Tolna Megyei Népújság, 1980. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-29 / 176. szám

1980. július 29. Képújság 3 Tájékoztató, sertéstenyésztőknek (I.) r Értékesítés, kocasüldő-akció A nagyüzemek mellett a kisárutermelők szerepe, mun­kája is jelentős a hízottser- tés-előállításban. A Tolna megyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat felvásárlásá­nak 42 százalékát adják a kistermelők. Egyszerűbbé vált a sertés­értékesítési és -termeltetési szerződés formája, valamint az értékesítéssel kapcsolatos teendő. Lényeges változás, hogy a termelőknek a szállí­tási hónapot megelőző hónap­ban, nyolcadikáig kell jelez­niük értékesítési szándéku­kat. Szükséges ez a legjobb időben történő értékesítéshez, a vágókapacitás kihasználá­sához, mert a zökkenőmentes felvásárlás csak így valósít­ható meg. Az első negyedévben szer­zett tapasztalatok jók: az ér­tékesítési szándék közlése, útja egyszerűbbé vált, más­részt pedig nőtt a felvásárlás felső súlyhatára. A jövedelmezőség javítása érdekében tdvábbi, gazdasá­gosságot, anyagi érdekeltséget célzó intézkedések kidolgozá­sa van folyamatban. Az utób­bi években elért kedvező ter­melési volumen megtartását szolgálják mindezek. Nem kis munka a helyi gyakorlat kialakítása, ami hatással van a termelők han­gulatára, termelési kedvére. Mint kedvező tényezőt kell megemlítenünk a termelőszö­vetkezetek példáját, amelyek önálló ágazatként kezelik a háztáji termelést. A gondok megoldása rendszerint köny- nyebb ilyen helyen. Fontos tudnivaló: a vemhes kocasüldő-akciót, a korábbi évekhez hasonlóan, folytatja az állatforgalmi vállalat a te­nyésztői kedv megőrzése vé­gett. A Tolna megyei Takar­mányozási és Állattenyésztési Felügyelőséggel közösen ki­dolgozták a kocasüldők tar­tási, takarmányozási techno­lógiáját. A tenyészcélnak megfelelő kiválogatással és szakszerűen meghatározott technológiával jó eredményt érhetnek el a gazdák. Az idén HUNGAHIB típu­sú, vemhes kocasüldőket is ad a vállalat a háztájiba, a kis­termelő gazdaságokba. Ezek jól alkalmazkodnak a körül­ményekhez. Űj lehetőség a készpénzes süldőkoca-kiadás- Az akció­ban jó származási lappal el­látott, 80—95 kilós, szűz ko­casüldők értékesítését tervezi A jövedelmező sertéshús­előállítás egyik legfontosabb feltétele, hogy olyan fajta tartására vállalkozzon a kis­termelő, amelyik az adott kö­rülmények között a legjobban megfelel. Rosszul járhat, aki túlér­tékeli az elhelyezési, takar­mányozási adottságait és olyan, nagyobb teljesítmény­re képes fajtát tart, amely­nek az igényeit nem elégíti ki. Ilyen körülmények között az állatok nem fejtik ki örökletes tulajdonságaikat, sőt, a számukra kedvezőtlen elhelyezés, a hiányos takar­mányozás miatt még annyit sem termelnek, mint egy vi­szonylag jól tartott kisebb teljesítményű fajta egyedei. Hiba az is, ha a tartási adottságok helytelen felmé­résével nem használja ki a kistermelő a kedvező elhelye­zési és takarmányozási felté­teleket, beéri olyan sertés­fajtával, amelyik nem képes meghálálni a jó körülménye­ket. Az utóbbi évtizedekben in­dokolatlanul sok fajtát tar­tunk az országban és szak­szerűtlen keresztezések is történtek. A közelmúltban tájkörzetenként meghatároz­ták az adottságoknak legjob­ban megfelelő fajtákat és azok keresztezését. Tehát már van hivatalos tenyész' tés-politikai célkitűzés. Anyai vonalként a fehér hússertést és az észt sertést javasolják a szakemberek. Mindkét faj­tának kiváló a szaporasága, a malacnevelő-képessége, szi­lárd a szervezete és közepes­nél jobb a hízó-vágó értéke. Nagyon jól hasznosítják a melléktakarmányokat. Szapo- raságuk 10—12 malac és az az állatforgalmi vállalat a kistermelők részére. 1981-től várhatóan tovább egyszerűsödnek a szerződés- kötés és az értékesítés felté­telei. A felvásárlási árak megfelelő kialakításával el akarják érni a kistermelői sertéstenyésztés . stabilizálá­sát, hosszú távra. elhullás ezeknél a fajtáknál a legkevesebb. A lapálysertés is rendelke­zik jó anyai tulajdonságok­kal, de igényes és érzékeny. Csak azoknak a kistermelők­nek javasolható a tartásuk, akik ki tudják elégíteni a fo­kozott igényességet. Apai fajtaként elsősorban a duroc és az öves fajták kanjait- lehet eredményesen felhasználni. A duroc igen in­tenzív hústermelő, nyugodt természetű, jól hasznosítja a takarmányt. Keresztezett utó­dai nem valók tenyésztésbe, mert a fajta szaporasága er­re nem megfelelő. Az öves sertés jól bírja az extenzív körülményeket. Kis­sé hajlamos a zsírosodásra, de megfelelő keresztezéssel, az utódai révén gazdaságo­san termelő vágóárut nyerhe­tünk. Az Fj-es utódaikat ese­tenként tenyésztésbe állíthat­juk kombinatív keresztezésre (duroc, illetve az NDK-ból való lapálykanok felhaszná­lásával), vagy R,-es végter­mék előállítására az anyai fajta kanjainak felhasználá­sával. Több fajta tenyésztésben tartását nem javasolják a szakemberek. Az említett faj­ták teljesítményei a legjob­bak a kistermelői körülmé­nyek között, tehát ezeket ér­demes tartani. A belőlük elő­állított termék kielégíti a korszerű piaci igényeket. A kistermelő számára se a sertés színe, fülének állása legyen meghatározó a fajta megválasztásában, hanem a termelési eredménye, gazda­ságossága. (Folytatjuk.) Fajták ajánlása a háztájiba Erősáramú irányítóberendezések A VILATI egri irányítástechnikai berendezések gyárában erősáramú és elektronikai berendezéseket gyártanak. Felvételünk az ipari gyártási folyamatokat vezérlő erősára­mú berendezések gyártásáról készült. Képünkön a műanyaggyári hengermű vezérlő-be­rendezését ellenőrzik. Uzemház és társadalmi munka Nagydorogon a költségvetési üzem saját erőből új üzemházat épít magának. A több lépcsőben készülő épületben már kész a korszerű raktár. Később elkészül az asztalos- és a lakatosműhely, valamint a szociális helyiségek. Az üzemház elkészülte után az udvarban’ lebontják a fölöslegessé vált, romos műhelyeket és parkírozót alakítanak ki, a szabadon maradó területeket pedig parkosítják. A 650 ezer forintos munkából az összeg negyedének megfelelő értéket az üzem dolgozói társadalmi munkában végeznek el. ez. Másod- és tarlévetések Próbaüzem a Szikrában A moszkvai olimpia esemé­nyeiről új formájú, szebb megjelenésű Népsport tájé­koztatja a sportkedvelőket. Az újságot ugyanis a játékok kezdete óta korszerű, ofszet­technikával, az új Szikra Lapnyomdában készítik. Ez egyben azt is jelenti, hogy fontos állomásához érkezett a nyomdaipar hosszú távú, re­konstrukciós programja, be­fejezéshez közeledik a legna­gyobb egyedi beruházás, mely elsősorban a központi napila­pok, a Népszabadság és a Népszava korszerű nyomdai előállítását, minőségének ja­vítását szolgálja. — A 2,6 milliárd forintos beruházás megvalósítása a tervezett ütemben megfelelő­en halad, ebben a hónapban megkezdődött a próbaüzem — tájékoztatta Csöndes Zoltán, a Szikra Lapnyomda vezér- igazgatója az MTI munkatár­sát. — A XIII. kerületben, az Árpád-híd, Esztergomi utca, Süllő utca és a Visegrádi ut­ca által határolt területen felépített nyomdaüzem ter­veit a Könnyűipari Tervező Vállalat készítette. A Köny- nyűipari Beruházó Vállalat lebonyolításában az építést a 22. Állami Építőipari Válla­lat — mint generálépítő — több mint tíz alvállalkozó közreműködésével végzi. Az építészeti és szerelési mun­kálatok nagy része elkészült már. A korszerű nyomdához méltóak lesznek a munkakö­rülmények, az üzem jelentős része légkondicionált, a gé­pek zaját különleges hangszi­getelés tompítja. A beépített gépek és berendezések értéke 1 milliárd 200 millió forint, ebből csupán a 24 NDK gyártmányú nyomógép 540 millió forintot ér. Szerelésük már a múlt év márciusában megkezdődött, „bejáratásuk” az üzemi próbák során csak­nem teljesen megtörtént. A beruházás befejezésének határideje 1980. december 31. A próbaüzem eddigi tapasz­talatai jók, a hátralévő sze­relési és építési munkák be­fejezésére még elegendő idő áll rendelkezésre. December 31-re a Szikra Lapnyomda minden bizonnyal készen áll majd a Népszabadság és a Népszava mintegy 1 millió 200 ezer példányának jó mi­nőségű, esetenként színezett, korszerű ofszet előállítására. A mezőgazdaság legfonto­sabb termelőeszköze a föld. Ésszerű, gazdaságos hasznosí­tásának egyik módja, hogy tavasztól őszig termelőképes­ségét többször is felhasznál­juk. A hazai szükségletek kielé­gítésére és a külpiac kívánal­mainak teljesítésére zöldség­ből és takarmányból is a ta­valyinál többet kell termel­ni. Szükséges tehát idén is a másod- és a tarlóvetések el­végzése. Országosan mintegy 170—200 ezer hektár a má­sodszor is bevethető és hasz­nosítható terület. A mezőgaz­dasági üzemek az elmúlt években nem használták ki teljes egészében a másod- és tarlóvetésben rejlő lehetősé­geket: 1978-ban 100 ezer hek­táron, 1979-ben is csak 127 ezer hektáron vetettek má­sodszor is. Az idei csapadékos tavasz jó lehetőséget kínál arra, hogy a korán betakarításra kerülő őszi vetésű takarmá­nyok és a zöldborsó után megfelelő minőségű másod­vetés kerüljön a földbe. A mezőgazdasági üzemek nyári, kora őszi zöldtakarmány gond­jait enyhítheti az őszi árpa és a legkorábban betakarított őszi búzák után vetett korai kukorica, a szudáni fű, cirok, takarmányretek vagy takar­mánykáposzta. A nagyobb területen vetett rövid te­nyészidejű kukoricák kedve­ző ősz esetén szemesként is betakaríthatok, a köles, a mo­A szegedi ipari vásár va­sárnap utoljára fogadta ven­dégeit. Már a délelőtti órák­ban sok ezren keresték fel a 250 hazai vállalat és szövet­kezet, valamint 160 külföldi — szovjet, lengyel, finn és ju­goszláv — cég pavilonjait. Vasárnap délelőtt Csikós Ferenc, a szegedi Városi Ta­nács titkára, a vásár igazga­tótanácsának elnöke átnyúj­totta a látogatók szavazatai alapján odaítélt közönségdí­jakat. A nagydíjat a Videoton Elektronikai Vállalat nyer­te el. A vállalat új típusú televízió- és rádiókészüléke­ket, számítógépeket, hangsu­gárzó berendezéseket muta­tott be. Első díjat kapott a Balassa­gyarmati Építőipari Szövet­kezet praktikus — a lakóte­lepi • otthonokban is jól el­helyezhető — kisbútoraiért. har pedig magként vagy szé­naként etethető meg az álla­tokkal. A jó zöldtrágya kellő mennyiségű műtrágyával együtt a talajerő-utánpótlást szolgálja. A betakarítás után vetett csillagfürt, napraforgó vagy repce a földbe forgatva a tápanyag-utánpótlás hasz­nos forrása. A másod- vagy tarlóveté­sekre alkalmas valamennyi növényfajtából megfelelő te­nyészidejű és minőségű vető­maggal rendelkezik a Vető­magtermeltető és Értékesítő Vállalat. Kukoricából 200 ezer hektár föld másodveté­sére van raktári készlet. A köles 15 ezer hektárra, a szu­dáni fű 12 ezer hektárra, a napraforgó vetőmag pedig 77 ezer hektárra elegendő. Bő­séges készlet áll rendelkezés­re cirok, mohar, pohánka, olajretek, takarmányborsó és szója vetőmagból is. A zöld­ségmagvak választéka a rövid tenyészidejű fajtaborsóktól a csemege kukoricáig terjed, összesen közel 53 ezer hektár föld másodvetését lehet a raktáron lévő zöldségmag­vakkal megoldani. A teljes vetőmagkészlet több mint 377 ezer hektár terület másod- és tarlóvetésére elegendő. Elsősorban azok a terüle­tek jöhetnek számításba, amelyek öntözhetők, így az öntözőkapacitás és a termő­föld hatékony kihasználása együttesen oldható meg. A második díjat a Vetőmag­termeltető Vállalat szentesi kutatóállomásának ítélték oda a nagyüzemekben és a kiskertekben egyaránt meg­honosítható új nemesítése zöldségfélékért. Harmadik díjjal a Soltvadkerti ÁFÉSZ-t jutalmazták a háziasán ké­szített füstölt húsárukért. Jó vásár volt Szegeden, — ezt állapították meg az ipari és kereskedelmi vállalatok szakemberei, akiknek alkal­mat nyújtott a rendezvény kapcsolataik bővítésére. Több üzletkötés, együttműködési megállapodás történt. A kö­zönség érdeklődését mi sem bizonyítja jobban, hogy a vásár megnyitása óta vasár­nap délig több mint 110 000 látogatója volt a hagyomá­nyos ipari seregszemlének. (MTI) M. M. Jó vásár volt Szegeden

Next

/
Thumbnails
Contents