Tolna Megyei Népújság, 1980. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-13 / 163. szám

1980. július 13. tíÉPÜJSÁG 5 A termelőszövetkezetek erdőgazdálkodása Az erdő- és fagazdállkodás jelentőségét nem lehet túl­becsülni. Egyáltalán nem elhanyagolható az az erdőte­rület sem, amely a termelőszövetkezetek birtokában van, akkor sem, ha ez az lösszerdőterületen belül kis há­nyad. A MÉM Erdészeti és Faipari Hivatalának sajtótájé­koztatója szolgáltatta írásunk .adatait és következtetése­it, joggal mutatott rá a termelőszövetkezeti erdőgazdál­kodás jelentőségére. A tér m el ős zövetkeze t i erdőgazdálkodás a 60-as évek élején alakult ki, ekkor imég kevesebb mint ötvenezer hektáron. A következő éviben megalkotott erdőtörvény nyomán ez a terület jelentősen megnőtt, az 1979-es ada­tok szerint jelenleg a tsz-ek tulajdonában, illetve hasz­nálatában 478 618 hektár erdő és fásítás van. A .mi me­gyénkben tavaly 391 hektár tsz-erdősítés és -fásítás volt, az idei telepítési terv .190 hektár. Magyarországon az erdősítés-fásítás idei előirányzata 4100 hektár, az V. ötéves terv előirányzata 23 400 hektár, a mi megyénk­ben 1300 hektár. A termelőszövetkezeti. erdőgazdálkodás egyik legna­gyobb gondja az erdőterületek elaprózottsága. Az egy tsz-re jutó átlagos, erdőterület 300 hektár körül van és ez is rendszerint tíz—tizenöt tömbből áll. Ez az elapró­zottság a legtöbb helyen akadályozza a korszerű tech­nika gazdaságos, hatékony ifelhasznállását. A másik t gond, hogy az erdők állapota kedvezőtlenebb az állami erdőkénél. A tsz-ekben dolgozó erdőméfhökök száma 81, az er- désztechnikusok és' szakképzett erdészéké 604. A .szö­vetkezetek 'közel egyötödében még egyáltalán nincs szakember. Tavaly a szövetkezetek hazánkban valamivel több mint másfél millió köbméter fát termeltek ki, az idei terv ennél százezer köbméterrel több. Az országoshoz viszonyított arány nem egészen 22 százalék. Az egyes fafajok köziül a legnagyobb mennyiséget — 540 ezer köbméter — akácból termelték, a legkevesebbet — 28 ezer köbmétert — fenyőből. Viszonylag számottevő a nyár mennyisége, 158 ezer köbméter. A kitermelt fatömeg hasznosításában és az erdőgaz­dálkodás jövedelmezőségében döntő az ipari feldolgo­zásra kerülő választék aránya. iEz a. tsz-eknél mindössze negyven százalék. Ez imég akkor is alacsony, ha figye­lembe vesszük .a termelőszövetkezeti erdők kedvezőtlen adottságait. A lemaradás okai': kisebb részben az át­lagosnál kedvezőtlenebb facígj- és korosztály-összetétel, nagyobb 'részben a műszaki fejlesztés elmaradottsága, illetve hiánya, továbbá a szakimunkáshiány és a szak­emberhiány. A ^termelőszövetkezetek által feldolgozott alapanyag minősége, fajtaösszetétele elmarad az erdőgazdaság­ban feldolgozott alapanyagoktól. A feldolgozott alap­anyagban alapvetően a nyár, az akác és a cser domi­nál, kevés a tölgy, a bükk és a fenyő. A termelt vá­lasztékok között a ládakészítés céljára előállított fű­részáru a túlnyomó. Az V. ötéves .terv erdőtelepítési, fásítási eredményei a termelőszövetkezetek területén várhatóan így alakul­nak: tavaly ötezer hektár volt a telepítési terv, a tel­jesítés 6626 hektár. Az idén 4100 hektáron kell telepíte­ni, ebből a m'i megyénkre 190 hektár jut. A dunántúli megyék közül Tolna ezzel a második helyen áll. A dombvidékig erodált, lejtős talajok miatt felszabaduló mezőgazdasági területek erdőtelepítési feladatai főleg Veszprém, Tolna, B őrsöd - A baúj - Zernp lén és Nógrád megyékre .esnek. A jelenlegi állapot jellemzőit figyelembe véve meg­állapítható, hogy .a termelőszövetkezeti erdők területé­nek növekedést nem követte hasonló fejlődés a szer­vezés, fejlesztés területén, uralkodó még a területi, szervezeti szétaprózottság, -alacsony a gépesített szín­vonal, hiányols a szakember-ellátottság. A megnövéke- dett feladatokat .az egyes termelőszövetkezetek önállóan nem tudják megoldani. Mindez azt támasztja alá, hogy elkerülhetetlen ,a tsz-erdőgazdálkodás társulásos ala­pon történő továbbfejlesztése. Az integráció bővítésé­nek a következő tervidőszakban kiemelt jelentőséget az ad, hogy a hazai és exportpiacokon keresett faválaszték többletkitermelési lehetőségének nagyobb hányada az elkövetkező években már a mezőgazdasági üzemeknél lesz. Ilyenek például a nyár .lemezipart rönk, a papír­fa és a rostfa. A termelőszövetkezeti erdőgazdálkodás jelentősége évről évre nő. Részaránya ma az egész ország erdőgaz­dálkodásában 27 százalék, ez az ezredfordulóra, várha­tóan eléri a 32 százalékot. Az anyagi lehetőségeket egy-egy termelőszövetkezet nem tudja biztosítani, a szövetkezeti erdőgazdálkodás fejlesztésének egyetlen útja a társulások szervezése. Most már ennek jogi alapjai is rendeződtek. Az idei, januári felmérés szerint ma már 313 tsz társulás tagja, 136 ezer hektárral, az összes termelőszövetkezeti erdő­terület 28 százaléka. Egyes megyékben ez már szinte teljességet jelent, de másutt is — így Tolnában is — .tapasztalható javulás. A szövetkezeti erdőgazdálkodás társulásos alapon történő fejlesztésénél mindig alapelv kell hogy legyen, a helyi viszonyok figyelembe vétele, a fokozatosság és az érdekek gondos egyeztetése. Érdemes megf ogadni a MÉM Erdészeti és .Faipari Hi­vatalának tanácsait ezzel kapcsolatban, amelyek a kö­vetkezőkben somimázhatók: vigyázni kell az együttmű­ködési megállapodások1 gondos megfogalmazására, amely tartalmazza a-z egyes tagok jogait és kötelessé­geit. Ki kell térni a működési alapok megteremtésére, az érdekék egyeztetésére, az eredmény elosztására, a fo­lyamatos együttműködés feltételeinek megteremtésére. A társulások szakmai tartalmánál törekedni kell a tel­jes körű erdőgazdálkodási együttműködésre a lehetősé- gak_ és a fokozatosság betartásával. Végcélként a sza­porítóanyag-ellátás, erdősítés, erdőnevelési, fakiterme­lési és -feldolgozási munkák, különböző tervek készíté­se, szaktanácsadás, technológiák átadása, az eszközök közős kihasználása és javítása, a faanyag optimális hasznosítása, munkaerő-gazdálkodás, közös üzemek lé­tesítése, a közös értékesítés részévé válik a magasabb szintű hatékony erdőgazdálkodásnak. Ezzdl mind a résztvevők, mind a népgazdaság növelni képes az er­dőkben rejlő lehetőségek jobb kihasználását. L. GY. Aszfaltkeverő üzem Sokáig töprengtek a szak­emberek, hova telepítsék a megye egyetlen aszfaltkeverő üzemét. Végül is a kötesd— alsótengelici vasútállomás mögött kezdődött meg az építkezés, s ma már a szem­nek is tetsző, korszerű aszfalt­keverő telep áll a kölesdi ho­mokon. Fotó: Bakó A 77 köbméteres víztorony Vezérlőpultnál A 25 és 60 köbméteres bitumentartályok Mészkőliszt-silók Most a siófoki úthoz viszik az aszfaltot Futószalag juttatja az anyagot a keverőbe. Laboránsok Markoló viszi a gépsorhoz a zúzalékot

Next

/
Thumbnails
Contents