Tolna Megyei Népújság, 1980. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-13 / 163. szám
1980. július 13. tíÉPÜJSÁG 5 A termelőszövetkezetek erdőgazdálkodása Az erdő- és fagazdállkodás jelentőségét nem lehet túlbecsülni. Egyáltalán nem elhanyagolható az az erdőterület sem, amely a termelőszövetkezetek birtokában van, akkor sem, ha ez az lösszerdőterületen belül kis hányad. A MÉM Erdészeti és Faipari Hivatalának sajtótájékoztatója szolgáltatta írásunk .adatait és következtetéseit, joggal mutatott rá a termelőszövetkezeti erdőgazdálkodás jelentőségére. A tér m el ős zövetkeze t i erdőgazdálkodás a 60-as évek élején alakult ki, ekkor imég kevesebb mint ötvenezer hektáron. A következő éviben megalkotott erdőtörvény nyomán ez a terület jelentősen megnőtt, az 1979-es adatok szerint jelenleg a tsz-ek tulajdonában, illetve használatában 478 618 hektár erdő és fásítás van. A .mi megyénkben tavaly 391 hektár tsz-erdősítés és -fásítás volt, az idei telepítési terv .190 hektár. Magyarországon az erdősítés-fásítás idei előirányzata 4100 hektár, az V. ötéves terv előirányzata 23 400 hektár, a mi megyénkben 1300 hektár. A termelőszövetkezeti. erdőgazdálkodás egyik legnagyobb gondja az erdőterületek elaprózottsága. Az egy tsz-re jutó átlagos, erdőterület 300 hektár körül van és ez is rendszerint tíz—tizenöt tömbből áll. Ez az elaprózottság a legtöbb helyen akadályozza a korszerű technika gazdaságos, hatékony ifelhasznállását. A másik t gond, hogy az erdők állapota kedvezőtlenebb az állami erdőkénél. A tsz-ekben dolgozó erdőméfhökök száma 81, az er- désztechnikusok és' szakképzett erdészéké 604. A .szövetkezetek 'közel egyötödében még egyáltalán nincs szakember. Tavaly a szövetkezetek hazánkban valamivel több mint másfél millió köbméter fát termeltek ki, az idei terv ennél százezer köbméterrel több. Az országoshoz viszonyított arány nem egészen 22 százalék. Az egyes fafajok köziül a legnagyobb mennyiséget — 540 ezer köbméter — akácból termelték, a legkevesebbet — 28 ezer köbmétert — fenyőből. Viszonylag számottevő a nyár mennyisége, 158 ezer köbméter. A kitermelt fatömeg hasznosításában és az erdőgazdálkodás jövedelmezőségében döntő az ipari feldolgozásra kerülő választék aránya. iEz a. tsz-eknél mindössze negyven százalék. Ez imég akkor is alacsony, ha figyelembe vesszük .a termelőszövetkezeti erdők kedvezőtlen adottságait. A lemaradás okai': kisebb részben az átlagosnál kedvezőtlenebb facígj- és korosztály-összetétel, nagyobb 'részben a műszaki fejlesztés elmaradottsága, illetve hiánya, továbbá a szakimunkáshiány és a szakemberhiány. A ^termelőszövetkezetek által feldolgozott alapanyag minősége, fajtaösszetétele elmarad az erdőgazdaságban feldolgozott alapanyagoktól. A feldolgozott alapanyagban alapvetően a nyár, az akác és a cser dominál, kevés a tölgy, a bükk és a fenyő. A termelt választékok között a ládakészítés céljára előállított fűrészáru a túlnyomó. Az V. ötéves .terv erdőtelepítési, fásítási eredményei a termelőszövetkezetek területén várhatóan így alakulnak: tavaly ötezer hektár volt a telepítési terv, a teljesítés 6626 hektár. Az idén 4100 hektáron kell telepíteni, ebből a m'i megyénkre 190 hektár jut. A dunántúli megyék közül Tolna ezzel a második helyen áll. A dombvidékig erodált, lejtős talajok miatt felszabaduló mezőgazdasági területek erdőtelepítési feladatai főleg Veszprém, Tolna, B őrsöd - A baúj - Zernp lén és Nógrád megyékre .esnek. A jelenlegi állapot jellemzőit figyelembe véve megállapítható, hogy .a termelőszövetkezeti erdők területének növekedést nem követte hasonló fejlődés a szervezés, fejlesztés területén, uralkodó még a területi, szervezeti szétaprózottság, -alacsony a gépesített színvonal, hiányols a szakember-ellátottság. A megnövéke- dett feladatokat .az egyes termelőszövetkezetek önállóan nem tudják megoldani. Mindez azt támasztja alá, hogy elkerülhetetlen ,a tsz-erdőgazdálkodás társulásos alapon történő továbbfejlesztése. Az integráció bővítésének a következő tervidőszakban kiemelt jelentőséget az ad, hogy a hazai és exportpiacokon keresett faválaszték többletkitermelési lehetőségének nagyobb hányada az elkövetkező években már a mezőgazdasági üzemeknél lesz. Ilyenek például a nyár .lemezipart rönk, a papírfa és a rostfa. A termelőszövetkezeti erdőgazdálkodás jelentősége évről évre nő. Részaránya ma az egész ország erdőgazdálkodásában 27 százalék, ez az ezredfordulóra, várhatóan eléri a 32 százalékot. Az anyagi lehetőségeket egy-egy termelőszövetkezet nem tudja biztosítani, a szövetkezeti erdőgazdálkodás fejlesztésének egyetlen útja a társulások szervezése. Most már ennek jogi alapjai is rendeződtek. Az idei, januári felmérés szerint ma már 313 tsz társulás tagja, 136 ezer hektárral, az összes termelőszövetkezeti erdőterület 28 százaléka. Egyes megyékben ez már szinte teljességet jelent, de másutt is — így Tolnában is — .tapasztalható javulás. A szövetkezeti erdőgazdálkodás társulásos alapon történő fejlesztésénél mindig alapelv kell hogy legyen, a helyi viszonyok figyelembe vétele, a fokozatosság és az érdekek gondos egyeztetése. Érdemes megf ogadni a MÉM Erdészeti és .Faipari Hivatalának tanácsait ezzel kapcsolatban, amelyek a következőkben somimázhatók: vigyázni kell az együttműködési megállapodások1 gondos megfogalmazására, amely tartalmazza a-z egyes tagok jogait és kötelességeit. Ki kell térni a működési alapok megteremtésére, az érdekék egyeztetésére, az eredmény elosztására, a folyamatos együttműködés feltételeinek megteremtésére. A társulások szakmai tartalmánál törekedni kell a teljes körű erdőgazdálkodási együttműködésre a lehetősé- gak_ és a fokozatosság betartásával. Végcélként a szaporítóanyag-ellátás, erdősítés, erdőnevelési, fakitermelési és -feldolgozási munkák, különböző tervek készítése, szaktanácsadás, technológiák átadása, az eszközök közős kihasználása és javítása, a faanyag optimális hasznosítása, munkaerő-gazdálkodás, közös üzemek létesítése, a közös értékesítés részévé válik a magasabb szintű hatékony erdőgazdálkodásnak. Ezzdl mind a résztvevők, mind a népgazdaság növelni képes az erdőkben rejlő lehetőségek jobb kihasználását. L. GY. Aszfaltkeverő üzem Sokáig töprengtek a szakemberek, hova telepítsék a megye egyetlen aszfaltkeverő üzemét. Végül is a kötesd— alsótengelici vasútállomás mögött kezdődött meg az építkezés, s ma már a szemnek is tetsző, korszerű aszfaltkeverő telep áll a kölesdi homokon. Fotó: Bakó A 77 köbméteres víztorony Vezérlőpultnál A 25 és 60 köbméteres bitumentartályok Mészkőliszt-silók Most a siófoki úthoz viszik az aszfaltot Futószalag juttatja az anyagot a keverőbe. Laboránsok Markoló viszi a gépsorhoz a zúzalékot
