Tolna Megyei Népújság, 1980. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-17 / 166. szám

1980. július 17. ^ÉPÜJSÁG 5 FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK Iskola és üzem A folyamatosság megszakad A pnobléma nem új. . Ne­vezetesen a mozgalmi élet szakaszosságáról, pontosab­ban szólva az időnkénti megszakadásáról van szó. Akad ilyen törés az úttörő- mozgilom 'és KISZ között is. Később pedig az ifjúsági mozgalom és a párt között sem kifogástalan az átme­net, bár ez utóbbi terén azért értünk él már eredményeket, példáiul a párttagságra való felkészítésben és az ajánló tevékenységben. Sajnos megtalálható ez a megszákítottság a mozgal­mon belül is. Bizonyos szub­jektív szempontokból érthe­tő, ha minden közösség, mun­kahely azt értékeli, amit a fiatal ott csinált. De azért magáról a fiatalról sem sza­bad elfelejtkezni, akinek ál­landóan elölről kezdve kell bizonyítania, hogy közösségi ember, jó szervező vagy jó kultúra», egy szóval a moz­galmi munkában már nem kezdő. Ez a jelenség megfigyel­hető a szakmunkásképzés­ben íb. Ezen a területen már többspör változott a „felál­lás”, ma is iigen vegyes a kép. A szakmunkástanulók nagy százaléka ugyanis bejáró. A dombóvári iskolába például — bármilyen fantasztikusan hangiik is — hetvenkét köz­ségből járnak a diákok. Ép­pen ez tette indokolttá, hogy a városi, majd a beszámoló­ja alapján a megyei KISZ- bizot'tság is foglalkozzék a végzős szakmunkások be­illeszkedésével a munkahelyi KISZ-életbe. Dombóváron általában az iskolában KISZ- tagok a diákok, másutt elő­fordul, hogy a munkahelyi ifjúsági szervezethez tartoz­nak, vagy éppen lakóhelyü­kön végeznek vagy nem vé­geznek KISZ-munkát. És vannak, akiik még csak for­málisan sem tagjai sehol az ifjúsági 'szövetségnek. A fogadó munkahelyek és az iskola KISZ-bizottsága között a kapcsolat gyenge — állapítja meg az 'anyag. A gyakorlat viszont azt mutat­ja, htogy ritka, ha egyáltalán létezik valamiféle kapcsolat. Ahol van, például a Láng Gépgyárban, ott a vezetőség kezdeményezésére, hogy ne írjuk: utasítására indult meg az együttműködés. Az első- ós másodéves tanulók keve­sebb idő.t töltenek a gyá­rakban, üzemékben, őket alig ismerik a már dolgozó fia­talok. Kivéve persze akkor, ha erre figyelnek, mint a kesztyűgyárban, ahol az egyébként is kitűnően mű­ködő KISZ minden rendez­vényre meghívja és aktivi­zálja is a szakmunkástanuló fiatalokat. Ha már van kapcsolat a diákok és a már dolgozók között', iákkor jelentkeznek az életkori és érdeklődési problémák. A programok rendszerint nem felelnek meg a fiatalabbak igényei­nek, a politikai vitakörök témája is inkább felnőttek­nek való. A lényeg mindenképpen az, hogy össze kél! fogni a KISZ-bizöt faágaknak, KISZ- szervezeteknek, mert együtt­működés nélkül a fiatal szak­munkások egy réisze elvész a mozgalom számára. Bonyhádiak Horton, a Fáy tanyán Jó munka, kellemes szórakozás A Gyöngyös-Domoszlói Ál­lami Gazdaságban az idén van először nyári építőtábo­rozás. A „honfoglalók” egész nyáron a Tolna megyei kö­zépiskolások voltak és lesz­nek. A második turnusban, kilenc munkanapon át a bonyhádi Petőfi Gimnázium, a szakmunkásképző tanulói és három szekszárdi garayis- ta dolgozik, szám szerint het­venegyen. A tábor szombaton zárul. Ottjártunkkor már túl voltak az első héten, így annak eredményeiről is be­számolhatunk. Erről beveze­Irni is kell, ha az ember levelet akar kapni tőben csak annyit, hogy a munka eredményes volt. AZ EGYETLEN LEHETŐSÉG Papp József, kertészeti ága­zatvezető úgy fogalmaz, hogy maximálisan meg vannak elégedve a lányokkal, már­pedig ha ő mondja, akkor az úgy van. Az ágazatvezető ugyanis a „megszállott” faj-í tából való, mindene a szőlő- termesztés és -feldolgozás, ál­talában a kertészeti ágazat. Ha a lányok nem dolgozná­nak a legjobban, vele kerül­nének szembe, akinek az dlapelvei közé tartozik, hogy a gazdaság is maximálisan tegyen meg mindent az építő­táborért. És mivel a megelé­gedését nem titkolja, kis tré­fára is okot adott a „maxi­málisan” hangsúlyozott kife­jezés. A házi híradón ugyan­is, amit közönségesen csak faliújságnak neveznek, van egy rajz, a vékony termetű kurucos bajuszt viselő ága­zatvezetőt ábrázoló. A papír többi része pedig ízlésesen, de m-'nden millimétert ki­használva a maximálisan szóval teleírva. De mivel az ágazatvezető nemcsak a sző­lészetet és tábort, hanem a humort is kedveli, ezért ti­tokban talán sikerélménynek könyveli el ezt a rajzot is. Akivel ugyanis tréfál ez a korosztály, az közel áll a szí­véhez is. Szerződött munkaerőt a gazdaság mindig is alkalma­zott, de lassan az idénymun­kára vállalkozók száma nem­hogy megcsappan, de el is fogy, Akik idénymunkára még vállalkoznak, azokból meg nem kér a mezőgazda­ság, hiszen — mint az ága­zatvezető elmondta, a munka­helyi légkör is nagyon fon­tos. Mintegy ezer dolgozója van a gazdaságnak, közöttük igen sokan, főleg a kézi mun­kát végző nők, a nyugdíjkor­határ közelében. A gyümölcs- és a szőlőszedés csúcsidősza­kában pedig kétezerötszáz, háromezer ember is dolgozik a földeken, vagy legalábbis kellene, hogy dolgozzon. Nincs tehát más lehetősé­gük, mint a KISZ-tábor. Ál­lami' támogatást is kaptak ennek létesítésére. A hajdani idénymunkások szállását át­alakították, kibővítették, épült konyha és ebédlő. Már van és még épül sportpálya. A szállások szépek, hangula­tosak és jól felszereltek. Azért ebben a gazdaságban is van­nak, akik nem értik vagy nem akarják megérteni az építőtábor jelentőségét, olyan vezetővel is találkoztunk, aki állította, hogy „nem éri meg”, csak az erkölcsi jelentősége nagy, és a nevelőhatás a lé­nyeg, de hát ez egész egysze­rűen nem igaz. Arról már nem is beszélve, hogy e nél­kül el sem lehetne képzelni a kertészeti ágazatot. A „nyá­ri gyerekek” és az őszi mun­kára érkező egyetemisták, középiskolások nélkül meg­állna a munka, az élet, és nemcsak ebben a gazdaság­ban. Szerencsére nem ez a szemlélet a jellemző, és a gyakorlatban még az így vé­lekedők is másként csele­kednek. Csak három példa a sok közül. A gazdaság veze­tői nincsenek megelégedve a konyhával, pedig a gyerekek nem kifogásolják komolyan a kosztok Zöldségtermesztéssel kizárólag azért és akkora te­rületen foglalkoznak, hogy a Kötözik a karácsondi területen a szőlőt ■ük; Pillanatfelvétel a vetélkedőn láborozókat saját terméssel tudják ellátni. Ä tábor köze­lében volt egy nagyüzemileg hasznosíthatatlan és haszno- sítatlan terület. Azt bevetet­ték csemegekukoricával, csak azért, hogy legyen az őszi munkára érkező diákoknak, friss főttkukorica. A GAZDASÁG A Gyöngyös-Domoszlói Ál­lami Gazdaság állami tarta­lékterületen jött létre és en­nek következtében szétszórva, a gyöngyösi járás területén található. A gazdaság két széle között a legnagyobb tá­volság ötven kilométer, ami nem könnyíti meg a gazdál­kodást. Tizenkét község hatá­rában helyezkednek el a föl­dek, összesen 3250 hektáron, ebből ezer feletti a kertésze­ti ágazat, hétszáz hektár sző­lő, kisebb mennyiségben cse­mege-, a többi borszőlő, és hetvenkét hektár anyatelep. Van ezen kívül barack, meggy, kevés szilva. A gépe­sítés folyik és még nincs is befejezve, de teljesen nyil­vánvaló, hogy a kötözés, a gyümölcs és a csemegeszőlő leszedése soha nem lesz gé­pesíthető. A TÁBORI ÉLET Egy építőtábor élete min­dig olyan, amilyenek a lakói, amilyenre azt kialakítják maguknak a fiatalok. A bony­hádi lányok Gyöngyöstől kö­rülbelül húsz kilométerre, Hort község határában Fáy tanyán élnek két hétig. A munkaterületre autóbusszal szállítják őket. Naponta hat órát dolgoznak, pontosan, szépen, pedig a szakemberek szerint is ennyit még állni is fárasztó. Kötözik a szőlőt és csonkolják metszőollóval, ez az a munka, amit tetejezés- nek is hívnak. Hétfőn is zsúfolt volt a program. Délután fórum volt, ahol a gazdaság egyik igaz­gatóhelyettese, a párt-, a KISZ- és a szakszervezeti tit­kár válaszolt a lányok kér­déseire. Nyolctól fél tízig pe­dig szellemi vetélkedőt ren­deztek. Ezt követően még mindig akadt, akinek volt energiája egy félórás asztali­tenisz-mérkőzésre. Minden délután van prog­ram, kedden moziban voltak, készülődnek már a záró tá­bortűzi műsorra és jelmezes karneválra, mozi után a hon­védség látta őket vendégül irodalmi műsorral és fórum­mal. Jártak már strandon, volt élő diszkóműsor, ahol a vendég ifjakkal táncolni is le­hetett. A programok szerve­zéséhez is minden segítséget megad a gazdasági és a já­rási KISZ-bizottság. A munkaverseny brigádok­ban folyik, naponta van ér­tékelés, és háromnaponként részeredményt hirdetnek. Ek­kor a legjobban dolgozó bri­gád tagjai 100, a második he­lyezettek pedig 90 forint ju­talmat kapnak. Az összesített győztesek Velencén nyaral­hatnak az Express-táborban, egy hétig. Az első értékelés­nél a hatos számú brigád lett az első, a második helyen végzett a IV-es, a második értékelésnél pedig a IV-es lett az első, a második pedig az I. számú brigád. IHÁROSI Fotó: KAPFINGER Lehetne írni belecskai aká­cost, de ehhez túl kiesd az akác és túl nagy a gaz. Le­hetne írni erdőmunkáisokat, de éhhez kicsi az erdő, ki­csik a munkások — a többi stáimímel. Hét belecskai általános 'is­kolás talnuló dolgozik a nyá­ri szünidő alatt a belecskai tsz-ben. Most épp az új akác- telepítésben. Az akáccseme- ték épp hogy térdig érnék, a somkóró meg akkora, mint a munkások. A gyomot egy speciális szerszámmal vágják W, ami egy sarló tulajdon­képpen, de méternyi hosszú­ságú a nyele. Délelőtt tíz óra van és egyre melegebb. Ifjú Takács Károlyné — a „Mosoly együttes” vezetője — rövid szünetet rendel el és a mun­kájukról beszél. — Eddig szedtek már meggyeit a. pincehelyi tsz- nél, de elég keveset sikerült a vödrökbe gyűjteni, mert gyakran kóstolgatták a ter­mést. Most az akácos telepí­tést tisztítják. Reggel hétkor kezdünk és délután négyig dolgoznak ,a gyerekek. Per­sze délben, amikor a legna­gyobb a meleg, hűvösbe vo­nulunk vagy a közeid tónál tartunk pihenőt. Heten vannak és már a múlt hónapban is dolgoztak öt napot Pongrácz György, Pongrácz János, Závoti Já­nos, Németh István, Haraszti Zoltán, TakácZi Csaba és Wéber Antal, a „brigád” tagijai. — A meggyszedést abba kellett hagyni, mert túl fi­nom volt a meggy 'és kevés került a vödrökbe — mond­ják a gyerekek. A mostani munka után cserkészutat f ognak tisztítani a közelii va­dásztársaságnak és ahogy ők mondják, a német vendég vadászoknak, akikről tudni vélik, hogy 'fizetnék, mint a köles. Az a munka annyiban jobb, hogy hűvösben vannak, de ott előveszi a társaságot a kulliancisfél eleim — ahogy ők mondják. Valamennyien belecskaiak, kivétel Haraszti Zoli. ö szekszárdi és a nagy­mamájánál nyaral, pontosab­ban dolgozik, ami nyaralás­nak nem biztos, hogy a leg­kellemesebb, de hasznosnak hasznos, mert van, amikor kilencven forint körül ke­resnék. Vajon ki mire gyűjt, mit vesz a nyári vakációban megkeresett pénzből. — Závőti már az iskolára gondod és felszerelést, tan­szerekét fog venni a pénzből. A két Pongrácz testvér szintén erre gyűjt, valamint a biciklit kell felszerelni a kapott munkabérből. Németh István is tansze­rekre gondol, és persze a bringára, nos és — lévén ő a legkomolyabb horgász a társaságban — a pecafelsze­relést akarja ütőképesebbé tenni, ö egyébként mini- postás is; vasárnaponként két utcában ő hordja ki az újságot — édesanyja ia pos­tamester — és ezért alkal­manként ötven forint üti a marlkát. Takáczi Csaba biciklit akar vásárolni, Wéber iskolafel­szerelést és egy farmer- öltönyt. A munka után a szabad időt többnyire pecázgatással és víz körüli csatározásokkal töltik — két tó van a falu közelében. Moziba nemigen lehet menni, mert a vetítő­gépet -állítólag elvitték a szomszédos Keszőhidegkúit- ra. Fagylalt sincs, miért a gépet állítólag Pincehelyre vitték. Marad a vándorcir­kusz és a mutatványosok, ha éppen erre tévednek. Per­sze, nemcsak munka az élet, van, aki még nyaralni is akar a nyáron. Závoti a kö­zeli Udvariban tölti a vaká­ciót a nagymamánál, Takáczi Harkányban fog nyaralni, a tsz üdülőjében. Wéber két hetet tölt Tamásiban. Fontos a minőségi munka Nagy gaz, kicsi emberek

Next

/
Thumbnails
Contents