Tolna Megyei Népújság, 1980. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-08 / 133. szám
8 "NÉPÚJSÁG- 1980. június 8. KNDK A Rakwon gépgyár termékei Északnyugat—Korea ipari nagyüzemei között az elmúlt évtizedek során hírt-nevet szerzett magának a kezdeményezéseiről, munkasikereiről jól ismert Rakwon gépgyár (kollektívája. Rájuk mindig számítani lehetett, ha a KNDK a gazdaság fejlesztésében, új meg új feladatok előtt állott. Amikor az öntözéses gazdálkodás elterjesztésére volt szükség' ebben a gyárban állították elő a különféle öntözőberendezéseket. Amikor az építkezés rohamos üteméhez nem volt már elegendő a kisüzemi módszer, itt gyártották a korszerű építkezéshez szükséges daruk valamennyi típusát. Majd a bányászat nagyarányú fejlesztése igényelte munkájukat. Jelenleg az exkavátorgyártás a fő profiljuk. E nagy teljesítményű, korszerű gépeket a külszíni bányaművelés részére szállítják. Jó munkájuk eredménye, hogy egyetlen esztendő alatt más- félszeresére nőtt ebből a fontos géptípusból a termelés. Űj konstrukciók sorozatgyártásának a bevezetésével el akarják érni, hogy a második hétéves terv végére (1984ire) az exkavátorgyártás a jelenlegi háromszorosára emelkedjen. ✓ Mongólia Hídépítők A nagy esőzések miatt bekövetkezett hirtelen áradásuk gyakran tették hozzáférhetetlenné a Tola, Tamiir, Orhon, Kerulen, Ónon és Ralj folyók völgyét. Ma az áradások nem bénítják meg itt az életet, hála a folyókon átívelő, a völgyeik és a külvilág kapcsolatát lehetővé tevő hidaknak. Az Ulánbátort Útépítő Vállalat hídépítő részlege 1963 óta sók tartós, korszerű hidat épített már országszerte, Dasj,amcsin Bazargur vezetésével, aki eredményes tevékenységéért a Szocialista Munka Hőse címet, munkatársai bizalmából pedig a Nagy Népi Hu-rál képviselői megbízatását érdemelte ki. Bazarguir munkatársai zömmell fiatalok, de máris szakmájuk mesterei. Jelenleg a Szélenga-folyó völgyében van a főhadiszállásuk. Van közöttük egészen fiatod nő, mint J. Lhaikv-a, aki a Mongol Forradalmi Ifjúsági Szövetség XVII. kongresszusának küldötte, de Van olyan is, mint Ulzijbaj'ar, akit a munka veteránjának becéznék. Nem ritka a munkacsapat tagjai között az olyan, mint G. Canyid, aki ötéves tervét két év és öt hónap alatt teljesítette. Valóban, szinte szó szerint értendő rájuk a mondás, hogy hegyeket is képesek megmozgatni. A Szelenga-folyón átívelő vasbetonhíd építését az idén fejezik be. Ezentúl nem lesz már olyan nagy szükség a kompra, amit ifjú korában apja mellett, a Szelenga völgyében felnőtt Bazargur is vezetett. Híd szeli majd át a Szelenga völgyét. A hídépítők pedig az ország más részein folytatják a munkát: utakat, hidakat építenek a ma embere és az utókor számára. Egy százalék a szakszervezetnek-Egy szovjet munkás havi fizetésének 1 százaléka átlagban 2—3 rubel. Ebből az összegből 1 kg húst vagy vajat, személykocsiihoz 10—15 liter benzint lehet venni, vagy 40—60 metróutazás díja telik tói. Másfajta mérlegre is tehetjük ezt az 1. százalékot: ennyi a szakszervezeti tagdíj, s ilyen minőségben jóval többet ér. M-it kap érte a szakszervezeti tag? A szovjet munkásnak a •szakszervezetek iránt támasztott igényei közül a legfontosabbak, hogy mozdítsák elő a munkakörülmények javítását, -a dolgozók szákmai fejlődését, gondoskodjanak a pihenés és a. tanulás feltételeiről és így tovább. A szakszervezeti tagsági könyv széles körű lehetőségeket nyit arra, hogy a dolgozó részt vegyen az irányításban. Minden szakszervezeti bizottságnál egy sor bizottság működik, amelyek a vállalat termelési kérdéseivel foglalkoznak, ellenőrzik a kollektív szerződések betartását, figyelemmel kísérik, hogy miként valósulnak meg a munkásak és alkalmazottaik javaslatai a munkakörülmények javítására, a gyár vezetésével együtt dolgoznak a termelés fejlesztését szolgáló műszáki intézkedéseken. A szakszervezet természetesen betekinthet a vállalat minden pénzügyi, gazdasági és műszaki dokumentumába. Ha a szakszervezeti tag nem kíván részt venni az irányításban, kezdeményező készségét az üzem életének más területein is kamatoztathatja. Részt vállalhat például a kulturális munkából vagy az szb szociális, oktatási bizottságában. A szociális bizottság vizsgálja meg például, hogy kinek a lakáshelyzetét kell javítani, ott van a munkás- lakások elosztásánál, mivel sók gyár maga épít lakást a dolgozóinak. A legtevékenyebb szak- szervezeti aktivista előnye nemcsak abban rejlik, hogy részt vesz vállalatának közéletében. A szákszervezeti tagoknak joguk van ahhoz, hogy 70 -százalékos kedvezménnyel kapjanak beutalót nyaralókba, vagy szanatóriumokba. A legjobb dolgozók ingyenes beutalókat kapnak. Gyermekeik ingyenesen vagy csekély térítés mellett töltik a nyarat úttörőtáborokban; ezek költségeit a szakszervezetek viselik. Felmerülhet a kérdés, ha a szakszervezeti tagok a keresetük 1 százalékát fizetik be tagdíjként, miből fizeti a szakszervezet ezeket a költségeket? A szovjet kormány a szakszervezet rendelkezésére bocsátja a társadalom- biztosítási alapot, amely az ipari vállalatok, a kolhozok, szovihozok befizetéseiből és résziben az állami költségvetésből képződik. Az összeg tavaly elérte a 34,5 milliárd rubelt. Az ágazati, szakszervezetek és a vállal átok a rájuk jutó rész felhasználásáról maguk döntenék. Vjacseszlav Kosztyikov Novorosszijszk, szibériai olajbányász üdülő Vissza az életbe Az orvostudománynak a rosszindulatú daganatok -megelőzésében és gyógyításában elért eredményei fokozatosan enyhítik a rák végzetes jellegéről kialakult nézeteket. A Szovjetunióban például mintegy 2 millióan élnek, akiket rák ellen kezelnek, s minden másodikuk- nál legalább öt, minden negyediknél pedig 10 évvel ezelőtt állapítottak meg .rákos daganatot. — A tömeges szűrővizsgálatok eredményeként korai stádiumban fel tudjuk ismerni a megbetegedést, tökéletesíthetjük a betegek gyógyítását és a rosszindulatú daganatok elleni küzdelmet, s ma mind gyakrabban beszélhetünk -a rákból felgyógyult emberekről. A gyógyulás azonban — sajnos — nem mindig jelenti a „normális életmódhoz való visszatérést” — mondta Vlagyimir Geroszimenko professzor, a Szovjet Orvostudományi Akadémia Onkológiai Központjának igazgatóhelyettese, a rehabilitációs osztály vezetője. — A széles körben alkalmazott műtétek, az intenzív sugár- és hormonkezelés, megmenti a beteg életét, de időnként a szervezet funkcióinak súlyos károsodásával jár. Az orvos azonban a radikális gyógykezelés ellenére sem garantálhatja, hogy bizonyos idő múltán nem lobban-e fel újra a betegség. S ez természetesen nyomasztóan hat a betegek lelkiállapotára. A rehabilitációval foglalkozó orvosok előtt éppen az a feladat áll, hogy az embert visszavezessék a teljes értékű életbe. — Miért jelent ez új feladatot, hiszen a sebészetben, az ideg- és szívgyógyászatban régóta . alkalmazzák a rehabilitációt ? — Igaz, de minden területnek megvan a maga sajátossága. Az onkológiai rehabilitációs módszerek kidolgozását sokáig fékezte az a meggyőződés, hogy a rák gyógyítm^g-tta n. Ma elengedhetetlennek tartjuk, hogy a gyógykezelés első napjától párhuzamosan éljünk a rehabilitációs eszközökkel, például a gyógytornával, a munkaterápiával. A legfontosabbnak azonban azt tartom, hogy minden betegnél fel kell kelteni egyéni és társadalmi értékének tudatát. — A rehabilitáció a gyógyintézetekben kezdődik? — Nem, jóval korábban, már a rendelőintézetben, amikor felállítják a diagnózist. Az előítéletek, a rosszindulatú daganatok természetéről kialakult helytelen elképzelések íniat-t sokszor erőteljes pszichikai reakciót vált-ki már az is, .ha valakit további vizsgálatra onkológiai intézményekbe irányítanak. Vannak betegek, akiknél az életükért való rettegés oly nagy, hogy búcsút vesznek családjuktól, végrendelkeznek... A rehabilitációs folyamat kezdete és alapja tehát a pszichikai rehabilitáció. A gondozó intézet pszichológusa tanulmányozza a páciens viselkedésének alapvető vonásait, s igyekszik helyes viszonyt kialakítani a betegséggel szemben. Sem az orvos, sem a beteg nem adhatja fel a gyógyulásba vetett reményt, még ha az szinte reménytelennek is látszik. Ezért az onkológiai létesítményekben dolgozók iránt különösen nagy igényeket támasztanak, hiszen segíteniük kell, hogy betegeik megőrizzék hitüket önerejükben. A rehabilitáció folyamatában a gyógyin-tézmé- nyeitóben szakemberek na-gy csoportja vesz -részt — sebész, gyógyszerész, radiológus, ortopéd, fogász, fizikoterápiái szakember és pszichológus. A rehabilitáció logikai befejezését a munkába való v-islszatérés jelenti. Ez a szociológusok feladata. Ök szabják meg, hogy a páciens számára mi a kedvezőbb, ha visszatér a régi munkahelyére, vagy másik kollektívába kerül. A munkába való visz- szatéréshez a páciens személyiségének aprólékos ismerete szükséges, nemcsak egészségi állapotát kell figyelembe venni, hanem képzettségét, érdeklődését, hobbiját is. Vlagyimir Bogatirjev Afganisztán Baráti segítséggel Az ötvenes-hatvanas években kezdődött el a Szovjetunió és a többi szocialista ország gazdasági kapcsolatainak fejlődése Afganisztánnal. Az azóta eltelt időszakban ezek az országok nagy segítséget nyújtottak az addig teljesen agrár jellegű közép-ázsiai állam iparának fejlesztéséhez. Eddig szovjet segítséggel mintegy 135 ipari létesítmény építését kezdték el, ebből 70 már üzemel. E vállalatok adják az állami szektor össztermelésének mintegy 60 százalékát. A közös építkezéseken a szovjet fél eddig • több mint 65 ezer szakmunkás kiképzéséhez nyújtott segítséget. A nemzeti szakembergárda képzésében különösen nagy feladat hárul a szintén szovjet segítséggel létesített Kabuli Műszaki Egyetemre és két technikumra. Afganisztán északi részén, a Shebirgani földgázlelőhely bázisán jelentős ipani-ener- getikai komplexum működik. Maza-i-Sharifiban nagy- kapacitású hőerőmű épült fel, s ugyanitt található Afganisztán legnagyobb ipari létesítménye — egy 2500 dolgozót foglalkoztató nitrogén- műtrágyagyár. Mindez a Szovjetunióval való gyümölcsöző együttműködés eredménye. Vietnam Épülő iparközpont A T-han-h Hoa tartomány- beli Bim-Son városka mellett épül Vietnam legnagyobb cementgyára, amelynek évi kapacitása a tervek szerint meghaladja majd az 1,2 millió tonnát. Teljes gőzzel folyók az építkezésen a munka, hiszen a dolgozók vállalták, hogy az üzem november 7-ig megkezdi a termelést. A gyár a szükséges berendezéseket és anyagokat a Szovjetuniótól kapja. A biim-soni cement nagy-' mértékben hozzájárul az ország igényeinek kielégítéséhez. A gyár termékeit többek között a szovjet segítséggel épülő „Phalai” hőerőmű építkezésén használják fel. A most még jelentéktelen városka rövidesen ipari központtá válik. Bim-Sonban már felépült egy nagy teljesítményű téglagyár, és elkészítették egy új építőipari gépgyár terveit is. A város lakossága várhatóan meghaladja majd az 50 ezer főt. Akvárium a tengerparton Constanca Románia legnagyobb tengeri kikötővárosa. A tengerparton 1958-ban épített óriási akváriumok gazdag gyűjteménye révén a Fekete-tenger és a Duna-delta élővilágával, érdekes halfajtáival ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Jugoszlávia Autóexport és -import A jugoszláv autóipar ez évben jelentősen bővíti termelését. A hazai gyárak előreláthatólag 330 ezer gépkocsit gyártanak és mintegy 50 000 készül külföldi partnerekkel kooperációban. Ha a tervet teljesítik, az ipar termelése 20 százalékkal haladja meg az 1979. évit. A legtöbb kocsit az ország legnagyobb autógyára, a kragujeváci (Szerbia) „Crve- na Zaistava” gyártja: itt 208 ezer gépjármű készül majd, de növekszenek a feladatok az iparág többi nagyüzemében, a Novo Mesto-i IMV- ben, a Szarajevo-környóki TAS-,ban, a koperi CIMOS- ban és más gyárakban is. A választékot külföldi járművek behozatalával bővítik: 1980-ban mintegy 35 ezer személygépkocsi importjára számítanak. Ebből 15 ezret a szocialista országok Szállítanák. Az exportban is a „C-rvena Zastava” jár az élen: innen 39 ezer autó kivitelét tervezik, ami kétszerese az előző évinek. Hasonló méretű túlteljesítést kíván e-l-árni karaván-lakókocsik exportjánál az IMV. A legtöbb gépjárművet Görögországba, Spanyolországba, Belgiumba, Franciaországba, Csehszlovákiába, Lengyelországba, az USA-ba szállítják. A moszkvai ZIL autógyár úttörőtábora
