Tolna Megyei Népújság, 1980. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-29 / 151. szám
8 Képújság 1980. június 29. Színes szőnyegek Thay Binh-ből Az elsősorban dúsan termő rízsföldjeiről ismert vietnami tartomány, Thay Binh újabban kézműiparáról is nevezetessé vált külfölden. Ma a tartomány egyik legfontosabb exportterméke a kézi csomózásé szőnyeg. A Hophoa szövetkezet szőnyegeit 19 országban vásárolják. A szövetkezetben főleg nők dolgoznak, a 300 szövetkezeti tag között 285 a nők száma. A szőnyegek alapanyaga a gyapjú vagy a juta. A termelés alapvetően kézi erővel folyik. A napi műszak alatt a szövőnők mindegyike hétezer csomót köt. Egy négyzetméter gyapjúszőnyeg mintegy 90 ezer csomóból áll. Egy-egy kisebb szőnyeg 4—6 hét alatt készül el, mintegy 540 ezer csomóból. A csomózás után a szőnyegek mintái mentén megnyírják a bolyho- kat, a kontúrok élessé válnak, s a hatás reliefszerű lesz. így nyerik el különleges, eredeti formájukat a Thay Binh-i szőnyegek: A rendkívülien szép szőnyegek iránt egyre nő a kereslet. A szocialista és a tőkés megrendelések következtében a szövetkezetben évek óta szinte kénytelenek túlteljesíteni a terveket. Tavaly például 2270 négyzetméter gyapjúszőnyeget állítottak elő s ez is csaknem kevésnek bizonyult. Szovjet nők a statisztika Az 1979. évi népszámlálás első eredményeinek összegezése során új „vonásokat” fedezhetünk fel a szovjet nők arculatán. Melyek ezek az új vonások? NŐK, GYERMEKEK ÉS A „HÁBORÚ VISSZHANGJA” A Szovjetunió lakosai közül 140,1 millió a nő, 17,8 millióval több, mint a férfi. Az idősebb korosztály miatt, és főként a második világháború következményeként alakult ki ez az arány (20 millió szovjet ember halt meg, többségé^ ben férfi.) Természetes, hogy a háború megnövelte a lakosság összetételében a „női túlsúlyt”: az 1939—i népszámlálás szerint 8 millió volt, 1959-ben 20,7 millióra növekedett. A későbbiekben ez a szám fokozatosan csökkent. Ma a nők és férfiak aránya 50 éves korig általában kiegyenlítődött. A „háború visszhangja” a születési görbén is megmutat, kozott. Az 1941—45-ös gyors visszaesés megismétlődött, amikor a háborús idők gyermekei felnőttként házasságra léptek. Utódaik is kevesebben vannak érthető módon. A születési minimum a háború utáni időszakban az 1969-es évre esett: 4 087 000; ezer lakosra számítva 17 újszülött. Jelenleg ezer lakosra 18,2 újszülött jut. A születések számának növekedése folytatódik, de a statisztika adatai szerint a 80-as, 90-es években és a következő évszázad kezdetén a visszaesés megismétlődik. A „háború visszhangja” még a huszonegyedik században is érezhető lesz. A KÉPZETTSÉG SZÍNVONALA Az analfabétizmust a Szov. . jetunióban régen felszámolAdatfelvétel ták. Visszatekintve meg kell jegyezni: a forradalom előtti Oroszországban, az 1897-es általános népszámlálás adatai szerint az írástudók 9 és 49 év között mindössze 28,4 százalékát tették ki az összlakosságnak, ezen belül a nők 16,6 százaléka volt csak írástudó. A hat népszámlálás tükrében (1920, 1926, 1939, 1959, 1970, 1979) észrevehető, miként nőtt a nők képzettségének színvonala a szocialista állam fejlődésének különböző szakaszaiban. Következésképpen változott munkájuk jellege, növekedett szerepük a társadalmi, politikai életben. Az 1959-es népszámlálás szerint a Szovjetunió írástudó országgá lett. Akkor — húsz évvel ezelőtt — rögzítették a dolgozó nők és férfiak képzettsége színvonalának egyenlőségét. Néhány nemzetiség asszonyai — oroszok, litvánok, lettek, -észtek, karélok, oszétok, tatárok és mások — felülmúlták a férfiak teljesítményét. tükrében Az 1970. évi népszámlálás szerint a népgazdaságban foglalkoztatott minden ezer nőből 651-nek felső vagy középfokú végzettsége volt. 1979- ben lényegesen több, 801 nő rendelkezett ilyen végzettség, gél (a férfiaknál megfelelően 654 és 810). HÁNY CSALÁD VAN A SZOVJETUNIÓBAN? MILYEN A CSALADOK ÖSSZETÉTELE? 122,6 millió ember él házasságban (1959-ben 86,5 millió, 1970-ben 107,2 millió). A család nagysága N kettőtől (29,7 százalék) ötig,' illetve azon felül (18,4 százalék) terjed. A háromtagú családok aránya 28,9 százalék, négytagúnké 23 százalék. A család átlagos nagysága a Szovjetunióban 3,5 fő. A mai szovjet családot a lelki kapcsolatok szerepének állandó erősödése jellemzi, az anyagiasság ezzel szemben háttérbe szorul. Megnőttek a nők igényei a családon belüli viszonyokat illetően. Ez természetes következménye a nők sokoldalú emancipációiá. nak, magas képzettségi színvonalának, az élet minden területén betöltött aktív szerepének. Üj nőtípus született — a független, művelt nő. aki tekintélyt parancsol munkahelyén és otthon is. A Szovjet Alkotmány 35. cikkelye a gyakorlatban realizálódik: „A Szovjetunióban a nők és férfiak egyenlő jogokkal rendelkeznek”. * Az 1979. évi össz-szövetségi népszámlálás adatainak feldolgozása folyamatban van. Az újabb adatok még teljesebbé teszik majd a szovjet nők szociális arculatát. TAMARA OHRIMJUK, a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala osztályvezetője Madeta-sajtok A lánc egyetlen szeme Csehszlovákia déli részén, Táborban működik Európa egyik legnagyobb sajtgyára, a Madeta. A század elején létesült tejfeldolgozó szövetkezet a természetes és ömlesztett sajtok készítésére szakosodott. Az ötvenes években — röviddel az államosítás után — 600—900 tonna volt évi termelése. A folyamatos gépesítés nyomán ma már teljesen automatizált a gyártás, s évente 6700 tonna sajt hagyja el Csehszlovákia legnagyobb tejfeldolgozó üzemét. Huszonhét ömlesztett és három természetes sajtféleséget készítenek itt. Tevékenységével odahaza és külföldön egyaránt elismerést vívott ki. Amikor az NDK-beli Bad Salzungen sajtgyárában megkezdték az ementáli fajták készítését, a Madeta szakembereitől kértek tanácsot. Már második esztendeje, hogy a Madeta-üzemben tölti gyakorlatát, lesi el a legfontosabb szakmai fogásokat a hal- berstadti tejmérnöki iskola hallgatóinak egy csoportja. A harmincféle sajtból az ínyencek is válogathatnak Nemcsak az NDK-ból, más országokból is érkeznek érdeklődők a sajtkészítés tanulmányozására. Többek között szovjet és bolgár szakemberek ismerkedtek eddig az üzem gyártási módszereivel. Tízezer többletkocsihoz jutott a KGST-tagállamok közös tehervagon-parkja, mindenféle beruházást elkerülve „Csupán” annyi kellett hozzá, hogy a határállomásokon és a rendező-pályaudVardkon ésszerűsítették a vagoinkeze- lési technológiát, az üres és a rakott kocsik átadási idejét lerövidítették, s színtón szervezési intézkedésekkel mérsékelték az üresen futó vagonok arányát a teljes kocsiparkon beliül. A tízezer teherkocsi jelentőségét akkor értjük meg igazán, ha tudjuk: naponta átlagosan 30 ezer vagont raknak meg a közös parkban résztvevő vasutakon. Sokatmondó, s küiLötnlböző területekről választott példáikkal folytatva a bizonyítást: a gépiparban a már meglevő automata berendezések jobb hasznosítását lényegesen akadályozza a felszerszámozás alacsony színvonala. Azaz kevesebb szerszámkészlettípus áll rendelkezésre, mint amennyi a gépek teljesítőképességéhez — „tudásához” — kellene. Az így megtakarítani vélt kiadás összegének sokszorosa vész el akkor, amikor a nagy értékű automata berendezésék tétlenül állnak, amikor a tényleges teljesítményüknek csak felét, harmadát adják..-. Más eset: A hazáikban dolgozó szovjet csővezeték-építők munkájának a termelékenysége — a Nehézipari Minisztérium összehasonlító vizsgálatai szerint — ötven százalékkal magasabb, minit a hasonló területen foglalkoztatott magyar munkásoké. Az elmaradás magyarázata: a szervezettség alacsony színvonala, s a gyatra technikai felszeréltség. Ráadásul, amint azt további •vizsgálatok kimutatták, a szerény technikai eszköztár harmada tartósan használaton kívül van, javításra, felújításra, alkatrészcserére vár. További példa a lánc egy-egy szemének fontosságához: a műszeripar termékeinek kétharmadát külföldön értékesítik. Az említett és hasonló esetek sokaságában lényegében arról van szó, hogy a láncnak egyetlen szeme gyenge, ám tudni kell: minden szervezet teljesítőképessége akkora, amekkora leggyengébb elemének teherbírása. Makacsul Visszatérő gond ez. Az iparban a munkarend szerinti időalap kihasználása — azaz a munkarend szerint teljesíthető és teljesített munkaórák aránya — 1978-ban 85,1 százalék volt. Ez az érték lényegében azonos az 1973. évivel! Ez egyebek között arra mutat, hogy az irányítási és a vállalati szervezetben nincs kialakult rend. je, hagyománya a veszteségek föltárásának, elemzésének. A szükségesnél jóival kevesebbet törődnek azzal, amit a láncszemek összeillesztésének nevezhetünk. Bninek a szemléletnek és gyakorlatnak a következménye, hogy az elkerülhetetlen veszteség mellett egyre több lesz az olyan is, mely korántsem objektív okokra vezethető vissza. Különböző számítások és becslések azt mutatják: egy-egy termelőhelyen a gyenge láncszem megerősítése — ráfordítás nélkül, Vagy jelentéktelen, költséggel! — öt, tíz százalékkal növéli a gazdálkodási eredlményt. S most a termelők olyan helyzetben vannak, amikor egy százaléknak is nagy becsülete kell hogv legyen! LÁZÁR GÁBOR Képek két ország határáról Bulgária - Románia Nagyszabású közös bolgár—román ipari vállalkozás kezdődött. A Duna két partján nehézgépipari gyárat alapítanak, különleges és egyedi gépek gyártására. A gyár- komplexum a bulgáriai Rusze és a vele szemközti parton, Romániában, Giurgiu városában lesz. A romániai gyárakban már a gépeket szerelik. Ez az óriáseszterga a KGST-program keretében, a Csepel Művekben készült. „Fantaszta” klub Szófiában öt év múlt el azóta, hogy az első 15—20 lelkes fiatal összegyűlt a szófiai „Liljana Dimitrova” ifjúsági ház előcsarnokában, hogy kedvenc időtöltésének, a tudományos fantasztikummal való foglalkozásának hódoljon. 1974-ben az Ifjú értelmiségiek klubja mellett megalakult szakosztály „Fantaszta” klub néven vált igen gyorsan népszerűvé. Különböző foglalkozású emberek kerültek a vonzáskörébe: diákok, tanulók, fiatal tudományos kutatók, írók, költők, festők. Ma a klub taglétszáma meghaladja a 120 főt. Az ifjúsági házban minden hétfőn és kedden este „A fantasztikum elmélete és története” című sorozat újabb előadására gyűlik össze a tagság, meghallgatják az irodalmi csoport tagjainak új alkotásait, érdekes ötletek hangzanak el. A klub több mint 1500 kötetnyi tudományos-fantasztikus irodalmat tartalmazó könyvtárral rendelkezik: a klubtagság lelkes gyűjtőmun. kájának eredménye. — „A jövő emberét a ma alakítja ki!” — ez a mi jelszavunk, amelyet nagyon komolyan veszünk — mondja Atanasz Szlavov, a klub vezetője. Ebből az alapállásból kiindulva állították össze a programot is, amely olyan tanfolyamokat és előadásokat tartalmaz, mint „Az alkotó személyiség önálló kialakítása.” „Az új típusú ember lehetőségeinek határai”, „Autogén tréning és a test feletti uralom”, „Hogy birkózzunk meg az információáradattal?” stb. — Már régóta írok verseket, de néhány éve áttértem a „kozmikus” témára. A fantasztikum felmérhetetlen teret ad az alkotásnak — ezek Bojka Bacsijszka szavai, aki tagja a „Fantaszta” klub alkotócsoportjának. — Az embernek el kell jutnia az űrbe, de nem azért, hogy meghódítsa, hanem, hogy megértse. Én biztos vagyok benne, hogy ez néhány nemzedék múlva valóra válik — mondja Bojka Bacsijszka. A bolgár parton megkezdődött az üzemcsarnokok falának felhúzása Készülnek az ementáli sajtok
