Tolna Megyei Népújság, 1980. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-15 / 164. szám

1980. július 15. Képújság 3 Vasutasnap Dombóváron Befejezte látogatását a tambovi tanácsi küldöttség (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A dombóvári MÁV-csomó- pont dolgozói is megünnepel­ték a harmincadik vasutas­napot. Az ünnepi ülés elnök­ségében a város párt-, állami és társadalmi vezetői, a MÁV Pécsi Igazgatóságának képvi­selője, valamint a szakszol­gálati ágak vezetői foglaltak helyet. A Vasutas Szakszer­vezet elnöksége képviseleté­ben Kovács László nyitotta meg az ünnepséget, majd Szabadkai József mondott ünnepi beszédet. A dombóvári ünnepség je­lentőségét növeli, hogy a vá­ros keresőképes lakosságának egyharmada a vasúton dol­gozik. A szakszolgálati ágak együttes munkája tette lehe­tővé, hogy a nehézségek elle­nére, évek óta „Kiváló Cso­mópont” szinten tettek ele­get a forgalom lebonyolítá­sával kapcsolatos feladatok­nak. Szabadkai József beszédé­ben értékelte a szakszolgála­ti ágak idei tevékenységét. Az értékelésből kitűnt, hogy valamennyi szolgálati ágnál ismerik és figyelembe veszik a pártkongresszus határoza­tait. Jelentős az anyag- és üzemanyag-megtakarítás, az átszervezésekkel, a munka­erő ésszerű átcsoportosításá­val sok területen enyhült, több helyen megszűnt a munkaerőhiány. Csökkent az üzemi balesetek száma. A termelési eredmények javu­lásához segítséget adott a jól képzett fiatal szakembergár­da. Hatvan-kilenc fiatal ka­pott díjat a különböző szak­mai pályázatokon. A dolgo­zók politikailag is képzik ma­gukat. * Az erkölcsi elismerés mel­lett jelentős anyagi elisme­résben is részesültek a mun­A kitüntetések átadása kában élenjárók, s az ünnepi beszéd után kitüntetések át­adására került sor. Harminc- hatan részesültek „Kiváló Dolgozó” kitüntetésben, het­venen soron kívüli előlépte­tésben és négyszázan kapták meg a törzsgárdajelvény arany-, ezüst- vagy bronz­fokozatát. Miniszteri dicsé­retben Ambrus Anna és Bér-- tók Lajos, vezérigazgatói di­cséretben Fábrikné Jobbágy Ilona, vasútigazgatói dicsé; retben Kollár Mihály, Nagy János, Szabó László, Mátrai István, ifj. Répás-i István, Radics Attila és Kornyék Já­nos részesültek. Befejezésül Kovács László megköszönte a szakmai, po­litikai, társadalmi és állam- igazgatási szervek irányító munkáját, a csomópont dol­gozóinak helytállását és sok sikert kívánt a feladatok tel­jesítéséhez. Szöveg: Krajczár Antal Kép: Fábián László Ipari vásár Szegeden Idén július 18—127. között rendezik meg a Szegedit Ipari Vásárt. A hazai kiállítók közül iparvállalatok, szövet­kezetek, mezőgazdasági szer­vezetek és magánkisSparosok mutatják be termékeiket. Je­lentkeztek külföldi kiállítók iS: hagyományosan részit vesz Jugoszlávia, és á testvérvá­rosok, Odessza, Lodz és Tur­ku jellegzetes áruit is be­mutatják Szegeden. A déli szomszéd, Jugo­szlávia közel 100 kiállítóval lesz jelen. A vásár jó alka­lom, hogy a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan, to­vább bővítsék a kishotár- menti kapcsolatokat, a szé­pen fejlődő gazdasági, keres­kedelmi együttműködést, az árucserét., A kétszázötven hazai ki­állító közül hetvenöt a fő­városból, a helybéliek közül ötvenen jelezték részvételi sz á ndókuikat, Bá cs-K iskun - ból 23, és a viszonylag távoli Győr-Sopron megyéből ti­zenkét kiállító étkezik Sze­gedire » A rendezvények sorából nem maradinak el a divat- bemutatók, szakmai és nem­zeti napok, filmvetítések. A rendező szervek díjakat osz_ tarnak ki a legszínvonalasabb árukat bemutató kiállítók között. K. T. Búzanemesítés Citogenetikai módszerek­kel végeznek kutatásokat a búza fagy állóságának növe­lésére az MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóinté­zetének „összkomfortos” nö­vényházában, a fitotronban, ahol a külső időjárásitól füg­getlen körülmények között dolgoznak € szakemberek. (Folytatás az 1. oldalról.) pülő Dombóvári, amelynek Barátság parkjában emlékfát ültették barátaink. A dombó­vári látogatásit befejezve a Balatonra utaztak. Testvérmegyénk tanácsi küldöttségét tegnap délelőtt, a megyei pártbizottság épüle­tében fogadta K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára. A fogadás keretében értékelték a Tolna megyében szerzett tapasztalatokat és kölcsönösen tájékoztatták egymást a két megye politi­kai, gazdasági és kulturális életéről. Jevgenyij Mihajlovics Po- dolszkij, a Tambov megyei Tanács vb-elnöke elmondta: nagyon érdekes, tanulságos volt Tolna megyében tett lá­togatásuk. Meglátogattak ta­nácsokat, üzemeket, városo­kat, falvakat, termelőszövet­kezeteket. ö személy szerint járt már a megyében, hat év­vel ezelőtt. Az akkori és a mostani tapasztalatait össze­hasonlítva látta, hogy milyen nagy eredmények születtek a hat év alatt Tolna megyében. Nagyon tetszett a küldöttség tagjainak Szekszárd, amely egyre jobban iparosodik és olyan szép városrészekkel bő­vül, mint a Tambov lakóte­lep. Dombóváron megnyerte tetszésüket, hogy a városfej­lesztés során szépen illesz­kednek a régi és új épületek. A mezőgazdaság is óriási lép­tekkel halad előre. Különö­sen szembetűnő, hogy milyen biztatóak az eredmények az idén. A határ mindenütt szép, sokat ígérő. Az embe­rek bizakodóak, jó termést várnak és felkészültek a be­takarításra. Jóleső érzés lát­ni ezeket az eredményeket — mondotta Podolszkij elvtárs. A Tambov megyeiek nevében is további sok sikert kívánt majd K. Papp elvtárs kér­désére válaszolva beszámolt testvérmegyénk, Tambov éle­téről is. Elmondta: Tambov megyé­ben is jó termésre van kilá­tás. Az iparban, a szolgálta­tásban az első félévi ered­mények jók. Most minden erejükkel azop munkálkod­nak, hogy sikeresen teljesít­sék az ötéves tervben előírt feladataikat. Az SZKP KB plénuma nemrég foglalkozott a XXVI. kongresszus előké­születeivel. Testvérmegyénk dolgozói most azon szorgos- kodnak, hogy munkasikerek­kel köszönthessék a kongresz- szust. A beszélgetés során szólt arról is, hogy Tambovban je­lenleg nagy ütemben folyik a város rekonstrukciója. Tam­bov város fejlesztését a kor­mány kiemelten kezeli, nagy összegeket áldoznak arra, hogy az ősi Tambov minél korszerűbb, minél szebb vá­ros legyen. — Ha edjönnek, nem is­mernek majd a városra — je­gyezte meg Podolszkij elv- társ. A város fejlesztésében, szebbé tételében a mi me: gyénk is részt vesz. Az együtt­működési megállapodás sze­rint például Tambov új szál­lodájának berendezéseit a Sárközi Népi Iparművészeti Szövetkezet készíti és szállít­ja majd. A fogadást követően tanv bovi vendégeink Bátaszékre utaztak, ahol a termelőszö­vetkezet életével, eredmé­nyeivel ismerkedtek. Testvérmegyénk tanácsi küldöttsége hétfőn befejezte látogatását és ma a Ferihe­gyi repülőtérről visszautazik Tambovba. Sertéstermelési társaság alakult Szekszárdon Az elmúlt napókban 6 ál- dig viszont a felkészülés ér­Laci és Lulu iami gazdaság, 12 tenmelő- szövétkezet, a KA-HY-B, az ISV, a HUINGAHIB és a Tolna megyei Adatforgalmi és Húsipari Vállalat meg­alakították a Tolna megyei Sertéstermelési Gazdasági Társaságot. A mezőgazdasági nagyüzemek és a húsipari vállalatok régi kívánsága és törekvése valósult meg a társaság létrehozásával. A mezőgazdaság és a hús­ipar kapcsolataiban most először kerül sor arra, hogy egy hosszabb távra szóló közös célt — az előállított sertések minőségének meg­határozott célú javítását — közös anyági érdekeltségre épülően valósítsanak meg. A társaság tagjai elsősor­ban az export célokra fel­dolgozott sertések minőségé­nek javítására, ezen belül kiemelten a sonkából és la­pockából kitermelődő' szín- hús arányának növelésére fogtak össze és a közös te­vékenység eredim é nyélként jelentkező több létértéket egymás között megosztják. A célok között szerepel az ér­téktelenebb PSE jellegű — halvány, puha, vizenyős — hús arányának csökkentése és a genetikailag egysége­sebb sertésállományok kiala­kítása ás. A társaság úgy döntött, hogy a többlet eredmények tényleges megosztását 1982. január 1-ével kezdi meg Ad­íNagyohb választék, új szí­nek és anyagok, kényelem és divatosság jellemzi a ha­zai cipőipar 1981-es tavaszi- nyári modeilijeit, melyeket a MAIBEOSZ székházéiban hétfőn megnyílt kiállításon mutattak be a kereskedelem szakembereinek. A kis- és nagykereskedelmi vállalatok képviselői a tavalyinál mint­dekébpn a gesztor vállalat — Tolna megyei Adatforgalmi és Húsipari Vállalat — a nagyüzemeknek az I—III. minőségi osztályú sertései után 0,40 Ft/ikg termeltetési térítést fizet. A hátralévő másfél év alatt a tenyésztési-tenyész­tésszervezési munkák mel­lett véglegesítik a többlet- termék mérési módszerét, va_ lamint a többletérlték-meg­osztás arányait és módját. A gesztor vállalat a mezőgaz­dasági nagyüzemekkel folya­matosan közli azokat a mi­nősítési mérőszámokat, para­méterekét, amelyek a szín- húsarány alakulását ós a PSE jelleget mutatják. Ezek nélkülözhetetlenek az ered­ményes tenyésztői munká­hoz. IA feladatok felsorolásából is látható, hogy a társaság megalakulása nemcsak for­májában, hanem tartalmá­ban is új, az eddigieknél fej­lettebb kapcsolatöt teremt a mezőgazdasági nagyüzemek és a húsipar között. Az ösz- szehangolt kölcsönös érde­keltségen alapuló munka eredménye a feldolgozási célnak megfelelő, jobb mi­nőségű sertés javítja a vég­termék gazdaságosságát, vi­lágipaci versenyképességét, így jól szolgálja inépgazdasá­egy 200-zal több új cipő- modellből választják ki a következő két hét alatt azo­kat, melyéket az ipartól meg­rendelnék, s jövőre a vásár­lóknak kínálnak. A kiállításon 1500 pár ta­vaszi, nyári férfi-, női és gyermekcipőt mutatnak be a hazai cipőgyárak, s na­gyobb sízövétikezetek. Ráérősen fordul az emel­kedőnek kapaszkodó autók után. Kezében maga faragta bot, amivel biztatná lelhet az üszőket, meg persze lekasza­bolni a lekaszabolandó gazo­kat, bokrokat. Vállán a tás­karádió — Selga —, most éppen hallgat, mert nem na­gyon lehet rádiózni. Bredák Laci ugyanis a falu — Var­sád — Kölesd felé eső ré­szén a tsz-major előtti füves térségben legeltet. Nincs te­hát rádiózás, mert figyelni kell, nehogy a marhák vala­melyik kertbe tévedjenek, meg aztán itt van az út is, végül pedig — nincs hallgat- nivaló a fogható adókon. Igaz, nem nagy a forgalom, megállni pedig épp hogy nem szoktak, kivéve ezt a tragacsot, amiből egy hosszú fickó kászálódik elő és min­denféléket- kérdezget. Pél­dául ilyeneket, .hogy: — Kisebb vagy mint a tehenek... — kérdezném. — Eziek üszők — vág köz­be Laci, — Szóival az üszők. Nem félsz tőlük? — Szelídek és inkább a füvet rágják, engem békén hagynak. Csak akkor van baj, ha szétszélednék. Lehet futkosni utánuk. Olyankor unom, de amúgy szeretem őkelt. — Gondoloím, a jószág a tsz-é, vagy háztáji? — Hát — nyújtja meg az á betűt Laci. — Csak -nem azt akarod mondani, hogy nem tudod, kinek a marháit őrződ — ökvetét lenkedem. — A tsz-é. Persze, bizto­san a tsz-é. Hogyne tudnám. Itt tartják őket a majorban — bök a szemközti domb felé — Hivatalosan is, vagy csak úgy kisegítőként vagy bojtár? — Apu őrzi a jószágot, én csak afféle kisegítő vagyok. Miikor van valami dolga, ak­kor én őrzöm őket Nem nagy dolog, úgyhogy meg tudom csinálni. Nyolckor kihajtok, tizenegykor vissza. Aztán délután kettőtől öt óráig le­geltetek és vége a napnak. — Apu most mit csinál? — Most éppen az árpával foglalkozik. Tegnap levágtak. Ma hordják be és holnap jön a kombájn elcsépelni. Addig én vagyok a helyette­se. De ez előfordul többször is, -mert építkezünk otthon, akkor is én helyettesítem. Ha például sóderért, vagy mészért kell mennie vagy f-o- gósaibfo munka akad. Hár­man vagyunk testvérek, de a -nővérem és a bátyám már nincs otthon. — Édesapád mit csinál a tsz-.bén. — Volt a lovaknál — de azokat eladták. Van trakto­ros vizsgája is, de inin-cs traktor. Ezért van most a marhák mellett. — Te mi szeretnél lenni? — Még .nem tudom. Pa­lánkra szeretnék menni -ta­nulni, a szakközépiskolába. — Milyen- tanuló .vagy? — Közepes. Különösen -a gyakorlatit szeretem, meg a rajzot és az élővilág órákat. Laci -most lesz hetedikes. Gyünkre jár iskoláiba. Akikor hét órától este fél hatig ott van. Kevesebb jut a játék­ra. De ilyenkor, nyáron, övék a világ. Bár vakáció­ban dolgoz-ni is szokott. — Rudolfba szoktunk jár­ni dolgozni. Kukoricát cí­merezni, kacsozni. Vagy a tsz-ben dolgoztunk, . de az idén nem lehetett menni. Nem kaptam papírt, mert nem vagyok még tizenhat éves — mondja Laci tárgyi­lagosan, így i.nem lehet tudni, Laci és Lulu hogy ennek örül, vagy bán­kódik miatta. Közben visszaért a segítő­társ is, Lgei kutyája, a Lulu. Értelmes jószág, bár nem olyan jó, mint -a másik ku­tya. Az pedig azért maradt otthon, mert hasas -és el­lustult, ilyeténképpen Lulu is helyettes. Az amúgy for­más eb a falusi keverékek meghatározhatatlan elegye. Törzse kályhaeső hosszúságú, lábai tacskóra emlékeztet­nék, ábrándos szemei pedig egy vizslára. H-a nagyon ki­húzza -magát, talál a csánik- jáig felér -az üszőknek. Et­től persze még lehet jó ku­tya, mint Laci mondja. — Mivel telik a vakáció -itt a falun? — Néha lemegyünk Tor­másra pecázni. Aztán a kör­nyékben csatangolunk. Van itt egy srác, aki Pestről ide jött nyaralni. Ö is jön ve­lőik — mondja Laci, aztán az üszők után ballag, mert kezdenek széled-ni. — st — gi célkitűzéseink megvalósí­tását. Ezerötszáz cipőmodell Szabadkai József ünnepi beszédét mondja Csak ballagni kell utánuk

Next

/
Thumbnails
Contents