Tolna Megyei Népújság, 1980. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-29 / 151. szám

1980. június 29. NÉPÚJSÁG 5 0 Ésszerű beruházások Hazánkban a beruházások építési igényessége igen magas, s ennek következtében az építőipari kapacitás a gyors növeke­dés ellenére is gyakran gondokat okozott a beruházó vállala­toknak, nehezen találtak kivitelezőre. Az országos építőipa­ri és szerelési tevékenység 1970—1979 között mintegy 5 száza­lékkal bővült éves átlagban, a beruházási tevékenység pedig 7 százalékkal. Az építőipar tevékenysége ugyancsak hullámzóan fejlődött. Például 1971-ben mindössze 1,8 százalékkal, 1975-ben pedig 6,5 százalékkal nőtt. A fejlődés üteme 1978-ban 3,7 százalék, 1979-ben pedig 1 százalék volt. Az elkövetkező években az építőipar fejlődése valószínűleg lassúbb lesz, mint az V. ötéves terv időszakában volt, de ezen belül a termelés egyenletessé­ge javul. Az elmúlt évek fejlődésének eredményeként építőiparunk magas arányban gépesített, korszerű technológiákat alkalma­zó, erősen specializált ágazat lett. E változással párhuzamo­san a rendelkezésre álló kapacitások ótcsoportosítási lehető­sége is merevebbé vált. Az elkövetkező pár évben feltétlenül az lesz az iparág egyik legnagyobb gondja: hogyan tudja a nagy értékű állóeszközeit hatékonyan kihasználni, a szükségle­tekhez igazodva átcsoportosítani, növelni a népgazdaságban végbemenő gazdasági szerkezetváltozás folyamatát. Az építő­ipar termelése iránti csökkent kereslet az egyes tevékenységi ágakban természetesen differenciáltan jelentkezik. A leghama­rabb a mélyépítőknél mutatkozik majd a kapacitás kihasz­nálásának problémája, mert kevesebb új építkezés indulhat meg. Igaz, hogy a folyamatban lévő beruházások koncentrál­tabb megvalósítása enyhíti ezt a feszültséget, de a tartós meg­oldást más utakon is keresni kell (egyes gépek más rendelte­tésű felhasználása, bérmunkák vállalása, talajjavítás, stb.) ... A VI. ötéves tervben folytatódik a lakásépítési program. A célok megvalósítása érdekében nő a más forrásokból (magá­nos, szövetkezeti) felépülő lakások száma. Ez a változás a la- kásgyáras technológiával dolgozó építésekben szabad kapaci­tások keletkezésével jár, elsősorban a vidéki telephelyeknél. Nagyon pozitív, hogy ezeket a nagypaneleket előállító vállala­tok már igen rugalmasan keresik a lakosság építkezési igé­nyeinek kielégítését a nem lakás rendeltetésű épületek ilyen technológiával való felépítésének lehetőségeit (kórház, iskola, kollégium, szálloda stb.). De az is igaz, hogy a vállalatok nem gyakorlottak az ilyen igények kielégítésében és az átállás nem lesz fájdalommentes számukra. Továbbá az építtetőket is meg kell győzni e technológia alkalmazhatóságáról. Az elmúlt években jelentő? eredményt ért el az ágazat a könnyűszerkezetes építési technológia meghonosításában. Az is közismert, hogy e technológia ma még a hagyományosnál költségesebb, s az építtetők — különösen a szigorú takarékos- sági követelmények miatt — csak kivételes esetekben választ­ják ezt a megoldást. Az építőipar előtt álló feladat, hogy a könnyűszerkezetes technológia önköltségét a termelékenyebb munkával csökkentse, s győzze meg az építtetőket ennek elő­nyeiről. Ehhez azonban az kell, hogy a könnyűszerkezetes épít­kezések gyorsasága valóban olyan legyen, mint amilyent e technológia eleve lehetővé tesz. Az építőiparnak mérlegelnie kell, hogy 1980-ban és a VI. ötéves terv időszakában a fenntartási és felújítási kereslet ál­landóan növekszik. Ez egyaránt vonatkozik a vállalati és a la­kóépületekre. Épületeink állaga az elmúlt években sokat romlott és a kar­bantartás a legtöbb esetben kapacitáshiány miatt elmaradt. Igen ám, de a paneles építkezésekre specializálódott gépesített ágazat nincs felkészülve e nagyobb szakértelmet igénylő, gyak­ran csak kevésbé gépesíthető munkákra. Az is igaz, hogy az ehhez való igazodás bizonyos nagyságú beruházásokat tesz szükségessé az építőiparban. Az építőipar azonban képes meg­oldani az átállást, amire a kialakult kapacitásprobléma is készteti. A kapacitások viszonylag alacsonyabb kihasználása annak ellenére, hogy inkább gondok forrása, mégis az építőiparban lehetővé teszi a létszámfeszültség megszűnését, a felesleges munkaerő átcsoportosításét a népgazdaság más területeire és jótékonyan hathat a munkafegyelem általános megszilárdí­tására, a termelékenység növelésére. Az építőipar kapacitáskihasználásának nagyon fontos lehető­sége az export. E tevékenységben még csak kezdetiek az ered­mények, holott ez nemcsak az ágazat számára gyümölcsöző, hanem a népgazdaság külgazdasági egyensúlya helyreállítá­sában is jelentős lehet. Az építőipari exportlehetőségek több formában jelenhetnek meg: vagy úgy, hogy munkák végzésére bedolgozóként vesz részt a vállalat valamely munkában, vagy önállóan vállalkozik tervezési és kivitelezési feladatokra külföldön, de lehet más forma is, például vegyes vállalkozásokat hozhat létre külföl­di vállalatokkal harmadik országokban folyó építkezésekben való közreműködésre. E bonyolultabb, jobb minőséget és szervezettséget igénylő feladatokhoz képes felnőni az iparág, s nem utópia, hogy az ágazat növekedésének alapja a VI. ötéves tervben az export lesz. WIESEL IVÁN SZAMOK—kepekben Az 1969-ben alapított in­tézmény feladata a számítás- technikai szakemberek tan­folyami képzése, oktatási anyagok és szakkönyvek ki­adása. Jelentősek a vezetői tanfolyamaik, itt a képzés célja az, hogy a vezetők tájé­koztatást kapjanak a számí­tógépek alkalmazásának le­hetőségeiről. A „nemzetközi” kifejezés 1973-ban került a SZÁMOK nevébe. Ekkor a magyar kormány és az ENSZ fejlesztési programja (UNDP) között kötött szerződés értel­mében felvállalták, hogy se­gítséget nyújtanak a fejlődő országoknak, elsősorban szá­mítástechnikai oktatók kép­zésében. Ez a szerződés az ENSZ anyagi támogatását is eredményezte, melynek se­gítségével a SZÁMOK ma­gas színvonalú, tartalmilag és módszereiben korszerű nemzetközi oktatóbázissá vált, ugyanekkor egyre na­gyobb szerepet vállal a szá­mítástechnikának a gyakor­latban (pl. munkaszervezés; gyártmányfejlesztés, adat­tárolás, stb.) való alkalma­zására. Programozási gyakorlat terminálok segítségével Architektúra--------------------------------------------------------------------------------------------------------------1 Jelentős a SZÁMOK könyvtára és folyóiratállománya. A hatalmas mennyiségű információs anyagban a gyors el­igazodást a BABILON szakirodalmi tájékozódási rend­szer segíti. A PDP 11/70 típusú berendezés 16 terminál működését biztosítja. így általánossá válhatott a hallgatói géphasz­nálat. A SZAMOK székháza. Előtérben a „Hotel SZÁMOK”, ahol a hallgatók és vendégek laknak Zárt láncú tv-hálózat, oktatófilmeket készítő tv-stúdió se- ; gíti az oktatást Nemzetközi hallgatóság. Az intézményben évente hozzá­vetőleg hat és fél ezer hallgató kaphat képzést.

Next

/
Thumbnails
Contents