Tolna Megyei Népújság, 1980. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-02 / 153. szám

A KÉPÚJSÁG 1980. július 2. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Áruszállítás Űjiregi vásárlók aláírással érkezett szerkesztőségünkbe a következő szövegű levél: „...Tisztelt Szerkesztőség! Mindennapi kenyerünk ügyé­ben fordulunk Önökhöz se­gítségért. Az elmúlt időszak­ban Űjiregen a vásárlók nem lisztes, hanem tápporos ke­nyeret kapnak a boltban. Mindez nem az eladó hibája. A hiba a szállításban van. A jármű ugyan zárt, — az egészségügyi követelmények­nek megfelel —, csupán an­nak vezetője hagyja figyel­men kívül a szabályokat. Nem látja be, hogy milyen fontos élelmiszert szállít és szívesen vállal feketefuvart. Iregszemcséről ki-kifuvaroz néhány zsák tápot, s így együtt utazik — egymás mel­lett — táp és kenyér...” A panaszos levelet a Kop- Ka ÁFÉSZ elnökének, Klein Istvánnak Tamásiba küldtük meg, aki az alábbi választ adta: „...Kivizsgáltam az újiregi vásárlók panaszát, megálla­pítottam, hogy a gépkocsi- vezető nem tartotta be az élelmiszer szállítására vonat­kozó rendeletet, ugyanis 20 kilogramm, papírzsákba cso­Telefonszámunk: 12-284 magolt tápot szállított azzal a kocsival, amely kenyér- fuvarozásra van rendszere­sítve. Írásban figyelmeztettem a gépkocsivezetőt az élelmiszer- szállítás szabályaira, melyet a jövőben ellenőrizni fo­gunk...” Parkolás „...Csupán annyit kérde­zünk, hogy a rajzon megje­lölt helyen valóban tilos-e a parkolás. Szerintünk a gáz- olajkút felőli oldalon a tábla figyelembevételével valóban nem szabad parkolni. Mivel az egy irányú utcának te­kintendő, az út bal oldalán a járdasziget mellett nem tilt­ja a tábla a parkolást. En­nek ellenére a rendőrök sor­ra bírságolnak meg szemé­lyeket...” — írja a bírságol­tak nevében egy szekszárdi olvasónk. A levelet a Tolna megyei Rendőr-kapitányság közbiz­tonsági és közlekedési osztá­lyának küldtük meg, ahon­nét Eigner György r. száza­dos osztályvezető a követke­zőket válaszolta: ....Szekszárd város belte­rületén, a Széchenyi utcában a HTO-kútnál lévő terület, a mi a Széchenyi utcától jár­daszigettel van elválasztva, egy irányú forgalmi út jelle­gűnek tekinthető. Ez a köz­terület — amely tanácsi ke­zelésben van — alapvetően a HTO-kút olajjal, illetve a csemegebolthoz (ami jelen­leg ugyan nem üzemel) áru­val érkező járművek beállá­sának biztosítására lett ki­alakítva. Ebből egyértelműen következik, hogy e terület nem a járművek parkolását van hivatva biztosítani. A vizsgálat során megálla­pítottuk, hogy a fenti terü­leten a forgalomszervezési hiányosságból eredően: — hiányzik az egy irányú forgalmat, valamint a — mindkét oldalra vonat­kozó várakozást megtiltó és a — kihajtásnál az elsőbb­ségadás kötelező jelzőtábla. A várakozást tiltó jelző­tábla hiányából történik meg, hogy a kiépített járdasziget mellett több gépkocsi áll meg parkolás céljából. Mint ahogy a panaszbeadvány vázlatraj­za is ábrázolja a parkoló jár­műveket, az szabálytalan. (KRESZ 40. §. [5> bek. d) pont.) A fenti ügyben a forga­lomszervezést illetően az il­letékes útügyi hatóság felé az intézkedést megtettük...” Ali VÁLASZOLUNK A sportmunkatársi munkakörben dol­gozók munkaviszo­nyának egyes kér­déseiről szól a mun­kaügyi miniszter 10/ 1980. (VI. 11.) MüM számú rendelete, amely szerint a munkáltatók sportmunkatár­si munkakörre szólóan mun­kaviszonyt csak abban az esetben létesíthetnek, ha eh­hez a külön jogszabályban meghatározott sportegyesület által rendelkezésre bocsátott létszámkerettel rendelkeznek. Sportmunkatársi munkavi­szony csak határozott időre szólóan létesíthető, éspedig legfeljebb négyéves időtar­tamra. Itt jegyezzük meg, hogy a határozott időre léte­sített munkaviszony a határo_ zott idő elteltével egyszerűen megszűnik, azt tehát nem kell valamilyen külön intézkedés­sel (pl. felmondással) meg­szüntetni. A rendelet mellék­lete tartalmazza azokat a bér­csoportokat, amelybe a sport- munkatársakat be kell sorol­ni, s ugyanott szerepel összeg­szerűen az a személyi alap­bér, melyet részükre fizetni kell. A besorolást évenként felül kell vizsgálni és azt a sportbeli teljesítmény, maga­tartás és képzettség értékelé­se alapján évente újból meg kell állapítani. Kihangsúlyo­zandó, hogy a sportmunka­társi munkakörben foglalkoz­tatott dolgozó a munkáltató­tól az említett mellékletben megjelölt személyi alapbéren felül semmiféle ejyéb díja­zásban nem részesülhet. A jogszabály rendelkezéseit a labdarúgók esetében 1980. au­gusztus 1. napjától, a nemzet­közi osztályú minősítésű sportolóknál legkésőbb 1981. január 1. napjától kell alkal­mazni. (Megjelent a Magyar Közlöny 1980. évi 39. számá­ban.) Indokoltnak tartjuk a Ke­reskedelmi Értesítő idei 15. számában megjelent két köz­leményre is felhívni a figyel­met. Az egyik a vállalati mű­velődési bizottságok munká­jával foglalkozik és kimond­ja, hogy a jövőt illetően az anyagi és szellemi energiák ésszerűbb felhasználása érde­kében — a gazdasági célkitű­zésekkel összhangban — tö­rekedni kell a munkahelyi művelődés tervszerűbbé, ösz- szehangoltabbá tételére, mely munkához a közeljövőben megjelenő közművelődési irányelvek fognak segítséget nyújtani. A másik közlemény a társadalombiztosítási ügyin­tézők foglalkoztatásáról szól, megállapítja, hogy a számítá. sok szerint a belkereskedelmi ágazatban 600—800 dolgozó társadalombiztosítási ellátá­sához egy társadalombiztosí­tási ügyintéző szükséges, az ésszerű és takarékos munka­erőgazdálkodás megvalósítá­sa során ez a norma irány­adónak tekintendő. (Az ügy­intéző szakképzettségétől, gyakorlatától, az ügyvitel gé­pesítésének fokától függően természetesen attól el lehet térni.) A gazdálkodószervezetek iparjogvédelmi munkájának fejlesztéséről szól az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium 4/1980. számú irányelve, amely az OKISZ Értesítő f. évi 14. szá­mában jelent meg. „Az ipar- jogvédelmi munka színvona­lának emelése érdekében a gazdálkodószervezetek készít_ senek iparjogvédelmi tervet a VI. ötéves terv időszakára” — mondja ki az irányelv és részletesen megjelöli azt is, hogy ez a terv milyen felada­tokkal foglalkozzon. Meg­jegyzendő, hogy az iparjogvé­delmi munka szerves része az újítómozgalommal kapcsola. tos' irányítási, szervezési, ■ hasznosítási feladatok ellátá­sa is, az irányelv szerint pe­dig: „Az újítómozgalom ered­ményei tervszerű irányítással fokozhatok. Ezért szükséges, hogy az újítási és találmányi eredmények jobban épülje­nek be a vállalati tervezés, gazdálkodás rendszerébe.” DR. DEÁK KONRÁD a TIT városi—járási szervezetének elnöke Hívószámunk: 05 ! » Tűzvédelmi igazgatás A tűz elleni védekezés egy­idős az emberrel. Kezdetben menekült a tűz elől, majd ol­tani igyekezett. Ebbéli igye­kezete akkor volt viszonylag eredményes, amikor megis­merte a víz hatását. A tudatos és szervezett tűz­oltás a társadalom fejlettebb szakaszán, háborúk idején kezdődött. A harcmód szerint igyekeztek felgyújtani az el­lenség táborát. Tüzes nyilakat röpítettek oda. Tehették ezt, mert az épületeket fából épí­tették a tetőhéjazat szalmá­ból, sásból, esetleg nádból volt. A táborlakók egy része a tűzoltással foglalkozott. Öltö­zetük azonos volt a harcoso­kéval. A fegyver helyett azonban tekercselt rongyok­kal, bőrhevederekkel, bontó­eszközökkel voltak felszerel­ve. Ez már szervezett tűzoltás volt, de megelőzésről, tűzvé­delmi igazgatásról ekkor még nem beszélhetünk. Ilyen rendszabályok nem alakultak ki. A településeket rendszer­telenül építették. Az építő­anyag gyúlékony volt. így az­tán tűz esetén egész falvak égtek le. Egy-egy ilyen nagyobb tűz után helyi szabályokat léptet, tek életbe. Megtiltották a fe­dél nélküli pipa használatát, kötelezték a lakosságot, hogy a tűzhelyből kiszedett para­zsat oltsa el. Ez már tűzmeg­előzést célzó intézkedés volt. Az egész országra vonatkozó első szabályozást 1788-ban II. József végezte el az általa ki­adott tűzvédelmi pátensben. A rendelet céljaként a tűz megelőzését, jelzését és oltá­sát, valamint a tűz körülmé­nyeinek vizsgálatát jelölte meg. Szabályozta az építke­zést, a tűzveszélyes tevékeny­séget, a tűz eseténi feladato­kat. Elrendelte, hogy minden tűz után vizsgálatot kell tar­tani. A tapasztalatok alapján az elöljáróság köteles volt in­tézkedni a további tüzek meg­előzésére. Tehát megjelent a tűzvé­delmi igazgatás. Ez a téma bekerült az általános igazga­tás rendszerébe. A társada­lommal, a technikával együtt fejlődött, ma már egészen magas szintet ér el, és elkép­zelhetetlen a mai társadalom tűzvédelmi igazgatás nélkül. Nem elég megtermelni a ja­vakat, hanem védeni is kell a tűz pusztításától. A tűz el­leni védekezés az egész társa­dalom feladata. Valamennyi vezetőnek meg kell tenni a szükséges intéz­kedést. A termeléssel együtt kell foglalkozni a tűzvéde­lemmel is. A tűzvédelmi igazgatási feladatokat az állami tűzoltó­ság szervei látják el. Hatás­körük minden tűzvédelmi ügyre kiterjed, kivéve a hon­védség és a bányák föld alat­ti területét. Az illetékesség általában a közigazgatási ha­tárokhoz igazodik. A Bony- hádon és Dombóvárott lévő tűzoltóparancsnokság illeté­kessége a városra és környé­kére terjed ki, Szekszárdon és Pakson a város és járás terü­letén folytatnak tevékenysé­get. Tamásiban a járás terü­letén illetékesek. Tehát, amennyiben bárkinek tűzvé­delmi ügyben a tűzoltósághoz kell fordulni, a lakóhelye sze­rinti hatóságot keresheti fel. Ide kell a tüzet bejelenteni akkor is, ha azt a tűzoltóság közreműködése nélkül elol­tották. Gépkocsitűz esetén az a tűzvédelmi hatóság végzi a vizsgálatot, amelyiknek a te­rületén történt az eset. Vagy­is a Hőgyészen leégett gépko­csit a tulajdonosa ne vitesse haza Siófokra, hanem előbb a tamási tűzoltóparancsnokság­tól kérje a tűzvizsgálat meg­tartását. Késői bejelentés, vagy a helyszín megváltozta­tása esetén a vizsgálat meg­tartását — mivel attól ered­mény nem várható — a ható­ság mellőzi. Következéskép­pen a biztosítási összeget ez esetben nem kaphatják meg. Milyen tűzvédelmi igazga­tási feladatokat lát el az ál­lami tűzoltóság? A telep- és építési, valamint a használatba vételi engedé­lyezési eljárásoknál csupán szakhatóságként működik közre. Ezekben az esetekben a tanácsi építési hatóságok adják ki az engedélyeket. A tűzvédelmi hatóságok az épí­téshez előírt rendelkezések megvalósítását kísérik figye­lemmel. Hatóságként a létesítmé­nyekben szemléket tartanak, amennyiben ott a tűzvéde­lemre kiható változások tör­téntek. Ezt a szemlét kérni kell. A fontosabb létesítmé­nyeket nyilvántartásba ve­szik és rendszeresen ellenőr­zik. A mulasztókat a hibák felszámolására és tájékoztatás adására szólítják fel. Súlyo­sabb mulasztás esetén sza­bálysértési feljelentést tesz­nek. Ezt az eljárást viszont a tanácsi szabálysértési előadók folytatják le. Amennyiben a jegyzőkönyvben rögzített hiá­nyosságok száma magas, vagy korábban is felvetett vissza­térő hibák is vannak, határo­zatban kötelezi a létesítmény vezetőjét a végrehajtásra. Ha ennek sem tesznek eleget, 5000,— Ft-ig bírságolhat. Határozatban ad engedélyt a hatóság a jogszabály vagy szabvány létesítési előírásai­nak megtartása alól. Ilyen le­het, amikor a tűztávolságot vagy tűzszakasz méretét nem tudják megtartani. Ilyenkor ellensúlyozásként más elő­írást tesz. Határozatban ren­delkezik, amennyiben vala­mit jogszabály vagy szabvány nem szabályoz. Természetesen a határozatok ellen fellebbe­zésnek van helye. Tűz esetén vizsgálatot tar­tanak. Tisztázni kell a tűz pontos helyét, a terjedését, a keletkezés okát, a károsulta­kat, mi égett el és ki milyen mértékben felelős. Ennek ér­dekében helyszíni szemlét tartanak, tanúkat hallgatnak meg, ha kell, szakértőket vesznek igénybe. A vizsgálat meglehetősen bonyolult fel­adat. Akkor várható ered­mény, ha azonnal bejelentik az eseményt és nem változ­tatják meg a helyszínt. A vizsgálatról jegyzőkönyv készül. Erről az Állami Biz­tosító kérésére kivonatot ad ki a hatóság. Amennyiben a károsult ellen a tűz keletke­zéséért szabálysértési vagy bűnvádi eljárás indult, a ki­vonatot csak az ügy befejezé­se után adja ki. Erről termé­szetesen a kérelmezőt értesíti a hatóság. A tűzvédelmi rendelkezé­sekről, a megtörtént tűzesetek tanulságairól tájékoztatják a lakosságot. Időközönként megvizsgál­ják az irányító szervek tűzvé­delmi tevékenységét. A ta­pasztalatokat írásban rögzítik és meghatározzák a feladato­kat. Mint ahogy a fentiekből ki­tűnik, az állami tűzoltóság feladatát illetően két nagy csoportra oszlik. Vannak a tűz oltásával, emberek és állatok mentésével foglalkozók, és a cikkben leírt államigazgatási feladatokat ellátók. A két csoport azonban szorosan együttműködik. A tűzvédelmi igazgatási fel­adatokat az államigazgatási eljárás általános szabályai sze­rint kell végezni. A speciális rendelkezéseket a tűzvédelmi jogszabály tartalmazza. A lakosságnak fontos tudni, hogy minden városban, járási székhelyén működnek első fo­kon eljáró tűzvédelmi ható­ságok. Minden tűzvédelmi ügyben bátran fordulhatnak hozzájuk. A megyei parancs­nokság az egész megyére ki­terjedő szakfelügyeletet lát el és II. fokú hatóságként mű­ködik. A legfelsőbb szakfel­ügyeletet a BM Tűzoltóság Országos Parancsnoksága lát­ja el. A tanácsi szervek tör­vényességi felügyeletet gya­korolnak. MEGYEI TŰZOLTÓ­PARANCSNOKSÁG

Next

/
Thumbnails
Contents