Tolna Megyei Népújság, 1980. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-20 / 169. szám
SnÉPÜJSÁG 1980. július 20. KGST Bulgária A rózsák völgye A Kazanlaki völgyben, a Rózsák völgyében befejezéséhez közeledik a rózsaszüret. Ezt az alig 100 kilométer hosszúságú és 8—10 kilométer széles völgykatlant északon a Balkán, délen pedig a Szredna Gora hegység határolja. Itt termesztik közel 7000 hektáron a világhírű kazanlaki rózsákat. A rózsafőzés a legrégibb bolgár iparág. A rózsákat a XVII. században honosították meg Bulgáriában. A klíma kedvezőnek bizonyult, és nemsokára a helyi lakosságnak jelentős része már rózsatermesztéssel foglalkozott. A kazanlaki rózsaolaj világpiaci árfolyama megegyezik az aranyéval. Ezt megmagyarázza az a tény, hogy a növényt ed'dig hiába próbálták másutt meghonosítani, még a* hasonló természeti adottságokkal rendelkező Krímben is körülbelül felére csökkent a rózsák olajtartalma. Ráadásul a rózsák termesztése, betakarítása rendkívül munkaigényes folyamat. A rózsák mindössze 25 napig virágzanak, és csak reggel 5 és 9 óra között lehet leszedni a szirmokat: ugyanis délre az olajtartalom 30—40 százalékkal csökken, este 20 órakor pedig mindössze egy- harmada a reggelinek. Egy kilogramm rózsaolaj előállításához 5—6 tonna fehér rózsaszirom vagy 2,5—3 tonna piros rózsa szükséges. Egy- egy szezonban közel egy- milliárd rózsafejet szüretelnek le. Napjainkban a kazanlaki rózsákból rózsavizet, lekvárt, likőrt és pálinkát is készítenek. Ezenkívül a kazanlaki rózsavizet különböző allergiás betegségek, vese- és gyomormegbetegedések gyógyításában alkalmazzák. Jelenleg Bulgária a világ legnagyobb rózsaolaj-terme- lője és -exportőre. Kiszámították, hogy az utolsó 200 év alatt közel 300 tonna rózsaolajat adtak el a bolgárok. Az értékes terméket ma a világ 30 országába exportálják. Az új tervidőszak küszöbén SíM KGST egy-egy ülésÄ szakának munkája ön*» magában bajosan érté• miül kelhető; ennek az a feltétele, hogy beillesszük a közelmúlt esztendők KGST- tevékenységébe. A közelmúltban Prágában tartott XXXIV. tanácsülés kapcsán elsőként arra a jellemző vonásra kell utalnunk, "hogy a szocialista gazdasági közösség nemzetközi szervezetének munkája a folyó tervidőszakok derekától kezdve mindinkább a jövőre, a következő tervidőszakban kifejtendő együttműködés előkészítésére, szélesítésére koncentrálódik. iNos, ami 1984—il985-öt illeti, a KGST-országok a megszokottnál jóval korábban kezdték meg a jövőbeni együttműködés megalapozását. Már 1976-ban — mintegy válaszként a világgazdasági kihívásra, és korszakváltásra, — elhatározták, hogy a gazdasági fejlődés szempontjából életbevágó problémák megoldására hosszú távú közös stratégiát dolgoznak ki. Ennek nyomán születtek meg — dolgozták ki, majd fogadták el 1978-ban és 1979-ben — a 10—15 esztendőre, téhát többnyire 1995-ig szollá öt célprogramot, amelynek az alapvető energia-, fűtő. és nyersanyagok gazdaságilag indokolt közös szüikségleté- nék, továbbá az élelmiszerek és a közszükségleti iparcikkek ésszerű szükségleteinek kielégítését, a közlekedésiszállítási kapcsolatok fejlesztését, és az előbbiek termelő- és szállítóeszköz-igényeihez is kapcsolódva a gépgyártás korszerűsítését hivatottak biztosítom. Az utóbbi két esztendőben a KGST-munka főként arra összpontosult, hogy a közös gazdasági stratégia öt célprogramjának végrehajtása mielőbb, de legalább az új tervidőszakban megkezdődjék. A KGST apparátusára, szervezeteire hárul az a feladat, hogy a célprogramok megvalósítását, beindítását szolgáló államközi egyezményék rendszerét teljessé tegyék, ami nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy a közös fejlesztésben vállalt feladatok beépüljenek a tagországok 1980 utáni, 'egyebek között az 1981—1985. évi nép- gazdasági terveibe.. A célprogramok és a nemzeti gazdaságfejlesztési tervek kapcsolódását az is erősíti, hogy 1981—1985-re is kidolgozzák a sokoldalú integrációs . intézkedésék egyeztetett tervét, amelybe az együttműködés csomópontjait alkotó fejlesztések, feladatok kerülnek be. célprogramokkal ö&z- szefüggő munka mellett a korábbiakhoz hasonlóan — lényegében a mostani tervidőszak derekán — a két. és sokoldalú tervegyeztetések is megkezdődtek, s bár egy-két viszonylatban — pl. Magyar- onszág-iNiDK, Csdhszloválkia- Szovjetunió — .már lezárultak, lényegében a befejezés fázisához jutották. Ám ettől — a közeljövőt érintő munkától eltekintve az együttműködés idő-horizontjának kitágítása minősíthető tipikusnak, s új vonásnak. A célprogramok mellett erre u- talnák a gyártásszakosítás és termelési kooperáció hosszútávú — ugyancsak kidolgozott és elfogadott — kétoldalú programjai. Az idő-horizont szélesítése, tágítása kapcsán említhető — s erre a legutóbbi ülésszak záró-közleménye is utal — a KGST illetékes bizottsága a tudományos-műszaki együttműködés fő feladatait 1990-ig meghatározta. A KGST-országok az elmúlt esztendőkben rendkívül nagy — minden eddigit felülmúló — erőfeszítéseket tettek, ha úgy tetszik, együttműködésük fejlesztésére, de reálisabb úgy fogalmazni, annak érdekében, hogy együttműködésük kielégítse a követ élményeket. Mert anakronizmus lenne azt állítani, feltételezni, hogy amikor a tagországok gazdasági helyzetét a növekedés lassulása, a társadalmi termelés nem kielégítő hatékonysága, s többnyire egyensúly-ihiány jellemzi, két. és többoldalú együttműködésük, és annak mechanizmusa megfelelő, kielégítő. Annál kevésbé állítható ez, mert a növekedés lassulása, már az együtírnűlkö dés szférájára is átterjedt. A XXXIV. ülésszak közleményének idevágó adata szeri nt a KGST-országok teljes külkereskedelmi forgalma az elmúlt évben 12,7 százalékkal az egymás közötti forgalom viszont csak 7,7 százalékkal nőtt. Ugyanezt a tendenciát •jelzik a magyar vonatkozású adatok is: az 1976—1980. évi tervegyeztetésekre épülő hosszú lejáratú árucsereforgalmi egyezmények KGST- kereskedelmünk mintegy 60 százalékos növekedését irá. nyozták elő, s ettől a tényleges árucsere jócskái elmarad. Ügy tűnik, hogy nemcsak a tagországok gazdasága, hanem két- és sokoldalú együttműködésük is problematikus szakaszba jutott, a már lezárult tervegyezteté. sek is azt valószínűsítik, hogy a következő tervidőszakban még aligha lesznek képesek gyorsan növelni az együttműködést, kölcsönös árucsere-forgalmukkal kedvezően befolyásolni egymás gazdasági növekedését, leküzdeni a nehézségeket. ehetséges — s ezt a I magyar küldöttség is [ szorgalmazta a prágai ülésszakon —, hogy a későbbiek során még további lehetőségék tárulnak fel a szükségletek, az igények jobb szélesebb körű kielégítésére. Ez jó és fontos leine, ám az alapvető probléma az —, ami a forgalomnövekedés alacsonyabb ütemében és zavaraiban is tükröződik —, hogy az együttműködésnek minden tagországban, és a közösség egészében növelnie kellene a társadalmi termelés hatékonyságát, mert csak ily módon képződhet pótlólagos erőforrás a nehézségek kiküszöböléséhez, a kielégítő gazdasági növekedésihez. GARAMVÖLGYI ISTVÁN Vietnam Kókuszpálma-ültetvények A Mékong folyó deltájában vannak Vietnam legjelentősebb kókuszpálma-ültetvé- nyei. Az elmúlt négy év folyamán közel 20 ezer hektárt telepítettek be ezzel az értékes növényfajtával. Jelenleg az ültetvények több mint 34 ezer hektárnyi területet foglalnak el, s hektáronként átlagosan 4500 darab kókuszdiót szüretelnek. A tervek szerint a közeli években az ültetvények területét 90 ezer hektárra növelik, ennek révén évente közéi 45 ezer tonnányi kó- kusizodajat nyernek majd a hazai igények és exportcélok kielégítésére. Ezen a vidéken hat nagy- kapacitású és vagy 300 kisebb kókuszdió-feldolgozó üzem működik. Most folyik annak a feldolgozó komp lexuimnalk az építése, amely évente itöbb mint ötezer tonna kókuszoliajat ad a gazdaságnak. nep,Mesés” városok Szibériában Például Sztrezsevoj Szibéria gazdasági meghódításával egyidejűleg csak az elmúlt két esztendő alatt 60 új város és több mint 10 város jellegű település nőtt ki a földből. S bár a hőmérséklet a téli' időszakiban mínusz 70 C-fokra is leaüly- ly-ed, egyre jobb a szibériai városok és települések köz művesítése, ma már alig találkozhatunk ideiglenes építményekkel; az első napoktól kezdve a teljes terv szerint, azaiz 15—20 éves perspektívában gondolkozva építkeznek. A lakóházak mellett azonnal megjelennék az iskolák, óvodák, bölcsődék, orvosi szakrendelők, kereskedelmi és szolgáltató intézmények, filmszínházak, kul- túrházaik és sportlétesítmények. is. Sztrezsevoj például kisváros, a tomszki terület északi részén. A nyugat-szibériai síkság mocsarai és ingová- nyai között épült fel. Éppen ez a kedvezőtlen természeti körülmény indokolta, hogy a város lakónegyedeit különlegesen kiképzett, komfortos házakkal építették be. A lakások hőszigetelése magas- fokú, a falak kétszer vasta-' gálbbak a szokványosnál, az ablakok pedig hármas üve- gezésűek. A belsőtér kiképzése és megtervezése nem marad el a legjobb fővárosi lakásoktól sem, felszereltségük a legmodernebb. A fehér és vörös téglák más és. más módon történő beépítése Sztrezsevoj lakónegyedeinek díszes külsőt kölcsönöz. Színes kirakatok és díszek ékesítik a „Nyeftjanyi-k” kultúrpalotát, a „Szkazka” kávéházat, a „Szeverjanka” és a „Brusznyicska” étkezdéket, az iskolákat, óvodákat, bölcsődéket, és a város más épületeit. Az ingoványok és mocsarak közöt Sztrezsevoj valóban olyan, mint egy mesés gyöngyszem. Mindazt, ami itt megtalálható, több száz kilométerről hozták ide, légi és vízi úton, hóban- fagyban. APN—KS E A lakások felszereltsége korszerű, ízléses Lengyelország Az Olsztyn skanzen Az Olsztyn környéki Olsztymka helységben található a lengyel népi építészetet bemutató legnagyobb skanzen. Mintegy 50 hektáron 30 épület áll, amelyek Lengyelország különféle vidékéinek építészeti stílusát reprezentálják. A kiállítás legérdekesebb darabjai közé tartozik három szélmalom. A lakóházak és gazdasági épületék mellett egy kis major is áll, tipikus falusi kocsmával. Az egyik legnagyobb építmény egy teljesen fából készült ámbitusos, több száz éves paraiszt'ház. Villanyvonatok Románia változatlan ütemben fejleszti villanymozdony-gyártását. Az ország vasútvonalainak egyelőre csak egy ötödé villamosított, de ez a fejlődés iránya. A Bukarest —Brassó vonalon már villanyvonat fut, az új, hazai gyártmányú, 5100 kw-os villanymozdonnyal, a craiovai „Electroputere” művek gyártmányával. Maximális sebessége: 160 km/óra. Koreai NDK Ahol nincs adó A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban immár hat éve eltörölték az adózás minden fajtáját. A KNDK a világ első olyan országa, ahol ilyen intézkedésre sor került. A mezőgazdasági adó — a japán uralom gyarmati elnyomásának emléke — volt az első, amit 1964—1966-ban eltöröltek. Az utolsót, ami 1974-ben még létezett: a jövedelmi, és a helyi önkormányzati adót 1974-ben szün_ tették meg. Az adózás megszüntetése számtalan előnyt, növekvő életszínvonalat biztosít. Az állam előnyös áron vásárolja fel a rizst, és igen alacsony áron juttatja el a dolgozókhoz. Az állam építi a lakásokat, ahol a villanyért, vízért csékély összeget fizetnek. Ingyenes az oktatás, az egészségügyi ellátás is A fizetett szabadságban, a társadalombiztosításban, és a különféle szociális juttatásokban rendszeresen részesülnek a dolgozók. Gondoskodik az állam a megfelelő bérezésről, a fogyasztási cikkek árát pedig mérsékelik. A többszöri ár- csökkentések során egyes cikkek — mint például a tex_ tíliák, kötöttáru, cipő — átlagosan 30 százalékkal olcsóbbak ma, mint korábban. A 'gyárak és a vállalatok dolgozóinak az egy családra jutó reáljövedelme 1,7-szere- se, a mezőgazdasági dolgozóké pedig 1,8-szerese az előző tervidőszakiban elértnek. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem 1979-ben elérte az 1920 dollárnak megfelelő ösz- szeget. Szovjetunió Jakutyija ma és holnap A Jakut ASZSZK eddig úgy élt az emberek képzeletében, minit az arany- és gyémántlélőihelyek országa, de már a közeli években ez a föld több kőszenet ad a szovjet népgazdaságnak, mint az angol bányaipar jelenlegi össztermelése, és több vasérc kerül majd itt a felszínre, minit amennyi napjainkban az Egyesült Államok ércbányádból. A geológusok becslése szerint Jakutföld rendkívül gazdag szén- és vasérc- lelőlhélyekkel rendelkezik — megközelítően 40 milliárd tonnás szénvagyonnal és 20 milli árd tonnás va sérc készlet tel számolnak. A tervek szerint a Dél-Jakutyi j ában létesülő ipari komplexum évente köziéi 150 millió tonna kokszolható szenet és 100 millió tonna vasércet termel. Nemsokára elkezdődik a kitermelés Nyerjungrinsz- kij szénlelőhelyen, ahová a Bajikál—Amur vasútvonal egy 220 kilométer hosszúságú elágazása vezet. A vidék igen gazdag más ásványi kincsekben is. Itt többek közt ón, cink, áruimon, apátit, higany és számos más lelőhely van, számottevőek a fakészletek is. Csakhogy ezek a lelőhelyek szétszórtan, egymástól hatalmas távolságra helyezkednek el. Nem kedveznek a kitermelésnek a vidék időjárási viszonyai sem. Ezért Jakutyija ipari fejlesztése jelentős beruházásokat igényel: évente e célra több mint egymilliárd rubelt fordítanak: modem gépeket, berendezéseket irányítanak ide, hogy az örök fagy birodalmában korszerű városok és nagy teljesítményű gyárak épülhessenek fel.
