, s ma már a gátszaka­dás harmadik napján, 60 mé­teres a kapu. E széles résen át futott a víz Békéstarhos, Doboz, Bélmegyer felé; s me­zőt, tanyát, búzatáblákat, maggal telt magtárakat borí­tott be. Megindult a védelem: Tar- host, Dobozt, Bélmegyert kör­töltés védi. Ahol az utak a töltésen át vezetnek, ott „ka­pukat” kellett zárni. Földdel, homokzsákokkal, hogy ha el­éri a víz a körtöltést, útját állja. Pécsről, Budapestről az ár- vízvédelmi készenléti szerve­zet gépesített osztagai vo­nultak a Kettős-Köröshöz. Az ország minden tájáról el­indult a segítség: közerő és anyag érkezik a védelemre. Az árvízvédelmi készenléti szervezet hídmezőivel körül­vette már a gátszakadást, az ő feladatuk lesz az elzárás. De munkájukat csak akkor kezdhetik meg, amikor ki­egyenlítődik a vízszint: ha már nem lesz magasabb a folyóban lévő ár, mint a ki­ömlött víz borította terület magassága. Szerdán délután még mindig 8 centiméter a különbség! A víz elérte már Dobozt, körbefolyta körtöl­tését, s már a tarhos—dobozi közúton is átcsapnak a hul­lámok. Szerdán délután — így kell a jelentést fogalmazni — Tarhos még áll és védekezik! A töltés magassági biztonsá­ga — de a nyúlgátakkal együtt! — csak 15 centimé­ter. Nem sok, viszont a leg­újabb jelentések szerint: a víz magassága már nem emelkedik. Mentés, védekezés. A béké­si Egyetértés Tsz keverőüze­me, magtára a tarhosi kör­töltésen kívül van. A mag­tárban 800 vagon búza volt és 100 vagon táp. 300-an véd­ték. A tagságon kívül a bé­kési Start Ktsz, a Kosárfonó Háziipari Szövetkezet tagjai is. Békés nincs veszélyben, de a békésiek mind elindul­tak a tanyákra menteni. Sol­tész István, a kamuti Béke Tsz kombájnosa — Kamutot igazán nem veszélyezteti víz — tegnap még aratott, ma hajnalban már a békési duz­zasztóhoz indult, a tanyákból összegyűjtött sertéseket szál­lította biztonságos helyre. A Tarhos—Békés autóbusz állomásánál — csak az állo­mást jelző tábla mutatja a vízből merre vezetett az út — a vízen ringva megrakott honvédségi úszó gépjármű parkol. Indulási parancsra vár, terhével vízbe roskadt tanyák közt, búzatáblák fö­lött indul majd a körtöltés­hez. A védekezést most az el­állni nem akaró felhőszaka­dásszerű esőzés akadályozza. Nemcsak hogy áztatja a töl­téseket, de útját állja a szál­lításnak is. Az anyag — a homokzsák — vízen, vállon, lánctalpasokon jut a gátra. „A magassági biztonság: 15 centiméter”, tehát azokat a centiket növelő, gátat erősí­tő homokzsákokat minden­képpen rendeltetési helyükre kell juttatni. KŐBÁNYAI GYÖRGY Július 28-án Hosszúfoknál, Békés és Mezőberény között átszakadt a Kettős-Körös jobb oldali gátja. Mintegy tíz­millió köbméter víz zúdult át a töltésen és öt-hatezer hek­tárnyi területet öntött el. Felvételünk július 29-én készült a gátszakadás színhelyén. A kisiparosok tevékenysége Amerikai vezetők Helsinkiről Az amerikai kormányzat kedden a helsinki záróok­mány aláírásának évforduló­ja ürügyén ismét hevesen tá­madta a Szovjetuniót és szö­vetségeseit. Carter elnök és Muskie külügyminiszter elv­ben állást foglalt a kelet— nyugati kapcsolatok javítása, a Szovjetunióval való együtt­működés mellett, de kijelen­téseik alaphangját a helsinki ajánlások egyoldalú értelme­zése, a szélsőséges szovjetel­lenes támadások adták meg. Helsinki ötödik évforduló­ja alkalmából kedden Wa­shingtonban egész napos ta­nácskozásra hívták össze azt az amerikai küldöttséget, amely novemberben részt vesz a madridi tanácskozá­son. A küldötteket a Fehér Házban előbb Brzezinski nemzetbiztonsági főtanácsadó tájékoztatta zárt ajtók mö­gött, majd Carter mondott nyilvános beszédet. Az elnök ugyan említést tett arról, hogy az Egyesült Államok Madridban a kelet— nyugati kapcsolatok javítása mellett lesz, de megnyilatko­zásának túlnyomó részét az újabban szokásos szovjetelle­nes támadások tették ki. Carter egyetlen szóval sem említette, hogy Helsinkiben a tudományos, a műszaki, a gazdasági együttműködés mellett is elkötelezte magát 35 ország, köztük az Egyesült Államok. Az emberi jogok állítólagos megsértésével, Af­ganisztán elleni „agresszió­val” vádolta a Szovjetuniót. Az elnök önmagának mon­dott ellent, amikor a fentiek után hozzátette: Washington nem vitára és propagandára, hanem haladásra törekszik majd Madridban. Washington korábban éle­sen ellenezte, hogy a madri­di konferencián, amint szo­cialista országok, valamint a francia kormány javasolja, a katonai enyhülés kérdéseit is napirendre tűzzék. Carter most azt mondotta, hogy az Egyesült Államok e területen is haladásra törekszik majd. Egyúttal elismerte, hogy bi­zonyos pozitív fejlemények is tapasztalhatók a helsinki ajánlások végrehajtásában. Hasonló hangnemben fog­lalkozott a helsinki, illetve, a madridi konferencia kérdé­seivel Edmund Muskie kül­ügyminiszter. (Folytatás az 1. oldalról.) tik az általuk képviselt szer­vek véleményét. A tájékoztató tárgya — Si­mon Józsefnek, a KIOSZ Tolna megyei titkárának elő­terjesztésében — a megyé­ben élő kisiparosok tevékeny­ségének értékelése volt. A művelődésügyi osztály veze­tője dr. Vadas József, az if­júsági klubok munkájáról és a klubok működésével kap­csolatos tanácsi feladatok el­látásáról számolt be a testü­letnek. Császár József álta­lános elnökhelyettes pedig — itt most a megyei cigányügyi koordinációs bizottság elnö­kéként — a megye cigány lakosságának helyzetéről ké­szített beszámolót terjesztet­te a vb elé, együtt azzal a feladattervvel, mely végre­hajtásával biztosítani hiva­tott a cigány lakosság hely­zetének további javítását. A két utóbbi téma részle­tesebb ismertetésére lapunk későbbi számaiban térünk vissza. Ezúttal arról tudósí­tanánk inkább, mit állapí­tott meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága a me­gyében élő kisiparosok tevé­kenységével kapcsolatban, hiszen jól ismert az a fontos szerep, amit a kisipar . ág a lakossági szolgáltatás* 9 vo­natkozásában betölt. A megyei tanács vb utol­jára 1974 őszén foglalkozott a kisiparosok tevékenységé­vel és hozott határozatot a tanácsok és a KI ŐSZ-szerve­zetek együttműködésének to­vábbfejlesztésére; a kisipari szolgáltatás javításához szük­séges személyi és tárgyi fel­tételek biztosításának segíté­sére; a kisipari árak korsze­rűsítésére; továbbá az illegá­lis iparűzőkkel szembeni eré­lyesebb föllépésre. Mint azt a végrehajtó bizottság teg­nap megállapította, a hat év­vel ezelőtt hozott határozat megvalósítása eredményes volt. Tovább szélesedett és korszerűbbé is vált Tolna megyében a kisipari szolgál­tatás. Javult a területi el­helyezkedés, a kis települé­sek lakossága részére végzett tevékenység is gyarapodott, a KIOSZ a megrendelők és a kisiparosok közötti kapcso­lat további javítása érdeké­ben 18 kis településen hozott létre megrendelés-felvevő he­lyeket. Bár igen érdekesen alakult — döntően *az igények hatá­sára — a kisipar szerkezeti és szakmai összetétele, azt a tekintélyes számbeli növeke­dést említenénk, mely 1977. és 1979. december 31. között következett be. Három évvel ezelőtt, 1977-ben a megyében 2375 kisiparos tevékenyke­dett, 1979-ben már 2770. Az idei év első felében további 100 kisiparos kért működési engedélyt. A növekedés te­hát csaknem eléri a félezret. S ami reménykeltő: az idei kérelmezők többsége 25—30 éves. Kisiparosaink 1978-ban ja­vítás-szolgáltatás értékként már 151 millió forintot köny­velhettek el. Ez azt jelenti, hogy az összes szolgáltatások 46 százalékát végezték el. Kisiparosaink áruelőállító te­vékenysége — 17 százalék — főként az egyedi igények ki­elégítésére, választékbővítés­re irányult. Hozzá kell tenni, hogy la­kossági megelégedésre, jól­lehet egy-két évvel ezelőtt végzett, reprezentatív felmé­rés azt mutatta, hogy a me­gye kisipari műhelyeinek 40 százaléka korszerűtlen, 57 százaléka „megfelelő” és csak 7 százalék állja meg a kor­szerűség vizsgáját. Mint az elhangzott a tájé­koztató vitájában, a kisipa­rossággal szemben támasztott társadalmi igényeknek a je­lenleginél magasabb szintű ellátása, csak intenzív fej­lesztés útján lehetséges. Az alapvető feladat nem válto­zik: javítani a lakosság szol­gáltatási ellátását, fejlesztve elsősorban az építőipari kar­bantartó szakmákat. Egyet­értettek a napirend vitájá­ban részt vevők abban is, hogy a megyében folyó kis­ipari tevékenység szükségle­teknek megfelelő alakításá­ban a helyi tanácsok és a KlOSZ-szervek együttműkö­dése változatlanul kiemelt feladat kell hogy maradjon. A testület ülésének befeje­zése előtt tárgyalta meg a „Bejelentések” címszó alatt előterjesztett, időszerű ügye­ket. GYORSLISTA az 1980. július 29-én megtartott július 'havi lottó-jutalomsorso­lásról, melyen a 27. heti szelvé­nyek vettek részt. A gyorslistá­ban az alábbi rövidítéseket hasz­náltuk: a vásárlási utalv. (1000 Ft) b Lada 1200 tip. személygépko­csira utalvány c Trabant Lim. 601 tip. sze­mélygépkocsira utalvány d Minimat 65 tip. automata mo­sógép (13 700 Ft) e színes tv (21 900 Ft) f szerencse-utalv. (30 000 Ft) g kemping-utalv. (26 000 Ft) h otthon-, lakberendezési utalv. (25 ooo Ft) i iparcikk utalv. (25 000 Ft) j Zet.ka 350 tip. motorkerékpár (21 OOO Ft) k zenesarok-utalv. (20 000 Ft) 1 televízió (10 000 Ft) m vásárlási utalv. (10 OOO Ft) n vásárlási utalv. (9000 Ft) o vásárlási utalv. (7000 Ft) p vásárlási utalv. (5000 Ft) r vásárlási utalv. (4000 Ft) :S vásárlási utalv. (3000 Ft) t vásárlási utalv. (2000 Ft) A nyertes szelvényeket 1980. augusztus 25-ig kell a totó-lottó- kirendeltségek. az OTP-fiókok. vagy posta útján a Sportfogadási és Lottóigazgatóság címére (1875 Budapeset. V., Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista közvetlenül a sor­solás után készült, az esetleges hibákért felelősséget nem válla­lunk. Alább a Pécs körzetében vásá­rolt nyertes szelvények számát közöljük. * 2 4*37 601 j 2 448 015 p 2 463 636 n 2 474 050 O 2 4;94 878- o 2 442 608 o 2 453 222 r 2 468 843 h 2 479 257 n 2 500 085 j 2 505 292 s 2 515 706 k 2 534 327 p .2 552 155 h 2 5i6'2' 5i69 O 2 58» 604 r 2 599 046 k 2 609 432 r 2 619 846 S 639 260 s 2 645 881 t 2 656 295 m 2 671 916 s 2 68 2 330* p 2 703 158 s 2 729 193 t 2 755 2ß8 O .2 765 642 s 2 848 954 n 2 859 368 m 2 869 782 j 2 885 403 n 2 895 817 n 2 958 301 s 2 994 750 m 44 629 922 m 44 879 858 t 44 890 272 i 55 632 313 p 55 642 727 m 55 877 042 r 64 005 169 r 64 045 583 p 64 044 618 r 64 062 446 n 4 072 860 n 64 114 516 1 64 124 930 r 64 135 34 4 n 64 1 45 758 m 64 166 586 o 64 1187' 414 t 64 203 035 o 64 223 863 m 64 249 898 m 64 260 312 n 64 270 726 m 64 28t 140 r 64 291 554 s 64 317 589 ni 64 333 210 g 64 354 038 e 64 369 659 n 64 380 073 s 64 406 108 r 64 416 522 k 64 432 143 n 64 447 764 h 64 458 178 n 64 473 799 r 2 510 499 r 2 526 120 S 2 536 534 g 2 557 362 m 2 578 190 k 2 593 811 S 2 604 225 i 2 613 639 1 2 625 053 S 2 640' 674 m 2 651 088 j 2 661 502 p 2 677 123 e 2 692 744 O 2 713 572 S 2 750 021 m 2 760 435 t 2 843 747 m 2 854 161 i 2 864 575 t 2 880 196 t 2 890 610 t 2 932 266 r 2 984 336 p 2 999 957 k 44 645 543 O 44 885 065 O 55 627 106 t 55 637 520 k 55 8711 835 1 55 882 249 n 64 010 376 r 64 020 790 p 64 057 239 g 64 067 653 O 64 109 309 O 64 119 723 1 64 130 137 n 64 140*551 S 64 161 379 t 64 177 000* n 64 192 621 O 64 203 242 i 64 229 070 O 64 255 105 m 64 265 519 o 64 275 933 r 64 286 347 S 64 312 382 m 64 328 003 r 64 343 624 1 64 359 245 o 64 374 866 s 64 390 487 s 64 411 315 f 64 421 729 m 64 442 557 O 64 452 971 m 64 468 592 p 64 479 006 b PANORÁMA BUDAPEST A katolikus papi békemoz- galom megalakul,ásónak 30. évfordulójáról dr. Ijjas Jó­zsef kalocsai érseknek, az Opus Pads és az Országos Békét,aoács katolikus ortott- sága elnökének vezetésével bensőséges ünnepségen em­lékeztek meg szerdán Buda­pesten a -mozgalom Dezső ut • cai szákházában. A találko­zón — amelyen részt vettek az Opus Pads és az Orszá­gos Béketanács katolikus bi­zottságának tagjai, a megyei papi békebizottságok képvi­selői, dr. Lékai László bí­boros, esztergomi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke meleg hangú le­vélben köszöntötte a jubi­láló papi bótoemozgalmat. * A Magyar.Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága táviratban üdvözölte Nagy- Britannia Kommunista Párt­jának Központi Bizottságát a párt megalakításának 60. év­fordulója alkalmából. PÁRIZS A szerda délelőtti francia minisztertanács után az Elysée palota szóvivője beje­lentette, hogy 1981. április 26-án és május 10-én tartják a francia elnökválasztás két fordulóját. Mint ismeretes, az első fordulóban a szava­zatok legkevesebb kétharma­dára van szükség ahhoz, hogy valakit elnökké válasz- szanak, a második forduló­ban egyszerű többség is ele­gendő.

Next

/
Thumbnails
Contents