Tolna Megyei Népújság, 1980. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-08 / 133. szám
1980. június 8. Képújság 9 NDK Berlin kétszázóves hídja A megszépült Mühlendamm Aki Berlinben járt, minden bizonnyal megcsodálta a Spneet. Az egykori mocsaras területre épült település folyója, ezernyi kanyarral és ággal szövi át a várost. És ez mindenkor megszabta Berlin életét. A kereskedelem fejlődésével hamar megindult itt a hajózás, a molnárok is hasznosították a Spree vizét, s Európa kereskedelmi főútjai szintén erre vezettek. Ennek a hármas követelménynek kellett megfelelnie Berlin 1298-ban megnyitott első hídjának és zsilipjének, a Müh- lendamm-nak (magyarul: ma- lomgáfcnak.) A híd története katasztrófák sorozatai A tavaszi olvadás és a jég torlódása szinte évente elárasztotta a fél várost. Máskor tűz pusztított a környéken: fából épült malmok, raktárak és árusítóbódék váltak a lángok martalékává. Az első kőből készült kereskedőház, a Nering 1683- ban épült fel. 1600 és 1800 között Berlin lakossága 6 ezerről 172 ezerre nőtt. A Mühlendamm környéke gyorsan beépült, így egyre szűkült a Spree medre. A rövidlátó építkezők a múlt század közepe táján a jobboldali folyóágban emelték az új dómot, ami felére csökkentette a medret. A közelben készült új csatorna sem segített sokat. Berlin első hídja túlterheltté vált A gyalogosok, járművek, omnibuszok áradata mellett naponta 2200 villamos is áthaladt 1893-ban a mindössze 8 méter széles Mühilendammon. A húszas évek vége felé megindultak a munkálatok a környék rendezésére. Szük- séghidat építettek és új zsilipeket terveztek. A fasizmus hatalomra jutása miatt azonban a tervek nem valósulták meg. Az új híd felépítése napjainkra várt; 1968-ban adták át a forgalomnak; ma a nyolcsávos, modern Mühlen- dammon áramlanak a gépkocsioszlopok. A környék megszépült, tele nyugalmas pihenőhelyekkel És a Spreen lassú méltósággal úsznak a hajók. g. i. A Spree folyó keresztül-kasul szeli át az NDK fővárosát, Berlint. Ez az 1936-os felvétel a Spree legrégibb hídját, a 700 éves Mühlendammot mutatja. A Mühlendamm-híd ma. A háttérben balra a Köztársasági Palota és a Dóm. jV;V:V;Y:Y:V:y.Ví*;V:V:V;yV:V::V:V:V::V:-;V:y;y;y;::tV:';V^ Egészségügyi hírek FIATAL ORVOSOK Kétezren kaptak diplomát tavaly az NDK orvostudományi egyetemein. Velük együtt most már 33 ezer orvos teljesít szolgálatot az országban. Egyre több idő jut a betegek ellátására: 1970-ben 626, 1975-ben 530, 1979-ben pedig már 517 lakosra jutott egy-egy orvo’s. LEZERSZIKE A berlini Charité Klinika sebészei a lézersziké klinikai alkalmazására készülnek. A sokszor megismételt állat- kísérletek egészen kiemelkedő eredménnyel jártak: a lézer sugárnyaláb gyorsan és hibátlanul vág, alkalmazásánál a véredények azonnal záródnak, így kórokozók nem kerülhetnek a szervezetbe. Az új sziké előnyei főként a vérzékeny betegeknél mutatkoznak meg: a műtétnél a vérzés csökken, vagy esetleg el is kerülhető. A nehezen megközelíthető operációs területek fő eszköze is a lé- zersziké lesz, ■ ahol eddig Kuba A „kis BAM” • A tervek szerint ebben az évben fejezik be a Havannát Santiago de Cubávál összekötő Vasútvnoal rekonstrukcióját. Jó ütemben halad a munka, a vasútépítők most adtak át a forgalomnak egy 545 kilométeres szakaszt, az év folyamán még 280 kilométernyi szakaszon kell lefektetni a vágányokat. A kubaiak ezt az országot nyugatról keletre átszelő vasútvonalat a „kis BAM”-nak becézik. Üzembe helyezésével jelentősen megnövekszik az utasforgalom és a teherszállítás. A vasútvonal, amely gyakorlatilag összekapcsolja az ország majdnem összes ipari és mezőgazdasági központját, jelentős szerepet tölt majd be Kuba gazdasági életében. mindig fennállt a környező szövetek sérelmének a veszélye. Sokat várnak például az új eszközöktől agyműtéteknél. VESEATULTETESEK Több mint egy évtizede működik az NDK első veseátültetőközpontja a berlin- friedriohshaini kórházban. Az első eredményes műtétet a kórház kiváló professzorai — dri Moritz Mebel és dr. Harald Dutz — 1967-ben végezték el. Azóta már túljutottak a 600. műtéten is. Az NDK-ban jól működő hálózat gondoskodik a vesebetegek kezeléséről. 45 dia- lízis-központban készítik elő a betegeket a vesetranszplantációra. A hálózat koordinációs központja szervezi még — bel- és külföldön — a vesecserét. Az NDK-ban ma 57 ember él — már több mint egy évtizede — átültetett vesével. Egyikük, egy 34 éves asszony, nemrég egészséges gyermeket hozott a világra. A cementipar fejlődése A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban több nagy cementgyár termel fontos építőipari alapanyagokat. Köztük a legismertebbek a Komuszan és a Haezsu-gyár. Nemrég újabb nagyüzem építését kezdték meg. A cementipar fejlődését mutatja az az adat, miszerint 1970-ben még csak 4 millió tonna cementet gyártottak a hazai nyersanyagok felhasználásával, 1976-ra ez a mennyiség már megkettőződött, azóta pedig évről évre tovább nő. A terv szerint 1984-re, a második hétéves terv utolsó esztendejére az évi cementtermelés már el fogja érni a 12—13 millió tonnát. Bulgária Ha elszakad á dob... Szívesen járnak a próbákra), hiszen ott barátokkal, munkatársakkal találkoznak, fel- .üdülnek a napi munka után, egy-egy új táncot, dalt tanulva — így vélekednek valamennyien az immár 27 éve fennálló bolgár szövetkezeti népi együttes .tagjai. Az együttest a bolgár szövetkezetek központja hívta életre. Az elmúlt évek- sikereiről Vera Georgieva, az együttes művészeti vezetője így ad számot: „A megalakulás óta eltelt időben együttesünk hírnevet szerzett. A harmadik nemzetközi fesztiválról aranyéremmel, az ötödikről ezüsttel tértünk haza. Külföldön is jól ismerik őket. Jártak Magyarországon is. Ezekről a napokról az együttes egyik tagja, Szlavka Grebenarova építész-technológus így emlékezik: „Budapesten a Gellérthegy lábánál mutatkoztunk be a magyar nézőknek. A közönség soraiban ott voltak az országban letelepült bolgár kertészek is. Ilyen bensőséges, lelkes ünneplésben talán sehol másutt nem volt még részünk. Fellépés közben egy- szercsak látom, hogy a dobosunk csak mímeli a játékot. Kiderüli hogy a dob bőre felszakadt Pedig még három előadás volt hátra. Alig ért véget a műsor, az egyik néző — hazánkfia — hozzánk sietett és azt mondta a dobosunknak: sose aggódjon. Látta, mi történt, de van neki odahaza ilyen dobja, szívesen kölcsönadja Hát így játszottunk tovább, felejthetetlen, nagy sikerrel!” Karlovy Vary gyógyvizei 12—I—I FORRÁS Tavasztól őszig szép, télen pedig jó Karlovy Varyban az üdülés. így vélekednek a küL- és belföldről idelátogatók, főként akkor, ha már elmúltak húsz évesek — mondja Karel Neidl, akit a híres cseh fürdőváros történészeként tisztelnek. — Mi újat mondhatnék a magyaroknak, hisz országuk a gyógyvizek hazája? Sok kiemelkedő magyar személyiség kereste fel már Karlovy Varyt, s kitűnő gyógyhatású ásványvizünket is régóta ismerik. A monda szerint IV. Károly cseh király vadászat közben, egy szarvast üldözve bukkant az első forrásra. Ezért lett ő a város névadója: Karlsbad — ‘ Ká- roly-fürdő. A település 1370- ben kapott városi jogokat, gyógyfürdője az évszázadok alatt világhírűvé fejlődött: megfordult itt Nagy Péter cár, Beethoven, Goethe, Schiller, Gogol, Mickiewicz, Turge- nyev, Gorkij, Marx, Liszt Ferenc. Nyolcszor járt Karlsbad'ban Arany János; itt írta a Toldi-trilógia egy részét. Móra Ferenc is felkereste gyógyfürdőnket — Amikor itt járt a modern építészet atyja, a francia Le Corbusier, külön érdemként említette a város stílus- egységét Ma már ezt az összhangot kissé megzavarja a város fölé magasodó két modern épület, különösen a ThermáL Itt szokták kétévenként megrendezni a nemzetközi filmfesztiválokat. — Milyen a város idegen- forgalma? — Már a monarchia idején kettőszáz magánfürdő- háza volt a gyógyhelynek.. Évente majdnem negyvenezer vendég fordult meg itt, a két világháború között ez a szám hetvenezerre emelkedett. 1948. után gyors fejlődés kezdődött: jelenleg a szanatóriumi ágyak száma 7500, az ezredfordulóra pedig szeretnénk elérni a 12 ezret. A világ minden részéből 42 országból jönnek hozzánk — évente átlagosan 10 ezer külföldi pácienst kezelnek szanatóriumainkban. Forrásaink Vize kiváló hatású az emésztőrendszeri megbetegedésekre, műtétek utáni kezelésre, de alkalmas cukorbetegség gyógyítására, a szív és érrendszeri zavarok megelőzésére is. Általában háromhetes ivó-, fürdő- és mozgásterápiás kúrára érkeznek a betegek. Forró ásványvízzel telt porcelánbögrékkel kezükben sétálnak az emberek az ivó- kutak közelében, a város korzóján. Sokan mennek el a kétezer méter mélységből feltörő főforráshoz. A Vridló szökőkút 72 fökos vize 12 méter magasra szökken, egész az üveg- és acélkupola tetejéig; kétezer liter víz fakad itt percenként — Évente 5 millió palack gyógyvíz hagyja el a töltőállomást Kiválóan alkalmas házi gyógykezelésre — magyarázza kísérőm —, csak fel kell melegíteni és lassan kortyolva inni. — Úgy tudom, összesen 12 gyógyforrása van a városnak... — És még egy. Ne feledkezzen meg a tizenharmadikról. — Az hol van? — Például itt — állít meg egy kirakat előtt, a lapos üvegekre mutatva, melyeken a felirat: BECHEROVKA. A gyógyfüvekből főzött híres károlyfürdői specialitás éppolyan kedvelt ital, mint nálunk a Hubertus, vagy az Unicum. Karel Neidl meggyőződéssel mondja: — Sokan eszküsznek rá, hogy a „forrásvizek” között ez a leghatásosabb. Soha nem lehet tudni, kinek mi használ... H. A. m———«m— HnnBBHnn A Karlovy Vary-i korzó ■ : Ez az oszlopfőkkel, szobrokkal díszített homlokzat 1871— 81-ben épült A Vridló szökőkút
