Tolna Megyei Népújság, 1980. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-17 / 166. szám
1980. július 17. ^ÉPÜJSÁG 5 FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK Iskola és üzem A folyamatosság megszakad A pnobléma nem új. . Nevezetesen a mozgalmi élet szakaszosságáról, pontosabban szólva az időnkénti megszakadásáról van szó. Akad ilyen törés az úttörő- mozgilom 'és KISZ között is. Később pedig az ifjúsági mozgalom és a párt között sem kifogástalan az átmenet, bár ez utóbbi terén azért értünk él már eredményeket, példáiul a párttagságra való felkészítésben és az ajánló tevékenységben. Sajnos megtalálható ez a megszákítottság a mozgalmon belül is. Bizonyos szubjektív szempontokból érthető, ha minden közösség, munkahely azt értékeli, amit a fiatal ott csinált. De azért magáról a fiatalról sem szabad elfelejtkezni, akinek állandóan elölről kezdve kell bizonyítania, hogy közösségi ember, jó szervező vagy jó kultúra», egy szóval a mozgalmi munkában már nem kezdő. Ez a jelenség megfigyelhető a szakmunkásképzésben íb. Ezen a területen már többspör változott a „felállás”, ma is iigen vegyes a kép. A szakmunkástanulók nagy százaléka ugyanis bejáró. A dombóvári iskolába például — bármilyen fantasztikusan hangiik is — hetvenkét községből járnak a diákok. Éppen ez tette indokolttá, hogy a városi, majd a beszámolója alapján a megyei KISZ- bizot'tság is foglalkozzék a végzős szakmunkások beilleszkedésével a munkahelyi KISZ-életbe. Dombóváron általában az iskolában KISZ- tagok a diákok, másutt előfordul, hogy a munkahelyi ifjúsági szervezethez tartoznak, vagy éppen lakóhelyükön végeznek vagy nem végeznek KISZ-munkát. És vannak, akiik még csak formálisan sem tagjai sehol az ifjúsági 'szövetségnek. A fogadó munkahelyek és az iskola KISZ-bizottsága között a kapcsolat gyenge — állapítja meg az 'anyag. A gyakorlat viszont azt mutatja, htogy ritka, ha egyáltalán létezik valamiféle kapcsolat. Ahol van, például a Láng Gépgyárban, ott a vezetőség kezdeményezésére, hogy ne írjuk: utasítására indult meg az együttműködés. Az első- ós másodéves tanulók kevesebb idő.t töltenek a gyárakban, üzemékben, őket alig ismerik a már dolgozó fiatalok. Kivéve persze akkor, ha erre figyelnek, mint a kesztyűgyárban, ahol az egyébként is kitűnően működő KISZ minden rendezvényre meghívja és aktivizálja is a szakmunkástanuló fiatalokat. Ha már van kapcsolat a diákok és a már dolgozók között', iákkor jelentkeznek az életkori és érdeklődési problémák. A programok rendszerint nem felelnek meg a fiatalabbak igényeinek, a politikai vitakörök témája is inkább felnőtteknek való. A lényeg mindenképpen az, hogy össze kél! fogni a KISZ-bizöt faágaknak, KISZ- szervezeteknek, mert együttműködés nélkül a fiatal szakmunkások egy réisze elvész a mozgalom számára. Bonyhádiak Horton, a Fáy tanyán Jó munka, kellemes szórakozás A Gyöngyös-Domoszlói Állami Gazdaságban az idén van először nyári építőtáborozás. A „honfoglalók” egész nyáron a Tolna megyei középiskolások voltak és lesznek. A második turnusban, kilenc munkanapon át a bonyhádi Petőfi Gimnázium, a szakmunkásképző tanulói és három szekszárdi garayis- ta dolgozik, szám szerint hetvenegyen. A tábor szombaton zárul. Ottjártunkkor már túl voltak az első héten, így annak eredményeiről is beszámolhatunk. Erről bevezeIrni is kell, ha az ember levelet akar kapni tőben csak annyit, hogy a munka eredményes volt. AZ EGYETLEN LEHETŐSÉG Papp József, kertészeti ágazatvezető úgy fogalmaz, hogy maximálisan meg vannak elégedve a lányokkal, márpedig ha ő mondja, akkor az úgy van. Az ágazatvezető ugyanis a „megszállott” faj-í tából való, mindene a szőlő- termesztés és -feldolgozás, általában a kertészeti ágazat. Ha a lányok nem dolgoznának a legjobban, vele kerülnének szembe, akinek az dlapelvei közé tartozik, hogy a gazdaság is maximálisan tegyen meg mindent az építőtáborért. És mivel a megelégedését nem titkolja, kis tréfára is okot adott a „maximálisan” hangsúlyozott kifejezés. A házi híradón ugyanis, amit közönségesen csak faliújságnak neveznek, van egy rajz, a vékony termetű kurucos bajuszt viselő ágazatvezetőt ábrázoló. A papír többi része pedig ízlésesen, de m-'nden millimétert kihasználva a maximálisan szóval teleírva. De mivel az ágazatvezető nemcsak a szőlészetet és tábort, hanem a humort is kedveli, ezért titokban talán sikerélménynek könyveli el ezt a rajzot is. Akivel ugyanis tréfál ez a korosztály, az közel áll a szívéhez is. Szerződött munkaerőt a gazdaság mindig is alkalmazott, de lassan az idénymunkára vállalkozók száma nemhogy megcsappan, de el is fogy, Akik idénymunkára még vállalkoznak, azokból meg nem kér a mezőgazdaság, hiszen — mint az ágazatvezető elmondta, a munkahelyi légkör is nagyon fontos. Mintegy ezer dolgozója van a gazdaságnak, közöttük igen sokan, főleg a kézi munkát végző nők, a nyugdíjkorhatár közelében. A gyümölcs- és a szőlőszedés csúcsidőszakában pedig kétezerötszáz, háromezer ember is dolgozik a földeken, vagy legalábbis kellene, hogy dolgozzon. Nincs tehát más lehetőségük, mint a KISZ-tábor. Állami' támogatást is kaptak ennek létesítésére. A hajdani idénymunkások szállását átalakították, kibővítették, épült konyha és ebédlő. Már van és még épül sportpálya. A szállások szépek, hangulatosak és jól felszereltek. Azért ebben a gazdaságban is vannak, akik nem értik vagy nem akarják megérteni az építőtábor jelentőségét, olyan vezetővel is találkoztunk, aki állította, hogy „nem éri meg”, csak az erkölcsi jelentősége nagy, és a nevelőhatás a lényeg, de hát ez egész egyszerűen nem igaz. Arról már nem is beszélve, hogy e nélkül el sem lehetne képzelni a kertészeti ágazatot. A „nyári gyerekek” és az őszi munkára érkező egyetemisták, középiskolások nélkül megállna a munka, az élet, és nemcsak ebben a gazdaságban. Szerencsére nem ez a szemlélet a jellemző, és a gyakorlatban még az így vélekedők is másként cselekednek. Csak három példa a sok közül. A gazdaság vezetői nincsenek megelégedve a konyhával, pedig a gyerekek nem kifogásolják komolyan a kosztok Zöldségtermesztéssel kizárólag azért és akkora területen foglalkoznak, hogy a Kötözik a karácsondi területen a szőlőt ■ük; Pillanatfelvétel a vetélkedőn láborozókat saját terméssel tudják ellátni. Ä tábor közelében volt egy nagyüzemileg hasznosíthatatlan és haszno- sítatlan terület. Azt bevetették csemegekukoricával, csak azért, hogy legyen az őszi munkára érkező diákoknak, friss főttkukorica. A GAZDASÁG A Gyöngyös-Domoszlói Állami Gazdaság állami tartalékterületen jött létre és ennek következtében szétszórva, a gyöngyösi járás területén található. A gazdaság két széle között a legnagyobb távolság ötven kilométer, ami nem könnyíti meg a gazdálkodást. Tizenkét község határában helyezkednek el a földek, összesen 3250 hektáron, ebből ezer feletti a kertészeti ágazat, hétszáz hektár szőlő, kisebb mennyiségben csemege-, a többi borszőlő, és hetvenkét hektár anyatelep. Van ezen kívül barack, meggy, kevés szilva. A gépesítés folyik és még nincs is befejezve, de teljesen nyilvánvaló, hogy a kötözés, a gyümölcs és a csemegeszőlő leszedése soha nem lesz gépesíthető. A TÁBORI ÉLET Egy építőtábor élete mindig olyan, amilyenek a lakói, amilyenre azt kialakítják maguknak a fiatalok. A bonyhádi lányok Gyöngyöstől körülbelül húsz kilométerre, Hort község határában Fáy tanyán élnek két hétig. A munkaterületre autóbusszal szállítják őket. Naponta hat órát dolgoznak, pontosan, szépen, pedig a szakemberek szerint is ennyit még állni is fárasztó. Kötözik a szőlőt és csonkolják metszőollóval, ez az a munka, amit tetejezés- nek is hívnak. Hétfőn is zsúfolt volt a program. Délután fórum volt, ahol a gazdaság egyik igazgatóhelyettese, a párt-, a KISZ- és a szakszervezeti titkár válaszolt a lányok kérdéseire. Nyolctól fél tízig pedig szellemi vetélkedőt rendeztek. Ezt követően még mindig akadt, akinek volt energiája egy félórás asztalitenisz-mérkőzésre. Minden délután van program, kedden moziban voltak, készülődnek már a záró tábortűzi műsorra és jelmezes karneválra, mozi után a honvédség látta őket vendégül irodalmi műsorral és fórummal. Jártak már strandon, volt élő diszkóműsor, ahol a vendég ifjakkal táncolni is lehetett. A programok szervezéséhez is minden segítséget megad a gazdasági és a járási KISZ-bizottság. A munkaverseny brigádokban folyik, naponta van értékelés, és háromnaponként részeredményt hirdetnek. Ekkor a legjobban dolgozó brigád tagjai 100, a második helyezettek pedig 90 forint jutalmat kapnak. Az összesített győztesek Velencén nyaralhatnak az Express-táborban, egy hétig. Az első értékelésnél a hatos számú brigád lett az első, a második helyen végzett a IV-es, a második értékelésnél pedig a IV-es lett az első, a második pedig az I. számú brigád. IHÁROSI Fotó: KAPFINGER Lehetne írni belecskai akácost, de ehhez túl kiesd az akác és túl nagy a gaz. Lehetne írni erdőmunkáisokat, de éhhez kicsi az erdő, kicsik a munkások — a többi stáimímel. Hét belecskai általános 'iskolás talnuló dolgozik a nyári szünidő alatt a belecskai tsz-ben. Most épp az új akác- telepítésben. Az akáccseme- ték épp hogy térdig érnék, a somkóró meg akkora, mint a munkások. A gyomot egy speciális szerszámmal vágják W, ami egy sarló tulajdonképpen, de méternyi hosszúságú a nyele. Délelőtt tíz óra van és egyre melegebb. Ifjú Takács Károlyné — a „Mosoly együttes” vezetője — rövid szünetet rendel el és a munkájukról beszél. — Eddig szedtek már meggyeit a. pincehelyi tsz- nél, de elég keveset sikerült a vödrökbe gyűjteni, mert gyakran kóstolgatták a termést. Most az akácos telepítést tisztítják. Reggel hétkor kezdünk és délután négyig dolgoznak ,a gyerekek. Persze délben, amikor a legnagyobb a meleg, hűvösbe vonulunk vagy a közeid tónál tartunk pihenőt. Heten vannak és már a múlt hónapban is dolgoztak öt napot Pongrácz György, Pongrácz János, Závoti János, Németh István, Haraszti Zoltán, TakácZi Csaba és Wéber Antal, a „brigád” tagijai. — A meggyszedést abba kellett hagyni, mert túl finom volt a meggy 'és kevés került a vödrökbe — mondják a gyerekek. A mostani munka után cserkészutat f ognak tisztítani a közelii vadásztársaságnak és ahogy ők mondják, a német vendég vadászoknak, akikről tudni vélik, hogy 'fizetnék, mint a köles. Az a munka annyiban jobb, hogy hűvösben vannak, de ott előveszi a társaságot a kulliancisfél eleim — ahogy ők mondják. Valamennyien belecskaiak, kivétel Haraszti Zoli. ö szekszárdi és a nagymamájánál nyaral, pontosabban dolgozik, ami nyaralásnak nem biztos, hogy a legkellemesebb, de hasznosnak hasznos, mert van, amikor kilencven forint körül keresnék. Vajon ki mire gyűjt, mit vesz a nyári vakációban megkeresett pénzből. — Závőti már az iskolára gondod és felszerelést, tanszerekét fog venni a pénzből. A két Pongrácz testvér szintén erre gyűjt, valamint a biciklit kell felszerelni a kapott munkabérből. Németh István is tanszerekre gondol, és persze a bringára, nos és — lévén ő a legkomolyabb horgász a társaságban — a pecafelszerelést akarja ütőképesebbé tenni, ö egyébként mini- postás is; vasárnaponként két utcában ő hordja ki az újságot — édesanyja ia postamester — és ezért alkalmanként ötven forint üti a marlkát. Takáczi Csaba biciklit akar vásárolni, Wéber iskolafelszerelést és egy farmer- öltönyt. A munka után a szabad időt többnyire pecázgatással és víz körüli csatározásokkal töltik — két tó van a falu közelében. Moziba nemigen lehet menni, mert a vetítőgépet -állítólag elvitték a szomszédos Keszőhidegkúit- ra. Fagylalt sincs, miért a gépet állítólag Pincehelyre vitték. Marad a vándorcirkusz és a mutatványosok, ha éppen erre tévednek. Persze, nemcsak munka az élet, van, aki még nyaralni is akar a nyáron. Závoti a közeli Udvariban tölti a vakációt a nagymamánál, Takáczi Harkányban fog nyaralni, a tsz üdülőjében. Wéber két hetet tölt Tamásiban. Fontos a minőségi munka Nagy gaz, kicsi emberek
