Tolna Megyei Népújság, 1980. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-02 / 153. szám
A KÉPÚJSÁG 1980. július 2. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Áruszállítás Űjiregi vásárlók aláírással érkezett szerkesztőségünkbe a következő szövegű levél: „...Tisztelt Szerkesztőség! Mindennapi kenyerünk ügyében fordulunk Önökhöz segítségért. Az elmúlt időszakban Űjiregen a vásárlók nem lisztes, hanem tápporos kenyeret kapnak a boltban. Mindez nem az eladó hibája. A hiba a szállításban van. A jármű ugyan zárt, — az egészségügyi követelményeknek megfelel —, csupán annak vezetője hagyja figyelmen kívül a szabályokat. Nem látja be, hogy milyen fontos élelmiszert szállít és szívesen vállal feketefuvart. Iregszemcséről ki-kifuvaroz néhány zsák tápot, s így együtt utazik — egymás mellett — táp és kenyér...” A panaszos levelet a Kop- Ka ÁFÉSZ elnökének, Klein Istvánnak Tamásiba küldtük meg, aki az alábbi választ adta: „...Kivizsgáltam az újiregi vásárlók panaszát, megállapítottam, hogy a gépkocsi- vezető nem tartotta be az élelmiszer szállítására vonatkozó rendeletet, ugyanis 20 kilogramm, papírzsákba csoTelefonszámunk: 12-284 magolt tápot szállított azzal a kocsival, amely kenyér- fuvarozásra van rendszeresítve. Írásban figyelmeztettem a gépkocsivezetőt az élelmiszer- szállítás szabályaira, melyet a jövőben ellenőrizni fogunk...” Parkolás „...Csupán annyit kérdezünk, hogy a rajzon megjelölt helyen valóban tilos-e a parkolás. Szerintünk a gáz- olajkút felőli oldalon a tábla figyelembevételével valóban nem szabad parkolni. Mivel az egy irányú utcának tekintendő, az út bal oldalán a járdasziget mellett nem tiltja a tábla a parkolást. Ennek ellenére a rendőrök sorra bírságolnak meg személyeket...” — írja a bírságoltak nevében egy szekszárdi olvasónk. A levelet a Tolna megyei Rendőr-kapitányság közbiztonsági és közlekedési osztályának küldtük meg, ahonnét Eigner György r. százados osztályvezető a következőket válaszolta: ....Szekszárd város belterületén, a Széchenyi utcában a HTO-kútnál lévő terület, a mi a Széchenyi utcától járdaszigettel van elválasztva, egy irányú forgalmi út jellegűnek tekinthető. Ez a közterület — amely tanácsi kezelésben van — alapvetően a HTO-kút olajjal, illetve a csemegebolthoz (ami jelenleg ugyan nem üzemel) áruval érkező járművek beállásának biztosítására lett kialakítva. Ebből egyértelműen következik, hogy e terület nem a járművek parkolását van hivatva biztosítani. A vizsgálat során megállapítottuk, hogy a fenti területen a forgalomszervezési hiányosságból eredően: — hiányzik az egy irányú forgalmat, valamint a — mindkét oldalra vonatkozó várakozást megtiltó és a — kihajtásnál az elsőbbségadás kötelező jelzőtábla. A várakozást tiltó jelzőtábla hiányából történik meg, hogy a kiépített járdasziget mellett több gépkocsi áll meg parkolás céljából. Mint ahogy a panaszbeadvány vázlatrajza is ábrázolja a parkoló járműveket, az szabálytalan. (KRESZ 40. §. [5> bek. d) pont.) A fenti ügyben a forgalomszervezést illetően az illetékes útügyi hatóság felé az intézkedést megtettük...” Ali VÁLASZOLUNK A sportmunkatársi munkakörben dolgozók munkaviszonyának egyes kérdéseiről szól a munkaügyi miniszter 10/ 1980. (VI. 11.) MüM számú rendelete, amely szerint a munkáltatók sportmunkatársi munkakörre szólóan munkaviszonyt csak abban az esetben létesíthetnek, ha ehhez a külön jogszabályban meghatározott sportegyesület által rendelkezésre bocsátott létszámkerettel rendelkeznek. Sportmunkatársi munkaviszony csak határozott időre szólóan létesíthető, éspedig legfeljebb négyéves időtartamra. Itt jegyezzük meg, hogy a határozott időre létesített munkaviszony a határo_ zott idő elteltével egyszerűen megszűnik, azt tehát nem kell valamilyen külön intézkedéssel (pl. felmondással) megszüntetni. A rendelet melléklete tartalmazza azokat a bércsoportokat, amelybe a sport- munkatársakat be kell sorolni, s ugyanott szerepel összegszerűen az a személyi alapbér, melyet részükre fizetni kell. A besorolást évenként felül kell vizsgálni és azt a sportbeli teljesítmény, magatartás és képzettség értékelése alapján évente újból meg kell állapítani. Kihangsúlyozandó, hogy a sportmunkatársi munkakörben foglalkoztatott dolgozó a munkáltatótól az említett mellékletben megjelölt személyi alapbéren felül semmiféle ejyéb díjazásban nem részesülhet. A jogszabály rendelkezéseit a labdarúgók esetében 1980. augusztus 1. napjától, a nemzetközi osztályú minősítésű sportolóknál legkésőbb 1981. január 1. napjától kell alkalmazni. (Megjelent a Magyar Közlöny 1980. évi 39. számában.) Indokoltnak tartjuk a Kereskedelmi Értesítő idei 15. számában megjelent két közleményre is felhívni a figyelmet. Az egyik a vállalati művelődési bizottságok munkájával foglalkozik és kimondja, hogy a jövőt illetően az anyagi és szellemi energiák ésszerűbb felhasználása érdekében — a gazdasági célkitűzésekkel összhangban — törekedni kell a munkahelyi művelődés tervszerűbbé, ösz- szehangoltabbá tételére, mely munkához a közeljövőben megjelenő közművelődési irányelvek fognak segítséget nyújtani. A másik közlemény a társadalombiztosítási ügyintézők foglalkoztatásáról szól, megállapítja, hogy a számítá. sok szerint a belkereskedelmi ágazatban 600—800 dolgozó társadalombiztosítási ellátásához egy társadalombiztosítási ügyintéző szükséges, az ésszerű és takarékos munkaerőgazdálkodás megvalósítása során ez a norma irányadónak tekintendő. (Az ügyintéző szakképzettségétől, gyakorlatától, az ügyvitel gépesítésének fokától függően természetesen attól el lehet térni.) A gazdálkodószervezetek iparjogvédelmi munkájának fejlesztéséről szól az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium 4/1980. számú irányelve, amely az OKISZ Értesítő f. évi 14. számában jelent meg. „Az ipar- jogvédelmi munka színvonalának emelése érdekében a gazdálkodószervezetek készít_ senek iparjogvédelmi tervet a VI. ötéves terv időszakára” — mondja ki az irányelv és részletesen megjelöli azt is, hogy ez a terv milyen feladatokkal foglalkozzon. Megjegyzendő, hogy az iparjogvédelmi munka szerves része az újítómozgalommal kapcsola. tos' irányítási, szervezési, ■ hasznosítási feladatok ellátása is, az irányelv szerint pedig: „Az újítómozgalom eredményei tervszerű irányítással fokozhatok. Ezért szükséges, hogy az újítási és találmányi eredmények jobban épüljenek be a vállalati tervezés, gazdálkodás rendszerébe.” DR. DEÁK KONRÁD a TIT városi—járási szervezetének elnöke Hívószámunk: 05 ! » Tűzvédelmi igazgatás A tűz elleni védekezés egyidős az emberrel. Kezdetben menekült a tűz elől, majd oltani igyekezett. Ebbéli igyekezete akkor volt viszonylag eredményes, amikor megismerte a víz hatását. A tudatos és szervezett tűzoltás a társadalom fejlettebb szakaszán, háborúk idején kezdődött. A harcmód szerint igyekeztek felgyújtani az ellenség táborát. Tüzes nyilakat röpítettek oda. Tehették ezt, mert az épületeket fából építették a tetőhéjazat szalmából, sásból, esetleg nádból volt. A táborlakók egy része a tűzoltással foglalkozott. Öltözetük azonos volt a harcosokéval. A fegyver helyett azonban tekercselt rongyokkal, bőrhevederekkel, bontóeszközökkel voltak felszerelve. Ez már szervezett tűzoltás volt, de megelőzésről, tűzvédelmi igazgatásról ekkor még nem beszélhetünk. Ilyen rendszabályok nem alakultak ki. A településeket rendszertelenül építették. Az építőanyag gyúlékony volt. így aztán tűz esetén egész falvak égtek le. Egy-egy ilyen nagyobb tűz után helyi szabályokat léptet, tek életbe. Megtiltották a fedél nélküli pipa használatát, kötelezték a lakosságot, hogy a tűzhelyből kiszedett parazsat oltsa el. Ez már tűzmegelőzést célzó intézkedés volt. Az egész országra vonatkozó első szabályozást 1788-ban II. József végezte el az általa kiadott tűzvédelmi pátensben. A rendelet céljaként a tűz megelőzését, jelzését és oltását, valamint a tűz körülményeinek vizsgálatát jelölte meg. Szabályozta az építkezést, a tűzveszélyes tevékenységet, a tűz eseténi feladatokat. Elrendelte, hogy minden tűz után vizsgálatot kell tartani. A tapasztalatok alapján az elöljáróság köteles volt intézkedni a további tüzek megelőzésére. Tehát megjelent a tűzvédelmi igazgatás. Ez a téma bekerült az általános igazgatás rendszerébe. A társadalommal, a technikával együtt fejlődött, ma már egészen magas szintet ér el, és elképzelhetetlen a mai társadalom tűzvédelmi igazgatás nélkül. Nem elég megtermelni a javakat, hanem védeni is kell a tűz pusztításától. A tűz elleni védekezés az egész társadalom feladata. Valamennyi vezetőnek meg kell tenni a szükséges intézkedést. A termeléssel együtt kell foglalkozni a tűzvédelemmel is. A tűzvédelmi igazgatási feladatokat az állami tűzoltóság szervei látják el. Hatáskörük minden tűzvédelmi ügyre kiterjed, kivéve a honvédség és a bányák föld alatti területét. Az illetékesség általában a közigazgatási határokhoz igazodik. A Bony- hádon és Dombóvárott lévő tűzoltóparancsnokság illetékessége a városra és környékére terjed ki, Szekszárdon és Pakson a város és járás területén folytatnak tevékenységet. Tamásiban a járás területén illetékesek. Tehát, amennyiben bárkinek tűzvédelmi ügyben a tűzoltósághoz kell fordulni, a lakóhelye szerinti hatóságot keresheti fel. Ide kell a tüzet bejelenteni akkor is, ha azt a tűzoltóság közreműködése nélkül eloltották. Gépkocsitűz esetén az a tűzvédelmi hatóság végzi a vizsgálatot, amelyiknek a területén történt az eset. Vagyis a Hőgyészen leégett gépkocsit a tulajdonosa ne vitesse haza Siófokra, hanem előbb a tamási tűzoltóparancsnokságtól kérje a tűzvizsgálat megtartását. Késői bejelentés, vagy a helyszín megváltoztatása esetén a vizsgálat megtartását — mivel attól eredmény nem várható — a hatóság mellőzi. Következésképpen a biztosítási összeget ez esetben nem kaphatják meg. Milyen tűzvédelmi igazgatási feladatokat lát el az állami tűzoltóság? A telep- és építési, valamint a használatba vételi engedélyezési eljárásoknál csupán szakhatóságként működik közre. Ezekben az esetekben a tanácsi építési hatóságok adják ki az engedélyeket. A tűzvédelmi hatóságok az építéshez előírt rendelkezések megvalósítását kísérik figyelemmel. Hatóságként a létesítményekben szemléket tartanak, amennyiben ott a tűzvédelemre kiható változások történtek. Ezt a szemlét kérni kell. A fontosabb létesítményeket nyilvántartásba veszik és rendszeresen ellenőrzik. A mulasztókat a hibák felszámolására és tájékoztatás adására szólítják fel. Súlyosabb mulasztás esetén szabálysértési feljelentést tesznek. Ezt az eljárást viszont a tanácsi szabálysértési előadók folytatják le. Amennyiben a jegyzőkönyvben rögzített hiányosságok száma magas, vagy korábban is felvetett visszatérő hibák is vannak, határozatban kötelezi a létesítmény vezetőjét a végrehajtásra. Ha ennek sem tesznek eleget, 5000,— Ft-ig bírságolhat. Határozatban ad engedélyt a hatóság a jogszabály vagy szabvány létesítési előírásainak megtartása alól. Ilyen lehet, amikor a tűztávolságot vagy tűzszakasz méretét nem tudják megtartani. Ilyenkor ellensúlyozásként más előírást tesz. Határozatban rendelkezik, amennyiben valamit jogszabály vagy szabvány nem szabályoz. Természetesen a határozatok ellen fellebbezésnek van helye. Tűz esetén vizsgálatot tartanak. Tisztázni kell a tűz pontos helyét, a terjedését, a keletkezés okát, a károsultakat, mi égett el és ki milyen mértékben felelős. Ennek érdekében helyszíni szemlét tartanak, tanúkat hallgatnak meg, ha kell, szakértőket vesznek igénybe. A vizsgálat meglehetősen bonyolult feladat. Akkor várható eredmény, ha azonnal bejelentik az eseményt és nem változtatják meg a helyszínt. A vizsgálatról jegyzőkönyv készül. Erről az Állami Biztosító kérésére kivonatot ad ki a hatóság. Amennyiben a károsult ellen a tűz keletkezéséért szabálysértési vagy bűnvádi eljárás indult, a kivonatot csak az ügy befejezése után adja ki. Erről természetesen a kérelmezőt értesíti a hatóság. A tűzvédelmi rendelkezésekről, a megtörtént tűzesetek tanulságairól tájékoztatják a lakosságot. Időközönként megvizsgálják az irányító szervek tűzvédelmi tevékenységét. A tapasztalatokat írásban rögzítik és meghatározzák a feladatokat. Mint ahogy a fentiekből kitűnik, az állami tűzoltóság feladatát illetően két nagy csoportra oszlik. Vannak a tűz oltásával, emberek és állatok mentésével foglalkozók, és a cikkben leírt államigazgatási feladatokat ellátók. A két csoport azonban szorosan együttműködik. A tűzvédelmi igazgatási feladatokat az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint kell végezni. A speciális rendelkezéseket a tűzvédelmi jogszabály tartalmazza. A lakosságnak fontos tudni, hogy minden városban, járási székhelyén működnek első fokon eljáró tűzvédelmi hatóságok. Minden tűzvédelmi ügyben bátran fordulhatnak hozzájuk. A megyei parancsnokság az egész megyére kiterjedő szakfelügyeletet lát el és II. fokú hatóságként működik. A legfelsőbb szakfelügyeletet a BM Tűzoltóság Országos Parancsnoksága látja el. A tanácsi szervek törvényességi felügyeletet gyakorolnak. MEGYEI TŰZOLTÓPARANCSNOKSÁG
