Tolna Megyei Népújság, 1980. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-30 / 177. szám
1980. július 30 IRrtÉPÜJSÁG 3 Csak az időjárás az ellenfél Félidőben az aratás — adtuk hírül lapunk tegnapi számában. Természetesen vannak gazdaságok, ahol előrébb tartanak ebben a munkában és vannak, amelyekben az időjárás hátráltatja a betakarítást. Bonyhád városban és a hozzá tartozó községekben már a búza nyolcvan százalékát betakarították. Az elmúlt hét elején még 20—22 százalékos volt a búza víztartalma. Vasárnap már csak 14—16 víztartalmat mértek. A jelentések szerint alkatrész miatt leállás nem volt. A tamási járásban vasárnap estig a búza 35 százaléka került le a földekről. A gépek itt is, ha az időjárás engedi, mennek. A betakarítás zavartalan, A kezdeti időszakban néhány gazdaság vezetői megijedtek, mert a Rána búza az időjárás miatt nem adta a várt minőséget. Ma már ilyen panasz sincs. Viszont panaszkodtak a regölyiek, akik vasárnap 15—20 vagont kértek a vasúttól és egyet sem kaptak. Hétfőre is csak igyet küldtek a kért tízből, holott a termés egy részét azonnal szeretnék elszállítani a rendeltetési helyére. A szállítás a MÁV-nál akadozik, viszont azok a gazdaságok, amelyek uszályba rakodhatnak, nem panaszkodnak. Szekszárdon is jóval túl vannak az aratási munka felén. Gondot itt is csak az időjárás okoz ugyanúgy, mint a szekszárdi járásban, ahol vasárnap estig a búzatermés 48 százaléka került a magtárakba. A rettegett ékszíjhiány az idén nem okozott gondot. Ha ékszíj- vagy laposszíj-szaka- dás miatt le is állt egy-egy gép, néhány óra múlva már indulhatott is. Pakson a búza 75 százaléka kész és a betakarított termés 75 százaléka javító minőségű. A paksi járásban a kombájnkapacitás napi 790 hektár. A járás vezetői szerint, ha az idő engedi, ezzel a kombájnparkkal a hét végére befejezhetik a termés betakarítását. Dombóváron és a város környéki gazdaságokban a termelőszövetkezetek a búza 34 százalékát aratták le vasárnap estig, a Dalmandi Állami Gazdaságban viszont ugyaneddig az időpontig a búzatermés 80 százaléka került magtárba. A gazdaságok, ha szükséges, kisegítik egymást. A Dalmandi Állami Gazdaság máris felajánlotta: szívesen segít kombájnjaival a környező, rászoruló gazdaságoknak. A jelentések szerint a betakarítás kisebb akadályoktól eltekintve zavartalanul folyik. A gazdaságok és az alkatrész-ellátásért felelősök mindent megtesznek annak érdekében, hogy minél előbb biztos helyre kerüljön a termés. A lehetőségekhez mérten jó ütemben takarítják le a területekről a szalmát is, végzik a tarlóhántást és a tarlóba vetést. Mindenütt az időjárás jobbra fordulásában reménykednek, és abban bíznak, hogy ezen a héten az időjárás is legalább úgy kedvez az aratásnak, mint az alkatrész- ellátás. Tájékoztató, sertéstenyésztőknek (II.) Bővült a választék koncentrátumokból Nyáron ezrek. pihennek, pancsolnak, napoznak Guna- rasban. De ha rossz idő van, sőt, mikor a tél mínuszaival a legedzettebbek számára is abszurddá teszi a strandolást, a fürdőnek akkor is vannak vendégei. Ök, a kitartók, a fedett részen mártóztatják meg testüket. Mozgásuk lassúbb, óvatosabb. S a tempót a csontokban, izmokban, ízületekben bújkáló tompa vagy szúró fájdalom szelídíti. Ők a kitartó, állandó látogatói a fürdőnek, gyógyulni járnak ide. Törzshelyük most,* a júliusi kánikulában is a fedett rész. — Minden héten idejövünk egyszer Mucsfáról. Mert jó ez a víz. Otthon kell dolgozni jócskán. Mostanában éppen kapáltunk. S utána minden csontja hasogat az embernek. Ez a fürdő meg kiveszi a fájást. özvegy Dávid József né és Vadkerti Ignácné mondja. És dicsérik tovább Gunarast. Hogy jobb ez, mint más fürdő. Mert tisztább a víz. Aztán, hogy a szomszédos szobában heverők is vannak, ott lehet pihengetni. — Éjjel a lábam miatt nem tudtam aludni. Ügy fájt. Most már jó. — így Dorogi Józsefné, aki Szekszárdról zarándokolt a reumások nemrég elkészült Mekkájában. Ám ő már kritikával folytatja. Hogy bizony a víz hőmérsékletét nem ártana többször ellenőrizni. Vagy inkább pontosan betartani az előírt értékeket. A fal mellett sorakozó székek felé tart Mensik Imre: — Kovács vagyok, és hetvenben úgy elkezdett fájni karom, hátam, hogy a kezem nem tudtam emelni. Most meg, nézze! — s magasba lendíti két karját. — Az orvos azt mondta, a forgóim olyanok, mint a smirgli. És ezen az segít, ha sokat járok fürdőbe. Hát mentem is. Voltam Hévízen, Harkányban, Igaion, Csokonyavison- tán, aztán, mióta ez van, ide járok. Nem csak azért, mert ez közel van, itt lakom tizenegy kilométerre, Szabadiban, hanem mert ez segít legjobban... * Az épületben orvosi rendelő. Itt találkozom dr. Keller Józseffel, a fürdő főorvosával és dr. Szollár Zoltánnal, a dombóvári kórház reumatológus főorvosával. Mindketten megszállottái Gu- narasnak. A reumatológus kalauzol végig a gyógyfürdő még épülő részén. A malter szagú folyosókról kisebb-nagyobb helyiségekbe nyitunk be. Itt lesz tornaterem, szolárium, iszappakolás, szauna, speciális fürdők egész sora, sőt még a szájbetegségek gyógyítására szolgáló fogínyzuhany is. A gépek, berendezések, gyógyítóeszközök egy része már Gunarasban van, s érkeznek a továbbiak is. Nem kell csak 111(4 ?" I“ —t—| A kovácskéz már nem hasogat egy-két év, és a gyógyvíz már ma is kihasznált általános hatását megsokszorozzák. Az ma csak álom — bár a helye megvan az épületnek —, hogy a fürdő mellett néhány, egyenként tízágyas kórházi reumaosztály legyen. Hogy ezrek mondhassanak búcsút az ízületi betegségeknek, a mozdulatot megtörő, kínzó fájdalomnak. A kezdetnél jóval előbb járnak már. S ez áll nemcsak az egészségügyre, meg a gyógyfürdőt a jó gazda gondosságával építő, szépítő Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalatra, hanem ipari cégekre is. A gombamódra szaporodó — néha ízléstelen — maszek házikók között épülnek vállalati üdülők is. A Láng Gépgyárénak már magasodnak a falai. S bár még jó néhány cég Harkányban biztosít inkább üdüléshez, gyógyuláshoz lehetőséget dolgozóinak, idővel talán felismerik Gunaras jelentőségét is. — szepesi — Hazánkban 900 ezer család foglalkozik sertéstartással, téhát majdnem minden negyedik családot érdekli a takarmányárak alakulása, a biztonságos ellátás. Tolna megye valamennyi helységében, összesen 189 takarmányboltban lehet vásárolni ipari és szemes takar- mányok'at. A gabonaforgalmi vállalat elsősorban kész tápokból elégítette ki az igényeket, de más takarmányokat is rendelkezésre bocsát az értékesítőhelyeken. Bővült a választék az év elején, és olcsóbb lett azzal, hogy kon- centrátumokat is értékesítenek: süldő- és baromfinevelő, továbbá kocáknak és tojótyúkoknak való koncentrá- tumokat. A koncentrátumok fel- használásának előnyeit viszonylag hosszabb idő alatt ismerik csak meg a termelők. Ezért a takarmányozási költségek mérséklését azzal is segíti a Gabonatröszt, és természetesen a Tolna megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat is, hogy az áltála gyártott keveréktakarmányok göngyölegének értékét csökkentette május 15-től. A takarmányozási költségek további javítása érhető el azzal, ha az ipari takarmányok mellett minél több olcsó, a ház körül található, illetve termelhető takarmányt etetnek. Ilyen a zöldlucerna, a fű, télen pedig a burgonya és a takarmány- répa. A kiegészítő takarmányok nedvesség- és rosttartalma kedvező étrendi hatással segíti a tápok jobb hasznosulását is. A KOCÁK MESTERSÉGES TERMÉKENYÍTÉSE őt évvel ezelőtt kezdődött megyénkben a kocák vem- hesítése mesterséges megtermékenyítéssel. Azóta elterjedt ez a szolgáltatás. Üj kocatartók jelentkeztek rendszeresen, de akadtak olyanok is, akik csalódtak valamiért és visszatértek a hagyományos búgatáshoz. A mesterséges termékenyítés szükségességét, előnyeit alig vitatják. Még a városiasodás is mellette szól, tehát a fogatos szállítás egyre bonyolultabbá válása, a gépkocsifuvarozás magas költsége. Miért van hát még mindig vita a kocák mesterséges termékenyítése körül? Az okok összetettek, csak valamennyi megvizsgálása után lehet tiszta a kép. A leggyakoribb kifogás a kocatartók részéről az, hogy az inszeminátor nem tudja megállapítani a búgás optimális időpontját, tehát a kan kiválasztása jobb. Kifogásolják továbbá az alomszám csökkenését, a sikertelen termékenyítések számának növekedését a nyári hónapokban, az ünnepek és vasárnapok kiesését, a termékenyítési díjak befizetésének nehézségeit a vidéki postaszolgálat miatt. Végül pedig azt, hogy a tulajdonosnak otthon kell maradnia, várni az inszemi- nátort. Valamennyi panasznak, kifogásnak van alapja, de nem ez jellemző a szolgáltatásra. A bejelentés után házhoz mennek a körjáratos insze- minátorok. Ez kényelmes megoldás a gazda szempontjából. Sok helyen azonban éppen a gazdák nem könnyítik a helyzetet, nem biztosítják a kényes munka feltételeit. Rosszak az ólak, szűkek, takarítatlanok, a kocák trá- gyásak. Előfordul az is, hogy tiszta törülközőt nem kaphatott az inszeminátor. Ha éppen nem tartózkodik otthon senki, akkor is tud termékenyíteni az állomás szakembere, ismerve a bejelentő címét, természetesen, ha a befizetés megtörtént. Az inszeminálás miatt tehát nem kell egy munkanapot hiányoznia a koca tulajdonosának. A kocatartók zöme már ismeri :az inszeminátorokat, kölcsönösen kipróbált jelzések segítségével megértik egymást. A tapasztalat szerint az úgynevezett színes kanoktól származó malacokat akarják a legtöbben. Ez területenként változó. A főállomás az ilyen igények teljesítése érdekében beszerezte a német származású öves kanokat. De továbbra is javasolják minden árusertést termelő gazdának a magyar nagyfehér, az észt lapály és az NDK-ból való lapály kanok felhasználását a tenyésztéshez, vagyis a szolgáltatás igénybevételét. Ezek a fajták ugyanis nem zsírosodnak, jobb a hús-csont arányuk, olcsóbb a hizlalásuk. Az ország tenyésztéspolitikai célkitűzéseivel is jobban összhangban van a tartásuk, mint más fajtáknak. A termékenyítő főállomásnál folyamatos a szolgáltatás, a vasárnapok kivételével. Csak hívni kell a szakembereket. Nagy hibát követ él, aki sem az úgynevezett kihelyezett kanokat,' sem a mesterséges termékenyítő szolgálatot nem veszi igénybe a háztáji tenyésztéshez, hanem zugkanokkal búgatja kocáit. Példák bizonyítják, ■hogy fertőző állatbetegségek terjesztői voltak sok esetben a törvénytelenül tartott kanok. Másrészt a genetikai háttér gyengeségét is tapasztalták jó néhányszor. Nem ez a járható út megyénk kisüzemi kocaállományának minőségi javításában, hanem a szakszerű, megbízható tenyésztés, termékenyítés. Egy kis traccsparti Hetente idejárnak Mucsfáról A kisebbik medence
