Tolna Megyei Népújság, 1980. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-02 / 153. szám
1980. július 2. ^NÉPÚJSÁG 5 Szekszárdon és környékén A termőföld rendeltetésszerű használata és védelme A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusán elhangzott, hogy a föld nemzeti kincs, függetlenül attól, hogy kinek a tulajdonában van. Ez az elvi meghatározás a figyelmet leginkább a racionális földhasználatra irányította. Az elmúlt évek tapasztalatai azt igazolják, hogy a gyakorlatban is jelentős lépést tettünk előre a termőföld védelmét, célszerű használatát illetően. Erről a munkáról számolt be a szekszárdi járási tanácsi hivatal előtt a városi-járási földhivatal vezetője, juhász József. A földek védelméről átfogóan a földtörvény rendelkezik. Ez a törvény mint alap meghatározza mindazokat a feliadatokat, amelyeket a föld védelmében általában tenni kell — tájékoztatta munkatársunkat a földhivatal vezetője. A jogi szabályozás kitér arra is, hogy termőföldét más célra' csak indokolt esetben lehet igénybe venni. Még ebben az esetben is biztosítani kell a termelésből történő kivonás gyakorlati megvalósításáig az adott területen a termelést. ► A termelésből történő kivonásnak jogi szabályozása azt is kimondja, hogy az állam- igazgatási szervek a terület- felhasználási engedélyek kiadásánál kötelesek konzultálni a földhivatalnál és azzal együtt kell a döntést meghozni. Sajnos, ez számos esetben elmaradt és a földhivatal kész tények elé van állítva, amikor már nem tehet mást, mint hozzájárulását adja a terület kivonásához. Jelenleg is vannak és a jövőben iis lesznek olyan beruházások, amelyek terület- igénye elég nagy és elhelyezésüket sem lehet megoldani olyan területen, amely mezőgazdasági termelés tekintetében gazdaságtalan. Ha az elmúlt évek tapasztalatait * vesszük figyelembe, akkor azt látjuk, hogy a megszigorított rendelkezések ellenére is évről évre csökken a mezőgazdasági termelést szolgáló terület, számos esetben indokoltan, de sajnos találkozunk indokolatlan esetekkel is. Ezen a téren azonban vannak pozitív eredmények is. Kezd gyakorlattá válni, hogy rekultivációs munkával termőterületet alakítanak ki a mezőgazdasági nagyüzemek. Ilyen volt legutóbb az őcsényi Kossuth Mgtsz be- kötőútjónák építésénél mintegy 4,3 hektár nagyságú -terület termővé tétele, igaz, L hogy közel 1 millió forintot kívánt. Ebben az évben lehetőség adódott arra, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek nem termőterületeknek termelésbe vonása esetén hektáronként 10 ezer forint összegű állami támogatásban részesülhetnek. — Milyen eredményeket tudtak e téren elérni? — Ez idáig nagyobb eredményit nem sikerült elérni, lehet, hogy ennek oka propagandamunkánk hiányában is keresendő, vagy a mezőgazdasági nagyüzemek vezetői nem ismerik kellően az ide vonatkozó rendelkezést. Természetesen itt azt is látni kell, hogy egy hektár területnek termővé tétele érdekében fölhasznált költség- hányad jóval magasabb az állami támogatás összegénél, de perspektívában megérné a mezőgazdasági nagyüzemnek az ilyen jellegű és célú befektetés. — Hogyan védik a földet? — Földhivatalunknál az éves munkatervi feladatok között mindig kiemelten szerepelnek a termőföldek védelme érdekében teendő intézkedésék, különösen a par- lalgterüietek megművelése, azoknak valamilyen formában termelésbe vonása. Elmondhatom, hogy ezen a téren az elmúlt években jelentős előrehaladásit értünk el. A megtartott határszemlék az elmúlt évben is és eddig ez évben is azt bizonyítják, hogy járásunk területén minimális az a területnagyság, amely jelen pillanatban nincs megművelve. Ez hektánnagy- ság'ban ki sem fejezhető. Csupán néhány ezer négyzetméter területről van szó, amelyet egyéni tulajdonosok használnak. A föld visszakapta becsületét, talán soha nem volt még olyan szakszerűen megművelve a határ, mint most. Egy-két kisebb nagyságú területtől eltekintve, a mezőgazdasági nagyüzemeknél nincs műveletlen terület. A tavaszi határ- szemle során Bétán nyolc egyéni földtulajdonosnál, Bá- taszéken négy, Alsónyéken két tulajdonosnál talált a határszemle bizottság műveletlen területet. Az egyéni tulajdonosok földterületeinek megművelésénél a probléma elsősorban ott jelentkezik, hogy nem rendelkeznek fogaterővel, a termelőszövetkezet is csak akkor tud biztosítani, amikor a nagyüzemben az ilyen jellegű munkákat elvégezték. A második ellenőrző határszemle idejére a most műveletlenül talált területek is, egy-két kivételtől eltekintve, megművelésre kerültek. — Sokan akarnak szabadulni a földtől? — Földhivatalunk a fennálló jogszabályok értelmében egyéni tulajdonosok részéről történő földfelajánlást köteles elfogadni. Ez az intézkedés elősegíti az állami föld- tulajdon gyarapítását, mivel a felajánlott földeket állami tulajdonba vesszük és mező- gazdasági termelőszövetkezeteknek vagy tanácsnak adjuk használatba. Az elmúlt évben ilyen földfelajánlás 41 esetiben történt, a terület nagysága 13 hektár 4540 négyzetméter. Olyan tsz- tagok, akik valamilyen oknál fogva tsz-részarányukat nem tudják művelni, földjeikéit felajánlják, ilyen esetben ugyancsak az elfogadás mellett kell dönteni, ami tovább növeli az állami részarányt. Az elmúlt évben ilyen címen 4 hektár 8011 négyzetméter került felajánlásra. — Van, aki lakásához közelebbire szeretné kicserélni földjét. — A földcserékre minden évben tervet készítünk. A tervezés az előző évek tapasztalatain alapszik, kevés eltéréssel meg lehet tervezni a célszerű és gazdaságos földcseréket. Az elmúlt évben a termelőszövetkezetek és egyéniek 7156 négyzetméter területet cseréltek, az őcsényi, a decsi és a tolnai termelőszövetkezetek esetében. Nagyüzemek egymás között is folytatnak földcseréket, ilyen öt esetben volt, a terület nagysága 18 hektár 269 négyzetméter. A báta- széki és a szekszárdi termelőszövetkezet földcseréi voltak ezek. Most van engedélyezés alatt az őcsényi Kossuth Mgtsz és a Szekszárdi Állami Gazdaság között létrejött földcsere, a terület nagysága meghaladja a 14 hektárt. — Az állami, tanácsi földek megművelését hogyan lehet elérni? — Az állami földvédelem keretébe tartozik az is, hogy állami tulajdonban, a tanácsok kezelésében lévő földterületek megművelése biztosított. Járásunk területén 13 községben és Szekszárd városban állami tulajdonban és tanácsi kezelésben összesen 393 hektár terület van. Ebből haszonbérbe kiadtunk 259 hektárt és a községek gondoskodnak saját kezelésükben 133 hektár területről. Ez a területnagyság minden évben változik, ennek oka egyrészt a földfelajánlások, másrészt a határszemlék során történő állami tulajdonba vétel. Járásunkra általában az jellemző, hogy a tanácsi vezetők niagy gonddal és felelősséggel gondoskodnak a kezélésükben lévő földek megműveléséről. JÖVEDELMEZŐ A KISTERMELŐI SERTÉSTARTÁS Közvéleményünk nagy figyelemmel kíséri a sertés- tenyésztés és -hizlalás alakulását, hiszen a sertéshús fontos szerepet tölt be táplálkozásunkban. összes hús- fogyasztásunknak több mint a felét adja, s évről évre növekszik a külpiacokon értékesített sertéshús és az ebből készített termékék mennyisége is. Március végén a sertésállomány mintegy 2 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban volt. Ezen belül a kistermelők tulajdonában lévő sertések száma változatlan : a háztáji és kisegítő gazdaságokban március végén 366 ezer kocát tartottak. Hazánkban ma mintegy 900 ezer család foglalkozik sertéstartással, ők termelik az összes vágósertés több mint felét. Tenyésztői kedvük kedvező alakulását mutatja többek között az is, hogy az utóbbi négy év alatt csaknem megkétszerezték az állami vállalatok részére történő áruértékesítésüket. A termelés és az értékesítés dinamikus fejlődését azok a központi és vállalati intézkedések segítették elő, amelyek a kistermelői sertéstenyésztés és -hizlalás termelési feltételeinek, takarmányellátásának, jövedelmezőségének és az értékesítés biztonságának a javítására irányultak. A hízott sertés felemelt új felvásárlási ára ellenére több tényező kedvezőtlenül érintette a hizlalás jövedelmezőségét, megnövekedtek az energia, a szállítási és a göngyöleg költségei. Az országosan kedvezőnek tekinthető kép mellett néhány megyében — így Bács-Kis- kun, Szolnok, Heves megyékben — a tavalyihoz képest a kocaállomány csökkent. Ugyanakkor más megyékben — mint például Baranya, Győr-Sopron, Komárom, Hajdú-Bihar, SzabolcsSzatmár megyékben mind az összes sertés-, mind a koca- állomány 5—10 százalékkal növekedett a tavalyi azonos időponthoz képest. Az elmúlt időszakban több központi intézkedés is történt a sertéstartás ösztönzésére. Tavaly decemberben egyszerűsítették a szerződéshez szükséges nyomtatványokat. A' közelmúltban az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt intézkedett, hogy vállalatai a kistermelőknél tekintsenek el az átadás határidős előrejelzésétől. Változatlanul folytatódik a törlesz- téses vemheskoca-kihelyezési akció, amelynek keretében kedvezményesen 25—30 ezer kocát vásárolhatnak évente a kistermelők. A gabonaforgalmi és malomipari vállalatok megkönnyítették a takarmánybeszerzést, bővítették a választékot. így például 1979 végétől takarmánykoncentrátumot is értékesítenek, ami lehetővé teszi a saját szemes takarmány felhasználását, otthoni, házi keverését. Ezzei, száz kilogramm takarmányra számítva 50—70 forintot takaríthatnak meg a kistermelők. Csökkentették a papírzsák árát és az 50 forintos új jutazsák helyett 7 forintért kapják a használt jutazsákot a kistermelők. Csak ez az utóbbi intézkedés önmagában mintegy 40—60 forinttal csökkenti a sertésenként! hizlalási költségeket. Május 15-től a kistermelőktől felvásárolt hús- és hús jellegű sertések átvételi súlyhatárát 10 kilogrammal felemelték. A jövőben a kistermelők 95—125 kg-os súlyig — nem számítva a több éves szerződéses és más felárat — kilogrammonként 30,50 forintért, 125 kilogramm felett pedig 28 forintért értékesíthetik sertéseiket. A MÉM-ben még további egyszerűsítéseket és módosításokat terveznek a szerződési feltételeken, elsősorban azért, hogy a kistermelők, valamint az állatforgalmi és húsipari vállalatok, illetve szövetkezeti megbízottaik együttműködése közvetlenebbé, egyszerűbbé és hatékonyabbá váljék. M. M. Völgységi képek Megyénk egyik legszebb tájegységén, Bátaszék és Bony- hád között gazdálkodik a Völgység Népe Termelőszövetkezet. Kétezer-ötszáz juhot tart, amelyből egy nyáj a Kövespatak nevű festői helyen legel. Itt nehezebb a gazdálkodás, mint másutt, sík terepen... A meredek hegyoldalakról ezekben a napokban takarítják be a lucernaszénát. Fotó: B. J. Pj Valamikor szőlő volt itt. Hol a gazda, ki foglalja el ezt a területet? Sok helyen a dombvidéket elfoglalják a földet szerető emberek, s a járás területén végighúzódó hegyvonulat új arcot kap
