Tolna Megyei Népújság, 1980. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-12 / 136. szám

2 Képújság 1980. június 12. Irán H tüszilgy fejleményei RAN$flÁMA Carter amerikai elnök ked­den kijelentette, hogy bíró­sági eljárást kíván indítani Ramsey Clark, volt ígazság- ügy-mimiszter és az általa vezetett küldöttség killenc tagja ellen, akik a kormány tillalmia ellenére Teheránban részit vettek az Amertka-el- lenes nemzetközi konferenci­án. Carter újságíróknak azt mondta: utasításaimnak ér­vényt akarok szerezni — s a törvénysértőknek megfelelő büntetést kell kapniok. A jelenleg Párizsban tar­tózkodó Clark kedden úgy nyilatkozott, hogy meglepő dolognak tartaná, ha teherá- nd útja miatt bebörtönöznék. Hangsúlyozta, hogy teheráni látogatásával a túszügy bé­kés rendezését kívánta előse­gíteni. Egyben leszögezte, hogy „minden amerikai ál­lampolgárnak joga van oda utazni, ahová kíván”. Szerdán Norvégiába uta­zott Ghotbzadeh külügymi­niszter, hogy tárgyaljon a Szocialista Inlternacionálé ve­zetőségének tagjaival, többek közt- Kreisky osztrák kancel­lárral, Palme volt svéd mi­niszterelnökkel és Felipe Gonzálezzel, a Spanyol Szo­cialista Párt főtitkárával. Az iráni diplomácia vezetője jól értesült körök szerint azt a konzultációt folytatja, amely Kreisky osztrák kancellár és más szocialistapárti politiku­sok teheráni látogatásával kezdődött meg. Elsősorban az amerikai túszok esetleges szabadon bocsátásáról lesz szó, de Ghotbzadeh tájékoz­tatja vendéglátóit Kreisky látoglatásának iráni vissz­hangjáról is. Oslói látogatá­sa befejeztével az iráni kül­ügyminiszter Stockholmiba utazik tovább. A washingtoni képviselő- ház kedden 400 szavazattal, ellenszavazat nélkül elfoga­dott határozatában javasolta, hagy Carter elnök tüntesse ki az Iránban végrehajtott kammandóakdióban részt vett katonákat. . BUDAPEST Az éves kiképzési tervek­nek megfelelően a Magyar Néphadsereg és az ideiglene­sen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseragesoport kijelölt törzsei június 10—16 között parancsnoki és törzs­vezetési gyakorlatot hajta­nák végre. A gyakorlat megtekintésé­re szerdán hazánkba érkezett Viktor Kulikov, a Szovjet­unió mársallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesí­tett fegyveres erőinek főpa­rancsnoka. * Huszár István, a Minisz- • tertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke és Nicolae Constantin, a Ro­mán Szocialista Köztársaság miniszterelnök-helyettese, az állami tervbizottság elnöke június 9—11. között Budapes­ten tárgyalásokat folytatott. A tárgyalások befejeztével aláírták az 1981—1985. évi népgazdasági tervkoordiná­cióról szóló záró jegyzőköny­vet, amely az 1976—1980. évi hosszú lejáratú árucsere-for­galmi egyezményhez viszo­nyítva a forgalom több mint 40 százalékos növekedését irányozza elő. * Hazánk és a Lengyel Nép­iköztársaság kulturális és tu­dományos együttműködési egyezményének megújításá­ról, kibővítéséről folytattak tárgyalásokat június 9. és 11-e között a Kulturális Kap­csolatok Intézetében. Az egyezmény szövegét szerdán Demeter Sándor, a KKI el­nökhelyettese és Stefan Sta- hiszewski, a lengyel fcülügy- mliniszlténium sajtó-, kulturá­lis és tudományos együttmű­ködési főosztályának vezetője parafálták. Ezen az esemé­nyen jelen volt Bobvos György, a külügyminisztéri­um csoportfőnöke és Tadeusz Pietraafc, a Lengyel Népköz- társaság magyarországi nagy­követe. * Polinszky Károly oktatási miniszter vezetésével szerdán magyar oktatási küldöttség utazott Szófiába az európai UNESCO-tagállamok oktatá­si minisztereinek június 12- én kezdődő III. konferenciá­jára. MOSZKVA A Bhaskara nevű mester- ségej hold több mint száz, indiai területről készített fényképet továbbított a Föld­re indiai gazdasági intézmé­nyek megrendelésére. Szov­jet szakemberek segítségével most a harmadik indiai mes­terséges hold készül, amelyet — akárcsak az előző kettőt, — a Szovjetunió területéről, szovjet rákóíáhordozó segít­ségével bocsátanak fel. A szovjet—indiai űrkutatási együttműködés új állomása a szovjet—indiai közös űrrepü­lés lesz. WASHINGTON Az amerikai képwiselőház költségvetési, kereskedelmi és pénzügyi albizottsága ked­den foglalkozott a többi kö­zött hazánknak megadott legnagyobb kereskedelmi kedvezmény meghosszabbítá­sával. (Az amerikai törvé­nyek szerint a normális ke­reskedelmi feltételek fenn­tartásáról szocialista orszá­gok viszonylatában évente újra döntenek). A külügy-, a kereskedelem-, a pénzügymi­nisztérium, a Fehér Ház ke­reskedelmi hivatalának ve­zető munkatársai egybe­hangzóan javasolták a tör­vényhozásnak, hogy Magyar- országnak továbbra is bizto­sítsák a megkülönböztetéstől mentes kereskedelmi feltéte­ledet. MADRID A spanyol rendőrség egy viigói lakásban megtalálta annak a csoportnak a súlyo­san sebesült vezetőjét, amely hétfőn este megpróbálta el­rabolni Eulogio Gomez Fran- queira Orense tartományi kor­mánypárti képviselőt. A sú­lyos, de nem életveszélyes állapotban kórházba szállí­tott személyről megállapítot­ták, hogy ő Jósé Antonio Al- cocer Gabaldon, az ETA baszk terrorszervezet politi­kai-katonai ágának egyik régóta körözött terroristája. Huang Hua körútja Thorbjörn Fälldin svéd miniszterelnök Stockholmban fo­gadta. Huang Hua kínai külügyminisztert (képünkön). A kínai diplomácia vezetője a hét elején Pakisztánban tár­gyalt, majd az észak-európai tőkés államokban tesz kör­utat. Szovjet-nyugatnémet viszony Földgáz és politika Nyikolaj Tyihonov miniszterelnök-helyettes Helmut Schmidt kancellár társaságában Ha valaki három-négy hét­tel ezelőtt azt mondjá, hogy a Szovjetunió és az NSZK rövidesen negyed századra szóló gazdasági megállapo­dást köt, legalább is csodál­kozva néztünk volna rá, túl­zottnak tartva „a nemzetközi helyzethez nem illő” derűlá­tást. S most kellemes meg­lepetésként mégis így tör­tént. Annál kedvezőbb ez az esemény, mert más egyéb mellett jelzi, reményt nyújt arra, hogy talán túl vagyunk a mélyponton, s ami még fontosabb: Lambsdorff nyu­gatnémet gazdaságügyíi mi­niszter szavaival élve — a felek tárgyalókészségét mu­tatja. Tyihonov szovjet minisz. terdlnök-helyettes — nyil­vánvalóan Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár moszkvai (látogatását előké­szítendő — a közelmúltban Bonnban járt. Részt vett a szovjet—nyugat német kor­mányközi gazdasági bizottság ülésén, s ezen kidolgozták a megállapodás részleteit. A szerződés középpontjá­ban a földgáz áll, de milliár­dos nagyságrendű ipari ter­vek is papírra kerültek. Nyu­gatnémet részvéténél épül több szovjet vegyi üzem, va­lamint az oskoli elektrofém- köhálszatd kombinát. Tyiho­nov miniszterelnök ^helyet­tes sajtóértekezletén elmond, ta, hogy új lehetőségek nyíl­nák óriási létesítmények kö­zös építésére, kompenzációs üzleték kötésére, ipari koo­perációkra szövetkeznek harmadik piacokon, együtte­sen dolgoznak ki új beren­dezéseket és technológiákat. S végül, de korántsem utol­sósorban a szovjet politikus külön hangsúllyal szólt a cső—hitel—gáz ügyletről. Ismét szóbahozta a hatal­mas szibériai tartalékok té­máját, s okkal: mindkét kor­mány kész arra, hogy közö­sen hozzálásson az új lelő­helyek feltárásához, kiakná­zásához. A nyugatnémetek éveik óta nagy átmérőjű csö­veket szállítanak, a Szovjet­unió földgázzal fizet ezekért. Most még egy ilyen megál­lapodás körvonalai bontakoz­nak ki. Tyihonov elmondta, hogy nagyszabású energia­együttműködés alakulhat ki a Szovjetunió és Európa kö­zött, tehát a keretek immár földrész méretűvé tágulhat­nak. A Szovjetunió kész megosztani földgáztartalé­kait a nyugat-európai part­nerekkel, az NSZK-val, Franciaországgal, Belgium­mal, Olaszországgal, Hollan­diával. Megkérdezték a bonni új­ságírók : biztosítottak-e a földgázszállítások? A minisz­terelnök-helyettes így vála­szolt: országa a sok eszten­dőre szóló együttműködés híve. Miközben szerte a vi­lágon megszaporodtak a bi­zonytalansági tényezők, a kedvezőtlen fejlemények, a - Szovjetuniónak senki nem vetheti szemére, hogy nem tartja be a szerződésekben foglaltakat. SCHMIDT ÜTJA Kelet—nyugati gazdasági megállapodások kötésekor az újságírók kérdései kö­zött, a nyugati kommentá­rokban mindig ott szerepel a kölcsönösség problémája: ki­nek előnyös az üzlet? Az a lendület, amellyel a nyugat­németek ebbe a megállapo­dásba belementek, azt mu­tatja, hogy érdekeltek az együttműködésben, bár két­ségtelen, hogy politikai meg­fontolásaik is vannak. Fenn ákarják tartani a jó viszonyt a Szovjetunióival. Erre utal, hogy a 'hónap végén Schmidt kancellár Moszkvába utazik, ahol gaz­dasági és nemzetközi politi­kai kérdésekről egyaránt tár­gyal a szovjet vezetőkkel. Azt is látni kell azonban, hogy látványos politikai eredmé­nyekre aligha számíthatunk, a nagy nemzetközi problé­mák valószínűleg nem oldód, nak meg ezen a csúcstalál­kozón. Mégis egyet lehet ér­teni Otto Wolf von Ame- ronggal, a nyugatnémet Ke. reskedelmi és Iparkamara elnökével, aki így nyilatko­zott: „Bizonyos időszakokban fontosabb volt Washingtonba utazni, mint Moszkvába. Most talán ismét fontosabb Moszkvába utazni.” A kancellár tervezett útja bi­zonyíték erre. TATÁR IMRE Olasz voksok tanulsága Egy rekord megdőlt a június 8—9-én rendezett olasz tar­tományi választásokon: soha még, a köztársaság fennállása óta ilyen sokan nem maradtak távol, illetve nem dobtak eny- nyien érvénytelen szavazólapot az urnákba, mint most. Ta­valy júniusban, az általános választásokon a választásra jo­gosultak 13,4, most 17 százaléka vonta meg a bizalmát vala­mennyi párttól, sőt magától a választások intézményétől is. Különben nem sok változást hoztak" a voksok. Pontosab­ban: semmiképpen nem eredményezték a kereszténydemok­rácia látványos előrelépését és a kommunisták súlyos kudar­cát. Rómában pedig a viharos korteshadjárat hangzavarából sokan jelentős erőeltolódásra következtettek. ÉRZÉKENY JOBBRATOLÓDÁS Aldo Moro meggyilkolása óta, az elmúlt tyét évben az olasz kereszténydemokrata pártban érzékeny jobbratolódás következett be. A jelenség nem függetleníthető a nemzetközi helyzet alakulásától, ami kétségkívül kedvezett a relatív több­ségi olasz kormányzó párt új irányvonalának. 1979-ben az ál­talános választások igazolták a Democrazia Cristiana centrista és mérsékelt jobboldali vezetőit: a visszaesés korábbi irány­zata megváltozott, s a DC 38,1 százalékot szerzett. Most azzal a nem titkolt céllal indult harcba, hogy a tartományok, illetve a megyék és a városok vezetőségében is visszaszerzi elvesz­tett pozícióit. Törekvését nem koronázta siker. Igaz ugyan, hogy az 1975-ben tartott tartományi választásokhoz képest valamelyest több voksot szerzett (akkor 35,3, most 36,8 százalékot), ezzel azonban nem volt képes eltüntetni a tartományok és városok éléről a kommunista, illetve baloldali többségű tanácsokat, a helyi önkormányzat szerveit. Igaz, az Olasz Kommunista Párt szavazóinak bizonyos há­nyada ezúttal másfelé orientálódott: talán a szocialistákat, ne­tán a szélsőbaloldali csoportosulásokat tüntette ki bizalmával, de az is lehet, hogy a tartózkodók, az érvénytelen szavazók számát gyarapította. Akik azonban földcsuszamlásról ábrán­doztak, s az OKP látványos vereségét jósolták, alaposan té­vedtek. MARAD A VÖRÖS SZÍN Bár a tartományi .tanácsok megalakulása még hosszabb időt vesz igénybe, annyi szinte bizonyos, hogy a korábbi hat kommunista irányítású tartománya közül legalább három — netán négy — megőrizte vörös színét. S az is eldőlt néhány órával a végleges adatok nyilvánosságra hozatala után, hogy Itália jelentős nagyvárosai közül Rómában, Bolognában, Fi­renzében és Velencében — hogy csak néhányat említsünk — változatlanul a kommunista párt listájára adták le a legtöbb szavazatot. Olaszországban már régóta az erők polarizálódásának va­gyunk a tanúi. A két nagy párt: a kereszténydemokrata és a kommunista a voksok csaknem hetven százalékával rendelke­zik. A mérleg nyelve rendszerint valamelyik kisebb párt. Most leginkább a szocialisták tarthatnak igényt erre a szerepre. Annál is inkább, mirt berkeikben valóságos győzelmi mámor uralkodik: míg a hetvenes években tekintélyük alaposan meg- tépázódott, most végre jelentős sikerként könyvelhették el, hogy 12,7 százalékukkal, mind 1975-höz képest (12 százalék), mind a múlt évi általános választásokhoz viszonyítva (9,8 szá­zalék) nőtt a táboruk. Ebben kétségtelenül az is közrejátszott, hogy a szocialisták részt vesznek a hárompárti koalícióban. A KABINET SORSA Sokan azt mérlegelték a választások után, hogy vajon az eredmények miként befolyásolják Francesco Cossiga kabinet­jének sorsát? Nos, a koalíció — miként azt Flaminio Piccoli, a kereszténydemokraták elnöke első nyilatkozatában kifejtette — megerősödve került ki az erőpróbából. Hasonlóképpen vé­lekedett a harmadik koalíciós partner, a pozícióit megőrzött republikánus párt egyik vezetője. Cossigának szüksége is volt arra, hogy helyzetét megszi­lárdítsa. Az utóbbi hetekben kipattant Donat Cattin-ügy miatt némileg megrendült iránta a bizalom. (A kereszténydemokra­ták azóta lemondott főtitkárhelyettesének a fia, Marco ellen alapos a gyanú, hogy az egyik hírhedt terrorszervezet tagja. Szökésének háttere tisztázatlan, s Cossiga gyanúba kevere­dett, hogy mint korábbi belügyminiszter, netán figyelmeztette Donat Cattint: fiát körözik.) Ugyanakkor Itália -szövetségesei előtt bizonyítani szerette volna, hogy 1. kormánya stabil, 2. a kommunisták korábbi térhódítását elreteszelték, 3. az ország jobbratólódásával a választók nagy többsége egyetért. A voksok azonban mást tanúsítanak. Bármily éles és he­lyenként a hidegháborús esztendőkre emlékeztető kommu- nistaellenesség jegyében folytatott hecckampány jellemezte is a választási hadjáratot, a frontáttörés nem sikerült. Itália tér­képéről nem tűntek el a vörös foltok, legföljebb itt-ott^kissé összezsugorodtak. Az OKP, a szocialisták és a különböző más baloldali csoportosulások együttesen olyan erőt képviselnek, amelyet nemcsak a tizenöt érintett tartományban, hanem az országos politikában sem lehet figyelmen kívül hagyni. GYAPAY DÉNES SALT-évforduló előtt Carter-nyilatkozat és szovjet kommentár Carter amerikai elnök ked­den az amerikai polgármes­terek Seattle-ben megtartott konferenciáján ismét meg­erősítette, hogy reálértékben évi négy százalékkal szándé­kozik növelni a katonai ki­adásokat. \ Carter amerikai elnök, út­ban Washington felé, a re­pülőgépen újságíróknak nyi­latkozva kijelentette, kormá­nya nem adta fel a reményt, hogy szerződést köt a Szov­jetunióval a hadászati tá­madó fegyverrendszerek to­vábbi korlátozásáról, és — miközben a szenátus még a SALT—II-t sem ratifikálta — a kormány már „kutatja a SALT—III”-hoz vezető utat. * 1979. június 18-án írták alá Bécsben a szovjet—amerikai SALT—II szerződést, amely­nek életbe léptetésétől a vi­lág közvéleménye a fegyver- készletek további felhalmo­zásának beszüntetését, követ­kezésképp egy termonukleáris háború bekövetkeztének még biztosabb kiküszöbölését vár­ta — mutat rá Szpartak Beg­lov, az APN szovjet sajtó- ügynökség szemleírója. A SALT—II aláírása óta már egy év telt el, s a szer­ződés még mindig nem lé­pett életbe. Ennek magyará­zataként nem fogadható el semmiféle, az Egyesült Álla­mok határain ' kívül történt esemény — sem Afganisztán, sem Irán, sem más.

Next

/
Thumbnails
Contents