Tolna Megyei Népújság, 1980. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-25 / 173. szám

A ÍNriÉPÜJSÁG 1980. július 25. A család pénzügyei A jó házasság egyik alap- követelménye: a közös költ­ségvetés. A házastársak tel­jes jövedelme a jog szerint is közös szerzemény. így kí­vánja meg ezt a házasság harmóniája is. A közös csa­ládi kasszába mindkét házas­társ beleteszi rendszeres jö­vedelmét, s ezt az összeget kell aztán célszerűen beosz­tani. Egy biztos: nem kis feladat a család anyagi ügyei­nek megszervezése. A családi jövedelem elosz­tására készített költségvetés­nél először a havonként is­métlődő kiadásokat írjuk be: lakbér, fűtés, világítás, tele­fon, stb. Fel kell tüntetnünk azt is, mennyit tervezünk az élelmezésre. A ruházkodásra szánt összeg szintén kerüljön be a költségvetésbe, vala­mint a művelődés költségei (napilapok, folyóirat, könyv, televízió, színház, stb.). Nem maradhat ki a költségvetés­ből a szórakozásra, utazásra szánt összeg sem, valamint az előre nem látott kiadá­sokra félretett tartalékösszeg. A konkrét családi helyzettől függően egyéb rendszeres ki­adások is felmerülhetnek (óvoda, napközi, lakásfelújí­tás, nagyobb beruházások részletfizetései, közlekedési költségek, stb.) Beszéljék meg azt is a há­zastársak, hogy mennyi zseb­pénzre van szükségük (üze­mi ebéd, tízórai, cigaretta, fekete, stb.), de kapjanak a gyermekek is rendszeresen zsebpénzt, amellyel aztán ők gazdálkodhatnak. A nagyobb gyermeket már bevonhatjuk a cs'alád költségvetés-készíté­sébe is, részben azért, hogy megtanuljon helyesen, taka­rékosan gazdálkodni a ren­delkezésére álló összeggel, részben pedig azért, hogy no lépjen fel olyan igényekkel, amelyek meghaladják a csa­lád gazdasági erejét. A zsebpénzzel mind a két fél maga rendelkezzen. A nagyobb vásárlásokat, beruházásokat természetesen a házastársaknak előre meg kell beszélniük. Helyes mód­szer, ha a napi kiadásokról a feleség háztartási naplót ve­zet, amelybe ne írjon be fil­lérre minden kiadást, de át­tekinthető módon tüntesse fel a háztartási költségeket. Az egyes családok anyagi erőforrásai, életvitelei, anya­gi adottságai között igen nagy különbség lehet. Ezért nem lehet a takarékosságra szánt havi összegről számszerűen beszélni. Az azonban lénye­ges, hogy minden létminimu­mot meghaladó családi jöve­delemből jó félre tenni bizo­nyos összeget. Ezt ajánlatos takarékkönyvbe elhelyezni és úgy tekinteni, mintha nem is volna. Az így összegyűlt ősz- szegek jól jönnek egy-egy váratlan kiadásnál, amelynek megoldása anyagi erőnket meghaladná. Végül beszéljünk arról is, mi legyen, ha pár száz fo­rint jutalmat kap valamelyik házastárs? Azt is tegye a kö­zösbe? Ne tegye, de a másik félnek tudnia kell róla. A jutalomösszeget tegye külön és költse el együtt a család. Egy emlékezetes hajókirándu­lásra, színházi estére, vagy vegyenek rajta olyan tárgyat, amely az egész családnak örömet okoz. Ilyen lehet pél­dául egy hangulatlámpa, né­hány jó könyv, lexikon, la­kásdísz, vagy bármi, ami az egész családnak kellemes ér­zést okoz. így maradandó emlék lesz a jutalomból és kétszeres értékűvé válik. FÄSI KATALIN Embert lakásáról Felújított alkalmi ruhák Ha megismerni az embert a barátjáról — mint madarat tolláról —; s ha a kézírás, vagy a kedves írók felsorolá­sa is helyes információt ad, hogyne adna a lakása! A lakberendezés nem pénz­kérdés vagy legalábbis nem elsősorban az. Aki nem sze­reti az öröklött öreg bútort, alhat a földön, berendezked­het üzletben kidobásra ítélt faládákból is — láttam már ilyet, nem is volt rossz! —, hogy igazán modern lakást mondhasson magáénak. A példa szélsőséges, mert hi­szen előbb-utóbb mindenki­nek lesz annyi pénze, hogy a lakásán ízlése szerint változ­tatni tudjon. AZ ÍZLÉS Mert az első és legfonto­sabb: az ízlés. Nem a jó vagy a rossz ízlés, hanem a saját ízlés, ami szerint ki-ki for­mál azon a környezeten, amely körülveszi, s amely az­által megőrzi képében az ő lenyomatát. Igaz az is, hogy az ízlé­sekről nem lehet vitatkozni. Vitával ugyanis aligha lehet valakit lebeszélni arról, hogy terítőcskéket rakjon a fotel karfájára, hogy ferdén rakja le a szoba műperzsa szőnye­geit — minek következtében a szoba hullámzó tengeren hányódó hajó fedélzetéhez lesz hasonló — vagy éppen sima, puritán lakásbelsőt alakítson ki. Hogyan lehet mégis felis­merni az embert — lakásá­ról? Lássunk hozzá. Itt van pél­dául a hagyományőrző típus. Van aki örökli, aki kapja, s aki megveszi a hagyományt. Kecses rokkát és öreg beke­cset, szilvalekváros szilkét és tulipános ládát. Szerencséje van annak, aki a paraszti művészet — ha nem is érté­kes — de mívesen kidolgo­zott, szép arányú darabjait tudhatja maga körül. (Az igazi régi használati tárgyak a maguk kezdetlegességük­ben is szépek voltak, hiszen a szükséglet alakította őket olyanná, amilyenek lettek: a legjobban kézibe simulóvá, a legjobban használhatóvá.) Ezek a darabok akkor talál­ják meg helyüket a lakásban, ha szóhoz engedjük jutni őket, ha nem vesznek el a tárgyak, bútorok tömegében, vagy magukhoz hasonló tár­gyak közé kerülnek) pl. a szilvalekváros szilke több cserép mellé, a tulipános ágyneműtartót, az öreg be­kecs az öreg fogasra, dísz­ként vagy éppen használat­ra!) Sajnos lehet rossz ha­gyományokat is őrizni... A so­sem használt ágyban felpol­colt párnákat — porfogó —, az öröklött harmóniumot, amin senki nem tud játszani, vagy éppen a nagy testű kombinált szobát... Kicsit a hagyományokat őrzi a tárgyimádó ember is, csak éppen tárgyakban: nipp Donald-kacsák és üvegtán­cosnő, csipkehorgolások és álgobelin hímzések, párnák fogják a port és — a leve­gőt. Lehet természetesen mo­dern tárgyakat is „imádni”, a legnagyobb baj általában a mennyiségből adódik. Ha sok van belőle, minden tárgy elveszti egyéniségét, szépsé­gét. Még a legszebb, legízlé­sesebb dolgok is. Például a zöld növény. Vagy akár a festmények. (Más dolog, ha gyűjteményként kezeljük! Láttam már takaros gyűjte­ményt gyufásdobozokból is, nemcsak képekből. így, ösz- szerendezve egy „hangon” szólalt meg a tárgyak cso­portja.) HANGULAT Külön szektát képviselnek a komoly, méltóságteljes be­rendezkedés hívei. Náluk nincs tárgyhalmaz, párna­hegy, és mütyürkeerdő. Sőt, még az élethez fontos tárgyak is el vannak zárva. Nemes vonalú bútorok, sötét színek igyekszenek aláhúzni a házi­gazda komolyságát. Az ilyen szobában jó vendégnek len­ni, rövid ideig tartózkodni, de lakni aligha. A mindennapi élet nemcsak némi „lazasá­got” igényel a berendezésben — egy éppen abbahagyott könyv, rádóújság, kézimun­kakosár vagy a sokat hallga­tott magnó, kisrádió nem je­lent rendetlenséget — hanem pihentető, feloldó hangulatot, amit elsősorban a könnye­debb színek hordoznak, akár a bútorok, akár a textíliák — összehangolt! — színében. Hozzá hasonló a tisztaság- mániás lakó, akinél ugyan csillog, ragyog minden, vi­szont állandóan akcióban a lakás. Mindig zúg a porszívó, zakatol a mosógép. És az sem kellemes, ha a vendég figyelmeztetést kap, ne lép­jen rá, ne gyűrje össze... A lakás éppolyan egyértel­mű és tudat alatti benyomás a másik emberre, mint ami­lyen a kézfogás. Az erős, a gyenge, a laza, a kemény, a lágy — talán észre is alig vesszük, mégis gyakran ál­lapítjuk meg: jó kézfogása van. A lakás hat az idege­nekre — és árulkodik a lakó­járól. Van azonban még egy sa­játos tulajdonsága is: válto­zik. Együtt az emberrel, a la­kójával formálódik. Kinő egy szokást, a lakó: — feloszlik a mindennapos kártyaparti vagy befejezi tanulmányait a gyerek — a bútorok más helyre kerülnek. Hát még ha új családtag kerül a lakás­ba, akinek magával hozott — vagy a kis jövevény érkezé­sére összekészített — tárgya­it, bútorait el kell helyez­nünk. Ugyanígy, ha csökken a családtagok száma. De nemcsak az emberek igényel­nek maguknak helyet és ki­bontakozási lehetőséget, ha­nem az új bútorok, tárgyak is! Szinte mulatságos, aho­gyan egy tárgy a szokáso­kon is változtatni tud! Nagy szőnyeget vesz a család a nappaliba. Azonnal megvál­toztatja még a járásokat is. Kikerül a szobából egy cso­mó piszkos munka, még a kö­römvágás vagy a fésülködés is, A bútorok úgy helyez­kednek, hogy szebben meg­mutassák a szőnyeg szépsé­geit. Az persze baj, ha emi­att harciassá válik a lakó és leparancsolja a cipőt nem­csak a háziakról, a vendé­gekről is. Mert egy dolgot pontosan kell tudnunk: mi­értünk van a lakás, a mi kellemesebb, hangulatosabb életünkért. Minden tárgy, bútor vagy cselekvés, ami ezt a kellemetességet gátolja — rossz, elkerülendő. És akkor arányos, szép képet kap mindenki rólunk, aki hoz­zánk érkezik. Kellemes be­nyomást, hiszen embert la­kásáról.... TORDAY ALIZ Ma már mind többen jár­nak színházba, táncmulatság­ba, rendezvényre, hogy meg­ragadják az alkalmat a mű­velődésre, a kikapcsolódásra, szórakozásra. Ám nem áll mindenkinek módjában ilyen alkalomra költséges, új ruhát varratni. Ilyenkor vesszük szetmügyre a meglévő ruhá­inkat, s tanakodunk, mit, hogyan lehetne felfrissíteni, újjávarázsolni. íme, három ötlet, amely csak némi kiadást és kevés fáradságot igényel. 1. Hosszú- vagy rövidujjú, zártnyakú selyem-, bársony­vagy szövetruhát így alakít­hatunk át: az ujjakat kifejt­jük, a ruha elejét mélyen, hegyes spiccben kivágjuk, majd a kifejtett ujjakból hú­zott1, fodros gallért szabunk, amit a kivágás köré varrunk, s elől tűvel összefogunk. Ma­radék tüllből, muszlinból vagy organdinból szoros ké­zelőibe fogott, bő, habos uj­jakat szabunk és bevarrjuk. A kézelőt pici ékszergombok fogják össze. 2. A következő ruha kám­zsanyakú volt, ezt levágták és a nyak sima, elkerekített sza­bású lett. A fáradtrózsaszín kelmét fekete gyöngyperlé- fonallal sárközi hímzéssel varrták ki a rajzon látható módon, a nyak körül és a ki­vágást keretezve, valamint az uj jakon. A levágott kelméből lapos kis gombokat húztak be, ezek tetejére ugyancsak pici sárközi virágokat hímez­tek. 3. Ez a modell valaha föl­dig érő, rövid puffos ujjú, állógalléros bársonyruha volt. ötletünk nyomán most midi hosszúságú, ujjatlan, négy- szögletes kivágású. Pár deka csillogó gyönggyel dúsan kö­rülhímezték a kivágást és a mell alatti empir jellegű övét. Aki ügyes, régi klipszre ebből a gyöngyből kialakíthat fül­bevalót is. I. rész A mai összkomfortos la­kásokban rendkívül sok bosszúság, kellemetlenség okozói a csótányok. A táv­fűtéses panellakások bizto­sítják számukra a kedvező életfeltételeket, ugyanis e rovarok melegkedvelők (ezt biztosítja számukra a téli­nyári komfortklíma, egyen­letesen meleg lakás.) Nagy a folyadék igényük (csöpö­gő vízcsapok, nedvdús konyhai hulladék). A víz- és fűtésvezetékek, valamint a lakások rései pedig jó búvóhelyül és vándorlási útvonalul szolgálnak szá­mukra. Fertőzés közvetítő szere­pűik főleg a kórházakban lehet jelentős, ahol fertőző kórokozókat tartalmazó vá­ladékok felkeresése után a testükre tapadt kórokozó­kat átvilhetik az élelmiszer­re. Védekezés a csótányok el­len: Nagymérvű elszaporo­dásuk esetén csak szakem­ber, vagy szakvállalat ál­tal végzett többszöri, radi­kális irtás lehet eredmé­nyes. Az irtást központi fű­tés esetén az egész házra, tömbfűtés esetében pedig az egész lakótelepre ki kell terjeszteni. Amennyiben még csak elvétve található a lakásban, úgy házilagos módszerekkel is védekezhe­tünk. Több hetes hatástar­tósságot biztosíthatunk az aerozol-palackokkal törté­nő felületkezeléssel. Ezek­ből a következők kaphatók a háztartási boltokban: Chematov-Puff, Famid, Pattanói. Használati mód­juk: a palackok használat előtt jól felrázandók. A ro­varok búvóhelyem (padló- és fálrések, ajtó-a-blakrepe- dések stb.) és vonulási út­jain (szeméttároló, mosdó­kagyló, mosogató, fürdőkád környéke, WC stb.) kell ki­porlasztással tartós méreg­mezőt létesíteni. A csótány ellen használt aerozolké- szítmények repülő rovarok ellen (légy, szúnyog) lég­térbe permetezve nem al­kalmazhatók! Mérgezett csalétek alkalmazása is ha­tásos lőhet. Ezekből a Döfi csalétkes rovarirtólap sze­rezhető be, melyet a hasz­nálati utasításban megadott módon kell elhelyezni. A porozható készítmények kö­zül a Csótirt rovarirtó poro­zószer, Csótox rovarirtó szer, Domotox Extra háztartási rovarirtó szer, Piretrin 89 „Phyl” Pyrcitox rovarirtó porozószerék alkalmazha­tók a használati utasításuk­ban megadott módon, a ro­varok vonulási útjaira való felhintéssel. Megelőzhetjük a csótá­nyok elszaporodását élet- feltételeik rontásával. Tehát a rések, repedések meg­szüntetésével, élelmiszerek, valamint a szemét, konyhai hulladék elzárásával, el­szállításával, a vizesblokk szárazon tartásával. KALAUZ GYÖRGY járványügyi ellenőr, Tolna megyei KÖJÁL Tornázzunk együtt! Azok a legörömtelibb órákj amelyeket a szülő gondtala­nul egyött tölthet gyermekei­vel. Tehát a hétvége, a sza­badságok ideje alatt, a pihe­nés, a kikapcsolódás kellemes perceiben. Szép időben az ember igyekszik minél többet a sza­badban, jó levegőn lenni. Használjuk ki ilyenkor az al­kalmat arra is, hogy játék közben megtom áztassuk a gyerkőcöt is, meg saját, fá­radt tagjainkat is. Jó eszköz hozzá a nagy és könnyű strandlabda. Hanyatt fekve a fűben, behajlított térddel először közrefogjuk lábunkkal a labdát és meg­próbáljuk gyorsan forgatni. Ha ez már jól megy, akkor egyszere, lábbal magasba dobjuk és igyekszünk elkap­ni. Ha először nem sikerül, az sem baj, jókat lehet ka­cagni, amíg együtt megtanul­juk. CSIRKEMELL Hozzávalók: 2 csirkemell, 1 fej hagyma, 4 evőkanál só, 10 fejes bors, babérlevél- darab, petrezselyem. A csirkemellett (friss vagy fagyasztott) besózzuk. Hűtő- szekrényben 2—3 napig áll­ni hagyjuk lefedett edény­ben. Időnként a keletkezett levében megforgatjuk. A nagy darabokra vágott hagymát, babérlevelet, petrezselymet fél liter vízben 5 percig főz­zük. A csirkehúst kivesszük, a forrásban lévő fűszerkeve­rékhez adjuk és 10 percig együtt főzzük. Bőrét lehúz­hatjuk (nem szükséges), majd felszeleteljük. Burgonyapüré­vel köritj ük és párolt, sóval és kaporral ízesített uborkát adunk mellé. JÉRCESALÁTA Hozzávalók: egy főtt csirke­mell, 2 db paprika, 2 evőka­nál olaj, 4 evőkanál citrom­lé, 1 evőkanál cukor, 1/4 ká­véskanál só, 1 késhegynyi bors, 2 db gomba (lehet do­bozos). A főtt csirkemellett kihűt­jük. Bőrét lehúzzuk, és fel­daraboljuk. A paprikát csí­kokra vágjuk. Egy salátástál­ba olajat, citromlét, cukrot, sót, borsot és feldarabolt gombát teszünk, összekever­jük. A hús- és paprikadara­bokat óvatosan beletesszük. Frissen őrölt bazsalikommal beszórjuk. Vajas pirítóst adunk hozzá. Rovarok és betegségek

Next

/
Thumbnails
Contents