Tolna Megyei Népújság, 1980. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-18 / 167. szám

a Képújság 1980. július 18. Üdülés - külön... Ha valamelyik házastárs egy személyre szóló beutalót kap és egyedül megy üdülni, a másik félben akaratlanul is felüti a fejét némi kellemet­len érzés, nevezzük nevén: féltékenység. Vajon nem vét-e majd társa a hűség el­len a két hét szabadság alatt? Ez nem is indokolatlan fél­tés, hiszen van rá elég példa, hogy az üdülőkben egy-két nap alatt kifejlődik az „életre szóló” szerelem (gyakran már az ismerkedési esten). Az is igaz, hogy ez leg­többször két hétig tart. Ez a „kapcsolat-intermezzo” nem jelent túl nagy veszedel­met a házasság tartósságára, bár az otthon maradt házas­társnak komoly érzelmi prob­lémát okozhat — ha tudo­mására jut. Hogyan alakulhat ki ilyen mélyebb kapcsolat, viszony­lag rövid idő alatt? Egysze­rűen. Az üdülésre mindenki az „ünnepi arcát” viszi el, vagyis lényegesen más, mint az otthoni, megszokott kör­nyezetben, ahol a számára kedvezőtlen dolgok hatására szabadjára engedi negatív tu­lajdonságait is. Az üdülőben azonban mindenki „jópofa” akar lenni, szórakoztató, kel­lemes társalgó. Az üdülő férjnek sincs kinek „morog­ni”, ha nincs kész időben a vacsora, s a.feleségnek sincs kit azzal a „kedves” megbí­zatással fogadni: „Szaladj le a pincébe fáért, éppen jókor jöttél.” Az üdülőben minden pél­dás rendben történik, a min­dennapok gondjaitól elsza­badulva, oldottabb mindenki és él a kapcsolatteremtési le­hetőségekkel. A hétköznapok egyformaságából kikerülve, új hatások érik, s ebben az érdekes miliőben a párkap­csolatok is hamarabb alakul­nak ki, mint egyébként. Von­zóvá teszi az üdülés alatti partnert az is, hogy nem kell a családi életvitellel kapcso­latos ezer gonddal törődni, tehát kívánatosabbnak tűnik, mint az otthoni, megszokott környezetben élő házastárs. Ez nem egyszer ideálisabb színnel ruházza fel a kapcso­latot, mint amennyit valójá­ban ér. Pedig, ha reálisan mérlegel­jük ezeket, rá kell, hogy jöj­jünk, nem érdemes a jó há­zasságot alkalmi kapcsolattal veszélyeztetni. Az összeha­sonlítás sem szerencsés do­log, mert lehet — sőt való­színű —, hogy az üdülőben vonzó és idealizált partner az otthoni hétköznapokban előnytelenebb tulajdonságok­kal rendelkezik. Nem ritkán az üdülő há­zastárs a jogos vagy vélt sé­relmét elpanaszolja üdülő- partnerénék, megbeszéli vele házasságának problémáit, mintegy orvoslást keresve ezekre. A másik együttérzé­se aztán még gyorsabban elő­segíti annak az érzelmi kö­tődésnek a kialakulását, amely már valóban veszé­lyezteti a házassági hűséget. Az is előfordul, hogy az egyik fél nem is valós történeteket ad elő, hogy üdülőpartneré­ben sajnálatot, rokonszenvet ébresszen. Ezekután felmerül a kér­dés: ne menjen a házastárs külön üdülni, ha van rá le­hetősége? De igen. Nagyon sok olyan szóra­kozási lehetőség van (kirán­dulás, könyv, sport, fürdés, séta, társasjáték, kulturált be­szélgetés, mozi, tv), amely elősegíti a kellemes kikap­csolódást. Menjen tehát el, de viselkedjen úgy, hogy ne sért­se az otthon maradt fél ér­zelmeit. FÄSI KATALIN Hűtőszekrények használata Sokféle hűtőszekrény van forgalomban és alig van ma háztartás, amelyből hiányoz­ná. A hűtőszekrény biztosít­ja a romlandó élelmiszerek frisseségét, tartósságát, egy­ben segíti a tartalékolást, a háztartási munka egyszerű­sítését is. De a hűtőszekrényt rendszeresen gondozni kell. Kimosni, fertőtleníteni, szel­lőztetni. Csak akkor kapcsol­juk be újra az áramot, ha a szekrény belseje már száraz és szagtalan. A lemosást so­hase végezzük szemcsés anyagú tisztítószerrel, mert ez felkarcolja, megsérti a bel­ső zománcfelületeket. A tisz­togatást mindig kikapcsolt, nyitott ajtajú hűtőszekrény­ben kell végezni, miután a hűtőtestekről a ráfagyott dér, jég leolvadt. Erősen illatos (szagos) anyagok a hűtőbe nem ke­rülhetnek, mert az élelmisze­rek ezt átveszik és meg is tartják. Ha azonban mégis ilyen élelmi anyagokat aka­runk hűteni, akkor légmen­tesen lezárva helyezzük el. Füstölt áruk hasonló okból ne kerüljenek a hűtőbe, ezeket szellős, száraz és hűvös he­lyen felakasztva tároljuk. A vásárolt élelmi cikkeket egyenkint átvizsgálva tegyük kosarunkba és otthon — hű­tőbe helyezés előtt — az esetleg átnedvesedett csoma­golású tehéntúrót, felvágot­tat, stb. tiszta, száraz papír­ba tegyük át. Melegen semmiféle étel nem kerülhet a hűtőszek­rénybe, mert egyrészt gyor­sabban romlik meg (erjedés, stb.), másrészt a berendezést a felszálló pára is károsítja (tudniillik a pára rászáll a hűtőtestre és jégréteggel vonja be), ami csökkenti a hűtés hatékonyságát. A hétvégeken, több napos túrám, vagy a nagy nyári szabadság megkezdése előtt gyakran sóhajtunk fel: de jó lenne egy mindent élnyelő nagy-nagy táska, lehetőleg súlytalan, és a kezünket sza­badon hagyó minőségben, és méretben. Bár a szaküzle- tekben csak ritkán, és igen rövid ideig kapható jó for­májú, megfelelő méretű há­Alapelv az, hogy az erő­sebb hűtést igénylő élelmi­szereket, ételeket tegyük á hűtőtest közelébe, ahol erő­sebb a levegő lehűlése, míg a mélyhűtő rekeszbe a fa­gyasztott^ mélyhűtött árukat helyezzük el. A hűtőtér két­harmad- részét kitevő hűtő­térben általában 0 és 5 Cel­sius fok közötti a hőmérsék­let (erre szoktuk beszabá­lyozni), míg á mélyhűtőben —5 és —20 Celsius fok kö­zötti a hűtési hőfok. Sohase tegyünk a hűtőszekrénybe mosatlan gyümölcsöt, zöld­ségféléket, hanem szárazon — mosás után —, lehetőleg külön-külön műanyag tasak- ba. A tojással legyünk óva­tosak: a tojás eláll 1—2 hé­tig sötét, szellős, száraz, hű­vös helyen, nem igényel hű- tőszekrényi tárolást, ha mégis ide tesszük, alaposan mossuk meg, szárazon he­lyezzük a hűtőtesttől távoli helyre. Erre az óvatosságra (mosás, szárítás), azért van szükség, mert a tojáshéj szal- monellás^ fertőzést okozhat. Felnyitott tojást viszont mindig zárt edényben, közel a hűtőtesthez helyezzük el, de ne tartsuk benn 1—2 nap­nál tovább. A hűtőszekrényben huza­los polcok vannak, melyeken a tárolandó anyagokat el szoktuk helyezni. Ügy rak-- juk le ezeket, hogy közöttük maradjon rés a hűtőlevegő áramoltatására, ami a hűtési hatásfokot javítja. (A hűtő- szekrényben ugyanis a hideg levegő lefelé, a meleg felfe­lé áramlik és ezt az áramlást kell a hézagos tárolással elő­segíteni). Vigyázzunk arra, hogy ne hűtsük túl az ételeket, ita­tizsáik — ha .nem sikerült időben beszerezni — csinál­juk meg otthon. Hozzávalók: 80 széles, tar­kán szőtt (nyugágy) heveder- vászonból 1,50 m-f vásáro­lunk. A szabásmintát fel­nagyítjuk; 1 kocka = 10 cm. Szükségünk van: 1 kör alakú talprészre, 1 oldal részre, en­nek külsejére 3 részre osz­tott zsebet varrunk. A zsák­lókat. Csak mélyhűtött áru­kat helyezzünk el a rekesz­ben, ahol anpak olvadásmen­tes tárolását az alacsony hő­mérséklet biztosítja. A többi élelmiszert a nagyobbik hű­tőtérben kell tárolni. Tartsunk rendet a hűtő- szekrényben! Ne tegyük a nyers húst a főtt vagy sült hús mellé, a halat más éte­lekhez, stb. Húshoz, halhoz ne tegyünk tejterméket, éte­leket. Tejszínes készétele­ket 1 napnál tovább ne tart­sunk hűtőben (gomba, stb). Ha készételeket tárolunk, ak­kor egy-két napnál tovább ne maradjanak a hűtőszek­rényben, legfeljebb a mély­hűtőben. Mindent csomagoljunk be és semmiféle étel ne- kerül­jön lefedetlenül a hűtőszek­rénybe, mert az ételek, élel­miszerek egymás szagát át­veszik és meg is tartják. így például nem szereti senki a vanília ízű káposztafőzeléket vagy a hagyma illatú süte­ményt. Vannak élelmiszerek, éte­lek, melyeknek árt a hűtő- szekrényben való tárolás, él­vezeti értéküket a lehűtés során fokozatosan elveszítik, így például ne tegyük be a vajas tésztákat, pogácsát, ke­mény sajtot, stb. Ha állott vagy idegen szag van a hűtőszekrényben, vá­sároljunk szagtalanítót és ezt tegyük be egy éjszakára a hűtőbe, magába szívja az idegen szagot. Ha ilyesmi nincsen kéznél, akkor meg­teszi az egyszerű friss kávé­alj is: helyezzük el az üres és kikapcsolt hűtőtérbe egy kis tálkán és másnap a hű­tőtér szagtalanná válik. oldal felső, szabadon lévő nyílását 2 azonos nagyságú (összevarrt) tetőrésszel fed­jük. összeállítás: a részeket duplán visszahajitva 2-szer levamrjuk. A zsák felső nyí­lásán befűző lyuksort (ring- lit) készítünk, amit haszná­latkor fonott zsinórral, vas­tagabb spárgával összehú­zunk. A zsebközéprészekre 3 db nagyméretű patentot, gotmlbot varrunk. A vállpán­tok 3 cm szélesek (mérettől függően) 1,70 m, félbe hajt­juk, a végződéseket az alsó, oldailfal-italprész b, és b’ ponthoz illesztjük. A felső, középrész a hátközép, oldal­tető találkozási pont közép­pontjához illeszkedik. Az elejeközépein, a visszahajtott tető rész, régi táska bőrcsat­jával záródik. r 18 + © 4-20-*­33-4­!- 1 ih ■ 1­1 I : zseb L-jj | 40 K I 77 ___1_ ,5­+­3 t rí — i-ri_— —T . "<l • rí r 1 db H r I 1 t i 1 i 1 T7 | b-8 te 18 T 33 4 21.5 -4­72-1-21,5-4­Utazunk Barkácsoljunk napozószéket Akik szeretnek faanyaggal dolgozni, kényelmes és ügyes napozószéket készíthetnék a rajzon látható módon, össze­hajtva kis helyen is elfér (autóba például kettő vágy több is 'elhelyezhető) és jó hasznát vesszük kempinge­zés, strandolás, vagy kert­ben napozás, pihenés, olva­sás idején. Anyagául puhafát vagy fa­rostlemezt vegyünk, összesze­reléséhez pedig fém csukló­pántok szükségesek. Színez­hetjük XILADECOK-páccal, de tartós marad, ha bevon­juk kétszer színtelen csónak­lakkal. Még kényelmesebb lesz, ha habszivacsból készí­tünk rá ülő- és hátpámát, amit jól mosható krepp- anyaggal húzunk be. A napozószék összehajtva (1. ábra); felnyitva és oldalné­zetben (2. ábra); valamint elölről, készen (3. ábra) lát­ható Mit igyon a szomjas ember? Kánikulában, az ember akarva-akaratlanul is tapasz­talja, 'hogy milyen sok verej- tékmirigye van. Mintegy két­millióra tehető a számuk. Néhány helyen — pl. a fül- kagylón és a szemhéjon — hiányoznak a bőrből. Leg­több a tenyéren és a talpon (iitt négyzetcentiméterenként 500—700 verítákmirdgy is ta­lálható). Bár nem működik mind egyszerre, a napi ve­rejték termelés 600—800 grammnyi. Kánikulában per­sze ennek nyolc-tízszerese is lehet. Ilyenkor mondja az ember: — „Szakad rólam a viz. Az ételt se kívánom. Csak a vizet iszom, de minél többet iszom, annál jobban izzadok!” Vallóban így van. A folya­mat önmagát rontja. A verí­tékezéskor a szervezet folya- dékmemnyisége csökken. Csakhogy! Verítékezéssel a szervezet nemcsak vizet, hanem sót is veszít. Tulaj­donképpen a víz- és a só- veszteség együttes következ­ménye nagy melegben az ét­vágytalanság, a fáradtság- érzés, gyengeség, levertség. De mit tehetünk ellene? A vízivást mindenesetre mérsékelni kell. És nemcsak a verítékezéssel élvesztett vizet, hanem az ilyenkor el­vesztett sót is pótolni kell. A kettőt lehet egyszerre is. Sőt, az a helyes! Éppen nemrégiben tapasz­talta egyik ismerősöm, hogy mennyivel könnyebből bírta a nagy meleget egész nap, midőn reggelire a tej mellé sóskiflit fogyasztott. Tulajdonképpen nem új dolog ez. Gondoljunk csak a tejre, mint védőitalra, a sós kekszre, mint védőötélre, amit kohók és kovácsműhe­lyek munkásai régóta rend­szeresen fogyasztanak. A tej fehérje, zsírja, vita­minjai mellett ez esetben a só is segített megőrizni a szervezet só- és vízháztartá­sának az egyensúlyát. Jó szolgálatot tesznek és a mértéktelen vízivásit segí­tenek visszaszorítani a nap­jainkban egyre népszerűbb üdítő Italok, gyümölcslevek is. Az alkoholtartalmú italok viszont a forróságérzést és az izzad ást növelik. Üdítő italokkal nincs ilyen gondunk. A hagyományos üdítők és frissítők egyetlen „veszélye” csupán, hogy eset­leg — kailóriadúsak. Egy-egy deci szörpben, lében vagy üdítőben 45—50 kalória is lehet. Szerencsére ma már egy­re inkább 'bővül a kalória­szegény üdítő italok válasz­téka is. Egy deci meggy- üdítőben például 30, egy de­ci paradicsomlében 36 kaló­riát kap a szervezet. A cit­rom- és narancsízű, cukor­mentes italokban (Deit, Aro- la) még ennél is kevesebb, mindössze 9—10 kalória ta­lálható. ...és még valami: az üdítő italok hőmérséklete. Egyesek a jéghideg italokat kedve­lik, főleg még ha jégkocka is úszik az ital tetején. Má­sok megelégszenek, ha jó hű­vös. Talán nekik van igazuk, mert a jeges ital könnyen megfázást, köhögést, rekedt­séget okoz. Ne felejtsük él, a trópuson a rakodómunkások forró, sós teát isznak és azt mondják: jó! Talán nékik van igazuk. Buga doktor CSIRKESZÁRNY Hozzávalók: 10—12 csirke- szárny, 2 evőkanál olaj, 1 kávéskanál só, fél kávéska­nál ibors, 1 kávéskanál pap­rika, 1 gerezd fokhagyma, 1 kávéskanál rozmaring. Az olajat, sót, borsot, pap­rikát, rozmaringot, összenyo­mott fokhagymát összekever­jük. A friss vágy fagyasztott csárkeszámyakat grillsütőbe tesszük és 10 centi távolság­ra helyezzük el egymástól. Körülbelül 20 percig sütjük, köziben egyszer-kétszer meg­forgatjuk. CSIRKESZlVRAGU Hozzávalók: negyed kilo­gramm csirkeszív, 15 deka mogyoróhagyma, 1 evőkanál vaj, vagy margarin, 1,5 deci száraz fehérbor, fél kávés­kanál só, 1 kávéskanálnyi ■húslé (húsleveskockából), 1 darab paprika, 1 kávéskanál liszt, 2 deci tejszín, bors, curiy. A csirkeszíveket megmos­suk, a fehér részecskéktől és kövér részektől megtisztít­juk. A mogyoróhagymát megtisztítjuk és feldarabol­juk. A zsiradékot közepes lángon felfonrósíitjuk, a hagy­máit benne 5 percig pároljuk, majd kivesszük. A zsiradék­ba beletesszük a csirkeszív- dara'bokalt, sót és húslét ön­tünk hozzá. Fedő alatt fél óra hosszlat pároljuk. A pap­rikát felvágjuk, kimagozzuk, megmossuk és csikóikra vág­juk. Az utolsó 5 percben a szívhez tesszük és együtt pá­roljuk. A lisztet tejszínnel simára keverjük, a ragura öntjük és pár percig együtt főzzük. Hozzáadjuk a párolt mogyoróhágymát, és borssal és curryval fűszerezzük. Rizst, vagy friss salátát adunk hozzá. CSIRKEMÁJ NYÁRSON Hozzávalók: negyed kilo­gramm csirkemáj, 10 deka császárszalonna, negyed ká­véskanál bors, 4 zsályatevél. A friss csinkemájat folyó víz alatt megmossuk, kony­haruhában leitatjuk. A csá­szárszalonnát vékony szele­tekre vágjuk. Borssal be­szórjuk. A májat begöngyöl­jük a szalomnaiszeletbe és nyársra szúrjuk. Egy nyárs­ra 5 májdarabot tűzünk. Kö­zéjük zsályalevelet teszünk. Serpenyőben közepes lán­gon kb. 8 percig sütjük, úgy, hogy a máj belül rózsaszínű maradjon.

Next

/
Thumbnails
Contents