Tolna Megyei Népújság, 1980. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-03 / 154. szám

U NÉPÚJSÁG 1980. július 3. Magyar cirkuszsiker Világkörüli útja során, . a Monte Carlo-cirkusz együt­tesének tagjaként hatalmas sikerrel szerepel Tokióban is az Eötvös-család: Eötvös Gábor Jászai-díjas, Érdemes művész, a híres zenebohóc, valamint kiváló akrobata fiai és menyei, Gábor, Tibor és a két Kati. Eötvösök a nemzetközi nagycirkusz ái- tal felajánlott megtisztelő szerződés aláírása után, 1979. január 27. óta tartózkodnak egyhuzamban külföldön, összesen 720 alkalommal léptek fel, ebből ötszázszor az Egyesült Államok 40 vá­rosában, száznegyvenszer 9 ausztráliai városban és eddig nyolcvanszor Tokióban. A Sindzsuku negyed felhőkar­colói tövében felvert óriás­sátor porondján augusztus végéig naponta kétszer je­lennek meg. ■A tokiói gyermekek köré­ben városszerte immáron szállóigévé vált a magyar zenebohóc vidám, japán nyelvű kiáltása: mada ario (van másik), amely mind­annyiszor akkor hangzik fel nagy derültséget keltve, ami­kor társai csellel hiába ve­szik el tőle valamelyik hang­szerét, bő lebernyege alól mindig képes újabbat elő­varázsolni. Erről tanúskodik a sajtó- visszhang is. Japánban pél­dául nemcsak a vezető napi­lapok, a Jomiuri Simbun, az Aszahi Simbun és a Mainicsi Simbun írt az elismerés hangján a magyarokról, ha­nem a legfontosabb színes képesújság, a Sukan Heibon is. Páratlan sikerről tanús­kodnak az amerikai újságok méltatásai is. A Chicago Sun-Times és a St. Louis Globe-Democrat egész olda­las fénykép-mellékletet szen­téit Eötvöséknék. A Detroit News, a Richmond Times- Dispatch és a Chicago Tri­bune rendkívül meleg hangú kritikát közölt számaikról. A méltatások lényege: a ma­gyar cirkuszművészek mun­káját eredetiség jellemzi. T íízugrás... A Pest megyei Galgamácsán a falumúzeumban rendezték meg a már hagyománynak számító tűzugrást. A helybéli híres népművész, Dudásné Vankó Juli vezetésével mű­ködő néptáncegyüttes mutatta be a közönségnek ezt a népszokást. A kínai tévé Az idei nyáron minden bi­zonnyal Björn Borg lesz az egyik legnépszerűbb ember Kínában. A kínai televízió ugyanis az esti fél órás tv- híradót most már egy hete tenisszel zárja, és az ötödik wimbledoni győzeleméért Szovjet lapokból küzdő svéd „csodateniszező” állandó szereplője a sport­riportnak. A harminc millióra oe- csült kínai tv-nézősereg áp­rilis óta a belpolitikai és a protokoll-hírék, valamint az Űj Kína külföldi jelentései után az utolsó öt percben műholdon keresztül érkező külföldi filmriportokat él­vezhet, ami egycsapásra a legnépszerűbb programmá tette a tv-híradót. A kínai ember manapság a városokban még leginkább a szomszédoknál, vagy a munkahelyen néz televíziót, vidéken pedig, ahol a csak­nem egy milliárdnyi lakos­ság 80 százaléka él, kollek­tív tulajdonként egy-egy ter­melő egység birtokol tv- készüléket. A legolcsóbb ké­szülék ára 300—400 juan (a havi átlagjövedelem a leg­utóbbi statisztikai adatok szerint 60 juan). Kínában je­lenleg 3—5 millió tv-készü- lék van. A szórakoztatás és az ok­tatás összekapcsolásának követélménye a 80-as évek elejének kínai televíziójában elsődleges szempont. Az „Irodalmi kincsesház”, „Hi- génia és egészség”, az „Ablak a sportra”, vagy a „Tudo­mány és technológia” című műsorok szórakoztatva köz­vetítenek ismereteket. Pécsi zongora Pécsett is működött zongo­ragyár a múlt század köze­pén, levéltári adatokon kí­vül azonban semmi sem ma­radt fenn a hajdani hang­szerkészítő üzemből. A kö­zelmúltban egy pécsi család­nál megtalálták az eddig is­mert egyetlen Pécsett gyár­tón zongorát. A német szár­mazású zongorakészítő, Max Heilinger Pécs német nevé­vel jegyezte a termékeit — Fünfkirchen — ez áll a most előkerült zongorán is. Beze- rédy Győző helytörténész kiderítette, hogy a zongora- gyár a városközpontban — a mai Déryné utcában — működött a XIX. század har­mincas és hatvanas évei között. A Janus Pannonius Mú­zeum megvásárolta a hely- történeti és ipartörténeti szempontból egyaránt érde­kes hangszert, amelyet szép biedermeier intarzia díszít. A zongorát restaurálják, s Pécs leendő irodalom- és ze- netörténéti múzeumában he­lyezik el. Cezanne-kép Rekordáron, 480 ezer font sterlingért kelt el kedden Londonban a Sotheby cég árverésén Cézanne egyik festménye. A kép csendéletet ábrázol és egyike Cézanne korai műveinek. SZOVJETUNIÓ A szibériai folyamóriás kö­rül létesülő iparvidékről, a világ legnagyobb vízi erő­művei és az energiájukkal hajtott létesítmények jelen­tőségéről, valamint telepíté­si sajátságairól számol be. A Jenyisze’j előterében című képes riport. A taskenti stí­lus című összeállításból ar­ról kaphatunk képet: mi­lyen építőművészet! és vá­rosrendezési intézkedések­kel sikerült elérni, hogy az 1966-os földrengés után a népi hagyományokat és a modernséget ötvöző archi­tektúra született az üzbég fővárosban. A Vándorló veszélyek — közös elhárítás című cikkben Jurij Izrael, a Szovjet Tu­dományos Akadémia levele­ző tagja, a Genfben tartott európai környezetvédelmi ér­tekezletről és arról számol be, hogyan dolgoznak a kon­ferencián megvitatott prob­lémák megoldásán a Szovjet­unióban. A leningrádi tengeri ke­reskedelmi kikötőben számí­tógépek segítségével • olyan ütemtervet dolgoztak ki, az étkező és induló hajók ra­kományának be- és kiraká­sára, amelynek révén töredé­kére csökkenthető a hajók kényszerű várakozása és megszüntethető a kikötői be­rendezésék egyenlőtlen ter­helése. Ezt a vállalkozást is­merteti a Szállítás szeszélyek nélkül című riport. Múzeumba a szemüveggel! címmel a folyóirat Szvja- toszlav Fjodorovnak, a nem­zetközi hírű szemészprofesz- szornak legújabb eljárásáról tudósít, amellyel a rövidlá: tást sebészileg próbálja gyó­gyítani. Együttműködés az egészségért címmel Sz. Bu­renkov szovjet egészségügyi miniszterhelyettes azokat az eredményeket tekinti át, amelyeket a magyar és a szovjet egészségügyi dolgo­zók együttes erőfeszítéssel értek el. Aílékszandr Biok születésé­nek 100. évfordulója alkal­mából versidézetekkel tarkí­tott megemlékezést közöl a lap a nagy szovjet-orosz költő életművéről. Bakcsi. György a költő alkotásainak magyarországi elterjedésé­ről ír. Interjúban mutatja be a Szovjetunió Szőkefalvi-Nagy Béla szegedi akadémikust, akit nemrég a Szovjet Tu­dományos Akadémia Lomo­noszov-emlék érmével tün­tettek ki. iAz idei évadban lezajlott II. magyarországi szovjet drámaszemlére tekint vissza a Vendégjátékok kapcsán című öszeállítás. A minszki Orosz Drámai Színház elő­adásával kapcsolatosan Ra- dó György gazdag kutatási anyag birtokában vázolja azt az utat, amelyet Madách Im­re Az ember tragédiája cí­mű alkotása Oroszország, il­letve a Szovjetunió könyv­kiadásában és színházművé­szetében megtett. IÄNY0K ASSZONYOK A folyóirat júliusi száma képes beszámolót közöl a Szovjetunióban rendezett magyar kulturális napok ese­ményeiről. Neves szovjet mű­vészek nyilatkoznak a ma­gyar kultúra ünnepének sok színű és sok műfajú esemé­nyeiről. „Egyenjogúság, fejlődés, béke”. Ez lesz a jelszava a koppenhágai világkonferen­ciának, amelyet a nők évti­zede keretében rendeznek meg. Mexikótól 'Koppenhá­gáig címmel Tatjana Nyikla- jeva a nők helyzetével fog­lalkozó ENSZ-bizottság szov­jet képviselője nyilatkozik a tanácskozás céljairól, felada­tairól. A béke őrhelyén című írás­ban A. Katrics, a Varsói Szerződés tagállamai egyesí­tett fegyveres erőinek főpa­rancsnok-helyettese elemzi a Varsói Szerződés huszonöt évét és jelentőségét a nem­zetközi életben. A Szovjet Nőbizottság plé­numán a szövetségi köztár­saságok képviselői egyhan­gúlag állást foglalták a le­nini párt politikája mellett, és az alkotómunka örömé­ről beszéltek. A nők aggód­nak a világ sorsáért — fi­gyelmeztet V. Kopajenko írá­sa. M. Szadovszkij cikke Jele- na Rosszét, a Loktyev ének­és táncegyüttes főbalétt- mesterét mutatja be, aki nemzedékéken át gyermekek százaival ismertette meg az alkotóművészet élményét. Folytatja a folyóirat M. Pilezsajeva Ősz című kisre­gényének közlését. SZOVJET IRODALOM Vaszil Bikov Elmégy, de visszatérsz-e? című regénye vezeti be a Szovjet Irodalom júliusi számát. Soproni And­rás fordítása hűen tükrözi az író szép nyelvezetét, a mű érdékes fordulatait. „Az író ismerje, amiről ír. Tudni kell, érezni kell sok mindent, és biztosan eliga­zodni a gyakorta összekuszált kapcsolatokban, folyamatok­ban és jelenségekben” — Vallja Vaszil Bikov. Nemeskürty István Vaszil Bikov és az epikai hitel cím­mel értékeli az író utánoz­hatatlan ' egyéniségét, tehet­ségét. A Hudozsesztvennaja Li- tyeratura Kiadó 1979-ben Vaszil Bikov-monográfiát adott ki. Lazar Lazarevvel, a könyv szerzőjével készült beszélgetést közöl a Szovjet Irodalom. Az interjúból meg­tudjuk, hogy az első kritikát Lazar Lazarev készítette 1963-ban Bikovról, egyik el­beszélése kapcsán, amely a Novij Mir-ben jelent meg. Negyvenéves a szovjet Bal­tikum: a három balti állam, Litvánia, Lettország és Észt­ország történetében történel­mi határkő az 1940-es esz­tendő. Ebben az évben a kis balti országok népei meg­döntötték burzsoá-fasiszta rendszereiket, kikiáltották a szovjethatalmat és a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsához fordultak, felvételüket kér­ték a Szovjetunió köztársasá­gainak sorába. A kerek év­forduló alkalmából a Szovjet Irodalom három ismert pró­zaíró — Jaan Krosz, Myko- las Sluckis és Vladimirs Kai- jaks műveit ajánlja az olva­sók figyelmébe. A Művészet című rovatban a portréfestőt, Nyikolaj Bo- ganovot mutatja be az az interjú, amelyet Idria Csepik készített a művésszel. Jelen­leg Valentyin Katajev, az ismert szovjet író portréján dolgozik és készül egy újabb kiállításra is. A grafika költőjének ne­vezi konsztantyin Burov Vlagyimir Medvegyevet, aki pályája kezdetétől fogva leg­inkább a verseskötetek il­lusztrálásához vonzódott. Er­re csak egy költői lelkű gra­fikus képes. Bár a festőket nem nevezik költőnek, Med­vegyevet mégis poétának mondhatjuk, mivel képes a költészet kifejezőerejét tol­mácsolni. A Krónika rovat Az euró­pai szocialista országok iro­dalma a hetvenes években címmel ismerteti a Szovjet Írószövetségben megrende­zett kerekasztal-beszélgetést. Történelem premier plán­ban címmel a magyar filmek fesztiváljáról ír Andrej Le- begyev a lapban. Kulturális kapcsolatok cím­szó alatt az MSZMP XII. kongresszusával, a Lenint ábrázoló magyar művészek munkásságával, és a Lenin születésének 110. évfordulója alkalmából megrendezett ma­gyarországi eseményekkel foglalkozik a lap. Miklós bácsi, az anyaghiány miatti rendszeres pihenőjét tartó Kőmíves Kelemen építőipari brigád legidősebb tagja, megpödörte a bajuszát, s belekezdett legújabb, igaznak mon­dott, feltehetően frissibéh kitalált történetébe. — Ti még olyan szép kislányt nem láttatok, amilyen Szabó Mári volt annak idején, úgy fél évszázaddal ezelőtt. Talán még Kudlik Julinál is mutatósabb volt — tette hozzá. (S ez nagy szó ám az öregtől, mert amióta rászokott a Deltá­ra, Kudlik Juliba alighanem belészerelmesedett.) A brigádot egyébként hivatalosan Táncsics Mihályról ne­vezték el. ők azonban egymásközt hűségesen kitartottak ere­deti javaslatuk mellett, amelyet egyébként megvétózott a véeszbé. A Táncsics Mihály szocialista brigád név egyébként egész­séges kompromisszum eredménye volt. A hivatalos szervek nem emeltek ellene kifogást, a brigádnak pedig kifejezetten tetszett. Persze nemcsak azért, mert Táncsics Mihály, ahogy ők is, falusi és paraszti származék volt, majd munkás, illetve munkáspárti lett, dolgos és a maga módján bohém ember, hanem azért is, mert öreg-, vagyis tapasztalt korára elveszí­tette szemevilágát. A brigád bölcsei, vagyis egy ember kivé­telével valamennyien azt vallották, hogy néha jó, ha az em­ber úgy tesz, mintha nem látna, s akkor többet észreveheti. A most elkezdett tanmese előzménye pedig, hogy rájuk erőltették Bakos Lajos darust. Bakos Lajos ugyanis folyton bezzegelő, kétszínű alak. Szerencsére ritkán találkoznak vele, mivel ideje egy részét kénytelen a daru fülkéjében tölteni. De ha találkoztak, annak senki nem örült. Ha nem volt sem kis, sem nagyobb főnök a láthatáron, akkor Bakos Lajos a munka és a fizetés, a helyi és az országos gazdaság-, bel- és külpolitika ellen bezzegelt. Ha valamelyik főnök füle is hall­hatta, akkor a megrendejőket, a tervezőket, a beruházókat és a lógósokat szidta. És mindig minden gyűlésen felszólalt, és egyetértéséről biztosította a vezetőséget. — Szóval ezért a világszép Móriért, akit csak később, az ura után neveztek el Szabó Máriának, leánykorában hét falu legényei versengtek és verték be egymás fejét a bálokban — folytatta a történetet Miklós bácsi. — A nők szíve és tettei azonban halandó férfiember számára fölfoghátatlanok. Mári ugyanis a kezét és a hozományba kapott hat kataszteri hold földjét Szabó Janinak, a falu talán legcsendesebb, legbéké­sebb természetű legényénék adta. Előbb-utóbb ebbe mindenki belenyugodott, s az ifjú há­zasok pedig turbékolással könnyítve a keserves paraszti éle­tén, boldogan éltek. Egészen addig, amíg ki nem tört a háború és Janit be nem hívták katonának. Mári ekkor már áldott állapotban volt, s négy hónapon belül meg is szülte gyönyörű szép, szőke, göndör hajú kisfiúkat. Most ő a falunkban a téesz-elnök. Bezzeg a nadrágszíj! Mári szorgalmasan végezte a dolgát, otthon is, a földe­ken is. Csak akkor esett kétségbe, amikor a postás meghozta férjura elestéről a hivatalos értesítést... Sokáig persze nem gyászolhatta, mert a kis púja enni kért, a földet meg mun­kálni, az állatokat etetni kellett. Nem akarom sokáig húzni a szót, - mert hátha valami csoda folytán a szokásosnál előbb kapunk anyagot, s nem marad időnk.. Szó, ami szó, Móriból kemény, megkeseredett özvegyasszony lett. Szépségét és nagy munkabírását azonban megőrizte, így aztán sorra kopogtattak az ajtaján a kérők. Végül egyet, a lőcsös Vargát befogadta. Csák amolyan ki­segítőként, mert hogy az oltár elé nem állt vele. De rövid életű lett ám ez az élettársi viszony! Mári ugyanis mindenben a háborúban veszett urához mérte a lő­csös Vargát. S Mári szemében Szabó Jani már csodalény volt. Szabó Jani lett a legnagyszerűbb férfi, a legokosabb, a leg­erősebb, a legszebb és így tovább. Napjában többször el­mondta, hogy bezzeg a Jani így, bezzeg a Jani úgy. Bezzeg a lőcsös Varga nem bírta sokáig és továbbállt. Mit ad isten, a háború után két vagy három évvel, be­állított Szabó Jani. Még csak le sem fogyott, s pénzt is hozott magával. Azt mondta, hogy hadifogoly volt és dolgozott. Nagy öröm, majd a dolgos hétköznapok következtek. De sajnos Mári maradt olyan, mint volt. Most meg Janinak bez­zegelt. Hogy bezzeg, amikor összeházasodtak, akkor erősebb, ügyesebb, szorgalmasabb volt. Mondta, mondta, annak elle­nére, hogy Jani a javára változott a nehéz évek alatt. Meg­fontoltabb, komolyabb, békésebb természetű lett. Mári meg csák mondta: — Bezzeg régen, akkor jobb volt. Minden másképpen volt. Bezzeg nem voltál ilyen málészájú, ilyen tutyi-mutyi... Addig, addig mondta, amíg Jani elhitte. (Vagy úgy tett, mintha elhitte volna). S elhatározta, hogy ha már Mári úgy kívánja, akkor nem lesz tutyi-mutyi... — Hát ha neked az hiányzik, akkor majd megmutatom — mondta csendesen, s aztán leoldotta a katonáskodásból és a hadifogságból hazamentett derékszíját. És azzal alaposan elnáspángolta Mórit. Az asszony sápítozott, átkozódott, majd duzzogott, aztán megbékélt. És megváltozott; az urát többé nem egrecérozó, az új világot elfogadó asszonyember lett belőle. Ha pedig nagynéha mégis ok nélkül elborult a tekintete, s félő volt, hogy bezzegelésen jár az esze, akkor Jani csak az ajtófélfa mellé akasztott nadrágszíjra nézett, félreérthetetlenül... S még most is élnék, boldog öregségben, békességben, a takarékosan mért téesz-nyugdíjat kiegészítve a háztájiból származó jövedelemmel — fejezte be Miklós bácsi. Rövid hallgatás után még hozzátette: — Tudom én, hogy ma már illetlenség az asszonyt elnáspángolni. Nagyot változott a vi­lág. De változzék bármekkorát, bezzeg akkor is móresre kell tanítani a folytonosan mindenért bezzegelőket... Bakos Lajos, a darus is kivételesen türelmesen végig­hallgatta Miklós bácsi történetét. De nem biztos, hogy föl is fogta komoly tanulságát. _ * — Bezzeg magának is csak a nőkön jár az esze... — fűzte hozzá a véleményét. S még akkor is csak értetlenül nézett, amikor Miklós bácsi szólt a brigádvezetőnek. — Te, Péter, utalj ki nekem egy kis pénzt a brigád­kasszából. — Mennyit, Miklós bátyám? — kérdezte a brigadéros. — Hát csak annyit, amennyit egy széles bőr nadrágszíjért a boltban elkérnek... SZENTE PÁL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents