Tolna Megyei Népújság, 1980. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-25 / 173. szám
1980. július 25. WÉPÜJSÁG3 Bölcsőde, összefogással Gondtalanul, reggeltől estig Két modern, nagyon szép bölcsődéje van Paksnak, egyik az atomerőmű lakótelepén, a Kishegyen, másik lent a városközpontban. Utóbbi íelépítéséhez régi házat is le kellett bontani. A városközpontban minden úgy valósul meg, hogy előtte eltemetik a régit. A jelennek és a jövőnek építenek Pakson mindenütt, sőt valószínűleg a távoli jövőnek is. Ez a bölcsőde például, az alakuló városközpontban, a Kápolna utca öreg házainak gyűrűjében, annyira célszerű elrendezésű, sok napfényt befogadó, erős, a kertjével is kényelmet adó létesítmény, hogy bizonyosan megfelel az igényeknek évtizedek múlva is. összefogással építették, rengeteg társadalmi munkát végeztek itt brigádok és magánszemélyek egyaránt. Utóbbiak különösen a beköltözéshez adtak nagy segítséget. A bölcsődevezető Metzger Józsefné mondja, öt nap alatt megtörtént a költöztetés, beleértve az udvari játékok leszerelését, mindent. A szomszéd épület a Duna- menti Egyesülés Tsz irodája. Az udvarban gyülekező, munkába induló asszonyok faviasszal, a bölcsőde takarításának idején bejöttek két órával előbb, dolgoztak a bölcsőde kitakarításán és csak' ezután indultak a határba. Az állatgondozók tíz órakor tudtak menni a bölcsődéhez, miután elvégezték a reggeli etetést, gondozást a majorban. Metzgemé szépen felírta a segítő brigádok nevét, és másokét. A fölépítésben legtöbb munka a városi tanács költségvetési üzemére várt, de milliókkal mérhető az is, amit társadalmi munkában megtettek a segítségadók. Utána még a költöztetés is ingyen történt. Egész nap fuvarozott egy Kohusz teherkocsi, a Gyár- és Gépszerelő Vállalat kocsija, a Gabonaforgalmi Vállalaté és az Erőmű Beruházási Vállalaté. Tíz szocialista brigád segített és sok szülő, meg a bölcsődei dolgozók, természetesen. Alkotás, összefogás a jelennek és a jövőnek. A játékszobák, vagy inkább -termek mindent megadnak - a kisgyereknek, amit csak lehet. Az intézménynek van saját konyhája, sőt kis konyhakertje is, de még akarnak építeni az udvaron raktárt, ahol ősszel elteszik az egész évre való zöldséget, burgonyát, így jobban tudnak gazdálkodni, több jut a gyerekeknek, ugyanabból a pénzből. A széles teraszon képeskönyvet lehet nézegetni, tíz- óraizni, ülni és futkározni, pancsolni a kis medencében, kezet mosni, sütkérezni, ját- sziani, nézelődni, gondtalanul élni reggeltől estig. G. J. Fotó: Gottvald Anyagtakarékos eljárás Alapozás előregyártott elemekkel Kisgépek állattartóknak Az AGROTRÖSZT a kertészeti kisgépek mellett egyre több olyan gépet és eszközt hoz forgalomba, amely- lyel az állattartó kistermelők dolgát könnyíti meg. Ilyenek például a sertés- önetetők, -önitatók, valamint a szarvasmarha-istállókban és baromfiólákban működő szerkezetek. A takarmány- előkészítő gépekből is javult az ellátás, 1980-ban már kapható az univerzális robotgép, amely megfelelő kiegészítő szerkezetekkel darál, morzsol, szecskáz, répát vág, ezenkívül faipari szerszámokkal is rendelkezik. A hagyományos elektromos darálókból az ellátás zavartalan, az idén nyáron is megfelelő a kereskedelem készlete, így az igényeket kielégítik. Két hazai — a Földmérő- és Talajvizsgáló, valamint a Vízügyi Építő Vállalat — közös szolgálati szabadalma alapján előregyártott vasbeton elemekkel alapozhatják a paneles szerkezetű épületeket. A hagyományos módszerekkel ellentétben — melyek az alapozáshoz ásást, földkotrást, dúcolást, betonozást írtak elő — az új eljárás a lehető legkevesebbre csökkenti a helyszíni munkát, mintegy harmadával mérsékli az anyagfelhasználást és egyenletes, jó minőséget biztosít. Az eljárásnak különösen azokon a területeken van nagy jelentősége, ahol rosz- szak a talajviszonyok; mélyebb alapot, munkagödröt kell ásni az épületeknek, s ezért rendkívül hosszadalmas a munka. A szabadalmi leírás szerint a rossz minőségű talajba markolófejjel, mintegy 30 centiméter széles rést nyitnak, abba betonit- tartalmú isziapot adagolnak, amely megtámasztja a résfalat. Ebbe a résbe vezetik aztán az akár tízméteres hosz- szúságú előregyártott vasbeton elemeket. Nagyobb mélységű és szélességű munkagödröknél arra is mód van, hogy több vasbeton elemet összekapcsoljanak, s így alakítsák ki a tervezett alapot. A módszert — amely szinte teljesen a magasépítésnél használatos technológiákhoz hasonlít — a Vízügyi Építő Vállalatnál már sikerrel kipróbálták. Balatonfüreden a megsüllyedt hajógyári darupályákat ezzel az eljárással erősítették meg, mégpedig úgy, hogy szerelés közben a daruk is dolgozhattak. A bicskei hőerőmű gátjának építésekor teljesen vízzáró gátat készítettek, ráadásul a tervezettnél nyolc hónappal hamarabb — és több millió forintos megtakarítással — fejezték be a munkát. A fővárosban épülő Fórum és MALÉV Szállói alapjai is az új módszerrel készültek. Az igazi haszon azonban majd az lesz, ha a gépesített alapozást a házgyári paneles építésnél is bevezetik. hdnfti/linlshnn aliSha akad fogalom a társada- I yu fJJU 111 l\UU 11 lomtudományok területén, amely körül annyi vita folyna, mint az ún. életminőség körül. A problematika ugyanis valamennyiünket a lehető legközvetlenebbül érint; átszövi létünk minden mozzanatát, a mindennapi cselekvéstől a legrejtettebb vágyakig. Magáról a fogalomról annyit, hogy bár a terminus új keletű, de maga az „életminőség” gondolata végig követi az emberiség történetét. Közelebbről vizsgálva ugyanis azt találjuk, hogy a bizonyos fokú autonómiával rendelkező és többé-kevésbé zárt, homogén közösségek túlnyomó többsége a történelem folyamán igyekezett tagjait nemcsak anyagi javakkal, hanem az emberi élethez, a „jó”, a „boldog”, a „tökéletesebb”, az „emberhez méltó” élethez szükséges nem anyagi javakkal is ellátni. Hogy a történelem folyamán egy-egy adott közösség milyen minőségű életet tudott magának biztosítani, sokmindentől függött. Függött a környező társadalom gazdasági-társadalmi fejlettségi fokától, az adott közösség hagyományaitól, kohéziós szintjétől, s függött mindenekelőtt a közösség autonómiájának mértékétől. Minél nagyobb mértékben volt ugyanis egy-egy közösségnek lehetősége — hatalma — arra, hogy saját érdekeit érvényesítse, annál nagyobb esélye volt egyben arra is, hogy az anyagi, s nem anyagi javak birtoklását a közösségen belül, s a közösség-külvilág viszonylatában a lehető legkedvezőbben szervezze meg tagjai számára. l—l/ny/ínlfh/in a hetvenes évek gazdasági ered- I IU Z.U 11 l\UU 11 ményei és társadalmi fejlődése lehetővé, sőt szükségessé tették annak vizsgálatát, hogy a „miből éljünk?” kérdése mellett választ keressünk arra is, hogy „hogyan éljünk?” Az „életminőség” kutatással a társadalomtudományok arra a kérdésre igyekeznek választ keresni, hogy melyek is valójában a „minőség” kritériumai, és milyen módon lehet ezt a szociológia eszközeivel mérni. A szóbanforgó kérdés összetettségének érzékelésére talán elegendő, ha utalok az emberi lét néhány olyan fontos alkotó elemére, mint az anyagi jólét, egészség, tudás, esztétikai és kulturális értékek, emberi jogok, biztonságérzet, megbecsülés, önérzet, társaskapcsolat, perspektíva, alternatívák, stb. Nagyon lényeges társadalmi tapasztalat, hogy az egyik vagy másik „lételem” esetleges bősége nem helyettesítheti egy másiknak a hiányát, azaz a különböző „lételemek” az emberi szükségletek különböző tartományát elégítik ki. Már a puszta felsorolása ezeknek a „lételmeknek” arra utal, hogy csakis a maguk egészében, egységében nyújthatnak megközelítően pontos információt az emberi élet minőségi szintjéről. Vegyük szemügyre például az anyagi jólét szerepét. A materiális javak bőségének alapvető jelentősége van az élet minősége szempontjából. Nem lenne azonban célszerű elhallgatni, hogy'ezzel kapcsolatban meglehetősen eltérő nézetek ütköznek egymásnak. Vannak olyanok, akik az anyagi javaik növekedését egyenesen katasztrófának tartják az emberiség számára; az „igazi” emberi értékeket lerombolja, a „tiszta” érzéseket bemocskolja, az egymás iránti felelősség és az ösz- szetartozás helyett a mértéktelen önzést táplálja, stb. Abban többé-kevésbé megegyeznek a szociológusok, hogy az anyagi jólét ellen ágálok zömét két társadalmi kategóriába lehet osztani; az egyikbe azok tartoznak, akik már minden alapvető materiális szükségletüket kielégítették, ezért számukra ez már nem elérendő cél, túl vannak ezen. A másik csoportba azok tartoznak, akiknél kevés az esély arra — a legkülönféle oknál fogva —, hogy magasabb szintű materiális javak birtokába jussanak. Aligha vitatható, hogy az „élet minősége” csakis magas fokú anyagi bázison jöhet létre, mivel az anyagi javak bősége teszi lehetővé egy adott társadalomban, hogy'az egészségügyi, oktatási, kulturális, népjóléti intézmények magas szintű szolgáltatásban részesítsék a lakosságot. Ez azt jelenti, hogy anyagi fedezet nélkül a különböző humánus társadalompolitikai törekvések merő vágyakozások maradnak, vagyis megvalósítani belőlük csak annyit lehet, amennyit egy adott ország anyagi viszonyai lehetővé tesznek. Ha ez így van, akkor képtelenségnek kell megítélni az olyan felfogásokat, amelyek szembeállítják az anyagi gyarapodásra tett erőfeszítéseket, az „igazi” emberi értékekkel. Ehhez azonban még hozzá kell tenni valamit. Az anyagi javaknak az élet minőségére gyakorolt hangsúlyos szerepe nemcsak az állami szintre érvényes, hanem az individuális szférára is. Hiszen az áru- és pénzviszonyok között élő ember számára, szükségleteinek kielégítéséhez szinte minden „kelléket” a pénz közvetít. Az ember anyagi lehetősége alapvetően meghatározza, milyen lakásban lakik, hogyan táplálkozik, mennyi jut kultúrfogyasztás- ra, milyen szintű egészségügyi szolgáltatást vehet igénybe, hogyan öltözködik és tisztálkodik, mennyit és hova utazik, hogyan közlekedik, hogyan pihen és szórakozik, stb. . Ám a materiális javak bősége önmagában nem több mint lehetőség-forrás egy magasabb szintű életvitelhez. Pnnfoc például az a'nyaS‘ iavak fel_ i wiiLUO L^ny Ctu használóinak — az állami és az egyéni javak kezelőinek — az a lehetősége, hogy realizálják az anyagi alapokat az életminőség kiteljesítésében. Az anyagi javak célszerű hasznosításához ugyanis számtalan dolog szükséges; mindenekelőtt magas szintű fogyasztási szokások, széles körű ismeretek, kultúra, választási lehetőség, stb. jSt nnWfl(TI invnU felhasználási képessége r'*- U//j)rUgl JUVUI\ ténylegesen mit jelent? Erről meggyőződhetünk a mindennapi tapasztalatok alapján. Hiszen lépten-nyomon azt látjuk, hogy azonos anyagi bázison eltérő „életminőségek” alakulnak ki. Ez mindenekelőtt a kialakult igények, az értéktudat, az érdeklődés, az egész orientációs mechanizmus különbözőségéből ered. Folytatható az okfejtés azzal, hogy az „életminőséghez” szükséges magas fokú anyagi bázis és kulturált fogyasztási szokások, mint lényeges és nélkülözhetetlen „lételemek” beilleszkednek az adott társadalom politikai és jogi rendszerébe, amely az egyének és csoportok biztonságérzetének, emberi méltóságának kiteljesedését teremtheti vagy akadályozhatja meg. MÓDRA LÁSZLÓ Alapos könyvszemle ¥ Csőlovaglás Tízórai a teraszon: gyönge karalábé, utána citromos tea. A homokozó is kényelmes és tiszta Hz elet „minősége”
